Készült: 2024.05.07.05:23:12 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

16. ülésnap (2014.09.24.), 188. felszólalás
Felszólaló Dr. Schiffer András (LMP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:10


Felszólalások:  Előző  188  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Hallgatva Volner képviselőtársunkat, azért csak fölötlött bennem az a kérdés, hogy ha már ilyen magabiztosan... - (Jelzésre:) Völner képviselőtársunkat, elnézést. Hogyha már ilyen magabiztosan állítja azt, hogy 2010 óta a Fidesz-KDNP dolgozik a devizahitel-krízis megoldásán, ugyan mit csináltak négy éven keresztül? Merthogy nem a megoldáson fáradoztak, az egész biztos. (Lukács Zoltán: Vasutat építettek.)

Továbbra sincsen válasz arra, hogy ezek a törvények miért most kerülnek a Ház elé, illetve ez a törvénycsomag, amiről most tárgyalunk, miért nem került már júliusban a Ház elé, hacsak nem azért, merthogy most van egy választási kampány, és önöknek kell egy újabb kampány, amivel tudják etetni az embereket. Erről van szó. Ha valóban az emberekért aggódnának, ez a most előttünk fekvő törvénycsomag legkésőbb már júliusban a júliusi törvénnyel együtt idekerült volna a Ház elé. Önöket nem ez érdekli, hanem, hogy hogyan tudnak egy rövid távú kampányt lefolytatni.

Kettő: továbbra sincs válasz arra, hogy az LMP-nek azokat a javaslatait, amelyeket az elmúlt bő évben előterjesztettünk, hogy tudniillik a polgári törvénykönyv világosan tiltsa meg a jövőre nézvést, hogy devizaalapú ügyleteket érvényesen kötni lehessen ebben az országban, lesöpörték az asztalról. Amikor azt követeltük, hogy közjegyzői okirat alapján ilyen jellegű hitelügyletekből egyáltalán ne lehessen végrehajtást vezetni, önök megrettentek a Bankszövetségtől, a bankok oldalára álltak, és lesöpörték az asztalról ezt a követelésünket.

Harmadrészt, amikor azt követeltük az elmúlt egy évben, hogy az ilyen jellegű hitelügyletekből eredő követeléseket ne lehessen faktorálni, ne lehessen átruházniuk a bankoknak mindenféle kétes hátterű behajtó cégekre, itt megint behódoltak a Bankszövetség előtt, és lesöpörték ezt a javaslatunkat.

Most elénk hoztak egy olyan törvényjavaslatot, amely kétségtelenül segít a hitelkárosultakon, de a forintosításról még mindig nincsen szó. Van szó viszont másról, és erről esett is szó a Törvényalkotási bizottságban, nevezetesen, hogy a törvényjavaslat 45. §-a, amelyik kamatmoratóriumot hirdet két évre, úgy kerül ide az Országgyűlés elé, hogy a kormány - noha erre egyébként a jogalkotási törvény kötelezné - semmiféle hatástanulmányt nem készített, nem tett le a Ház asztalára. Mielőtt újra bekapcsolnák a bullshit generátort, szeretném elmondani, hogy nem a bankok miatt aggódunk. Nem az érdekel minket, hogy a bankvezérek vagy a bankok részvényesei hogy érzik magukat. Ha valamiért aggódunk, az a hitelpiac kiszáradása.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Egy olyan nemzetgazdaságban, ahol egyébként is évtizedes hátrány sújtja a hazai kis- és középvállalkozói szektort, talán elvárható lenne, hogy akkor, amikor egy magát felelősnek tekintő kormány idehoz a Ház elé egy ilyen javaslatot, ami ilyen kamatmoratóriumot ír elő, bemutassa azt is az Országgyűlésnek, hogy egyébként a hazai kis- és középvállalkozások hogyan fognak hitelhez jutni, hogyan fog a gazdaság fejlődni. Széchenyi óta tudjuk, hogy ha nincs hitel, nincs fejlődés. Erre vártunk volna választ. Nem érkezett válasz, nincsen hatástanulmány.

Ennek ellenére természetesen kénytelenek vagyunk egyrészt az összegző módosító javaslatot megszavazni és magát a törvényjavaslatot is megszavazni. Hiszen ha négy év késedelemmel is, de történik valami a hitelkárosultak megsegítése érdekében, jóllehet a teljes megoldás a devizaelemek kigyomlálása, a forintosítás lenne; továbbá, ha elfogadták volna azokat a javaslatainkat, amelyeket az elmúlt egy évben letettünk a Ház asztalára, tehát hogy a jövőben egyáltalán ne lehessen érvényesen Magyarországon ilyen típusú ügyletet kötni, ne lehessen ezeket a követelések átruházni behajtó cégekre; harmadrészt pedig, hogy a bírói út megkerülésével közjegyzői okirat alapján ne lehessen végrehajtást vezetni az ilyen jellegű kölcsönügyletekből. Itt jegyzem meg, hogy ez az utóbbi követelésünk azért is fontos, mert mindaz, amiről szó van jó fél éve a Kúria jogegységi határozata óta, feltételezi azt, hogy a feltételek tisztességtelenségét majd bíróság megállapítja. Viszont, ha valaki eleve el van zárva a bírói úttól, akkor nem is fog abba a helyzetbe kerülni, hogy a vele szemben alkalmazott tisztességtelen feltételeket meg lehessen állapítani. Éppen ezért továbbra is él az a javaslat, él az a követelésünk, hogy közjegyzői okirat alapján az ilyen jellegű, az emberek megtévesztésével megkötött devizaalapú hitelügyletekből eredően végrehajtási jogot érvényesen vezetni ne lehessen.

Tehát összességében ez a javaslat nem teljes körű, de legalább egy előrelépés. Ezért támogatni fogjuk a zárószavazásnál. A forintosítás lenne a megoldás, az azonnali forintosítás lenne a megoldás, a 45. §-sal a kétéves kamatmoratóriummal pedig beláthatatlan kockázatokat szabadít az országra a kormány, és ennek a vesztesei a hazai kis- és középvállalkozások lesznek. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Ne legyen illúziónk, az önökhöz közeli oligarchák, illetve a multinacionális cégek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) bőven megvannak akkor is, ha a hitelpiac befagyott, a kkv-k nem.

Köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  188  Következő    Ülésnap adatai