Felszólalás adatai

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint már elhangzott, a 2010. évi általános mezőgazdasági összeírásról szóló T/11298. számú törvényjavaslat benyújtását az Európai Unió követelményének való megfelelés, a statisztikai gazdaságregiszter aktualizálása, a magyar mezőgazdasági statisztika továbbfejlesztése és új adatigények megjelenítése tette szükségessé. Az Európai Parlament és a Tanács 1166/2008-as EK-rendelete a tagállamokban 2010-re valóban kötelezően előírja az általános mezőgazdasági összeírás végrehajtását, és az is tény, hogy a 2000. évi teljes körű felmérést követő változások a magyar mezőgazdaság helyzetének újbóli átfogó felmérését indokolják. Az említett EU-s rendelet (3) bekezdésében ugyanis valóban az áll, hogy legalább tízévente a Közösségben működő gazdaságokra kiterjedő általános összeírás szükséges a gazdaságokra vonatkozó alapnyilvántartások, továbbá a mintavétel felmérésének rétegezéséhez szükséges más adatok aktualizálása érdekében. Az e rendelet elfogadását megelőző legutóbbi általános összeírás 1999-2000-ben történt.

A mezőgazdasági bizottság - mint ahogy hallottuk is - egyhangúlag támogatta a törvényjavaslatot a már említett érvek alapján, azonban engedjék meg, hogy egy-két észrevételt tegyek hozzá.

Rögtön a törvény 1. § (1) bekezdésében ez áll: "A Magyar Köztársaság közigazgatási területén 2010. június 1-jei eszmei időponttal általános mezőgazdasági összeírást - a továbbiakban összeírás - kell végrehajtani." A bizottsági ülésen is elhangzott, hogy a június 1-jei időpont túl korainak tűnik, hiszen az új kormány addigra még alig áll fel, vagyis ennek az időpontnak a szerepeltetése nem szerencsés a törvényben. Az említett EU-s rendelet 8. cikke a tárgyidőszakot 2010. március 1. és október 31. közé teszi, ami nem jelent semmiféle kényszert június 1-jére vonatkozóan. Más okból kifolyólag is egy későbbi dátum tűnik indokoltnak. A júniusi dátum valamikor a művelési kötelezettség szempontjából bírt ugyan jelentőséggel, de mezőgazdasági szempontból augusztus 31. a fordulónap, s nem véletlenül, hiszen addigra fejeződik be a gazdasági ciklus. Ezen aggályainknak egy módosító javaslatban fogunk eleget tenni.

A másik észrevételem pedig újból az osztatlan közös földtulajdon rendezetlensége indokolja. A 3. § (1) bekezdése szerint ugyanis a törvény hatálya azon gazdaságra és gazdaságokhoz tartozókra terjed ki, amely gazdaság csak mezőgazdasági szolgáltatást végez, vagy amelynek az összeírás eszmei időpontjában az összes termőterülete 1500 négyzetméter vagy több. Az EU-s rendelet 3. cikke határozza meg a felmérések tárgyát. Eszerint azokra a gazdaságokra vonatkozik a felmérési kötelezettség, ahol a mezőgazdasági hasznosítású terület nagysága legalább egy hektár vagy egy hektárnál kisebb ugyan, de ezek a gazdaságok bizonyos hányadot eladásra termelnek, illetve termelési egységük meghalad bizonyos fizikai küszöbértéket. Ugyanezen cikkben szerepel az, hogy ezzel csak azokat a legkisebb gazdaságokat zárják ki a felmérésből, amelyek együttesen az adott tagállam közbirtok nélküli teljes használatban lévő mezőgazdasági területének legfeljebb 2 százalékát vagy a teljes számosállategység legfeljebb 2 százalékát adja.

Gondolom, innen jön a törvényjavaslat részletes indoklásában szereplő azon kitétel, hogy "A gazdaság küszöbértékének meghatározását az uniós előírás alapján a magyar mezőgazdasági termelés sajátosságainak figyelembevételével készítette el a KSH. A kialakított küszöbértékek segítségével a mezőgazdasági terület legalább 98 százaléka és a számosállategységben kifejezett állatállomány legalább 98 százaléka lefedésre kerül." Csakhogy az EU-s rendelet az említett 2 százalékot azon tagállamok esetében írja elő, amelyek egy hektárnál nagyobb felmérési küszöbértéket alkalmaznak, a törvényjavaslatban pedig 1500 négyzetméteres küszöbérték szerepel.

