Felszólalás adatai
190. ülésnap (2004.11.29.), 243. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Lezsák Sándor (független) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | felszólalás |
Videó/Felszólalás ideje | 5:29 |
Felszólalások: Előző 243 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
LEZSÁK SÁNDOR (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Csalódást jelent ez a törvényjavaslat, erős csalódást. Az a véleményem - és ebben egyetértenek az MDF-ből kizárt és kivált képviselőtársaim -, hogy egy nagyon gyengén előkészített törvénytervezet került a tisztelt Ház elé. Szinte a sötétben tapogatózva, a törvényhez tartozó lényeges információk hiányában kellene döntenünk az előterjesztés elfogadásáról. Többen érzékeltették már a felületes előkészítést. Magam azt emelem ki, hogy egyetlen mértékadó mutatószámot nem említ meg a törvénytervezet indoklása, egyetlenegy távolabbi célnak tekinthető arányszámot nem határoz meg.
Kormánypárti és ellenzéki képviselők is említették a Pungor akadémikus nevével fémjelzett aranykorszakot a rendszerváltást követően, amikor a megörökölt válság ellenére 1 százalék körül mozgott a bruttó hazai termék nagyságához viszonyítva a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások aránya. S arról is szóltak, hogy a tudományra fordított kiadások a Horn-kormány alatt érték el a mélypontjukat, a bruttó hazai termék nagyságához viszonyított nagyságuk 0,6 százalékra csökkent le. Ebben az időszakban már hazai kutatók ezrei kényszerültek külföldi munkavállalásra vagy külföldi kutatási programokba itthonról történő bekapcsolódásra.
Igenis a polgári kormányzás időszaka alatt - és ez tagadhatatlan - anyagilag is rehabilitálták a kutatóintézeteket, s 2002-re a tudományra és fejlesztésre fordított kiadások bruttó hazai termék nagyságához mért aránya ismét meghaladta az 1 százalékot. Sajnos, ezt az elért eredményt rombolta le az MSZP-SZDSZ-kormányzat. Tavaly például a köztisztviselőkre vonatkozó mintegy hétezer fős létszámleépítés teljesítése során szinte valamennyi tárca elsősorban a tudományos háttérintézményeit építette le vagy csonkította meg, mert a tudományra fordított kiadások csökkentésének hátrányos következményeit csak hosszabb távon lehet érzékelni a napi munkában, míg például egy ellenőrző apparátus létszámcsökkentésének negatív következményei szinte azonnal érzékelhetőek.
Az elmúlt két esztendőben történt visszalépés tovább növelte az ország lemaradását mind a nemzetközi tudományos, mind az Európai Unión belüli életben. Csak összehasonlításképpen említjük meg, hogy a korábbi uniós tagállamok átlagban a bruttó hazai termékük 2 százalékát fordítják kutatási és fejlesztési kiadásokra.
Tisztelt Ház! 2005-ben ismét nagyarányú létszámleépítés várható a közszféra területén, s nem kell különösebb jóstehetség azt feltételezni, hogy az országban a kutatásra és fejlesztésre fordított kiadások bruttó hazai termékhez viszonyított aránya tovább csökken, s várhatóan ismét a Horn-kormányzat alatti mélyponton állapodik meg. Talán éppen ezért nem részletezi ez a törvényjavaslat azokat a bizonyos mutatókat, irányszámokat.
Ilyen mostoha körülmények között bántóan adós maradt az előterjesztés indoklása a törvénytervezet elfogadása után várható pozitív változások leírásával. Megközelítjük-e ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása révén néhány éven belül az uniós tagállamok átlagát a kutatások finanszírozásában? Ha ez nem sikerül, eléri-e a tudomány anyagi megbecsülése a polgári kormány alatt tapasztalt mértéket? Növekszik-e érzékelhetően az újonnan bejegyzett találmányok és szabadalmak száma? Ha már egy olyan új hivatalt hozunk létre, amelyik a volt Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságéval hasonló feladatkörű, akkor miért nem a korábban már bevált intézmény nevét és működési rendjét újítjuk meg?
(Az elnöki széket dr. Deutsch Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Arra sem kaptunk megnyugtató választ, hogy a törvénytervezetben vázolt új szervezeti felépítés mennyire csökkenti a Magyar Tudományos Akadémia jelenleg betöltött szerepét a kutatások területén. A hazai kutatói kapacitásnak ma csak 10 százaléka tömörül az Akadémián, miközben az ország tudományos eredményeinek 35-36 százalékát produkálja ez a köztestület.
Folytathatnám a sort, tisztelt Ház, a kellő válaszok nélkül maradt kérdések sorát. A szükséges egyeztetések és konkrétumok, tényszámok hiánya miatt, a felsőoktatásban kialakult bizonytalanság miatt, a tervezettel összefüggő költségvetési tervezet hiányosságai miatt a javaslatot ebben a formában nem támogatjuk.
Köszönöm a figyelmüket.
(19.00)
Felszólalások: Előző 243 Következő Ülésnap adatai