Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm szépen. A miniszter úr jelzi, hogy később kíván válaszolni a vitában elhangzottakra.

Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslatokról történő határozathozatalra következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Soron következik a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/5264. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/5264/21. számon kapták kézhez.

Megkérdezem a hatáskörrel rendelkező bizottságokat, van-e kijelölt bizottsági előadójuk. (Senki sem jelentkezik.) Nincs.

Tisztelt Országgyűlés! Emlékeztetem önöket, hogy a keddi napon már döntöttünk a részletes viták szerkezetéről. A részletes vita szerkezetét is tartalmazó felszólalói névjegyzéket kézhez kapták azok a képviselők, akik módosító javaslatokat nyújtottak be. Kérem önöket, hogy a részletes vitában kizárólag a módosító javaslatokat indokolják!

Tájékoztatom továbbá önöket, hogy az ajánlás 13. pontjára nem nyílik meg a vita, tekintettel arra, hogy az nem felel meg a Házszabály rendelkezéseinek.

Megnyitom a részletes vita első vitaszakaszát az ajánlás 1-12. pontjai szerint. Elsőként megadom a szót Dán János képviselő úrnak, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából, aki kétperces időkeretben kíván szólni. Öné a szó, képviselő úr.

(14.40)

DR. DÁN JÁNOS (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az ajánlás 1-12. pontjaihoz kívánok hozzászólni. A törvénytervezet címe szerint a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló '93. évi II. törvény módosításáról van szó, és a mai napon pontosítottam a minisztérium köztisztviselőivel, mely szerint a földrendező bizottságok munkája, a kárpótlási eljárás során osztatlan tulajdonban maradt földek rendezéséről ez a törvénytervezet nem rendelkezik. Sajnálatos dolog ez. Valószínű, hogy a minisztérium információi szerint nagyon kevés az a birtokterület, nagyon kicsi az a birtoknagyság és nagyon kevés személyt érint, aki ebbe a körbe tartozik. Ugyanakkor el kell mondanom, hogy az én választókerületemben jelentős azoknak a tulajdonosoknak a száma, akik a kárpótlási törvény során az árverés lezajlása után osztatlan közös tulajdonban hagyták a földterületüket. Közben az idő eltelt, esetleg ők is úgy gondolhatják - miután konkrétan megtapasztaltam ezt az igényt -, hogy örömükre szolgálna, ha ezzel a lehetőséggel ők is élhetnének.

Éppen ezért ehhez a szakaszhoz egy kapcsolódó módosító indítványt nyújtottam be. Kérem az illetékesek, a minisztérium és a kormány figyelmét, hogy ezt az egyetlen passzust is vegyék figyelembe. Lehet, hogy ez egy kicsit odafigyelés kérdése, másrészt pedig kevés embert érint, de akit érint, azt nagyon. Úgyhogy azt kérem, hogy ezt az egy passzust is vegyék figyelembe.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Gráf József képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr.

GRÁF JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Úr! Képviselőtársaim! Nagyon röviden három módosító indítványt ajánlanék ebben a szakaszban a figyelmükbe és támogatólag. Ezek a 4., 6. és 9. sorszámot viselik. A 4-esnél képviselőtársaim egy értéknövelést adtak be, aminek az lenne a lényege, hogy azoknál a földtulajdonosoknál, akiknek az igényét, bár jogos, de nem lehet kielégíteni, az aranykoronánkénti 4 ezer forint helyett a kártérítési összeg 10 ezer forint legyen.

Rövid indoklásom az, hogy ma Magyarországon - bár pontos adatok nincsenek, de nagyjából - egy hektár szántóföld átlagos aranykorona értéke 20 aranykorona körül mozog. Ebben az esetben, ha a 4 ezer forintos kártérítési érték marad, ez egy 80 ezer forintos hektáronkénti kifizetést jelentene, míg ma a földnek, egy ilyen hektárnak a piaci értéke nagyjából 200 ezer forintot tesz ki. Ezt pontosan lefedi a 20 aranykorona szorozva 10 ezer forinttal, és így egy reális kárpótlási értékhez jutnának azok, akik földhöz már nem juthatnak. Jellemző rá, hogy a mezőgazdasági bizottság is egyetértett ezzel a javaslattal és támogatja.

A 6. számú módosító indítványról a következőt szeretném elmondani. Az a módosító indítvány lényege, hogy ha szakaszosan, és mondjuk, egy 25 tulajdonost érintő földterületről csak 5-6 tulajdonos kéri a földjének a kimérését, a későbbiek folyamán, ha itt nem történik meg a birtoktestek normális kialakítása, a később kimérést kérők esetében megközelíthetetlenné válnak a földek. Gyakorlatilag a későbbi kimérések tulajdonosai majd azokat a törvényhozókat fogják szidni, akik ezt a rendelkezést meghozták. Ugyanis pótlólagosan és utólag a szolgalmi jogok ügyében perek fognak elindulni, és ebben az esetben a már kimért földterületek bizonyos aranykorona értékét is fel kell áldozni a kialakítandó utak és vízlevezető árkok biztosítására. Tehát itt mindenképp egységes rendezésre van szükség, és ezt most az elején kellene biztosítani, mert később ezt már nem lehet megoldani. Szintén a mezőgazdasági bizottság is a magáévá tette és támogatta ezt az indítványt.

Végül a 9. sorszámú, a Farkas-Tóth-féle módosító javaslatról annyit szeretnék elmondani, hogy bizony nagyon-nagyon rövid az az idő, az a 48 óra, amikor a sorsolás ellen valakinek fellebbeznie lehet. Ezért úgy gondolom, a gyakorlat alapján az a 30 nap, amit itt javasolnak, biztos, hogy eredményesebb és a jogorvoslat szempontjából megnyugtatóbb lenne.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Lezsák Sándor képviselő úrnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából. Képviselő úr!

LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A bizottsági ajánlás 32 pontja közül nagyon keveset támogatott az előterjesztő, ebben a vitaszakaszban egyetlenegyet sem. De mindenképpen el kell mondanom azt - és ezzel hadd közvetítsem a mezőgazdasági kollégium véleményét -, hogy mindegyik ellenzéki módosító indítvány mögött valóságos tapasztalat és gyakorlat van. Ezt mindenképpen szerettem volna egyrészt elismerni, másrészt pedig a 9. ajánlási pont alatt szereplő módosító indítvánnyal - amiről az előbb beszélt képviselőtársam - magam egyetértek, és szeretném közvetíteni ezt az egyetértésemet is, valamint kérni a bizottságot, illetve a tárcát, hogy ezt fontolja meg. Valóban igaz az előbb elhangzott indoklás.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Tóth Sándor képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából.

