Készült: 2024.09.26.13:05:42 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

257. ülésnap (2013.03.04.), 428. felszólalás
Felszólaló Dr. Fónagy János (Fidesz)
Beosztás Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utánihoz hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:18


Felszólalások:  Előző  428  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ön korrekt módon bemutatta az előzményeket. Valóban az történt, hogy ez a vállalkozó, ez a Rent-Gép alvállalkozókat jelentett be, ebben nem szerepeltek az ön által képviselt vagy ön által a napirend utáni felszólalásban említett cégek. Valóban, ezek gépbérleti, vagy ahogy ön is mondta, egyéb jogviszonnyal vettek részt a munkában. A dolog ilyetén jogi megítélése tiszta: mindenki olyan, aki akár egy írásbeli, akár szóbeli ráutaló magatartással létrejött szerződésben valamilyen teljesítményt produkált, és a megbízó vagy adott esetben a bérbevevő nem fizette ki, ön is pontosan tudja, bírósághoz fordulhat.

Azért is maradtam itt, a személyes válaszadást remélve, mert amit ön képvisel, az emberileg tökéletesen érthető, ugyanakkor politikailag és szakmailag, úgy gondolom, nem követhető eljárás. Ön pontosan tudja, hogy egy minisztérium mibe szólhat bele és mibe nem. Természetesen nem helyeseljük sem emberileg, sem minisztériumként, ha valaki nem fizeti ki a neki nyújtott szolgáltatást. Az is nyilvánvaló, hogy egy ilyen cég emberi megítélése, mondjuk, az én szememben jelentősen megváltozik. Ugyanakkor ön pontosan tudja, nem lehet ebbe belenyúlni. Megvannak Magyarországon azok a fórumok, amelyekhez ilyenkor nemcsak lehet, hanem kell is fordulni. Nekem az írásbeli válaszomban itt felsorolták a megyei egyeztető bizottságot, a kereskedelmi kamara mellett működő egyeztető bizottságot, és én is mondtam a bíróságot. Ön a magyar valóságot és a gazdasági realitásokat említette. Mind a ketten tisztában vagyunk azzal, hogy ma sok tízezer vállalkozó éppen az építőipari, akár mély-, akár magas-építőipari vállalkozása során nem jut hozzá a pénzéhez.

Anélkül, hogy itt a felelősséget meg akarnám osztani, azt még ilyen vitatható formában is a parlament nyilvánossága előtt azért azt el kell mondanom, hogy azok a vállalkozók, akik a jogszerű megoldást megkerülő, a megkötés pillanatában praktikusnak tűnő vagy járhatónak tűnő utat választottak, azoknak számolniuk kell azzal, hogy ez kockázatos. Magyarországon ma elfogadottá vált, hogy tulajdonképpen egy-egy jogügylet alanya úgy érzi, hogy őt nem terheli a felelősség, de terheli. Tudom, hogy nehéz munkához jutni, tudom, hogy a szerződéskötés reményében sok kompromisszumra kényszerülnek, de ezt nem lehet jogkövető magatartásnak tekinteni. Sajnos számolni kell azzal, hogy ennek veszélye van. Ez természetesen nem menti annak a cégnek a magatartását, amelyik egy elvégzett teljesítményt vagy egy szolgáltatott gép bérleti díját nem fizeti ki. De kérem, hogy ennek a harmadik és negyedik személyek által kötött, egyébként mind a beruházó jogköréből is és látóköréből is kiesett konstrukciókat sem a beruházónak, sem a minisztériumnak, kérem, ne akarja - hogyan mondjam - az erkölcsi felelősségévé tenni. Ismétlem, emberileg megértem, amit mond, és úgy gondolom, képviselőként önnek dolga ezt elmondani, de nem a minisztérium dolga, lehetősége sincs rá, hogy ezekben jogi úton vagy más módon eljárjon.

Úgyhogy innen is azt javasolom az ön által napirend utáni hozzászólásában felhozott és pórul járt cégeknek, hogy a bíróság előtt érvényesítsék jogaikat és követelésüket.

Köszönöm, elnök úr.




Felszólalások:  Előző  428  Következő    Ülésnap adatai