Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Varga Elnök úr! Tényleg egy speciális helyzetben vagyunk most, hiszen ön abban a helyzetben van, hogy az elődjének a munkájáról számol be, illetve az elődjének a munkáját tették le ide az asztalunkra, és valóban, az Igazságügyi bizottságban még Darák elnök úr volt, aki képviselte, és most viszont önnek kell prezentálnia itt az elődjének a tevékenységét, illetve az elődje által irányított intézmény tevékenységét. Tehát ebből a szempontból nyilván nem önnek szól, nem az ön munkájának szól, ami itt elhangzik, elsődlegesen, de nyilván önnek is az a feladata, hogy az itt elhangzottakból, az esetleges kritikákból vagy javaslatokból, amik elhangzanak, a lehető legjobbat vonja le a következőkben, és talán a munkája során lehet, hogy lesznek olyan szempontok, amiket tud hasznosítani is.

(15.30)

Ön azzal kezdte, elnök úr, itt a beszámolóját a pulpituson, hogy milyen fontosnak tartja a bírói függetlenséget, és ezt úgy visszavezette az elmúlt 150 év távlatába, hogy ennek milyen tradíciói vannak Magyarországon, és milyen múltja van ennek Magyarországon, és hogy mennyire fontos a bírói függetlenség helyzete.

Azt gondolom, hogy tökéletesen egyet tudok érteni azokkal, amiket ön elmondott, és valóban egy komoly tradícióval rendelkezünk ezen a téren, és azt gondolom, hogy egy jogállamiságnak az egyik legalapvetőbb kritériuma az, hogy a bírói függetlenség az adott államban érvényesüle vagy sem; maga a kormányzat, a végrehajtói hatalom akare befolyást gyakorolni a bíróságok munkájára és tevékenységére, akare befolyást gyakorolni az egyes bírói döntések kimenetelére, és ez valóban egy nagyon-nagyon fontos problematika, és azt gondolom, hogy az elmúlt 150 évben valóban sokat léptünk előre ezen a téren.

Viszont, ha már elnök úr felvetette ezt a problémát, akkor én egy picit árnyalnám is ezt a kérdést, hiszen én 2010-ben kerültem be ide a parlamentbe, és azt látom, hogy az a kormány, amely azóta irányítja Magyarországot, bizony nagyon komoly lépéseket tett arra, hogy a bírói függetlenséget megpróbálja befolyásolni, hiszen maga az orbáni hatalomgyakorlat nem nagyon tűr meg Magyarországon olyanfajta intézményt, amely nem úgy végzi a tevékenységét, ahogy a miniszterelnök úr azt elvárja.

Láthattuk ezt nyilván azokban a pontokban is, amikor nem a kormányzatnak megfelelő döntést hozott a bíróság, sokszor minősíthetetlen hangnemben kormányközeli személyek minősítették a bíróságok munkáját, sokszor szovjetunióbeli jogalkalmazást véltek látni a bíróságok munkájában, és mindamellett megfelelő lépéseket is tettek, hogy ne forduljanak elő olyan ügyek, amik nem felelnek meg a kormányzatnak.

Itt ezeket lehetne hosszabban sorolgatni, de az első lépés volt a bírák kényszernyugdíjazása, akkor igenis bizonyította a hatalom, hogy én bármit meg tudok tenni, ha akarok, hogy igenis a bírák tartsanak a kormányzattól, a kormányzati lépésektől, ez egy bizonyos, első megfélemlítő lépés volt a kormányzat részéről a bírói függetlenség ellen.