TÓTH SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Az ajánlás 5., 12., illetve 9. pontjához szeretnék hozzászólni. Mind az 5., mind a 12. pontban az kerül megfogalmazásra, hogy azok a földtulajdonosok, akik valamilyen ok folytán nem juthatnak jogos földtulajdonukhoz, mert az adott táblában nincs annyi aranykorona, ami fedezetet nyújtana az igényekre, vagy időben nem nyújtották be igényüket a kimérésre, vagy teljesen más, rajtuk kívül álló okból nem elégítették ki őket, állami kártalanításra számíthatnak. Ezen kártalanítás összege a javaslat szerint 4 ezer forint/aranykorona értékben van meghatározva, és ez az egész törvénytervezeten végigvonul.

Már a nemzeti földalapról szóló vitában elég részletesen elemeztük azt, hogy mi a feladata a nemzeti földalap kht.-nak. Már ott kifogásoltuk azt, hogy nem feladata és nem célja, hogy befolyásolja az árakat, ugyanakkor elfogadtuk azt, hogy hatással van a kialakulandó árakra, a föld árára. Itt viszont egyértelmű bemerevítésnek tűnik ez a 4 ezer forint/aranykorona érték. Ez nem tükrözi azt a termőhelyi adottságok között meglévő különbséget, ami teszem azt, egy 40 aranykorona adottságú terület és egy viszonylag gyengébb termőhelyi adottságú terület között van, mert az adott körzetben, adott környezetben kialakult piaci ártól azért nem lenne túl szerencsés elvonatkoztatni piacgazdasági körülmények között.

Ezért megfogalmaztuk, illetve nem is mi fogalmaztuk meg ezt a gyönyörű meghatározást, hiszen ez a törvénytervezet normaszövegében szerepel, hogy a helyi önkormányzat által kiállított adó- és értékbizonyítványokban meghatározott összegben, de legalább 4 ezer forint aranykorona értékben kerüljön ez meghatározásra. Ez tükrözi azt, hogy az adott településen, adott helyi önkormányzatnál, adott termelői körzetben mik azok a reális földárak, amelyek alapján a földek adásvételre kerülnek, illetve elvárható, hogy akkor a nemzeti földalap kht. is ehhez hasonló összegben határozza meg az állami kártalanítás összegét.

Egyébként felmerül az a lehetőség, hogy a nemzeti földalap kht. valóban nem piaci szabályok között befolyásolni fogja a földárat és lefelé befolyásolja. Egy 20 aranykoronás termőhelyi adottságra hivatkozott Gráf József képviselőtársam, ami átlagosnak tekinthető, akkor ezt bemerevíti 80 ezer forint/hektár értékben most is, jövőre is és azután is. Mert ez a javaslat nem tartalmaz inflációkövetést, nem tartalmazza azt, hogy költségvetési törvényben rendelkezik róla a parlament, nem tartalmazza azt, hogy támogatási rendszerben kerül ez kiegészítésre, illetve semmiféle automatikus szabályozást nem vezet be a jövőre nézve, ezért én ezt mindenképpen megfontolásra ajánlom képviselőtársaimnak. Annál is inkább, mivel utaltam arra, hogy a törvény normaszövegéből van kiemelve ez a meghatározott fogalomrendszer.

A 9. pontra térek ki, amit képviselőtársaim is említettek már, és amit a mezőgazdasági bizottság támogat. Az előző meghatározást viszont minden esetben a gazdasági bizottság tartja elfogadhatónak.

(14.50)

Már az előző törvényjavaslat tárgyalásánál említettem a határidőket, a határnapokat. Szóval, 48 órás határidőt szabni arra, hogy aki a sorsolás szabálytalan lebonyolítása ellen fellebbezni kíván, annak 48 órán belül kell benyújtani fellebbezését, tisztelt képviselőtársaim, földkérdésről lévén szó, és vidéki emberekről, sokszor idős emberekről lévén szó, 48 óra arra nem elég, hogy tájékozódjanak, hogy miről is szólt az előző sorsolás; ő ebben szerepelt, nem szerepelt, benyújtotta igényét, nem nyújtotta, elfogadták, tényleg kisorsolásra került. Én mindenképpen javasolom azt, amit Lezsák képviselőtársam is elfogadhatónak ítélt, és a mezőgazdasági bizottság támogatja, hogy minimum 30 napos határidőt szabjunk meg erre.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Ivanics István képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr.

IVANICS ISTVÁN (Fidesz): (Hangosítás nélkül.) Köszönöm a szót, elnök asszony.

ELNÖK: Kérném szépen, képviselő úr, a mikrofonját legyen olyan kedves felkapcsolni.

IVANICS ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Képviselőtársam figyelmét szeretném felhívni arra, hogy nagyon komoly ellentmondásba keveredett a 12. ponttal kapcsolatban. Kiemelte, hogy a nemzeti földalap nem elsősorban a föld árának szabályozására hivatott létrejönni, és ön pedig itt egy olyan mechanizmust léptetne életbe, ami egyértelműen alkalmat adna arra, hogy az itt szereplő földterületek árát egy külön mechanizmus alapján határozzuk meg. Ez mesterségesen eltérítené az árakat, tehát úgy érzem, hogy a 4000 forint/aranykorona érték - és nem is hallottam ezzel kapcsolatban kritikákat - elfogadható, jó konszenzus az átlagban 1000 forint aranykorona értékben kárpótolt földekhez képest, és az aranykorona valójában tükrözi azt az értéket, függetlenül attól, hogy ez most magas aranykoronájú területre vagy alacsony aranykoronájú területre vonatkozik.

Ami igazából eltér ebben a kérdésben, az az, hogy ha a városhoz közel esik, tehát a fekvés szempontjából esetleg érdekes, de a termőképesség vonatkozásában ne hivatkozzunk ilyen okokra. Azt mondom, hogy sokkal célszerűbb megmaradni ennél a 4000 forint/aranykorona értéknél, ami tükröz bizonyos értéknövekedést, és mindenki szabadon dönthet, hogy akkor akarja-e ezt eladni, akarja-e így megváltani, vagy pedig nem. Tehát itt sehol nincs kényszer (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a dologban. Ha meg akarja tartani, akkor megtarthatja.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces időkeretben megadom a szót Németh Imre képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából.

Öné a szó.

DR. NÉMETH IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Ivanics képviselőtársam alaposan elszámolta magát, hiszen az 1000 forint/aranykorona '92-ben volt gyakorlat, azóta kilenc esztendő eltelt, és ha jól vezetik a statisztikusok, akkor közel nyolcszoros árváltozás következett be. Meg vagyok győződve arról, hogy a 80 ezer forint... - mert 20 aranykoronának vehetünk egy átlagos hektárnyi területet, és 80 ezer forint manapság már a földpiacon egy olyan érték, amiért még művelhetetlen területet se lehet szinte vásárolni, az átlagos hektáronkénti adásvételi érték inkább 300 ezer forint fölött van, mint alatta művelhető területek vonatkozásában. Tehát a módosító javaslatban meghatározott 10 ezer forint/aranykorona durván 200 ezer forint hektáronkénti kárpótlási értéket jelentene.