De továbbmenve: akármilyen területben meghatározott küszöbérték problémás az osztatlan közös földtulajdonok esetében. Az ilyen tulajdonokat ugyanis - mint a nevében is szerepel - több tulajdonos birtokolja egyszerre, és tulajdonuk mértéke aranykoronában van meghatározva. A jobb minőségű közös területekre az is jellemző, hogy az aranykorona-értékben nem homogének, vagyis például a tábla szélén egy aranykorona kétszer akkora területet jelent, mint a tábla közepén. És itt jön a küszöbértékkel kapcsolatos probléma. Kinek a mezőgazdasági területébe kell a nagyobbat és kiébe kell a kisebbet beszámítani?

(10.40)

Problémásnak érzem a törvényjavaslat 5. §-ának (5) bekezdésében szereplő kitételt is, miszerint az átvett és az összeírás során gyűjtött adatok a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény rendelkezései szerint kizárólag statisztikai célra használhatók.

Ma már itt a parlamentben ezt többször is hallottuk.

A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény például a belföldi magánszemélyek tulajdonszerzését 300 hektár nagyságú vagy 6000 aranykorona értékű összes termőföldtulajdonban limitálja, és megállapítja, hogy a tulajdonszerzési korlátozásba ütköző szerződés semmis. Ugye, senki nem gondolja komolyan, hogy az, aki éppen olyan formában akar visszaélni, hogy kevesebb területet jelent be a ténylegesnél, magát fogja feljelenteni, hogy hamis adatokat közölt - mert amennyiben az még a felmérés során sem kerülhet napvilágra, ki más deríthetné ki?

A haszonbérbe vételre is hasonló korlátozás vonatkozik a belföldi magán- és jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, valamint külföldi magán- és jogi személyek esetében is, a gazdasági társaságokra és szövetkezetekre pedig 2500 hektáros, illetve 50 ezer aranykoronás limit van érvényben. A földtörvényben a tulajdonlással és haszonbérléssel kapcsolatban tehát korlátok szerepelnek. Hogyan lehet ezeket betartani, ha a felmérés során kiderülő visszaéléseket nem lehet feltárni?

A már említett 3. §-ban előforduló, állattenyésztésre vonatkozó felmérési kötelezettség taglalásával kapcsolatban is vannak észrevételeim. Ezek szerint a törvény hatálya azon gazdaságra és gazdasághoz tartozókra is kiterjed, amelyeknek az összeírás eszmei időpontjában mezőgazdasági haszonállat-állománya legalább - itt idézem - egy nagyobb haszonállat, szarvasmarha, sertés, ló, juh, kecske, bivaly, strucc, ötven tyúk, illetve más baromfi, liba, kacsa, pulyka, gyöngyös, huszonöt házinyúl, huszonöt prémes állat, vagy huszonöt húsgalamb, vagy öt méhcsalád. Itt azon formai hiba mellett, hogy a mezőgazdasági "haszonállat-állománya" szó nem külön, hanem egybe, illetve kötőjellel írandó, valamint nem egyértelmű, a felsorolt egyedszámok mellett melyikeket kell "és", melyikeket pedig "vagy" kapcsolattal, esetleg vegyesen írni, érteni, meg kell jegyeznem, hogy a törvényt szükségessé tevő EU-s rendelet szerint az egyéb baromfi, vagyis a pulyka, kacsa, liba, strucc és egyéb, máshol nem említett baromfi egyedszámát a lábjegyzetben tett utalás szerint 2010-ben nem kell megadni a gazdaságszerkezeti felmérés elkészítésénél, ennélfogva a törvényjavaslatban szereplő, ezekre vonatkozó előírás is mellőzhető lenne. Emellett a huszonöt házinyúl is elég pongyolán hangzik, hiszen ilyen értelmezéssel három egyedből egy nap alatt lehet huszonöt is.

Nem véletlen, hogy az EU-s rendelet is "nyúl, nőivarú tenyészállat" egyedszámát említi a felmérés mutatóinak felsorolásánál.

A törvényjavaslatot az említett érvek mellett is, kisebb módosításokkal ugyan, de elfogadhatónak tartom.

Köszönöm a figyelmet, elnök úr.