Felszólalás adatai

DR. PAP JÁNOS, a környezetvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Biztos egyetértenek a véleményünkkel, csak a szavazatuk volt más. Egyébként gyakorlatilag ez derült ki a bizottsági ülésen is. De probléma nincs, a kisebbségi vélemény többséginek is felfogható, csak meg fogják szavazni a törvényjavaslatot.

Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A környezetvédelmi bizottság megtárgyalta a környezetterhelési díjról szóló törvényjavaslatot, és a polgári oldal a következő észrevételeket tette. A törvényjavaslat célja, a teljesen elfogadott és támogatott, a fenntartható fejlődésnek megfelelő “szennyező, fizessö elv még csak véletlenül sem található meg a törvényjavaslatban. Ezt több rész is igazolja, de álljon itt két kirívó példa erre. Ha környezetvédelmi törvényről van szó, akkor miért László Csaba pénzügyminiszter a beterjesztő, a behajtó, miért nem Persányi Miklós, a terület gazdája? Azért van így, mert az adóprés egyik eleme ez is, hiszen a preambulum is megfogalmazza, hogy költségvetési forrásokat kívánnak növelni így, címkézés nélkül.

Hogyan lehet egy jó elvet úgy érvényesíteni, elfogadtatni a lakossággal, hogy ahhoz nem készül hatástanulmány, bemutatva a környezeti elemek javulását és azt, hogy mindez olcsóbb lesz, kisebb teher jut az adózókra, mert a szennyező fizet? Enélkül adónak éli meg mindenki, újabb tehernek, és így ellenállást, rossz érzést vált ki, és lehetetlenné teszi a fenntartható fejlődésnek megfelelő elv gyakorlati alkalmazását.

Aztán az elv sérül úgy is, hogy csak a környezeti elemek egyes szennyezőire érvényes ez az elgondolás, másokra nem. Milyen alapon differenciál így? Milyen környezetvédelmi szemléletre vall, hogy fokozottan érzékeny területen nagy szorzót tervez? Ott semmit sem lehetne, mert szennyvíz ilyen területen nem helyezhető el. De nem is ez a lényeges itt, az adószemléletnek van itt helye, a minél nagyobb bevétel a cél, és nem a fenntarthatóság elve.

A törvényjavaslatból - lám, mennyire nem szakmai ez és nem környezetvédelmi - következetesen kimarad a felszín alatti víz, miközben a felhasználható keretnél ez is az egyik cél. Hasonlóan szerepel ez egyébként az indoklásban is.

A talaj terhelésénél még csak véletlenül sem beszélnek a szennyvíziszapról és a szennyezésnél a csatornázás egy speciális problémáját akarják megoldani, azt is rosszul. Ennyit ismét a szakmaiságról.

A hatástanulmányból, ha lenne, az is kiderülhetett volna, hogy mekkora lesz a bevétel, és azt konkrétan mire is fordítják. Az ülésen több szám is szóba került, így le is lehetett volna írni, azt viszont, hogy ennek hány százaléka kerül környezetvédelmi célokra és milyenekre, vagy egyáltalán mire megy ez az összeg, az viszont már nem.

Sajnálatos módon egyéb adókban nem látni adócsökkenést, így nem tudjuk, hogy mi helyett lép be ez az adóforma. Létjogosultsága tudniillik csak ekkor van. Ennek az adónak a bevezetésével így újabb öngólt rúg a környezetvédelem, illetve megmenekültek ettől az öngóltól azzal, hogy fölkérték a pénzügyminisztert, gurítsa már be ezt a labdát a hálóba. Amíg ez tisztán adó és nem szolgál mást, mint becslések szerint - itt már többféle összeg elhangzott - 11-14 milliárd forint bevételt, addig nem támogatható.

A kisebbségi véleményt erősítette több kormánypárti vélemény is - és most az is, hogy hagyják, én mondjam el a többségi álláspontot is; az más kérdés, hogy a szavazásnál ez nem köszönt vissza, és gondolom, nem fog visszaköszönni a későbbi szavazásnál sem -, miszerint ők is megfogalmazták, hogy ez a megoldás egyfajta költségvetési hiányt pótol, így semmiképpen - ahogy a javaslatban van - nem elfogadható, hiszen biztosan drágítja például a csatornadíjat. Kíváncsi leszek, hogy megremeg-e a kezük, amikor szavazni kell.

Teljes mértékben támogatható, hogy fizessen az, aki szennyez, és ezt érvényesíthettük volna, ha jobban előkészítve és megfontoltabban hozta volna a Ház elé a kormány. Mellébeszélés az is, miszerint a szolgáltatók fizetik ezeket a díjakat, hiszen - a törvényjavaslat több helyen hivatkozik erre - a fogyasztókra fogják terhelni, vagyis ezáltal is drágul a megélhetés.

Mindezek után, tisztelt képviselőtársaim, bár a vitában többségben voltak az ellenzők úgy számban, mint minőségben, az észérvek helyett azonban feltartották a kezüket kormánypárti képviselőtársaim, és 11:10 arányban úgy döntöttek, hogy általános vitára támogatják a fenntartható fejlődésnek és a “szennyező, fizessö elvnek egyáltalán nem megfelelő törvényjavaslatot. A polgári oldal konzekvensen amellett volt, hogy ezt a törvényjavaslatot nem szabad általános vitára bocsátani.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.)