Felszólalás adatai

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Én az adótörvények egy kis szeletéről, ámde annál jelentősebb szeletéről szeretnék beszélni, amely, úgy vélem, nagyon fontos, és a lakosság igen széles körét érinti, ez pedig az illeték. Tudjuk ugyanis, hogy az illeték az adónem egyik fajtája.

Elöljáróban elmondhatjuk, hiszen mindenki érzi saját bőrén, hogy az elmúlt évben soha nem látott illetékemelést hajtott végre a kormány. Nem volt olyan illeték, amely ne emelkedett volna. Mind az eljárási, mind a vagyonszerzési illeték drasztikus mértékben nőtt az egyébként magát szociálisan érzékenynek nevező kormány első évében. Az illetékek emelése átlagosan 40-60 százalékos volt, de nem volt ritka a 100 százalékos illetékemelés, sőt, volt olyan illeték, amely 500 százalékkal emelkedett. Nem volt a társadalomnak olyan rétege, amelyet a kormány illetékemelése ne sújtott volna. Egyformán érintette a pereskedőket, az ingatlant öröklőket és megajándékozottakat, a gépkocsiszerzőket, a céget alapítókat, a tulajdoni lapot és cégkivonatot kérőket.

A kormány jól vigyázott arra, a közteherviselést szem előtt tartva, hogy senki se maradjon ki a sarcból. Ezt sikeresen teljesítette, így minden állampolgár saját bőrén tapasztalta, milyen is a jóléti állam szocialista értelmezésben. Olyan új ötletekkel állt elő a kormány illetékemelés vonatkozásában, ami a legmerészebb képzeletünket is felülmúlta. Bevezette például az öröklésnél és az ajándékozásnál a sávonként változó, értsd emelkedő illetékkulcsokat. Ez az intézkedése egyszerre kétszeri illetékemelést jelentett, hiszen a vagyon értéke az infláció mértékével egyébként is növekszik, de emellett a kormány a 18 milliós értékhatár felett még az illetékkulcsokat is megemelte.

Úgy gondoltuk ekkor, hogy a kormány négy évre kielégítette illetékemelési szándékát és vágyát, amire egyébként a hihetetlen mértékű illetékemelésből jogosan következtettünk, de sajnos illúzióink hamar szertefoszlottak, és csak az ez évi adótörvények kézhezvételéig tartottak. A kormány adótörvényekre vonatkozó előterjesztése ismét jelentős mértékű illetékemelést tartalmaz. Megjött a kormány étvágya, és úgy látszik, jó ötletnek tartotta az ajándékozási és öröklési illetéknél a sávok bevezetését, mert újabb értékhatárt állapított meg, azaz ismét növelte az illetékeket.

Az ajándékozási és öröklési illeték már bizonyos kategóriákban a 40 százalékot is eléri, azaz minden örökölt egymillió forintból 35 millió fölötti érték esetén 400 ezer forint illetéket kell fizetni az örökösnek, illetve a megajándékozottnak. Példával illusztrálva: 40 milliós értékű nem lakásingatlan öröklése esetén a fizetendő illeték 10 millió 800 ezer forint. A kisebb értékű ingatlant öröklők és megajándékozottak illetékterhei is jelentős mértékben nőnek. Ilyen illetékterhek mellett előfordulhat, hogy az örökös nem tudja kifizetni az örökösödési illetéket, csak olyan áron, ha az örökölt vagyontárgyat azonnal értékesíti, feltéve, ha tudja.

Még elképesztőbb a törvényjavaslat szerint a gépjármű, pótkocsi öröklése és ajándékozása esetén tervezett illetékemelés. Amellett, hogy a kormány az előző évben 10 forintról 13 forintra emelte köbcentinként a gépjármű-átírási illetéket, a mostani javaslat szerint ez 13 forintról 15 forintra nőne, s ezen túlmenően a gépjármű ajándékozása és öröklése esetén ennek a kétszeresét, azaz köbcentinként 30 forintot kellene megfizetni. Ez egy 50 ezer forint értékű, 600 köbcentis Trabant öröklése vagy ajándékozása esetén azt jelenti, hogy az illeték mértéke 18 ezer forint, azaz majdnem az örökölt gépjármű értékének a fele összegét kell majdan a szerencsétlen örökösöknek megfizetniük.

Amikor a törvényjavaslat tanulmányozása során eddig jutottunk, akkor úgy gondoltuk, hogy ezek után már nem érhet meglepetés. Csalatkoznunk kellett. A kormány ugyanis ötletekben kimeríthetetlen, ha az illeték emeléséről van szó. A javaslat szerint ugyanis adott ingatlannak ugyanannak a megajándékozottnak öt éven belül több szerződéssel történő ajándékozása esetén az illetéket az újabb tulajdoni hányaddal együtt a tulajdonában álló ingatlan forgalmi értékének a figyelembevételével kell megállapítani. Többször el kellett olvasni ezt a rendelkezést, amíg megértette az ember, hogy miről van szó. Az már az első olvasatban biztos volt, hogy itt is burkolt illetékemelésről van szó. Ez a rendelkezés az állampolgárok kifosztásának zseniális, alkotmánysértést sem nélkülöző módszere. Miről is van szó tulajdonképpen? Egyszerűen arról, hogy korábban öt éven belül kapott ingatlanilletőség forgalmiérték-növekménye után is illetékezni kell, azaz a saját tulajdonom után ismét illetékezem. Az egy rókáról sikerült két bőrt lehúzni tipikus esete véleményünk szerint a fenti rendelkezés, amely egyébként az alkotmányban rögzített tulajdonhoz való jogot is sérti, ha így, változatlanul kerül elfogadásra.

A cégeljárási illetékek ismételt emelése már csak laza ujjgyakorlatnak tekinthető az előzőekhez képest. A javaslat bevezeti a cégbejegyzésre irányuló eljárásnál az eddigi százalékos illeték helyett a tételes illetéket, a javaslat indokolása szerint az eljárás egyszerűsítése céljából - nem értem, hogy nem esett ki a toll a kezéből, aki ezt az indokolást leírta -, ami magyarra fordítva megint azt jelenti, hogy itt is jelentős mértékben emelkednek az illetékek. Például a kft.-k cégbejegyzési illetéke az eddigi 60 ezer forintról 80 ezerre, míg betéti társaságok esetében 20 ezer forintról 50 ezer forintra emelkedik. A változásbejegyzési illeték az eddigi 8 ezer forintról kft.-k esetében 32 ezer forintra, míg bt.-k esetében 20 ezer forintra nő. A javaslat megszünteti a termőföld öröklése esetén az örököstárs részére történő ingyenes átruházás illetékmentességét.

A kormány ismételt, hihetetlen mértékű illetékemelése tovább növeli a lakosság adóterheit. A szocliberális kormányzat tovább folytatja azon politikáját, amelyre az a jellemző, hogy amit az egyik kezével ad, azt a másik kezével kétszeresen veszi vissza.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)