Készült: 2024.09.22.23:30:27 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

100. ülésnap (2011.06.20.), 282. felszólalás
Felszólaló Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:17


Felszólalások:  Előző  282  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Akkor folytatnám, ahogy ígértem. A vádelhalasztás kibővítésének intézményéről szeretnék beszélni. Ez is egy olyan pont, amit az ügyészség a megrendelésében előterjesztett, tehát hogy a vádelhalasztás lehetőségeit az Országgyűlés bővítse ki.

Ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntethető cselekményeknél lehetővé válik a vádelhalasztás intézménye. Ez gyakorlatilag egy olyan intézmény, amelyben az ügyészség a bíróság kihagyásával valós joghátrány okozása nélkül mentesíthet valakit a büntetőjogi felelősségre vonás alól. A gyakorlatban ez ezt jelenti.

Látni kell azonban az összefüggést, mert ha önmagában ez egy különálló javaslat lenne, akkor érdemes volna szakmailag erről beszélni. Azonban pontosan ahhoz a gondolatmenethez csatlakozva, amit Ipkovich képviselőtársam megkezdett, sajnos látnunk kell azt, hogy ez nem erről szól, hanem nagyjából a Központi Nyomozó Ügyészség hatáskörbővítésének egyik eleme. Nem más ez, mint - együtt a következő szakaszban tárgyalható ajánlási pontokban foglalt módosításokkal - gyakorlatilag egy burkolt vádalku, illetve egy burkolt vádalkunak a lehetősége. Nagyjából arról szól, hogy valakit, aki nem olyan magas beosztásban dolgozik egy állami vagy egy önkormányzati szervnél - ez csak példa, amit mondok -, hajnali három órakor hat rendőrautóval bevisznek, az ágyból kirángatják, bilincsbe verik, beteszik a fogdára, majd reggel az ügyész, természetesen a védő távollétében, hiszen ebben az időszakban a védőjével még nem érintkezik, gyakorlatilag ajánl neki egy alkut arra, hogy ha egy nála magasabb pozícióban lévő és az ügyészség valódi célpontját jelentő közszereplőt vagy állami vezetőt terhelő vallomással illet, akkor őneki lehetősége van a vádalku keretében mentesülni.

Nincs is ezzel semmi probléma, akkor, ha valóban az igazat mondja, és valóban úgy történt, ahogy azt az ügyészség feltételezi, illetve ő a vallomásában állítja. Csak, tisztelt Országgyűlés, azért azt tudni és látni kell, hogy lehet olyan körülményeket teremteni, amikor valaki azt is bevallja, amit nem csinált meg, hát még olyan körülményt teremteni, amikor valaki azért, hogy ebben a - azt tudom mondani - sokkos állapotban mentesülni tudjon, menekülni tudjon esetleg az alól, amit ő valóban elkövetett, ezért tesz egy valótlan tartalmú tanúvallomást vagy terhelti vallomást valaki másra.

Nem véletlen, tisztelt Országgyűlés, az, hogy a vádalku folyamata védő jelenlétében szokott zajlani. A vádalku egy jó dolog, én a magam részéről nagyon pártolnám, ha ez bevezetésre kerülne a büntető eljárásjogi törvénybe, hiszen ha a védő is, a terhelt is, az államhatalmat, a bűnüldöző hatóságokat képviselő ügyész is megfelelőnek talál egy megoldást, akkor én azt gondolom, hogy azt el kell fogadnunk jónak, de ennek ezek a feltételei. Tehát a vádalkuhoz meg kell teremteni a megfelelő feltételeket, és ennek az egyik alapvető követelménye, hogy a védő jelen legyen. Másként fogalmazva, ez a megoldás egy valóban törvénytelen és megengedhetetlen vádalkufolyamatot tesz lehetővé az ügyészség számára. És mondom, ami a legcsúnyább és a legelfogadhatatlanabb ebben az egészben, hogy mindezt maga az ügyészség rendeli meg az Országgyűléstől. Azt gondolom, ezt nem lehet elégszer elmondani sem itt, sem a sajtóban, sem ennél szűkebb nyilvánosság előtt, hogy ez egész egyszerűen megengedhetetlen, visszatetsző és visszataszító dolog.

Köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  282  Következő    Ülésnap adatai