De ilyen volt az is, amit ön említett, és ön teljesen másként értékelte, elnök úr, a beszédében, a közigazgatási bíróságok felállítása, amelyben igenis kifogásolható volt  és én magam úgy éreztem , hogy legalább 150 évet lépünk vissza az időben a bírói függetlenség terén, amennyiben ez felállításra kerül. Hiszen az igazságügyi miniszternek lett volna olyan jogköre, amivel közvetlen hatást tudott volna gyakorolni a bírákra, akár az egyes bírákra is, és ezáltal közvetve akár az ítélkezési tevékenységet is képes lett volna befolyásolni. És bizony az Országgyűlés, amennyiben odapakolja a közigazgatási bíróságok hatáskörébe azokat a feladatköröket, akkor bizony a legfontosabb kérdések tömkelegében azok a közigazgatási bíróságok dönthettek volna, amelyek adott esetben függhettek volna az igazságügyi minisztertől.

Bizony ez egy nagyon-nagyon súlyos probléma, és már a XIX. század első felében Európában nagyon komoly törekvések voltak arra minden felvilágosult nemzetnél és államban, hogy ezeket a fajta kormányzati törekvéseket teljesen háttérbe szorítsák. Ezt sikerült is elérni, így Magyarországon is. Sajnos a mai kormányzat nem úgy látja, hogy ez érték, hanem ennek éppen az ellenkezőjét látja, éppen azt látja, hogy a kormányzatnak bizony befolyásolni kellene a bíróságoknak a tevékenységét is. Én nagyon örülök, hogy eddig ezt nem sikerült megtenni egyáltalán Magyarországon, és nagyon bízom abban, hogy a jövőben sem lesz erre lehetőség.

Ha már ott tartunk, hogy bíróságok működése, mik a legfontosabb szempontok? Időszerűség, megalapozottság. Kaptunk statisztikát Darák úr jelentéséből, és ebből megállapítható, hogy bizonyos fokban általában csökkent az ügyek száma, mondjuk, az elmúlt egy-két év viszonylatában  2017-18-hoz viszonyítva  a 2019-es évben, ebből egyetlenegy kivétel van, a Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumnak a közigazgatási szakága, ahol közel 10 százalékkal nőtt meg az ügyérkezések száma. A visszaesés nem olyan túl jelentős egyébként, de a többi területen mindenütt csökkent az ügyérkezés, ezt megfigyelhetjük.

De nyilván nem ez dönti el, nem ez a mutató dönti el, hogy mennyire időszerűek az ítéletek, hiszen ha inkább a folyamatban lévő ügyeknek a számát nézzük, ezt viszont egyértelműen pozitívan kell értékelni, hogy 2017-18-hoz viszonyítva 2019-ben gyakorlatilag minden területen csökkent a folyamatban lévő ügyek száma. És ez azt jelenti, hogy a bíróságnak az időszerűségre vonatkozó munkája javult, hiszen az ügyirathátralék jelentősen csökkent ezen időszak alatt, és ez, azt gondolom, hogy az egyik legfontosabb feladat, az időszerűségen és a megalapozottságon kívül.

Tehát nyilván, amikor felgyorsul az ítélkezési folyamat, annak egyetlenegy gátja van: soha nem mehet a megalapozottság rovására, soha nem lehetnek slendriánabbak, rosszabbul megfogalmazottak vagy pedig rosszak azok az ítéletek, csak azért, hogy időszerűek legyünk. Ebben annak idején az OBH elnökének beszámolójával kapcsolatosan Handó Tündével sokszor voltunk vitában, aki nem azt állította, hogy ennek másként kell történnie, hogy az időszerűségnek a megalapozottság rovására kell mennie. De én úgy láttam, hogy ebben az időszakban a bíróságokra  nyilván a Kúria kivételével , a többi bíróságra nézve inkább az időszerűségnek a folyamatos megkövetelése volt az OBH részéről a követelmény. De most azt látjuk, hogy a Kúriánál egyébként az időszerűség mindenféleképpen javult.

