Készült: 2024.09.21.03:18:42 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

169. ülésnap (2012.03.06.), 155. felszólalás
Felszólaló Pócs János (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:05


Felszólalások:  Előző  155  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

PÓCS JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az egy éve működő kormányhivatalok, amelyek magukban foglalják az MGSZH utódszervezeteit is, nap mint nap után szembesülnek a rendszer hiányosságaival, azokkal a joghézagokkal, amelyek lehetővé teszik azt, hogy a lelkiismeretlen élelmiszer-hamisítók elkerüljék a felelősségre vonást, és a fogyasztók egészségét veszélyeztetve folytassák az áldásosnak egyáltalán nem nevezhető tevékenységeiket. Az élelmiszer-ellenőrzés szakemberei a terepen járva, a különböző intézkedések gyengeségeit látva tették meg javaslataikat, amelyek az előttünk lévő előterjesztés gerincét alkotják.

Meggyőződésem szerint az előterjesztésnek a megfelelő módosítások után két szempontból van óriási jelentősége. Magyarország vezető szerepet tölt be a rákos megbetegedések arányait illetően. Ma már az orvostudomány hirdeti, hogy ez a betegség jelentős részben élelmiszerek útján kerül a szervezetünkbe. Jelenleg a jóhiszemű magyar vásárló, ha akarja, sem tudja kontrollálni, hogy a magyar zacskókba csomagolt kínai és etióp bab vagy borsó megfelel-e az egészségügyi alapkövetelményeknek. De beszélhetnénk azon húskészítményekről, amelyekbe füstaromát fecskendeznek, vagyis vegyszert, és ezt fogyasztják a gyermekeink. De hosszan beszélhetnénk a kutyaeledel minőségű fagyasztott húsokról is, amelyeket úgy, mint régen, a magyar termelők is elő tudnának állítani, sokkal jobb és megbízhatóbb minőségben.

(17.10)

Másrészt ezek a bizonytalan eredetű élelmiszerek áralapon tönkretették a magyar piac termelőit és termék-előállítóit. Tönkretették azokat a vállalkozásokat, amelyek itthon teremtenének adóbevételt és itthon teremtenének munkahelyeket.

Tisztelt Országgyűlés! Ezt a folyamatot sürgősen meg kell állítani. A multinacionális élelmiszer-áruházláncok beszállítói, az importtermékek csomagolói mellett megtalálhatók azok a vállalkozások is a rendszerben, amelyek a lejárt szavatosságú, élelmiszer-biztonsági szempontból aggodalmat keltő termékek átcsomagolására, átcímkézésére szakosodtak, amik a törvényi keretek között jelenleg nehezen felderíthetőek.

Szinte valamennyi kormányhivatal vezetőjének a praxisában gyűlnek a tapasztalatok a témával kapcsolatban. Intenzív ellenőrzések történtek az elmúlt időben, így rendelkezésünkre áll egy nagyon komoly anyag, amelynek összegzése a jogszabálytervezetben benyújtásra került.

Az indítvány az élelmiszer-biztonságot veszélyeztető cselekmények szankcionálásának hatékonyabb eljárási rendjére, illetve annak differenciáltabbá tételére tesz javaslatot, különösen az élelmiszer-vállalkozások nagyságára, valamint az ismétlődő elkövetések megfelelő bírságolására.

A törvényjavaslat olyan módon pontosítja a tétel értékének kiszámítási módját, hogy a tétel értékénél a bruttó eladási árat határozza meg. Abban az esetben, ha ez nem állapítható meg, akkor a bruttó vételi egységár másfélszeresét veszi.

A rendeletet célszerű kiegészíteni a belterületre vonatkozó új bekezdéssel is, tekintettel arra, hogy ez a bekezdés csak külterületre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. A módosítás szerint a bírság alapösszegét elrettentő mértékűre kell emelni. Nem a befolyt összeg felhasználása kell hogy legyen, ami a vita tárgyát képezze, hanem a büntetés mértéke kell hogy visszatartsa az élelmiszer-manipulálókat.

A mellékletek módosítása lehetővé teszi a bírságok emelését oly módon, hogy egyrészt változik a tényállás mellé rendelhető szorzók nagysága, másrészt az 5 milliárd forintot meghaladó nettó árbevétellel rendelkezők esetében az emelt minimumösszeg-bírság kiszabására lesz lehetőség.

Egyidejűleg a melléklet rendelkezik a növényvédelmi bírság és az élelmiszerlánc-felügyeleti bírság minimális összegének összhangjáról, amelynek egységesnek kell lennie. Hatályon kívül helyezi azt a jogszabályt, ami a növényvédelmi tevékenység elvégzése során nem írja elő a méhekre veszélyes növényvédelmi munkavégzés bejelentési kötelezettségét.

A helyszíni bírság korábban szerepelt az élelmiszerlánc-felügyelő hatóságok szankcionálási lehetősége között, amely bírságforma hatékony, személyre szabott, könnyen alkalmazható és gyakori eszköz volt, ezáltal nagyban segítette a kisebb súlyú szabálysértések elleni napi küzdelmet. Nekünk, a mezőgazdaságból élőknek és a mezőgazdasággal foglalkozóknak nagyon fontos, hogy ezen a területen kellő hatékonyságú védelmet adjon a hatósági szerv a különféle nemkívánatos jelenségek ellen, a külföldi élelmiszerek átcímkézése, átdátumozása és számtalan közismert probléma megelőzésére és felderítésére.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A termelőknek és a fogyasztóknak közös érdeke az, hogy az élelmiszer-minőséget megőrizzük, az egészséges, tiszta élelmiszerhez való hozzájutást garantáljuk. Az élelmiszer-biztonság mindannyiunk közös ügye, amely hatékony eszközrendszert és határozott, elhivatott élelmiszer-biztonsági szakembereket kíván.

Kérem önöket, alkossunk ehhez a munkához használható, szigorú törvényt, amely alkalmas arra, hogy meggátolja a hamisítást és visszatartsa a csalókat. Mint tudjuk, az üzlet és az egészség két külön kategória, azonban legyen előttünk a mottó, hogy az egészség nem minden, de a minden semmi egészség nélkül.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  155  Következő    Ülésnap adatai