Felszólalás adatai

DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Önök előtt két törvényjavaslat van, amelyeket egy időben nyújtottunk be, és ugyanazon törvények módosításait tartalmazzák. A módosítások indokai azonban különbözőek: egyfelől szervezetmódosításból erednek, másrészt az európai joganyagnak való megfeleltetést biztosítják. Ezt az utóbbit azért szükséges külön törvényben szabályozni, mert így jobban kitűnik a közösségi joganyag elsőbbsége, annak fontossága, és a jogalkalmazók számára is világosabb a szabályozás szükségszerűsége. A két javaslat együtt tárgyalását célszerűnek tartom a változások összehangolása érdekében, és ennél még fontosabb, hogy a törvények kétféle módosítása egyszerre lépjen hatályba.

Tisztelt Országgyűlés! A magyar környezetügyi közigazgatás alapvető szerkezete bő két évtizeddel ezelőtt alakult ki. Az elmúlt tíz-tizenöt évben vissza-visszatérő kritikák arra hívták fel a figyelmet, hogy célszerű ennek a rendszernek az újragondolása. Ennek a folyamatnak adott lendületet a 2002. évi új kormányzati munkamegosztás, amelyben a környezetvédelmi és a vízügyi területek ismét egy minisztérium irányítása alá kerültek, korábban ugyanis éppen a vízügyi és a környezetvédelmi állami szervek és hatóságok feladatmegosztása vetette fel a legtöbb problémát.

Magyarországon a környezetvédelmi feladatokat ellátó szervek - elsősorban hatóságok - hagyományosan szektororientáltan alakultak ki, egyebek mellett amiatt, mert a környezetvédelmi jogszabályok keletkezésük idejében még a környezeti elemek elkülönült védelmét szolgálták. Világszerte, de különösen Európában előtérbe került viszont az elmúlt évtizedben az integrált környezetügy, ami maga után vonta az állami irányítás, valamint a hatósági szervezetrendszer átalakításának az igényét is.

Az integrált és egyúttal preventív környezetvédelem érdekében a kormány döntése alapján a tárcához tartozó területi szerveknél két ütemben szervezet-korszerűsítésre került sor. 2004. január 1-jével a vízügyi igazgatási feladatokat addig ellátó vízügyi igazgatóságok feladatköréből elkülönítettük a közhatalmi, vagyis hatósági feladatköröket, és ez utóbbi feladatok ellátására megalakult tizenkét vízügyi felügyelet. A tizenkét igazgatóság új névvel állami, de nem hatósági feladatokat lát el azóta, például ár- és belvízvédelmet, környezeti kárelhárítást, valamint ezekkel összefüggő és egyéb vagyonkezelő teendőket.

A második lépcsőben 2005. január 1-jével jött létre a kizárólag elsőfokú hatósági feladatokat és azok megalapozásához szükséges tevékenységet ellátó tizenkét környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, az úgynevezett zöldhatóság. Ezek a szervek a környezetvédelem területi feladatait ellátó tizenkét környezetvédelmi felügyelőség és az elsőfokú vízügyi hatósági feladatokat ellátó tizenkét vízügyi felügyelet összevonásával jöttek létre, úgy, hogy a természetvédelem területi feladatait végző tíz nemzetipark-igazgatóság hatósági, szakhatósági feladatait is ehhez az új szervtípushoz telepítettük.

Így tehát egységes környezetügyi hatóság jött létre, a nemzetipark-igazgatóságok hatásköri jogköre éppúgy megszűnt, mint a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságoké. Ezek a szervezetek állami, de nem hatósági tevékenységet, például a természeti értékek megóvását végzik, mind a nemzetipark-, mind pedig a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, valamint az ezekkel összefüggő vagyonkezelői és fenntartói feladatokat látják el.

Az egységes, integrált zöldhatóságok megalakulása indokolttá teszi a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatásköröket megállapító törvényeknek a módosítását. Az önök előtt lévő T/17643. számú törvényjavaslat ennek a szabályozási feladatnak kíván eleget tenni.

Tisztelt Országgyűlés! A másik törvényjavaslat, amely önök előtt fekszik, a T/17644. számú, az Európai Parlament és Tanács környezetvédelmi tárgyú jogi aktusainak a hazai jogba való átültetését célozza.

