Felszólalás adatai

BODÓ IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mi, akik az új alkotmány kimunkálásában dolgozunk, rengeteg időt, energiát és politikai tőkét fektetünk az alkotmányozásba, és az 1989-es rendszerváltás befejezésére irányuló célkitűzésünk kétségtelenül helyes. Kérem, engedjék meg, hogy két módosító indítványhoz, a 2627/79., valamint a 2627/52. ponthoz mondjam el gondolataimat.

A 2627/79. az életfogytiglan tárgyában benyújtott módosító indítvány. A tényleges életfogytiglani szabadságvesztés a magyar büntetőjog legsúlyosabb büntetése. Legfőbb jellemzője, hogy az életfogytiglani szabadságvesztéssel ellentétben az ítélet kizárja annak lehetőségét, hogy bizonyos idő elteltével a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségét megvizsgálják. Mivel a tényleges életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtott fogva tartott magaviselete nem kompetens a büntetés végrehajtásának tekintetében, sokan ellenzik ezt az intézményt jogászok, büntetés-végrehajtási szakemberek, kriminológusok, politikusok, de legfőképpen az emberi jogi szervezetek körében. Ezzel ellentétben a támogatók azonban azzal érvelnek, hogy bizonyos bűnelkövetőknél minden lehetőségét ki kell zárni annak, hogy a társadalomba valaha is visszakerüljenek. Eszerint nem kizárt, hogy egy elkövető magát a feltételes szabadlábra helyezésre alkalmasnak mutatja, valójában azonban továbbra is veszélyes. Ezért kerül szabályozásra az alkotmányban, hogy tényleges szabadságvesztés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt bírói ítéletben szabható ki.

Magyarországon elvben 1993 óta létezik tényleges életfogytiglan. Első bűncselekmény után 1999 óta alkalmazható, jelenleg 16-an töltik ezt a büntetési formát jogerős bírói ítélet alapján.

Másik fontos témakör, tisztelt képviselőtársaim, a szabadság kérdésköre, a tulajdon védelme, valamint a személyi biztonság kérdésköre. A szabadság meglehetősen tág fogalom, amelyet az egyes filozófiai irányzatok különbözőképpen értelmeznek. A szabadság általában idegen erőtől való függetlenséget jelent, ily értelemben lehet fizikai szabadság, vagyis lehetőség, képesség valamit tenni. Személyes szabadság a szabad mozgás, a test szabad használata, amely büntetőjogi védelem alatt áll, és csak a törvényben meghatározott esetekben és formák között szorítható meg, például mint a személyi szabadság korlátozása. A személyi szabadság el nem ismerésén és intézményesítésén alapult az ókori rabszolgaság, a rabszolgatartó gazdasági rendszer, a középkorban a jobbágyok földhöz kötöttsége. Az új alkotmányban ezért kerül szabályozásra, hogy senkit nem lehet szabadságától másként, mint törvényben meghatározott okokból és törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmány XII. cikke a következőt tartalmazza: mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a tulajdona ellen intézett, illetve a tulajdonát közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárítására. A tulajdonjog természeténél fogva védelemre szorul, a klasszikus magántulajdon kizárólagossága, másokat kirekesztő jellege mellett a tulajdon erős védelme a jellemzője. Ezt a védelmet elsődlegesen és közvetlenül maga a tulajdonos nyújtja a tulajdon számára. A mai polgári jogi törvények is kivétel nélkül elismerik a tulajdonos jogát arra, hogy jogos önhatalommal elhárítsa a tulajdona ellen irányuló jogtalan támadást, illetőleg hogy kizárjon bármiféle önkényes behatolást.

(15.10)

A tulajdont magával az állammal, az állam által alkotott közhatalommal szemben is meg kell védeni. A szabadságot és autonómiát biztosító magántulajdon felszámolását hirdető fasiszta és kommunista ideológiákkal szemben a magántulajdon védelmének igénye kell hogy felmerüljön. A hatalom legfőbb korlátja csakis a polgárok sérthetetlen magántulajdona lehet, egyben a demokratikus társadalmi berendezkedés záloga is. Az ENSZ az alapvető emberi jogok sorában deklarálja a tulajdonhoz való jogot - ezt követően vált általánosan elfogadottá a tulajdonhoz való jog alkotmányos elismerése és védelme.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A módosító indítvány 2627/52. beadványában az önkormányzatok gazdasági helyzetével kapcsolatos, illetve a fék nélküli hitelfelvételek korlátozására benyújtott módosító indítvány szerepel.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nincsenek könnyű helyzetben a forráshiányos hazai önkormányzatok, amelyeknek a jövőben várhatóan egyre nagyobb nehézséget fog okozni a pénzügyi kötelezettségeik teljesítése. Igencsak megszaporodtak mostanában a hazai önkormányzatok finanszírozásairól szóló hírek. Az önkormányzati szektor eladósodásának ténye megkérdőjelezhetetlen, ám az egyes önkormányzatok eladósodottsági szintje jelentősen különbözik egymástól. Az eladósodáshoz összetett okok vezettek, amelyek közül a legjelentősebb, hogy az előző kormányzat az államháztartási hiány csökkentése és annak kényszere miatt több közszolgáltatási feladatot is az önkormányzatok hatáskörébe delegált, az ehhez szükséges forrásokat viszont nem biztosította. A normatív állami támogatások minimális összege 2005 óta folyamatosan csökken.

Az európai uniós pályázatok önrészeinek biztosítása, az állam által az önkormányzatokra rótt többletfeladatok finanszírozása, illetve a különböző társadalmi igények kielégítése mind-mind a kötvénykibocsátás, azaz az eladósodás felé lökték a helyhatóságokat. A törvényi szabályozás lehetővé tette a nagy volumenű kötvénykibocsátást az önkormányzatok számára, azonban mindez központi felügyeleti szerv közreműködése nélkül történt. Nem működött egységes nyilvántartási rendszer sem, amely átláthatóvá tette volna ezen kibocsátásokat, ennek következtében két év alatt közel hússzorosára emelkedett e kötvényállomány. A kibocsátott kötvények 88 százaléka sajnos devizaalapú, amely további kockázatot jelent. Az új forráspolitikának köszönhetően az önkormányzatok hosszú távon adósodtak el, a kötött kamat- és tőketörlesztések pedig négy év alatt megváltoztatták az önkormányzati kiadások szerkezetét. Az önkormányzatok gazdálkodása szempontjából - ahogy az állam gazdálkodása szempontjából is - kiemelt fontosságú a költségvetési egyensúly megtartása, illetve annak megőrzése. Az alkotmányban való szabályozás, amely kötelezettségvállaláshoz, illetve kormányzati hozzájáruláshoz köti a helyi önkormányzatok kölcsönfelvételét, nemcsak ezen egyensúly megtartásához járul hozzá, hanem a megfelelő szintű önkormányzati működéshez, valamint az átgondolt gazdálkodáshoz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Kérem a támogatást majd ezen két módosító indítványhoz, mert meggyőződésem, hogy mind az önkormányzati rendszer biztos gazdálkodásához, mind pedig az önvédelemhez, annak törvényben garantált lehetőségéhez a felhatalmazást meg kell adni.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)