Meg vagyok győződve arról, hogy ez van közel a realitásokhoz, és úgy gondolom, hogy aki önhibáján kívül nem jutott hozzá a területhez, az megérdemli, hogy ilyen módon kárpótolva legyen.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces időkeretben megadom a szót Tóth Sándor képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Képviselő úr!

TÓTH SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót. Nem kívánok hosszan vitatkozni Ivanics képviselőtársammal, hiszen ezt a vitát a bizottságban már lefolytattuk. Tessék elhinni, hogy a nemzeti földalap kht. akkor fog jól működni, és akkor tudja a szerepét betölteni, ha az adott település körzetében kialakult ár körüli ajánlatokat tud tenni. Ha ennél alacsonyabbat tesz, akkor nem fogja betölteni célját, nem fog működni a dolog, ha magasabb árajánlatot tesz, akkor eltéríti a helyi földvásárlással próbálkozók lehetőségeit, de az az életszerű szabályozás szerintem, ha mindenképpen a helyi, adott termőkörzetben kialakult árakat figyelembe vesszük.

Ettől a nemzeti kht. eltérhet, de még egyszer szeretném hangsúlyozni, nem szerencsés az, ha kimondottan a nemzeti földalap kht. egy fix, merev, 4000 forint/aranykorona összeggel tartósan, évekre stabilizálni próbálja a föld árát. Az lenne a kívánatos, hogy a föld valós értéken legyen, mert a másik oldalról mindig azt mondjuk, hogy igazából nem hitelképesek a mezőgazdasági termelők, mert nem kialakultak, és alacsonyak a földárak. Tehát próbáljuk ebbe az irányba ha nem is kényszeríteni, de terelni a földpiaci folyamatokat.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Simon József képviselő urat illeti két percben a szó, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából.

SIMON JÓZSEF (MSZP): Köszönöm, elnök asszony. Abban a helyzetben vagyok, hogy Tóth Sándor képviselőtársam elmondta, amit mondani kívántam. Egy mondattal azért kiegészíteném: Ivanics képviselőtársam abban is súlyosan téved, hogy ugyan technikailag használjuk az aranykoronát jobb híján, de azért ez az értékmérő szám messze túlélte azt az időt, amikor még reális viszonyokat tükrözött. Tehát mindenképpen azt gondolom, hogy ne keltsünk olyan hiedelmeket, hogy ez egyébként kifejezi mindazokat az értékviszonyokat, amelyekre utalni szíveskedett. Azt gondolom, egész más a helyzet, és a valóság is abba az irányba tendál, amit képviselőtársaim kifejtettek.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Karakas János képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából.

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az 1. pontban szereplő beadvánnyal kapcsolatban szeretném kérni a tisztelt jelenlevőket és az előterjesztőt, hogy - bár nem támogatta sem az előterjesztő, sem a mezőgazdasági bizottság - ebben még egy hónapos lehetőséget adjunk vagy próbálnánk adni minden olyan részarány-tulajdonosnak, akinek kiadatlan aranykorona-értéke van, hogy kérelmet nyújthasson be a kimérésre. Úgy érezzük, elég rövid az idő ahhoz, hogy, mondjuk, 60 nap alatt végig lehessen vinni ezt az egész folyamatot, és a későbbiek során már egyéb kötelmei is vannak a kérelmezésnek.

A másik témakör, amit szeretnék kiemelni, a 3., 4. ponthoz kapcsolódik, ez a 10 ezer aranykorona értékű kártalanítás. Itt egyben reagálnék Ivanics úr megjegyzésére is. Először is ez a kártalanítási nagyságrend nem olyan nagy nagyságrend. Ez tulajdonképpen azt hozná elő, hogy az ésszerű, tehát útépítéshez, vízelvezetéshez, egyéb rendszerek kiépítéséhez szükséges aranykorona-értékeket ha elvonom a tulajdonostól az ő érdekében is, ezért valamiféle kártalanítás legyen, illetve akinek nem sikerült a kimérések során az eredetileg igényelt területet megkapni, az kapjon. Tehát ez töredéke lehet az összes becsült földértéknek. Ebből adódóan - bár az előterjesztő arra hivatkozott, hogy erre nincs a jövő évi költségvetésben pénz - megítélésünk szerint nem jelent olyan nagy összeget, s talán a mezőgazdasági bizottság is ezért támogatta a 10 ezer forintos aranykorona-értéket.

Amit még szintén a mezőgazdasági bizottság támogatott az előterjesztővel szemben, az a további ésszerűsítések a kimérés során. Ilyen a 6. pont, ahol tulajdonképpen azt mondjuk, hogy az önálló ingatlan kialakításához, tehát a tulajdonos érdekében történő út, árok, egyéb kijelölése és kimérése az aranykorona arányában őket is érintse, illetve hogy a későbbi művelhetőség szempontjait is vegye figyelembe a sorsolás, illetve a későbbi kimérés. Úgy érzem, hogy ennek ésszerűsége nem vitatható egyik oldalról sem, éppen ezért kérjük, hogy ne csak a mezőgazdasági bizottság, hanem, mondjuk, az előterjesztő vagy akár a parlament is támogassa.

A 9. pontban Farkas Imre, Tóth Sándor felvetését nem véletlen, hogy támogatta a bizottság, és nem véletlen, hogy itt többen pozitívan szóltak róla.

(15.00)

A 48 óra tényleg nagyon-nagyon kevés a kifogások benyújtásához. Lehet, hogy első ránézésre soknak tűnik a 30 nap, de ismerve, hogy mennyire lökésszerűen fog beindulni ez az egész folyamat, úgy érzem, ennyi laufot kell adni az FM-hivataloknak is, máskülönben képtelenek lesznek ellátni a feladatukat.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kétperces időkeretben megadom a szót Ivanics István képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr.

IVANICS ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Csak nagyon röviden szeretnék reagálni egy lényeges elemre, amit Karakas képviselő úr említett, hogy autópálya meg egyéb műtárgyak készítésénél a kisajátításra is alkalmat adjon ez a tízezer forint. Ha erre gondolt, akkor ez egy nagyon súlyos tévedés. (Karakas János: Nem.) Ez semmiképpen nem hivatása ennek az árnak.

Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy nem erőszak a disznótor, tehát nem kötelező odaadni négyezer forintért a földterületet, tehát... (Közbeszólás az MSZP soraiból: Nem jut neki! - Az elnök csenget.) Bocsánatot kérek, az pedig a legritkább eset, hogy nem jut föld neki. Megmondom őszintén, ilyenről nem nagyon van tudomásom, hogy nincs föld. Tehát ha valakinek van... - pontosan a földalap is azt a célt szolgálja, valahol ki lehet adni neki. Tehát aki földet akar, akinek volt kárpótlási jegye vagy részaránytulajdona, és földet akar, az mindenképpen megszerezheti. Tehát én úgy gondolom, hogy méltányos és igazságos egy ilyen növekménnyel felkínálni ezt a lehetőséget. Eddig én nem tapasztaltam, hogy olyan különösebb ellenérzés támadt volna ezzel kapcsolatban a vidéken.

