Felszólalás adatai

DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt gondolom, jó, hogy van egy ilyen törvénytervezet, ám azért, azt hiszem, jó, ha azt is elmondjuk, nem egyszerűen csak jogszerkesztési kérdés, hogy mi van előbb vagy később.

Azt hiszem, itt a kormány egy kicsit mégiscsak a feje tetejére állította ebből a szempontból a világot, hogy előbb hozta létre az alapot és utána azt a törvényt, ami arról szólna, hogy miért is kell ez az alap. És hogy ez nem szimplán csak jogszerkesztési, technikai kérdés, engedtessék meg, hogy felhívjam arra a figyelmet, és emlékeztessek mindenkit arra, hogy az alap létrehozásával kapcsolatosan bizony adó jellegű járulékfizetési kötelezettségük van a magyar gazdálkodóknak. Ebből a szempontból fontos és erkölcsi kötelessége lett volna a kormánynak megmondani előbb, hogy mire is akarja pontosan ezt az adót beszedni, tehát a sorrendet minimum meg kellett volna fordítani.

Fordítva ültek a lóra, mindegy, lényeg az, hogy most már elkészült ez a törvény. Önmagában jó, hogy van, hiszen jó néhány olyan kérdést rendez, ami eddig valóban lógott a levegőben. Szeretném kiemelni azt, helyes, hogy a szellemi alkotásokkal és a szabadalmakkal kapcsolatos kérdéseket rendezi, mert ezek valóban eléggé levegőben lógó ügyek voltak, ám tegyük hozzá azt, hogy jó néhány kérdés van, amit helyes lenne pontosítani vagy részletesebben megmagyarázni, kifejteni, mert elvarratlannak tűnnek.

A következőről van szó. A tudományos és technológiai innováció stratégiai megvalósításának kidolgozásában a miniszterek és a Tudományos Akadémia mellett szerencsés lenne, ha minimum az FTT valamilyen módon be lenne vonva, már annál is inkább, mert a hazai kutatóhelyek jelentős hányada a felsőoktatási intézményekhez van telepítve. Azt hiszem, hogy ezeket ebből a szempontból nem lenne érdemes kikerülni, vagy átlépni a fejük fölött.

(18.10)

A jogszabályban, a törvénytervezetben szerepel egy olyan megfogalmazás, hogy külön jogszabályban meghatározott pályázati rendszerben támogatja majd a kormányzat az alapkutatást. Nos, ezzel kapcsolatban én nem tudom elhessegetni magamtól azon félelmeket, hogy ez valamilyen módon esetleg az OTKA-t, a jelenleg működő OTKA rendszerét érinti, annál is inkább, mert a költségvetési tervezés alkalmával olyan hírek kaptak lábra, miszerint az Oktatási Minisztérium az OTKA-t ki akarta venni az MTA-rovatból, és be akarta seperni egy nagy kalapba. Tehát akkor, amikor ilyeneket olvashatunk a törvénytervezetben, bizony nehezen tudunk szabadulni azon kételyeinktől és aggodalmunktól, hogy ez valamilyen módon a jelenleg jól működő alapkutatást szolgáló OTKA-t esetleg nem érintené-e.

A kormány pályázati úton kíván közfinanszírozási támogatást nyújtani kutatás-fejlesztésre, technológiai innovációval kapcsolatos szervező, közvetítő, tanácsadói és hálózatépítő tevékenységhez. Bevallom őszintén, hogy ez így első hallásra lehet nagyon jó is, de lehet egy nagy lufi is. Tehát szerencsés lenne azért ebből a szempontból világosan megmondani, hogy ez pontosan mi is akar lenni, egész egyszerűen csak alibi tevékenységek vagy pedig valós tevékenységek. Nincsen ugyanis hozzárendelve az, hogy milyen típusú ellenőrzés, nemcsak hogy ellenőrzése, hanem, ha úgy tetszik, eredményességi elvárások szerepelnek ehhez fűződően.

Független értékelő végzi a programértékelést. Tisztelt Ház! Nekem ezzel kapcsolatban van egy olyan típusú félelmem, hogy honnan is lehet független értékelőt szerezni, de az még hagyján, hanem a következő kérdés az, hogy minden kutatás és fejlesztés arra irányul, hogy üzleti, piaci téren versenyelőnyre tegyen szert, aki egy ilyenbe belevág. Kérdés az, hogy azok az új tudásbázisok, amelyeket létrehoznak, bármire vonatkozik, azokat az információkat ki lehet-e adni szabadalmaztatás előtt. Az üzleti titok kérdése itt ugyanúgy érvényes a copyrighttól kezdve, vagy bármit mondhatnánk, ami idekapcsolódik. Nem látom világosan, hogy ez hogy és mint lesz kezelve.