Az is megállapítható ebből a jelentésből, hogy a Kúria felállította az új középtávú intézményi stratégiáját, és ezt egy 2019 októberében elfogadott dokumentum rögzíti. Ez a dokumentum rögzíti a célokat és a megvalósítandó értékeket. Ezek közül a legfontosabb a jogállamiság védelme, ez szerepel első helyen. Tökéletesen egyetértek a 2019-ben megfogalmazott gondolattal, és azzal, hogy bizony egy bíróságnak kötelessége a jogállamiság védelme. És bizony abban az időben, amikor a kormányzat részéről a legtöbb támadás éri a jogállamiságot, amikor úgy értékelik a mai magyarországi kormányzatot Európában, az Egyesült Államokban és máshol is a világon, hogy a jelenlegi kormányzat 11 éve szisztematikusan a magyar jogállamiság folyamatos felszámolására törekszik, akkor még nemesebb ez a feladat, ha a bíróság megpróbálja ezt a jogállamiságot megvédeni. Én azt láttam, hogy Darák elnök úrnak az elnöksége idején ez maximálisan meg is történt. Nagyon bízom abban, hogy ez a jövőben is így lesz, és nem lesz ebben változás.

A következő ilyen pont a célkitűzések között a demokratikus hatalomgyakorlás elveinek érvényre juttatása. Itt megint, amit az előzőekben elmondtam, ugyanaz áll erre: pont az ellenkezőjét látjuk a kormányzat részéről, és nagyon reméljük, hogy a bíróságok megőrzik azt az értéket, és a Kúria megőrzi azt az értéket, amelyet az elmúlt években, évtizedekben megszokhattunk, és megkaptunk a Kúria részéről is és a bíróságok részéről is.

Jelentős jogszabályváltozás is volt, amiben változtatni kellett a Kúriának bizonyos dolgokon. Így Darák Pétert idézem: „Legnagyobb stratégiai kihívást 2019-ben a jogegységipanasz-eljárás és a Jogegységi Panasz Tanács működésének a kúriai eljárások közé és a kúriai szervezetrendszerbe történő illesztése jelenti. A mindennapi ítélkezés részévé kell hogy váljon a korábbi döntések intézményes elemzése.” Erről nyilván nem a Kúria tehet, hiszen az Országgyűlés mint törvényalkotó szerv hozta meg azt a döntést, és nyilván ebben a döntésben is csak a kormányzó pártok felelőssége rejlik.

Amikor a kormányzó pártok azt mondják, és folyamatosan hivatkoznak a történelmi tradícióra  az elmúlt 100 év, 150 év, 200 évnek a történelmi fejlődésére , hogy nekünk mennyire meg kell őrizni a hagyományokat, itt bizony egy teljesen tradicionális elvvel megy szembe a kormányzat, amikor a kontinentális jog helyett elindítja a magyar jogfejlődést az angolszász precedensrendszer irányába, és megpróbál egy átmenetet létrehozni Magyarországon a kontinentális jog és a precedensrendszer között, amivel mi egyébként nem értünk egyet, a Jobbik Magyarországért Mozgalom mint konzervatív jobboldali párt.

(15.40)

De nyilván a kétharmad ezt keresztül tudja vinni, és nyilván a Kúriának pedig kötelező a jog alkalmazása, amit az Országgyűlés megalkot.

Miért van nekünk problémánk ezzel a változással? Ezáltal a Kúria, úgy véljük, erős befolyást tud gyakorolni a jövőre nézve az alsóbb bírósági fórumok munkájára, gyakorlatilag befolyásolni tudja azt, és amennyiben a kormányzat hatni tud a Kúriára, akkor ezáltal ez a hatás kitevődik, kiterjed a többi bíróság munkájára is, és ily módon tudhat beleszólni a kormányzat, majd áttételesen és közvetve a bíróságok munkájába. Nagyon bízunk abban, hogy ezt a Kúria vissza fogja utasítani, és nem fogunk ilyesmit tapasztalni a jövőben, mint ahogy eddig sem tapasztaltunk, de nagyon bízunk benne, hogy nem lesz ezután sem.