Ahhoz pedig, hogy ezt itt megváltoztassuk, úgy gondolom, tényleg jó volna egy konszenzus. Én nem azt mondom, hogy a négyezer forint a szentírás, de mindenképpen ez az a nagyságrend, ahol körülbelül meg lehet állapodni. A tízezer forint mindenképpen indokolatlan, ez meggyőződésem.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kétperces időkeretben megadom a szót Lezsák Sándor képviselő úrnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából. Képviselő úr!

LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Miniszter Úr! Újólag szeretnék foglalkozni az ajánlás 9. pontjában szereplő, Farkas Imre és Puch Sándor képviselő urak által benyújtott módosító indítvánnyal, amelyik 30 napra tágítaná a kifogás benyújtásának határidejét. Az első megszólalásomban jelzett 48 órát magam is mindenképpen túl kevésnek tartom. De a korrektséghez hozzátartozik, hogy az előbb beszéltem a szaktárca szakértőjével, és igenis méltányolni kell azt a gondolkodásmódot is, illetve azt az érvelést is, amelyik azt mondja, hogy ez a helyszínen tapasztalt törvénysértésre vonatkozik. Ennek ellenére én fönntartom azt, hogy a 48 óra valóban kevés, de lehet, hogy a 30 nap meg nagyon sok.

Tehát itt kellene megtalálni azt az időtartamot, amelyik nem hátráltatja a sorsolások biztonságát, másrészt pedig ugyanakkor nem kényszeríti a sorsolásban részt vevőket arra, hogy gyorsan kell cselekedni, és ebben a gyors cselekvésben zavarok lehetnek.

Én mindenképpen azt javaslom a szaktárcának, hogy vizsgálja felül netán e módosító indítványt, és akár egy egyhetes, vagy most nem akarok javasolgatni, de egy ésszerű határidőn belüli kifogás-időtartamot határozzon meg. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tekintettel arra, hogy több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát lezárom.

Megnyitom a részletes vita második szakaszát az ajánlás 14-26. pontjai alapján. Elsőként megadom a szót Dán János képviselő úrnak, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából, kétperces időkeretben. Öné a szó, képviselő úr.

DR. DÁN JÁNOS (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az ajánlás 18. pontjához szeretnék hozzászólni, melyben azt javasoltam, hogy a törvény hatálybalépését követő március 1-je, tehát a 30 napos határidő helyett egész 2002. december 31-ig lehessen kérelmet benyújtani azoknak az érintett részarány-tulajdonosoknak, akik vállalják azt, hogy a kiméretés után a földjüket öt évig saját maguk művelik.

Kérésem indoklásául néhány gondolatot azért felsorolnék. Aki a mezőgazdaságban dolgozik, tudja, hogy a naptári év és a mezőgazdasági, gazdasági év nem ugyanakkor kezdődik. Igaz, hogy az én javaslatom naptári évet vesz igénybe, de itt nem tudtunk mit tenni, mert a törvény hatálybalépése 2002. január 1-jével következik be, és így én egy kényelmes, egyéves határidőt adnék a részarány-tulajdonosoknak, illetve az előbb említett, egyéb úton kárpótlást szerzetteknek, akiknek a tulajdona továbbra is közösben maradt, hogy ezzel a lehetőséggel, ami - jelzem - nagyon jó lehetőség, élhessenek.

A másik indoklásom pedig az, hogy a 60 nap nagyon-nagyon rövid idő. Másrészt: lehet, hogy 60 nap alatt nem mindenki tudja eldönteni, mert nem minden feltétel érett meg neki 60 nap alatt arra, hogy önálló gazdálkodási tevékenységet indítson be. Tehát véleményem szerint mindenféleképpen racionálisabb lenne, és a jogalkotó, valamint valamennyiünk szándékát a törvénytervezet akkor érné el igazán, ha egy kényelmes, egyéves időtartamot adnánk a földtulajdonosoknak a bejelentkezésre.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Gráf József képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából.

Képviselő úr!

GRÁF JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Úr! Képviselőtársaim! Van a gazdasági bizottságnak egy 15. számon benyújtott módosító javaslata. Szeretném elkerülni a félreértést, ugyanis amikor a legelső módosító javaslatomat egy másik földtörvénnyel kapcsolatban előterjesztettem, akkor abból, hogy azt mondtam, hogy a családi gazdaság fogalma nem abba a törvénycikkelybe való, egyórás vita keveredett, hogy én ellenzem a családi gazdaság létrejöttét, holott egyetlenegy szóval nem mondtam. Tehát most nagyon pontosan próbálok érvelni és fogalmazni.

A gazdasági bizottság ebben a módosító javaslatban kiemeli a törvényjavaslatból azt a kötelezettséget, hogy csak annak a megosztási költségét vállalja az állam, aki kötelezettséget vállal arra, hogy öt évig saját maga műveli a földjét. Félreértés ne essék, azt szeretném, ha minél többen és mindenki saját maga művelné ebből a kategóriából a földjét. De nemrégiben tartottam Szentlőrincen egy fórumot, ahol kizárólag kistermelők, őstermelők, illetve a mostani családi gazdáknak megfelelő színvonalú termelők vettek részt. A következőt kérdezték tőlem: képviselő úr, ezek a törvények mikor kerülnek a parlament elé, és mi lesz a kimérésekkel? Én elmondtam, hogy körülbelül mi van a törvényben, és ők hívták fel a figyelmemet arra, hogy nem jó. Azért nem jó, mert arra várnak ezek a gazdák, hogy az osztatlan közösségben levő földekből kimért földeknél hozzájussanak bérlőként, illetve vásárlóként ezekhez a földekhez, amik, mondjuk, 250 kilométerre lakó embereké - azért hagyták osztatlan közösben - vagy elhalt ősöké, és még nincsenek rendezve a jogi dolgaik.

Tehát nagyon sokan arra várnak a kistermelők és a családi gazdálkodók közül, hogy ezekből a földekből kialakítsák azt a kívánatos birtoktestet, amin majd gazdálkodni szeretnének. Ha mi kimondjuk, hogy öt évig önmaga művelje, akkor a Budapesten lakó nem fogja kiméretni a földjét, illetve nem rendeződnek azok a kérdések, amit szeretnénk.

Tehát azt kellene minden ilyen törvénymódosításnál megnéznünk, hogy mi a fő cél. A fő cél az - én úgy érzem a minisztérium előterjesztéséből is -, hogy kialakuljon egy normális birtokszerkezet, amin gazdálkodni lehet. Úgy érzem, ez az ötéves megkötés fékezi ennek a kialakulását. Az a kérésem a szaktárca felé is, hogy gondoljuk még egyszer végig, hogy az eredendő fő célt ez segítené-e. Még egyszer mondom, nehogy félreértés legyen ebben a kérdésben, nem azt szeretném, hogy ne maguk műveljék a földet, hanem azt szeretném, ha elősegítené ez a kérdés a nagyobb birtoktestek kialakulását.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Lezsák Sándor képviselő úrnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából. Öné a szó.