2005-ben két olyan európai parlamenti és tanácsi irányelv is hatályba lépett, amely nagyobb teret kíván biztosítani a nyilvánosságnak. A 2003/4/EK. irányelv a környezeti információkhoz való hozzáférés lehetőségeit bővítette. Ennek egyik leglényegesebb eleme, hogy meghatározott információk, amelyekhez a hozzáférés egyébként megtagadható lenne, nem tarthatók vissza, ha azok környezeti kibocsátással kapcsolatosak. Az utóbbi irányelvnek való megfelelés kapcsán szólnom kell a 2003/35/EK. irányelvről is, amely egyes környezethasználattal járó beruházások engedélyezési eljárásában követeli meg nemcsak az érintettek, hanem mindenki tájékoztatását a beruházás engedélyezéséről vagy elutasításáról.

Felülvizsgálatra kerültek az irányelvvel érintett környezethasználati engedélyezési eljárások is. Ez a javaslat, amely önök előtt található, figyelembe veszi a november 1-jén hatályba lépő, a közigazgatási hatósági eljárások és szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényt, valamint az uniós támogatások igénybevételének lehetőségeit is.

A törvényjavaslat az irányelv átültetésével együtt környezethasználati engedélyezési eljárások egyszerűsítésére is megfogalmaz rendelkezéseket. Mint ilyen, természetesen nagyon komoly társadalmi és gazdasági igénnyel találkozik, hiszen nemegyszer figyelhettünk fel arra az elmúlt esztendőkben, hogy bizony a túl körülményes, egymást átfedő, túl hosszú határidőkkel rendelkező eljárások a gazdaság különböző kezdeményezéseit komolyan fékezték. Ez az új szabályozás felgyorsítja ezeket a folyamatokat, és olyan rendszereket hoz létre, amelyek esetében lényegesen gyorsabbá válhat az engedélyezési eljárás, és egyúttal egyszerűbbé is.

Tisztelt Országgyűlés! Ha a törvényjavaslatok tartalmát össze akarjuk foglalni, akkor azt mondhatom, hogy az önök előtt lévő, T/17643. számú törvényjavaslat tizenhat olyan törvény módosítását tartalmazza, amelyek környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatásköröket állapítanak meg. A módosítások zöme a szervezet-korszerűsítésből adódóan arról szól, hogy az eljáró szerv nevét meg kell változtatni, illetve egyes hatósági, szakhatósági hatásköröket pedig meg kell szüntetni.

A törvényjavaslat egységesíti a szabályozási felelősségi körömbe tartozó három törvény felelősségbiztosítással és biztosítékadással kapcsolatos rendelkezéseit is, amelyek a védett tárgy azonossága ellenére jelenleg eltérőek. A törvényjavaslat szerint a környezethasználó vagy a hulladékkezelő a tevékenység engedélyezésekor biztosíték képzésére köteles az előre látható környezetvédelmi kötelezettségeire.

(14.20)

A tevékenységéből esetleg adódó, előre nem látható környezeti károk felszámolása érdekében, a finanszírozás biztosítása céljából pedig környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezhető.

Úgy vélem, hogy ez nagyon komoly előrelépés a hazai környezetvédelmi jogban, hiszen azokhoz a korábbi szabályozásokhoz hasonlóan, amelyek mind jogi, mind pedig gazdasági eszközökkel akarták elősegíteni a környezet megfelelő védelmét, gondoljunk csak a termékdíjtörvény új módosítására, vagy gondoljunk a környezethasználati díj bevezetésére, ehhez hasonlóan például a visszavételi kötelezések megfogalmazása a hulladékkezelésben épp olyan fontos és nagy jelentőségű, mint a biztosítékadás előírása, illetve a felelősségbiztosítás megkövetelése. Hiszen nemegyszer találkozhattunk az elmúlt esztendőkben olyan jelenségekkel, hogy egy-egy gazdálkodó szervezet a hulladékgazdálkodásban rejlő üzleti lehetőségeket látva belefogott ilyen tevékenységbe, komoly haszonra tett szert, majd vagy gazdálkodási hiányosságokból, vagy egyéb okokból tönkremenvén, nem tudott helytállni az általa kezelésre, ártalmatlanításra átvett anyagok eltüntetése érdekében. Azt is mondhatnám, hogy sokszor éppen azzal próbálkozott, hogy eltüntesse őket, ahelyett, hogy megfelelően ártalmatlanította volna.

