Felszólalás adatai

BERNÁTH ILDIKÓ, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm, elnök úr. A benyújtott törvényjavaslatok jelentősen növelik mind a munkavállalók, mind pedig a munkaadók terheit. Ez pedig oda vezet, hogy a munkahelyek száma nem fog gyarapodni. Aggasztónak találjuk azt, hogy az amúgy is magas munkanélküliség növekedni fog, illetve a foglalkoztatottság mértéke nem fog változni, nem fog emelkedni.

A munkavállalókat sújtó terhek közül a teljesség igénye nélkül csak néhányat szeretnék kiemelni. Ilyen például a nyugdíj mellett végzett, munkából származó jövedelem adómentességének a megszűnése, hiszen összevonásra kerül a nyugdíj és a nyugdíj mellett szerzett jövedelem, és a magasabb adósávba eső adókulccsal fog adózni úgy, hogy a nyugdíj adómentessége igaz, hogy megmarad, de gyakorlatilag a nyugdíjasok is fizetni fogják a személyi jövedelemadót.

Az önkéntes biztosítópénztárakban a dolgozó javára befizetett összegnek az adó- és járulékmentes részét maximalizálják, magyarul, a minimálbérnek csak a 20 százalékára kiterjedő összeg marad továbbra is adó- és járulékmentes, ezzel csökkenni fog a költségvetésben a bevétel, ugyanakkor pedig a nyugdíjrendszernek, az állami nyugdíj-finanszírozásnak a helyzete semmivel sem fog javulni. Érthetetlen számunkra ez az intézkedés, hiszen mást sem hallunk felelős kormányzati vezetőktől, mint azt, hogy az állami nyugdíjrendszer fenntarthatósága egyre nehezebb, változtatni kell, magyarul, növelni kell a nyugdíjkorhatárt. Ha ezek az állítások igazak, akkor mi magyarázza ennek az intézkedésnek vagy javasolt intézkedésnek a szükségességét?

Külön gyöngyszeme ennek a benyújtott törvényjavaslatnak a minimáladó, amit a veszteséges vállalkozások is fizetni fognak ezentúl. Volt már erre egyébként a kilencvenes években kísérlet. Bizonyára vannak itt a képviselők között olyanok, akik még emlékeznek rá - na, az sem hozott nagy sikert. Ez sem fog, legfeljebb azt érik el, hogy a veszteséges vállalkozások, különösen a mikrovállalkozások egyszerűen becsukják a kaput, és az a néhány ember, akiknek munkát tudtak vagy tudnak adni, ezentúl ők is munkanélküliek lesznek.

Nem kaptunk arra választ, hogy vajon a 4 százalékos, hol különadónak, hol szolidaritási adónak nevezett személyi jövedelemadó-növekmény, illetve a társasági adó emelése miért így kerül benyújtásra. Tessék nevén nevezni a dolgokat! Személyi jövedelemadóban megszületik egy harmadik adókulcs, a 18 és a 36 százalék után itt van a 40 százalék, mert a 36 meg 4 véleményünk szerint 40, de bizonyára ezzel próbálják meg elfedni azt az ígéretet, hogy majd 1 százalékos (Sic!) lesz az adókulcs. Hát, a kettő sem jön már össze, mert itt a harmadik. De miért nem lehet a társaságiadó-kulcsnál a 16 százalékot, ha 4 százalékkal megemelik, 20 százalékra módosítani? Remélem, hogy holnap a pénzügyminiszter úr expozéjából majd talán választ kapunk ezekre a kérdésekre.

Emelik a társadalombiztosítási járulékokat mind a munkáltatóknál, mind a munkavállalóknál. Az egészségügyi hozzájárulás összege nem szűnik meg. Ezek azért olyan nagyon fontos és jelentős döntések a kormánypártok részéről, hiszen amikor az Országos Érdekegyeztető Tanácsban tavaly megszületett a megállapodás a minimálbér emeléséről - ami július 1-jével lép hatályba -, akkor annak ismeretében fogadták el ezt mind a munkaadói, mind a munkáltatói oldalról, hogy az egészségügyi hozzájárulás megszűnik, illetve a társadalombiztosítási járulékok csökkenni fognak, legalább abban az ütemben, amiről még decemberben döntött a kormánypárti többség.

(21.20)

Ez nem valósul meg, ezért az a véleményünk, hogy ez a benyújtott törvényjavaslat, illetve ez a csomag (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) meg fogja akadályozni a foglalkoztatás bővülését, illetve a munkanélküliséget fogja továbbra is szolgálni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiból.)