(15.10)

LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm szépen. Az ajánlás 15. sorszáma alatt megjelenő, a gazdasági bizottság által benyújtott módosító indítványhoz szólok hozzá, amely azon kevesek közé tartozik, amellyel az előterjesztő képviselője egyetértett. Ugyanis véleményünk szerint az eredeti előterjesztés felvetett etikai problémákat, hiszen a földtulajdonok eddig osztatlan állapotáért a törvényhozás is felelős volt, azaz olyanok, akik évekkel ezelőtt vállalni tudták volna a földművelést, most már erre az önhibájukon kívüli késlekedés miatt nem képesek. Tehát olyanok is megkapták volna ezt a kedvezményt, akik a saját erejükből történő földművelést vállalni tudták volna.

Egy gyakorlati probléma is keletkezhetett volna emiatt, hogy több földtulajdonos közül egyik-másik vállalni tudta volna a saját erőből történő földművelést, tehát számukra díjtalan lett volna a megosztás költsége, míg idősebb, elaggottabb szomszédaik számára már nem.

Tehát mindent összevetve, véleményem szerint a gazdasági bizottság módosító indítványát, amely feltételek nélkül díjtalanná teszi az eddig osztatlan közös tulajdon megosztását, örömmel üdvözlöm, és elfogadását ajánlom képviselőtársaimnak.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Tóth Sándor képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Képviselő úr!

TÓTH SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Az ajánlás 15., 16., 17., valamint 18., 19. pontja egy témakört érint. Az előttem szóló képviselőtársaim nagyon megkönnyítették a dolgomat az indoklásban, hiszen a gazdasági bizottságban jómagam terjesztettem elő ezt a javaslatot, hogy az itt említett módosító javaslatokból próbáljunk egy egységeset és jót összekovácsolni.

Képviselőtársaim elmondták, hogy mi lenne a következménye, ha ez a pont így maradna. Tessék belegondolni abba, hogy az osztatlan közös tulajdonban lévő földek tulajdonosai a törvény betűjénél fogva 2002. március 31-ig be kell hogy nyújtsák a kérelmüket, mert egyébként elesnek attól a lehetőségtől, hogy az állam ingyen kimérje a földjüket. De ez még nem elég, hanem még kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy ők saját maguk művelik, mindenféle termelési tapasztalat és mindenféle termelőeszköz nélkül, és lehet, hogy 250 kilométeres távolságban laknak. Kénytelen lett volna elindulni ebbe az irányba, mert úgy szól más részeken ez a törvény, hogy a sorsolást a legjobb területeknél kezdi, és akinek nem jut földterület, mert elfogyott az aranykorona-érték vagy tagosítás szükséges, utakat kell kijelölni, csatornát kell kijelölni, akkor nem is fog neki jutni, és akkor majd jelentkezhet a 4 ezer forint/aranykorona értékért.

Egy olyan áldatlan állapot sejlik fel előttem ebben a helyzetben, hogy tényleg kezelhetetlenné válik a dolog. A most még elfogadható birtoktesteket, amelyek művelhető területek, most egyik pillanatról a másikra - ellentmondva minden olyan szándéknak, hogy táblásítsunk, hogy megfelelő méretű birtoktesteket alakítsunk ki - elkezdjük nadrágszíjparcellázni. Ezért számomra is öröm az, hogy a kormány támogatta a gazdasági bizottságnak azt a javaslatát, hogy mindenféle határidő nélkül az állam viseli a kimérés költségét, és nem kötelezi a tulajdonosokat arra, hogy önállóan műveljék, és saját maguk gazdálkodjanak azon. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy majd a módosító javaslatoknál történő szavazáskor támogassák a 15. számú gazdasági bizottsági indítványt.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces időkeretben megadom a szót Ivanics István képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából.

Öné a szó, képviselő úr.

IVANICS ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Az az örömteli pillanat van, amikor egy konszenzusos javaslat kerekedett ki itt a gazdasági bizottság módosító javaslata körül. Arra szeretném felhívni a figyelmet, azért különösen értékes ez a megközelítés, mert egyrészt valóban nem gördít akadályt az elé, hogy kimérés valóban megtörténjen, és ehhez valójában világos tulajdon alakuljon ki, mert sajnos olyan rémisztő esetek is megtörténtek, hogy 40-50 hektáros táblában is a teljesen rendezetlen állapot miatt egyszerűen a kistulajdonosok nem is jutottak a bérleti díjukhoz. Tehát valójában a táblát művelték, a hasznot learatták - vagy a veszteséget -, de mindenképpen a fizetés a tulajdonosok felé nem történt meg.

Nyilvánvaló, ha kimérik ezt a tulajdont, akkor is lehetne esetleg a műveltetést kvázi bérben végezni, tehát úgy, hogy megfizetem a művelési költségeket, de ez a gazdálkodási szabadságot mindenképpen nagymértékben fékezné. Véleményem szerint ez a kérdés a költségviseléssel és a művelési kötelezettség nélkül ezt kezelhetővé teszi, és úgy gondolom, hogy osztatlan elismerést fog aratni a földtulajdonosok körében, és lehetőséget ad ettől függetlenül arra, hogy később ezeket a földterületeket egyesíteni és szabadon mozgatni lehessen. Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Németh Imre képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Öné a szó.

DR. NÉMETH IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Én is a 15., 19. és az ehhez kapcsolódó javaslatokról szeretnék szólni.

Úgy gondolom, hogy az osztatlan tulajdonközösségek tekintetében van egy tévhit néhány ember fejében, hogy ez mindenképpen szükségtelen rossz. Természetesen mindjárt előre szeretném bocsátani, hogy aki osztatlan tulajdonközösségben tulajdont szerzett és maga akar gazdálkodni, annak nyilvánvalóan rossz volt az eddigi eljárása, és rossz volt az '99-es jogszabály, amely a megosztás tekintetében rendelkezett. Kár, hogy nem tudott hozzájutni a területhez, hiszen úgy gondolom, hogy jogos tulajdona van, amellyel neki rendelkeznie kell.

Itt elsősorban a budapesti agglomerációra hivatkoznék újra: a kárpótlás és a részaránytulajdon kiadása kapcsán bizony nem egy olyan száz hektáros tábla van, ahol több száz tulajdonos található. Gondoljuk végig azt, hogy a több száz tulajdonos közül hány fog gazdálkodni! Ha arra ösztönözzük ezeket a tulajdonosokat, hogy nosza, most az állam a zsebébe nyúl, és ki fogja azt a 0,4 aranykoronát méretni, méresse, tegyék külön helyrajzi számra, rá fog jönni a tulajdonos is, hogy becsapják, mert úgy külön-külön, ha szétszabdalják a táblát a használat tekintetében is, komoly használó nem fogja bérbe venni; becsapódik ott is, amikor el akarja adni, jön egy vevő, megnézi, hogy ki akarja eladni, ki nem akarja eladni, és soha nem fogja tudni eladni a területét.