Tehát ezek a szabályozások a jövőben nagyon sokat segíthetnek abban, hogy a részletes szabályozások mellérendelésével sikerüljön a környezeti károkozást visszaszorítani.

A szervezet-korszerűsítés miatt, illetve a biztosítékadással és a biztosítással kapcsolatos előírások egységesítésén túl néhány egyéb módosítást is tartalmaz a törvényjavaslat. Ezek közül megemlítem önöknek a vízkészletjárulékot, amelynek részletszabályait a költségvetési törvény melléklete helyett a jövőben kisebb tartalmi változtatással a szakterületi törvény, a vízgazdálkodásról szóló törvény fogja tartalmazni. A tartalmi változtatás pedig annyiból különösen jelentős, hogy 2006. január 1-jétől az öntözésre, illetve halgazdálkodásra használt víz után nem kell vízkészletjárulékot fizetni.

Az önök előtt levő T/17644. számú törvényjavaslat a közösségi jogi aktusokból eredő törvényi szintű jogalkotási feladatok megvalósítását tartalmazza. A törvényi szintű szabályozás egyrészt tartalmi jellegű, az irányelvi előírás hazai jogba való átültetését szolgálja, másrészt az európai jognak való megfeleltetéshez szükséges alacsonyabb szintű jogszabályok megalkotásához szükséges felhatalmazások megadását foglalja magába.

A törvényjavaslatnak az európai jogi aktusoknak való megfeleltetésen túl, de azzal összefüggésben van még egy lényeges eleme, a beruházások megkezdése előtt lefolytatásra kerülő környezeti hatásvizsgálati eljárás egyszerűsítése. A hatásvizsgálat a jövőben két szakasz helyett egy szakaszból fog állni. Igaz, azt egy előzetes vizsgálat fogja megelőzni, de összességében jelentősen rövidül az eljárás.

Az ügyintézési határidő csökkenésével a beruházások előkészítő szakasza rövidebb lehet. Gyorsítja és a tervezést is olcsóbbá teszi, hogy egyes tevékenységeknél az eddigi 90 napos ügyintézési határidő helyett 45 nap alatt szerez tudomást majd a beruházó arról, hogy van-e hatásvizsgálati kötelezettsége. További 90 nappal csökkenhet az ügyintézési határidő, és természetesen az eljárásokkal kapcsolatos kiadások is mérséklődhetnek azzal, hogy a jogszabályokban meghatározott feltételek fennállása esetén lehetőség lesz az egységes környezethasználati engedélyt is kiadni a környezeti hatásvizsgálati eljárással összevont eljárásban.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindkét törvényjavaslat környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatáskört tartalmazó törvényeket módosít. A szabályozás tárgyában azonban különbözik a két javaslat. Az egyik törvényjavaslat a szervezet-korszerűsítésből eredően - mint ahogy már említettem - az eljáró hatóság megnevezését tartalmazó törvényi rendelkezéseket módosítja, illetve az egységes zöldhatóság létrejötte miatt megszűnő hatásköri rendelkezéseket hatályon kívül helyez.

A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvény kimondja ugyan, hogy ahol törvény természetvédelmi és vízügyi hatósági feladat ellátásáról rendelkezik, a feladatot ellátó szerven a felügyelőséget kell érteni, az alkotmányos rend és a jogbiztonság azonban - különös tekintettel a természetvédelmi igazgatásban bekövetkezett feladatmegosztásra, az új típusú hatósági szervezetrendszer létrejöttére - csak az érintett törvények T/17643. számú törvényjavaslat szerinti módosításával lesz kétséget kizáróan megtartható.

A T/17644. számú törvényjavaslat európai uniós jogi aktusokat átültető rendelkezéseket tartalmaz. Ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásával EU-tagsággal kapcsolatos szabályozási kötelezettségnek tesz eleget a tisztelt Ház.

Mindezek alapján kérem, hogy szavazataikkal támogassák a két törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)