Felszólalás adatai
197. ülésnap (2001.03.28.), 18. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Dr. Kóródi Mária (SZDSZ) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | Önkormányzati bizottság |
Felszólalás oka | Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése |
Videó/Felszólalás ideje | 5:13 |
Felszólalások: Előző 18 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
DR. KÓRÓDI MÁRIA, az önkormányzati és rendészeti bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Miniszter Úr! Az önkormányzati bizottság kisebbségi véleményében kéttípusú kifogás jelent meg. Az egyik típusú kifogás - melyre képviselőtársam, Weszelovszky Zoltán is utalt már - az eljárási típusú kifogás, amelyet a törvény beterjesztésének módja ellen emelt a kisebbség. Két ilyenfajta kifogásunk van, két elég súlyos kifogásunk.
Az első ilyen kifogásunk azzal a gyakorlattal kapcsolatos - és ez az utóbbi időben elég gyakorta fordul elő a kormány törvény-előterjesztései vonatkozásában -, amely szerint a törvény előkészítése során a törvénnyel kapcsolatosan szakmai tervezeteket köröztetnek, többféle változatban is, ezeket a köröztetett törvénytervezeteket véleményeztetik, ezeket ismertetik meg szakmai körökkel, majd egy olyan törvényjavaslatot nyújtanak be, amely törvényjavaslat köszönő viszonyban nincs azzal a tervezettel, amelyet a szakmai körökben köröztettek. Úgy gondoljuk, hogy ez nem helyes eljárásmód. Ilyen eljárással találkoztunk a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslatnál, a területfejlesztési törvénnyel kapcsolatosan, a hulladékgazdálkodási törvénnyel kapcsolatosan, és most, ezzel a hírközlési törvényjavaslattal kapcsolatosan, tehát hogy a szakmai körök arról a törvényjavaslatról, amelyet végül is itt a parlament elkezd tárgyalni, nem tudják a véleményüket kifejteni. Ezért a szakmai előkészítés során ezeket a véleményeket a döntést hozók, mármint a képviselők mint törvényhozók nem is tudják figyelembe venni.
A második kifogásunk, amit Weszelovszky Zoltán is említett, hogy az ellenzéki képviselőknek gyakorlatilag másfél nap állt a rendelkezésükre arra, hogy ezt a nagyszabású, nagyon jelentős törvényjavaslatot alaposan tanulmányozzák. Nem tartjuk helyesnek, hogy az ellenzéki képviselőknek csak azért, mert a parlamenti munkarendet ebbe a háromhetes ütemezésbe szorították be, ne legyen megfelelő, elegendő idejük arra, hogy valóban mélységében, alaposan tanulmányozzák a törvényjavaslatot.
Talán ezek az eljárási kifogások is elegendőek lennének ahhoz, hogy általános vitára ne tartsuk alkalmasnak ezt a törvényjavaslatot, de a tartalmi kifogásainkat is meg kell hogy fogalmazzuk ezzel a törvényjavaslattal szemben. Ilyen tartalmi kifogások, amelyek miatt az általános vitára alkalmasságot nem tudjuk támogatni:
Ez a törvény nem garantálja, hogy az állampolgárok elérhető áron hozzá is fognak jutni az alapvető távközlési szolgáltatásokhoz. Megítélésünk szerint nincsen arra garancia, hogy a gyakorlatban a jelenleg monopolhelyzetben lévő társaságok a koncessziós kizárólagosságok lejártának ideje után is hajlandóak lesznek a kis falvakban élő, úgynevezett ráfizetéses ügyfelek számára olcsó szolgáltatásokat nyújtani.
A másik tartalmi kifogásunk: a piaci versenyt ez a törvényjavaslat csak elvben teszi lehetővé, a verseny útjában álló gyakorlati akadályokat, gátakat nem bontja le. Ez a javaslat nem ad világos választ arra, hogy milyen módon érhetik el a gyakorlatban az állampolgárok az értük versengő szolgáltatókat.
A harmadik tartalmi kifogásunk: ez a törvényjavaslat indokolatlan és érthetetlen terheket ró a távközlési szolgáltatókra. Olyan állami feladatok elvégzését is, mint például a titkosszolgálatok feladatkörébe tartozó lehallgatások, a szolgáltatókkal kívánják elvégeztetni. Ezeket a költségeket a szolgáltatók természetesen át fogják hárítani a fogyasztókra, így tulajdonképpen nem történik más, mint egy burkolt áremelés, amely drágítani fogja a telefonálás költségeit.
Az EU-követelményekkel ellentétesnek ítéljük meg ezt a törvényjavaslatot abban a vonatkozásban, hogy itt nem a politikától független hírközlési hatóság hozza meg a napi szakmai döntéseket, és nem ilyen hatóság őrködik a távközlési verseny érvényesülése felett.
A legsúlyosabb kifogásaink közé tartozik az is, hogy ez a törvény üres. Olyan, kormánynak adott felhatalmazásokkal, biankó csekkekkel van tele, amelyek a kormány szűk költségvetési, párt- vagy lobbiérdekeitől hajtva a távközlési piac gyakorlati szabályozását versenyellenes módon hajthatják végre, ez pedig indokolatlanul drága távközlést fog eredményezni. Mi olyan törvényjavaslatot tudnánk támogatni, amelyben a kormány nem kapna olyan felhatalmazásokat, amelyek céljai és keretei nem megfelelő módon rögzítettek. Mi nem tartjuk helyesnek, ha a kormány olyan (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) döntéseket hozhat, amelyek a törvény szellemétől idegenek lehetnek.
Ez volt a kisebbség véleménye, ezért nem támogattuk. (Taps az MSZP- és az SZDSZ-frakció soraiban.)
Felszólalások: Előző 18 Következő Ülésnap adatai