Felszólalás adatai

DR. FÜLE ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Azzal kezdem, hogy először is tisztázzunk egy fogalmat. Amikor rendszerről fogok beszélni, akkor nem általában arról fogok beszélni, hogy az előző kormány időszakában elfogadtak egy törvényjavaslatot, majd később ezt továbbfejlesztették, ami alapján aztán jól vagy rosszul működik a rendszer. Tehát amikor én rendszerről beszélek, akkor alapvetően arról beszélek, hogy most hogyan működik az a támogatási rendszer, amellyel kapcsolatosan ma már több kritikai észrevétel hangzott el.

Nem is ezeket szeretném folytatni, hanem inkább megpróbálok olyan újabb érveket találni, amelyek alapján inkább arra biztatnám a kormány képviselőjét is, hogy gondolkozzanak azon, hogyan lehetne ezt a törvényjavaslatot, illetve magát a rendszert, ha úgy tetszik, továbbfejleszteni. Mert úgy gondolom, hogy nem igazán jó az a rendszer, ahol 425 elutasított pályázattal szemben csak 43 elfogadott van, tehát nagyjából olyan 10:1 arányban fogadnak el, illetve utasítanak el pályázatot, és egy az, ami nyerő. De ha pénzösszegben fejezzük ki, akkor mondhatjuk azt is, hogy 600 milliárd forintos igénnyel szemben csak 35 milliárd a jóváhagyott összeg, illetve ha a beruházás egészét tekintjük, akkor is csak 58 milliárd áll szemben a 600 milliárddal, tehát nagyjából ez a 10:1-es arány itt is figyelemmel követhető.

De nem jó az a rendszer, amelyik - és erről már Lezsák képviselő úr is említést tett - az EU-csatlakozás előtt két évvel, közeledve az EU-csatlakozáshoz sorra utasítja el tulajdonképpen az egyik olyan alapfeltétel megteremtését célzó beruházásokat, ami a környezetkíméléssel, illetve a szennyvíztisztítással kapcsolatos, és ami az egyik alapfeltétel, ha majd az EU-ba kerülünk, hogy egyáltalán jó EU-tagok legyünk. Kétségkívül derogációt kértünk ebben az ügyben, de mondom még egyszer: ezt a szempontot mindenképpen figyelembe kellene venni a továbbiakban is.

Nem igazán jó az a rendszer sem, amelyben egy 40 ezres város - és konkrétan most Ceglédre gondolok; ez nem a választókörzetem, azért is említem nyugodtan - nem kaphat támogatást szennyvíztisztító kapacitás bővítésére, amikor összesen 23 százalék a szennyvíztisztítás aránya ebben a városban, és ez a város körülbelül a huszonötödik magyar város, ami Magyarországon inkább a nagyobbak közé sorolható.

Úgy gondolom, nem jó az a rendszer, amikor elutasítunk olyan pályázatokat, ahol a szintén alapfeltételnek tekinthető - és nemcsak az EU szempontjából, saját magunk szempontjából is - egészséges ivóvízzel való ellátás a cél. Ha egyáltalán egyetlen olyan pályázat van, amit emiatt kell elutasítanunk, pontosabban, ha az egészséges ivóvízbázis megteremtését utasítjuk el, akkor egy ilyen pályázati rendszer nem biztos, hogy egyértelműen jó és értelmezhető.

(19.10)

De úgy gondolom, nem jó az a rendszer, amelyik nem részesülhet azokból a többletbevételekből, amelyeket a kormány ebben az évben különböző címek alatt kap, ami nagyjából 280 milliárd forintot tesz ki. Nem jutott eszébe senkinek, hogy esetleg erre a területre is kellene a többletbevételekből juttatni. Persze ebben én semmi meglepőt nem látok, mert az önkormányzatok általában nem címzettjei, ha úgy teszik, a többletbevételeknek, sőt általában - ez is elhangzott ma már - reálértékben nemcsak a címzett és céltámogatásokra fordítható összegek csökkennek, hanem általában az önkormányzatok támogatásai is; akár a GDP arányát tekintve, akár a költségvetésen belüli arányát tekintve, az önkormányzatok aránya csökkentő tendenciát mutat.

De nem jó az a rendszer sem - és valaki, azt hiszem, Kis Zoltán említette, de talán mások is -, hogy szintén az EU-ba történő belépés előtt a régiók szerepe nem igazán jelentős ezekben a kérdésekben. Az a hét régió gyakorlatilag ki van zárva a címzett és céltámogatások odaítéléséből, holott én úgy gondolom, hogy 2001-ben, két évvel az EU-hoz való csatlakozás előtt a régióknak jóval nagyobb szerepet lehetne adni, és - ahogy mondom, korábban is elhangzott ezzel kapcsolatosan - feltehetőleg objektívebben és célirányosabban tudnák eldönteni ezeket a kérdéseket. Általában is itt föl lehet vetni azt a kérdést, hogy centralizáció és decentralizáció, de mondom még egyszer, két évvel az EU-csatlakozás előtt ezek olyan kérdések, amelyekre feltétlen és sürgősen válaszolni kell.

Úgy gondolom, hogy nem jó az a rendszer - és a mai vita is egyértelműen ezt bizonyítja -, ahol nem egyértelműek azok a döntések, hogy egyáltalán mi miért történik, és erről én is beszéltem egy kétperces kapcsán. Tehát nem lehet egyértelműen tudni, hogy milyen döntések miért születnek, ami egyfajta normativitás hiányát is jelenti, másrészről jelenti azt is, hogy ha vannak is olyan érvek, amelyek alapján pontosan ez a 43 település vagy adott esetben megye beruházása támogatott, akkor miért pont ezek, miért nem mások. Mondom még egyszer - ahogy a kétpercesben is jeleztem -, mindenféle egyéb szempontokat és egyéb magyarázatokat keresnek főleg az oppozícióban, tehát az ellenzékben lévők; és ha már egyszer erre kényszerülünk, akkor azt mondom, hogy emiatt sem igazán jó a rendszer. Ezért mindenképpen egyfajta továbbfejlesztése szükséges talán abba az irányba, amit én is jeleztem.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)