2019-ben rendelte el Darák Péter elnök úr a joggyakorlat-elemző csoport felállítását az új Pp. alapján a keresetlevél visszautasításához vezető okok vizsgálatára, illetve ennek a tárgyában. Igen, ez egy neuralgikus pontja volt 2019-nek, hiszen ki nem látszottunk abból, hogy a panaszokat hallgattuk. A panaszokat hallgattuk az új Pp.-vel kapcsolatosan, akár bírák részéről, akár ügyfelek részéről, akár az ügyvédek részéről, hiszen számtalan olyan probléma volt  ilyen volt például talán a legfontosabb, ez a kereset-visszautasítás gyakorisága , amikor bizony már több évtizede dolgozó ügyvédek küzdöttek azzal, hogy beadták a keresetlevelet, amely visszautasításra került, majd újra beadták kijavítva, az újra visszautasításra került egy újabb indokkal, újra beadták, és egy harmadik indokkal újra visszautasításra került, és bizony egy 20-30 éve gyakorló ügyvéd úgy érezte, hogy őt a szakmai tudásában is a bíróság összetiporja akkor, amikor sorozatban úgy állítja be az ügyfelei előtt, mintha ő nem értene a joghoz.

Bizony elindult egy egymásra mutogatás a törvényhozó és a végrehajtó között, a bíróságok és a parlament között, hogy vajon ki a felelős, vajon a jogszabály rossz, vagy rossz a gyakorlat. Nyilván nagyon fontos volt Darák elnök úr részéről az, hogy felállította ezt a munkacsoportot, és kiadta feladatként, hogy ezt vizsgálja ki. Mi is az Igazságügyi bizottságban meghallgattuk például az Ügyvédi Kamara elnökét is ezzel kapcsolatban, aki szerintem legalább másfél órán keresztül sorolta azokat a problémákat, amelyek az új polgári perrendtartással kapcsolatosan az ügyvédi társadalomra hárulnak visszásan, illetve az ügyfeleket is hátrányosan érintik.

Nyilván ezért is volt szükséges az, és nagyon örültünk annak, amikor az Igazságügyi Minisztérium beterjesztette 2020 második felében a polgári perrendtartás módosítását, amelyben aztán már egyértelműsödött ez a jogszabály, de 2019-ben viszont még nagyon időszerű volt ennek a munkacsoportnak a felállítása erre a feladatra. Nyilván, ha rossz volt a jogszabály, abból nem lehetett egy jó gyakorlatot folytatni, így alakult ki az ügyfél-ügyvéd panaszok áradata, és a másodfokú bíróságok sem nagyon tudtak irányt mutatni, hiszen az ügyvédek általában nem fellebbezték meg a visszautasításokat, hanem újra beadták, mert így sokkal gyorsabban haladt általában az ügy, és az ügyfeleknek nyilván az volt az érdeke, hogy hamarabb a jogukhoz tudjanak jutni, és tudják a jogaikat gyakorolni.

2019 szakmai célkitűzéseit is megfogalmazta a Kúria. Az egységes és magas színvonalú ítélkezési gyakorlat biztosítása, és az új jogegységi eszközökben rejlő lehetőségek kiaknázása; a Kúria jogegységi aktusainak felülvizsgálata a második; a harmadik az új polgári perrendtartás alkalmazása során felmerülő jogértelmezési kérdések vizsgálata; negyedik az új polgári törvénykönyv alkalmazásával felmerülő jogértelmezési kérdések feltárása; ötödik a civil szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos jogalkalmazási problémák feltárása; hatodik  és nagyon fontos, és erre majd visszatérnék  a devizakölcsön-szerződésekkel kapcsolatos problémák; hetedik a gyakornoki program folytatása; és nyolcadik a főtanácsadói rendszer kiépítése.