Megmondom őszintén, hogy ha én találnék ki valamit, és azt mondanák, hogy jön egy független ellenőrző, én azt mondanám, hogy jó, elmondom neked, hogy erre költöttem, de hogy mi a tényleges tartalma, nem fogom elmondani, mert nem tudom, hogy igazából megbízhatom-e benne, vagy nem bízhatom meg. Mi a garancia arra nézve, hogy azok a típusú, fejlesztéssel kapcsolatos információk, amelyek versenyelőnyt jelentenek, nem fognak illetéktelen kezekbe kerülni? Nem látom ennek semminemű garanciáját, és a mai világban, azt gondolom, ez egy kulcskérdés, és nem véletlen, hogy az ipari kémkedésnek bizony manapság is igen nagy és virágzó piaca van, ha szabad így fogalmazni. Ezt mindenképpen rendbe kellene tenni.

Szerepel a törvényjavaslatban egy olyan felvetés, hogy a középiskolai tanárok tudományos továbbképzését lehetne támogatni. Ez önmagában egy jó ötlet, csak meg kellene mondani, tisztelt kormány, hogy hol történne ez, milyen intézmények végzik. Emlékszem még azért arra a nagyszerű ötletre, és szintén Magyar Bálintnak hívták a minisztert, amikor pedagógus-továbbképzésnél olyan cégek is szerepeltek, akik ilyenre pályáztak, mint pálinkafőző meg hasonlók. Már elnézést kérek, ezek alibi szervezetek, pénznyelő szervezetek, ha itt nincs megmondva, hogy hol, kik milyen szakmai minőséggel teszik ezt, akkor bizony ez megint csak arról szól, hogy barátoknak, haveroknak haverok, buli, Fanta alapon ki lehet pályáztatni a pénzt. Szerintem ez nem szerencsés dolog. Ugyanakkor azt is tegyük hozzá, hogy ha ez így szerepel, akkor bizony minimum a közoktatási törvényben az ehhez szükséges változtatásokat át kell vezetni, mert ez azonnal érint tanítási időt, a pedagógusok munkaidejét, elfoglaltságát, azok lehetséges szabadságolását és sok minden egyéb dolgot, ami ebből a szempontból itt megint csak nincs világossá téve.

Az indoklásban szerepel az, amit kormánypárti részről már többen felvetettek, hogy a hozzáadott szellemi érték jelentse Magyarország számára a versenyképességet. Én ezzel egyetértek, tisztelt képviselőtársaim, csak egyetlenegy dologra szeretnék választ kapni: ha ezt ilyen fontosnak tartják, akkor az elmúlt két évben miért cselekedtek másképpen? Miért cselekedtek másképpen? Miért emelték meg a tudományos kutatásokkal kapcsolatos áfaterhelést, miért nem támogatták - a mostani adó-törvényjavaslatnál egész egyszerűen leszavazták - azt a javaslatot, hogy a tudományos folyóiratok áfáját lehessen visszaigényelni? Miért nem tesznek semmit az ellen, hogy a tudományos kutatóintézetekben - ebbe beleértem a felsőoktatási intézményeket is - mind a tudományos folyóiratok, szakkönyvek beszerzésénél a lehetséges pénzügyi források drasztikusan visszaestek? Hogyan gondolják önök, hogy lépést lehet tartani felgyorsult világunkban bárminemű kutatási programmal, eredménnyel akkor, ha egész egyszerűen nem lehet ehhez hozzájutni?

És akkor már csak egyetlenegy költői kérdésem van, ez a bizonyos EISZ, elektronikus informatikai szolgáltatás. Elektronikus úton lehet hozzájutni tudományos folyóirathoz úgy, hogy eddig egy szerződés alapján a minisztérium az ezzel kapcsolatos költségek egy jelentős hányadát fizette. Most a minisztérium azt közölte az egyetemekkel, hogy nincs pénz, nem lesz ilyen, innentől kezdve az összes szolgáltató gyakorlatilag felmondja. Nem tudnak hozzájutni a természettudományos, orvosi, közgazdász - és számos egyéb tudományterületet mondhatnék - kutatók azokhoz az aktuális szakfolyóiratokhoz, amelyekben a legújabb kutatási eredmények vannak közzétéve.

Így lehet beszélni, csak valódi eredmények nem lesznek. Azt szeretném garantálva látni, hogy ez a törvény nem üres és kidobott szócséplés lesz, hanem lesz valódi tartalma, és önök is úgy cselekszenek.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)