Mindebből azt szeretném kihozni, hogy kár ösztönözni a tulajdonosokat, hogy most az állam egy kedvező gesztust tesz számukra, inkább azokkal értek egyet, akik olyan javaslatot tettek, hogy biztosítsa az állam azt, hogy minden évben március 1-jéig - hogy valóban a gazdálkodási ciklushoz igazodjon ez a kivétel - lehessen benyújtani az igényt.

Dán János mondta, hogy nem mindenkinél van meg a feltétel per pillanat, hogy el tudja dönteni, hogy öt évig gazdálkodjon rajta. Szeretném elmondani, hogy szükségesnek tartanám ezt a kitételt, az ötéves gazdálkodást, mert parttalanul nem kellene az állam pénzét költeni, tehát úgy kellene módosítani ezt a javaslatot, hogy minden évben március 1-jéig, akinek olyan feltételei vannak, vagy el akarja adni külön vagy bármi van, adhassa be, és ebben az esetben jusson hozzá a tulajdonához, de ne hajtsuk bele az államot ismét egy olyan feladatba, amit esetleg 5-6 évig nem fog tudni megoldani, és hozzunk létre olyan önálló helyrajzi számon lévő kis földdarabkákat, amit sem művelni, sem értékesíteni nem lehet.

Még egy módosító javaslathoz szeretnék hozzászólni, ez pedig a 24. sorszámot viseli. Úgy gondolom, a megosztás vonatkozásában ez a rendezési elv, amit a törvényjavaslat lerögzített, hogy a legjobb minőségű területen kell kezdeni, nem megfelelő.

(15.20)

Ugyanis lehet, hogy a tábla közepén van a legjobb minőségű terület. Itt a művelési szempontokat, illetve a többi tulajdonos szempontjait kellene figyelembe venni. A jogszabály lehetőséget ad az egyezségre, próbáljanak meg a tulajdonosok megegyezni, és nyilván racionálisan valahol az egyik felén kiadni annak, aki önállóan akarja művelni, nem zavarva a többieket, hogy ők esetleg bérbeadással akarják hasznosítani. De mindenképpen a művelési szempontok figyelembevételét hangsúlyoznám, hiszen azt szeretnénk, hogy egy hatékony mezőgazdaság legyen, függetlenül attól, hogy milyen formában történik a gazdálkodás, családi, egyéni vagy társas formában.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces időkeretben megadom a szót Ivanics István képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából.

IVANICS ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Németh Imre okfejtéséhez szeretnék hozzászólni. Sok mindennel egyetértek, de azt a kezdeményezést, hogy az osztatlan közös tulajdon fogalma a későbbiekben egyáltalán fennmaradjon, határozottan szeretném visszautasítani, tehát hogy később, meg minden évben lehessen az államhoz folyamodni, hogy ekkor kérem, akkor kérem.

Ezt világosan látni kell, és el kell fogadni ezt a szándékot, hogy ez a polgári törvénykönyvtől idegen tulajdoni forma megszüntetésre kerül. Tehát most lehetőség van ennek a kimérésére. Aki nem méri ki, a törvényjavaslat eredeti megfogalmazásában is világosan meg van határozva, akkor a polgári törvénykönyv szerinti közös tulajdonba kerül. Tehát mindenképpen egy más szerkezetben kell erről a későbbiekben beszélni. Tehát egyszerűen beilleszti a normál polgári élet rendtartásába ennek a területnek a későbbi kezelését.

Most nyilvánvaló, hogy van egy fokozott kedvezményezés ez irányba, hogy megtehesse szabadon azt a megközelítést, amely a tulajdonosnak, ha kicsi, ha nagy, a legjobban megfelel.

Tehát, úgy érzem, erről felesleges osztozkodni és vitát folytatni a későbbiekben, ezt úgy, ahogy van - egy szerencsétlen képződmény, amely akkor az átalakulási folyamatban létrejött -, ilyen formában mindenképpen meg kell szüntetni.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces időkeretben megadom a szót Simon József képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr.

SIMON JÓZSEF (MSZP): Elnök Asszony! Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ivanics Képviselőtársam! Azt hiszem, hogy egy nagyon fontos dologban tévedésben van. Az a helyzet, hogy nem könnyíti meg azoknak a birtoktesteknek az önálló ingatlanná alakítását a polgári tulajdon, amit ez a törvény sem rendez; nemhogy nem könnyíti meg, sokkal bonyolultabbá teszi.

Ma még lehetőség van arra, hogy akár törvényileg úgy rendelkezzünk, ha ezt a törvényt így fogadja el a Ház, ahogy itt van, hogy a tábla egyik szélén, vagy akár netán abszolút méltánytalan módon a legjobb részén meg lehessen kezdeni a kiadást a többi tulajdonostárs sérelmére, polgári tulajdonnál minden négyzetméterben, minden négyszögölben minden tulajdonostársnak azonos arányú tulajdona van. Ilyen típusú rendezés fel sem merülhet a jövőben.

A probléma ott van, hogy ez a törvény pedig azt nem rendezi, hogy akinek nem engedjük meg, hogy a birtokszétaprózódás miatt kezdeményezze az önálló birtokká alakítást, belekényszerítjük abba a tulajdoni struktúrába, amiről ön mint valami pozitív elképzelésről beszél. Meg kell mondanom, hogy az az adott viszonyokat tekintve a mai állapotnál is rosszabb.

Ezért nem igazán jó a gazdasági bizottságnak az elképzelése - ezt azért itt világosan ki kell fejtenem -, hiszen bizonyos szempontból kedvezményezett helyzetbe hozza azokat, akik most akarják önálló tulajdonná alakítani az osztatlan közös tulajdonukat, azzal, hogy kifizetné ennek a költségeit az állam, de ez egy oktalan sürgetés, ezt szeretném világossá tenni. Aki ma még nem felkészült arra, hogy ezt saját használatába vegye, ebben a vonatkozásban ez a határidő őt súlyosan megszorítja.

A másik megoldás, amit Németh képviselőtársam javasolt, hogy egyrészt ne legyen ez kötelező minden évben, fokozatosan rá lehessen erre a lehetőségre fordulni, és küszöböljük ki azt a méltánytalanságot, amit az okoz, hogy a táblának a legjobb területén kezdik (Az elnök csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) az osztást. Ezeket kell fontolóra venni ahhoz, hogy a dolog méltányosan rendezhető legyen.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces időkeretben megadom a szót Szentgyörgyvölgyi Péter képviselő úrnak, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából.

DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Pusztán egy félreértést szeretnék itt eloszlatni, ami a közös tulajdont illeti. Dehogynem, a közös tulajdont a polgári törvénykönyv szerint is bármikor meg lehet szüntetni (Simon József: Csak nem olyan egyszerű!) - nem mondom, elég bonyolult módon -, akár a bíróságtól is lehet kérni. (Simon József: Igen!) Először is, mit fog nézni a bíróság: megosztható-e a közös tulajdon? Ha megosztható a közös tulajdon, akkor meg fogja osztani a közös tulajdont; ha nem osztható meg a közös tulajdon, akkor fel fogja hívni a feleket, hogy állapodjanak meg a közös értékesítésben, és majd a pénzt fogják megosztani. Ha ez sem megy, akár maga a bíróság is elrendelheti a közös tulajdon értékesítését.

Tehát van mód a polgári törvénykönyv szerint a közös tulajdon mindenféleképpen történő megszüntetésére, itt persze másról van szó. Itt egy sajátos tulajdonról, földtulajdonról van szó, amin termelni akarnak, és ez éppen azt célozná, hogy ne kelljen pereskedni, ne kelljen a bíróságtól kérni a közös tulajdon megszüntetését, hanem a törvény erejénél fogva szűnjön ez meg, és ráadásul ingyen történjen. Ez a lényege a dolognak.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kétperces időkeretben megadom a szót Németh Imre képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából.

DR. NÉMETH IMRE (MSZP): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A jogszabályból számomra nem az következik, hogy ez az osztatlan tulajdonközösség meg fog szűnni, hiszen a javaslat is lehetőséget ad a tulajdonközösségben lévőknek, hogy kérjék ennek a tulajdonnak a megszüntetését. Sok esetben súlyos igazságtalanságot eredményezne, ha rájuk kényszerítenénk ennek a megszüntetését.

Mondok önöknek egy példát: a település melletti táblában, ha bármilyen formában, mondjuk, egy benzinkutat kívánnak építeni a település szélén, a 40 hektárból megvesznek rá 1 hektárt néhány millió forintért, akkor akinek kisorsolják pont arra az egyhektáros területre a tulajdonrészét, akkor ő zsebre vágja egyedül az egymilliót, a többiek pedig néznek a levegőbe. Abban az esetben, ha ez osztatlan tulajdonközösségben marad, akkor mindenki a tulajdoni arányával arányosan megkapja ebből a részt.

Ez egy kiragadott példa volt, de számtalan hasonló eset adódik. Úgy gondolom, hogy rá kellene bízni a tulajdonközösségben lévő egyénekre, hogy meg akarják-e ezt szüntetni, vagy pedig közösen bérbe adva minden további nélkül megfelel nekik ez az állapot, mert lehet, hogy később együttesen akarják eladni, és sokkal igazságosabb, mintha most rájuk kényszerítjük, hogy valaki lemegy a mocsaras részre, a másiknak pedig a dűlőút mellett vagy a betonos út mellett marad a területe.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces időkeretben megadom a szót Ivanics István képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából.

IVANICS ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Németh Imre képviselőtársam végeredményben azt mondta itt a végén, amiről szól ez a dolog, hogy lehetőséget kap, hogy megszüntesse ezt a formát.

Szeretnék visszacsatolni azért arra a korábbi példámra, hogy annyira - hogy mondjam - testetlen volt ez az osztatlan közös tulajdon a tulajdonosok felé, hogy sok tulajdonos esetében valóban többször kihasználták azt - most nem akarom mondani, hogy milyen bérbevevők -, hogy művelték a földet, de sokszor talán azért, mert nem is találták a tényleges tulajdonost, vagy pedig nem is akartak fizetni, egyszerűen a tulajdonosok töredékének fizettek. Ezt egy ilyen tulajdoni formában tovább is lehetne játszani.

Ha viszont most, a törvény szelleme szerint végrehajtjuk ezt a változást, akkor ez megszűnik. Tehát végül a polgári törvénykönyv szerinti formáknak megfelelően egy világos és minden tekintetben jogi úton eljárható szerkezetet nyerünk. Nekem a bizalmam töretlen abban, hogy a tulajdonosok döntő többsége a kimérés mellett fog voksolni, hiszen attól függetlenül, hogy kimérik ezt a területet, utána közösen lehetőség van ennek a művelésére, illetve utána ennek az értéken való közvetlen cseréjére, vagy pedig már a kimérés előtt is.

Fel is hívnám a kis területtel rendelkező földtulajdonosok figyelmét, hogy érdemes a kimérés előtt megtenni ezeket a cseréket, illetve az értékesítést, és akkor mindenki tudja rendezni világosan és tisztán ezt a bonyolult birtokszerkezetet.

Köszönöm szépen.

(15.30)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces időkeretben megadom a szót Németh Imre képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából.

DR. NÉMETH IMRE (MSZP): Köszönöm, elnök asszony. Valóban én is úgy látom, hogy meg fog szűnni ez a probléma, hogy valaki esetleg nem fizet bérleti díjat, mert bérbe sem fogják venni a területet. A kimérés azt jelenti, hogy hektáronként durván 5-6 ezer forintért ki fogják karózni azt az egy hektár vagy tized hektár területet. Természetesen meg kell csinálni a földmérési munkákat, utána bérbe adják, az első szántásnál az összes karó ki fog kerülni a területből. Nyilván a megosztást követően azt fogja mondani néhány tulajdonos, hogy én inkább ezt nem adom bérbe, bekerítem magamnak, egy-két gyümölcsfát telepítek vagy bármit csinálok ott hétvégén, vagy teljesen más irányú hasznosítást is elképzelhetőnek tartok e vonatkozásban. Tehát racionálisan a legtöbb esetben művelhetetlen lesz ez a tábla. Nyilvánvalóan, ha valaki esetleg külön el akarja adni vagy másnak akarja bérbe adni, ez minden további nélkül megtörténhet.

Úgy gondolom, hogy a bérleti díj meg nem fizetése egy felmondási ok a bérleti szerződés tekintetében, és úgy gondolom, hogy ha a tulajdonközösségben ez több emberrel megtörténik, abban az esetben minden további nélkül felmondhatják, és másnak adhatják bérbe. (Ivanics István: Ha egy nem mondja fel, akkor nem mondhatja fel.) Dehogynem!

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Karakas János képviselő úrnak adom meg ugyancsak két percben a szót, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Öné a szó.

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Ivanics úr okfejtése kapcsán hadd mondjam el egy nem régi élményemet. Egy Borsod megyei városkában szó volt a földkiadó bizottságokról, és egy konkrét példát mondtak. Van 96 vagy 97 tulajdonossal egy közel száz hektáros földterület, ahol tíz hektár területe van - nem tudom, miért ilyen osztatlanban - a helyi önkormányzatnak, tizenöt hektárja van egy személynek, az összes többi megoszlik a 94 ember között.