Devizakölcsön-szerződések. Azt gondolom, hogy az elmúlt évtizednek ez is az egyik legneuralgikusabb pontja. Tudjuk azt, hogy számtalan problémát vetett fel a rossz szabályozás. Megindult itt a parlamentben az egymásra mutogatás a baloldal és a jelenlegi kormányzat között, hogy ki a felelős a devizahitelekért. Azt gondolom, hogy a legutóbbi tíz évben nem az volt a feladat, hogy a bűnösöket találjuk meg ebben a kérdésben. Azt gondolom, hogy ebben egyformán ludas volt a baloldal is, az akkor, 2010 előtt hatalomban lévő baloldal és a Fidesz is, hogy kialakulhatott ez a helyzet, és hagyták idáig fajulni, de a legfontosabb probléma az volt, hogy nem született jó megoldás az elmúlt tíz esztendőben.

Az Orbán-kormány folyamatosan kommunikálta, hogy ők megoldották a devizahitelesek problémáját, ezt sokan el is hitték, csak azok nem, akiket ez érintett, hisz ők nagyon jól tudják, hogy az ő problémájuk nincsen megoldva. Igenis nagyon fontos volt az, hogy próbáljon meg megoldást találni a Kúria, és nyilván nem az ő feladata volt, és nem ő tudja megtalálni a megoldást, hanem a törvényhozónak kellett volna e tekintetben megtalálni a megoldást.

Sajnos azt tapasztaltuk, hogy a Fidesz-KDNP-kormányzat e tekintetben egyértelműen a bankok oldalára állt, nem pedig a magyar állampolgárok oldalára, mint oly sokszor máskor is a bankok oldalán állt, és az ő érdekeiket nézte akkor, amikor meghozta a devizahitelesekre vonatkozó jogszabályokat. Ezáltal alakult ki, hogy még ma sem értünk nyugvópontra ezen a területen, folyamatosak a problémák, és még ma is folyamatosak a kilakoltatások. Z. Kárpát Dániel képviselőtársam nap mint nap szokta elmondani ezeket a problémákat itt a parlamentben, ő az, aki eljár folyamatosan a kilakoltatásokra, aki megpróbál segíteni a fedél nélkül maradt családoknak, próbál jogi segítséget és másfajta segítséget is nyújtani azért, hogy a kilakoltatásokat megakadályozzák, csak sajnos ezeket kormányzati részről mi nem tapasztaltuk.

Látjuk, hogy a Kúria megpróbálta a saját eszköztárán belül ezt megoldani, hiszen maga a konzultatív testület is csak háromszor ülésezett a 2019. évben. Első ülésén az árfolyamkockázatokkal kapcsolatos szerződési kikötések tisztességtelenségével kapcsolatos országos bírói gyakorlatról tartotta az első ülését, a másodikat az árfolyamkockázatra vonatkozó szerződési kikötések tisztességtelensége következtében teljes egészében érvénytelen kölcsönszerződéseknél alkalmazható érvénytelenségi jogkövetkezményekről tartotta, harmadikat az adós elállásának vagy felmondásának a joghatásáról tartotta.

Aztán az is probléma, hogy ez a konzultatív testület iránymutatásokat ad, azonban ezek az iránymutatások senki számára nem kötelezőek. A másik kérdés, hogy volte kedvező joghatása. Igazán változást nem tudott elérni, ez elsősorban jogalkotói mulasztás vagy szándékosság, ezt ki-ki döntse el maga, hogy mit tapasztalt.

Mindezek alapján azt látom, hogy a Kúria igyekezett mindent megtenni 2019-ben, ami a saját feladat- és hatáskörén belül megoldható volt. Igazán kritikát megfogalmazni a Kúria munkájával kapcsolatosan a 2019. év vonatkozásában nem tudunk. Csak reményemet tudom kifejezni azzal kapcsolatban, hogy a Kúria meg fogja őrizni azt a függetlenséget, azt a pártatlanságot, amelyet az elmúlt évtizedekben megszoktunk tőle, és én ehhez kívánok valamennyi Kúria-bírónak, a Kúria minden munkatársának és elnök úrnak is jó munkát és jó egészséget ezen a téren, és kívánom, hogy így folytatódjon a Kúria munkája, ahogy ez eddig is történt. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiban.)

(15.50)