Felszólalás adatai

BÚSI LAJOS, a területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Érdekes helyzet alakult ki a bizottsági ülésen, mert ahogy az előbb Wekler alelnök úr is említette, volt néhány olyan dolog, amiben a többségi, illetve a kisebbségi vélemény, ha szakmásítjuk a területeket, akkor nem tér el jelentős mértékben.

(16.10)

De kezdjük az elején: a bizottsági ülésen a Pénzügyminisztérium előadója elmondta, és számunkra sem volt teljesen ismeretlen az, hogy az Európai Unióban is többféle ökoadót ismernek; az is kiderült, hogy az Unió országaiban ez általában díj, nem pedig adó jellegű. Lehetne itt ismételten egy olyan értelmezési vitát nyitni, amelyben az adókról és a díjakról megközelítések szerint beszélgetnénk, de talán a nálunk elfogadottakat kell alapvetésnek tekintenünk. Az adók a költségvetésbe folynak be, és felhasználásukról majd a költségvetés dönt, a díjaknál pedig ott van a döntő eltérési mód, hogy azok a díjak, amelyeket minden magyar állampolgár befizet különböző szinteken, visszafordíthatók-e arra az alaptevékenységre, amiért az a díj befizetésre került.

Azt hiszem, hogy ebben a két dologban, hogy ezek hogyan és miképpen kerüljenek megállapításra, és ha bevezetésre kerül ez a törvény, akkor a díj a valóságban a helyi önkormányzatokhoz kerüljön, ebben a kisebbségi, illetve a többségi vélemény természetesen teljes mértékben megegyezett.

Amiben kevésbé értettünk egyet, az a következő. Ha felsoroljuk, hogy Magyarországon milyen ökoadó típusú adók vannak jelen egyszerre a piacon, akkor megállapíthatjuk, hogy az előző, öt órán át tárgyalt energiaadót a többség minden bizonnyal át fogja vinni a parlamenten. A környezetterhelési díj, amelynek első két üteme a levegőterhelési díj, illetve a vízterhelési díj, 2004. január 1-jével lépne életbe. A vízkészletjárulék mint adó jellegű befizetés, a vízkészlet-használati díj mint adó jellegű befizetés, és a termékdíjak teljes csomagja ide sorolható.

Találtunk egy kalkulációt is: ez is érdekes, mert szintén klappol az előző törvényjavaslathoz, ez is egy háttértanulmány kérdésének felvetését vezette elő, szinte már gyanúsan, itt is 11 és 14 milliárd forint közöttire taksálták azt a bevételt, amit ez az adó megteremthet. A Pénzügyminisztérium véleményünk szerint sajnálatosan úgy kalkulálja ezt a törvényjavaslatot, hogy egyfajta visszapótlása esetlegesen máshol adott kedvezményeknek, engedményeknek, ezt viszont mi hibás felfogásnak tartjuk, már csak azért is, mert ez a törvényjavaslat ilyen formájában lehet, hogy most, de az elgondolása már 14 évvel ezelőtt megfogalmazódott, akkortól kezdődik az ökoadó jelleg bevezetésére tett néhány javaslat. Mint tudjuk azonban, és ezekre mindannyian emlékezhetünk, mind szociálpolitikai kérdéskörök, mind gazdaságpolitikai, mind pedig egyszerű gazdasági okok miatt ez a bevezetés a háromból valamiért mindig csorbát szenvedett.

Ezek után a bizottságunkban még az a vélemény is megfogalmazódott, hogy ha már mindenáron keresztül szeretnék vinni ezt a törvényt, akkor legalább próbáljuk meg úgy javítani, hogy módosítjuk, és a helyben beszedett pénz a helyben beszedőt, tehát az önkormányzatokat illesse. Ők dönthessenek arról, hogyan és miképpen használják fel, viszont legyen valamiféle olyan kritérium, hogy arra a tevékenységre, vagy annak a tevékenységnek az ösztönzésére - környezetvédelem, csatornázás, szemételhelyezés, tehát nagyon sok mindent lehetne itt felsorolni. Ezeket a javaslatokat szeretnénk, ha a többség is elfogadná.

Az éppen az előbb felsoroltak miatt a törvényjavaslatot nem tartjuk általános vitára alkalmasnak, de ha a többség annak tekintette - mivel demokráciában élünk -, ezt elfogadjuk, és természetesen próbáljuk jobbítani, jobbá tenni ezt a törvényt. Bízunk abban, hogy ehhez megkapjuk a megfelelő támogatást a kormányzati oldalról is.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)