Kinek jó itt a föld kimérése? Mindenféleképpen a tíz és tizenöt hektárral rendelkezőnek, hisz a tizenöt hektáros is, mondjuk, gyümölcsöst szeretne telepíteni. De a többi mit kezd a földjével? Kimérik, mint ahogy mondja Németh Imre, az állam bácsi át is vállalja a költségeket, fizeti a költségeket. Igen ám, de megkapja a helyrajzi számokat, és mondjuk, az eddigi használó szövetkezet vagy társas gazdaság azt mondja, hogy nézzétek meg, ebből a nagy táblából, amit eddig együtt tudtam volna művelni, három emberke ragaszkodik a saját földterületéhez, én már akkor ezt nem tudom így művelni, és felmondom az összes többit.

Egyben igaza van: így be fog indulni a földkoncentráció. Csak hányan fogják önt szidni ezért az érvelésért, amit ma elmondott? Valahol úgy érzem, hogy más megoldást kell találni erre. De ha majd normál hozzászólásom lesz, akkor megpróbálom elmondani.

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Normál hozzászólásra következik Karakas János képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából, úgyhogy folytathatja is a képviselő úr.

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Elnök Asszony! Köszönöm a szót. A 24. pont alapján mondanám, hogy örülök annak, hogy a korábbi javaslataink folyományaként ezzel is egyetértett a bizottság, amely azt mondta, hogy a későbbi művelés szempontjainak megfelelően, annak figyelembevételével kell majd a megosztást lefolytatni. Utalnék arra, hogy az előző pontokban már az volt, hogy a táblásítást, az utakat, egyebeket figyelembe vevő módon kell ezt megtenni. Tehát mindenféleképpen bejön egyszer az ésszerűség, és nincs benne az a versenykésztetés, amelyet ez a kivett rész tartalmaz, hogy lehetőség szerint a földrészlet legjobb minőségű területén kell kezdeni, mert ez lehetett volna tényleg a tábla közepe vagy bármi, és egy versenyre késztetett volna mindenkit.

A 19-esben mi javasoltuk azt, hogy ne legyen egy adott időpont meghatározva, ameddig az állam viseli a megosztás költségeit. Ezért kivettük a 2002. március 1-jét. Ezt miért is tettük? Ezzel nem kényszerül bele egy versenybe a tulajdonos még az osztatlan tulajdon esetében sem, hogy ő mindenáron kiméresse a földjét. Ebből adódóan igazából csak annak éri meg, aki valamilyen formában saját maga akarja hasznosítani, vagy mindenáron pénzzé akarja tenni a területét, de akkor pontosan a többi tábla művelhetőségét nem bántja, hisz az akkor kivonható.

Az előbb említett száz hektáros példából tehát azt mondom, hogy az a tizenöt hektáros kaphassa meg és méresse ki a földjét, de a másik 94 tulajdonos ne kerüljön bele ebbe a versenybe, hogy kérem, az állam csak eddig fizeti ki, és nekem mindenáron mérjék ki, mert hosszú távon nem szolgálja ezt. Persze ennek egy gondja és hibája van, hogy nem teljesül az a cél, ami az előterjesztő részéről elhangzott már az általános vita kapcsán, hogy mindenáron meg kell szüntetni az osztatlan közös tulajdont.

Ha a "mindenáron"-ba belekapaszkodunk, ez számomra azt mondja, mint amit jó néhány esetben sugallnak is ezek az előterjesztések, hogy mindenáron tönkre kell tenni a szövetkezetet, a társas gazdálkodót. Tulajdonképpen az osztatlan tulajdonok jelentős részét a szövetkezeti tagok, alkalmazottak, nyugdíjasok adják bérbe saját szövetkezetüknek, nemcsak azért, mert bérleti díjat kaphatnak, hanem azért, mert esetenként munkahelyük is van. Tehát ha belekerülnének egy versenybe, akkor lehet, hogy saját maguk munkahelyével is esetleg kockáztatnának. Úgy érzem tehát, hogy nem jelent olyan óriási gondot, ha hosszabb távon megmarad ez az osztatlanság ezeknél az apró területeknél.

A 20., 22. pontban a javaslataink arra irányulnak, hogy jelzálogjoggal kellett volna megterhelni az ingatlant. Megítélésünk szerint ezeknél a területeknél túlságosan erős megoldás, ezért elidegenítési tilalmat próbáltunk javasolni, annak a bejegyzését próbáltuk javasolni. A bizottságban elhangzott, hogy ennek egy ésszerű megoldása lesz, és készülődik egy bizottsági vagy kapcsolódó módosító indítvány - ez jó lenne.

Még egy, amit elfelejtettem mondani, és remélem, hogy Szentgyörgyvölgyi Péter is egyetért az okfejtésünkkel. Mi kivettük ezt a határidőt, március 1-jét a kimérésre, de benne hagytuk az ötéves művelési kötelezettséget, hogy igazából az, aki művelni akarja, kapjon meg minden kedvezményt egy adott, bármilyen időpontban; aki nem akarja, az pedig kapja meg a szabadságát és a döntési lehetőségét az osztatlan formában való tartásra, de bármikor léphessen ki.

Gondolom, ezzel az ön okfejtése is talán egy kicsit paralel elfogadható forma. Ehhez persze az kellene, hogy az előterjesztő képviselője is értsen egyet, és valahogy így is szavazzunk jó néhányan.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Tekintettel arra, hogy több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát lezárom.

Megnyitom a részletes vita utolsó szakaszát az ajánlás 27-32. pontjai szerint. Megkérdezem, ki kíván szólni. (Senki sem jelentkezik.) Tekintettel arra, hogy nincs jelentkező, a részletes vita e szakaszát és a részletes vita egészét lezárom.

Megkérdezem Kékkői Zoltán politikai államtitkár urat, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Kékkői Zoltán: Most nem.) Nem. Államtitkár úr a határozathozatal előtt kíván válaszolni a vitában elhangzottakra.

Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslatokról történő határozathozatalra a következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Soron következik a takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/5042. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/5042/49. számon kapták kézhez.

Megkérdezem a hatáskörrel rendelkező bizottságokat, hogy kívánnak-e bizottsági előadót állítani. (Senki sem jelentkezik.) Nem kívánnak.

Tisztelt Országgyűlés! Emlékeztetem önöket, hogy a hétfői napon már döntöttünk a részletes viták szerkezetéről. A részletes vita szerkezetét is tartalmazó felszólalói névjegyzéket kézhez kapták azok a képviselők, akik módosító javaslatokat nyújtottak be. Kérem önöket, hogy a részletes vitában kizárólag a módosító javaslatok indoklása és vitája hangozzon el.

Megnyitom a részletes vitát az ajánlás 1-24. pontjaira. Kérdezem önöket, hogy ki kíván felszólalni az ajánlás értelmében ötperces időkeretben. (Senki sem jelentkezik.) Nincs jelentkező felszólalásra.

Tisztelt Képviselőtársaim! A részletes vitát lezárom.

(15.40)

Megkérdezem Kékkői Zoltán földművelésügyi politikai államtitkár urat, hogy most vagy a határozathozatalt megelőzően kíván a vitában elhangzottakra válaszolni.