Felszólalás adatai

Kezdem a 12-essel. Itt a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet megállapításával kapcsolatban voltak nekünk már az általános vitában is aggályaink, akkor Soltész államtitkár úr nem volt itt, most külön örömömre szolgál, hogy itt van, és el tudom neki mondani, amit akkor már elkezdett; elsősorban Vágó Sebestyén képviselőtársam, aki viszont most nincs itt, de nagyjából azokat a gondolatokat fogom folytatni.

Amikor a hátrányos helyzet meghatározásában olyanokat olvasunk itt, hogy hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, majd az a) pontban: a szülő vagy családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. Majd a c) pontban: a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéshez szükséges feltételek.

Aztán a hhh-s, tehát a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek a) pontjában: "az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek..."

(20.10)

Nekünk tulajdonképpen az volt itt a módosítónk, hogy hagyjuk ki, a hátrányos helyzet és a halmozottan hátrányos helyzet megfogalmazását ne emeljük át a közoktatási-köznevelési részből, hanem ki kellene dolgozni, és szándékunk szerint mi ezt be fogjuk egy külön törvénymódosító javaslatban nyújtani, mert mi is meg tudjuk ezt olyan specifikusan fogalmazni, ami a meghatározások hangzásvilágában nem fog olyan etnikai specifikumokat tartalmazni, amiket felsoroltam, hanem kimondottan erre a meghatározásra egy külön elképzelésünk van, hogy hogyan lehet ezt majd egyértelművé tenni és nem kötni annyira például a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez és ezekhez a fogalmakhoz.

A 15. ajánlási ponttal kapcsolatban annyit szeretnék elmondani, amihez szintén adtunk be módosító javaslatot, és a délelőtti bizottsági ülésen tulajdonképpen a kormány szakértője egyfajta választ adott azzal kapcsolatban, hogy szakmai tapasztalatokra hivatkozva a gyámhatóság a nevelésbe vétel fenntartásának szükségességét... - a gyermek gondozásáért meghatározott döntés jogerőre emelkedését követő első két évben van a törvénytervezetben, mi pedig azt mondtuk, hogy az első két év után évente vizsgálja felül. Ezek a felülvizsgálatok tulajdonképpen arról szólnak, amikor a nevelésbe vett gyermeket a gyermekvédelmi szakértői bizottság javaslata alapján, miután meghatározzuk a szükségletét, és elkezdi a létét akár nevelőszülőnél vagy a gyermekotthonban, akkor figyelemmel kísérjük az ő fejlődését, személyiségváltozásait, személyiségalakulását, és erről félévente-évente az úgynevezett macis lapokon jelentést írunk.

A macis lapokkal kapcsolatban azoknak az anomáliái meg az a rengeteg módosítás, változtatás, amit különben évtizedek, most már tizenvalahány év eltelte, az 1997-es XXXI. törvény óta foganatosítani kellett a szükség szerint, és tudjuk, hogy a macis lapok rengeteg felesleges kérdést meg felesleges dolgot tartalmaztak, tehát nem volt egészen célirányos a személyiségállapot közlése és az elmúlt nevelési folyamat nyomon követése. Az első év után viszont ki kell alakulnia a beilleszkedési folyamatnak akár a gyermekotthonban, akár a nevelőszülőnél. Mi feleslegesnek tartjuk a második év után is, mivel a Magyary Egyszerűsítési Programról van szó, hogy ott is féléves intervallumokban vizsgáljuk a gyereket, annál is inkább, mivel a mondat második fele úgy hangzik, hogy szükség szerint úgyis sor kerül felülvizsgálatra akkor, ha a gyermek nevelésbe vétele megszüntetésének, családba fogadásának vagy örökbefogadásának az előkészítése zajlik, vagy a gyermek elhelyezése, illetve a szülői felügyeleti jog megszüntetése tárgyában per van folyamatban. Tehát egyszerűsítsük akkor, ha erről beszélünk.

A 17. ajánlási pont arról szól, hogy a gyermekvédelmi gyám a mostani előterjesztés javaslata szerint legfeljebb harminc gyermek gyámságát láthatja el. Mi ezt kiegészítjük egy olyan mondattal, és most már adtunk be kapcsolódó módosító javaslatot, hogy a speciális ellátást igénylő gyermekek gyámsága esetén ez a szám nem haladhatja meg a hatot. Nem volt igazán megfelelő ez a megfogalmazás, ezt mi is korrigáltuk, és azt írtuk bele, hogy 20 százalékban módosítottuk a maximált speciális szükségletű gyermekek létszámát, egy gyermekvédelmi gyámhoz tartozó harminc fő kiskorú gyermek tekintetében. Reméljük, hogy a kapcsolódó módosító javaslatot most már érthetőbben megfogalmazva sikerül majd elfogadtatni.

A 18. és 19. ajánlási pont az utógondozási, illetve az utógondozói ellátás megszüntetéséről szól. A 18. ajánlási pontot mi kiegészítjük egy d) ponttal, hogy mikor szüntethető meg az utógondozás. Itt figyelembe kell venni olyan körülményeket, amiket az élet szül, konkrétan például, ha a 18. életévét betöltő gyermek nagykorúvá vált. Mi találkoztunk olyan példával, hogy fiatal felnőtt bűncselekményt követ el - kivéve, ha otthonteremtési támogatásban részesül, mert ennek az adminisztrációjához a gyermek mindenképpen kell, és ha előzetes letartóztatásba kerül, akkor elég nehéz bármilyen papírt aláíratni vele -, akkor az utógondozást szüntesse meg a gyámhivatal.

A 19. ajánlási pont tulajdonképpen idekapcsolódik. Itt az utógondozói ellátásról van szó. A gyermekotthonokban túl azon, hogy van az a bizonyos együttműködési rendelkezés, amit még akár a 18 év feletti gyerekek is nem biztos, hogy tudnak értelmezni egy olyan utógondozói ellátást elrendelő gyámhivatali határozatban, amikor van olyan 18 éves gyerek, aki esetleg funkcionális analfabéta, tehát nem biztos, hogy felfogja azokat a sorokat, amik több oldalon keresztül oda vannak írva. S praktikus, nekem is volt ilyen a gyermekvédelmi gyakorlatomban, hogy a gyermekvédelmi gyám egy külön szerződést kötött a gyerekkel, amelyben konkrétan nem a pártfogó által meghatározott magatartási szabályok voltak leírva, de ahhoz köthető, a gyermekotthonnak vagy esetleg a nevelőszülőnek, ha volt külön, a házirendjéhez kapcsolódva olyan szerződést írt az utógondozói ellátott fiatal felnőtt a gyermekotthon igazgatójával vagy a gyermekotthoni gyámmal aláírva, amit konkrétan bármilyen deviáns viselkedése kapcsán számon lehetett tőle kérni.

Ez azért is előnyös volt az esetek nagy többségében, mert van olyan utógondozói ellátott, aki még a lakásotthonban demoralizálja azzal is a lakókörnyezetét, illetve a 18 év alatti gyermekeket, hogy nem tartja be azokat a szabályokat, amiket különben már neki nem biztos, hogy be kellene tartani, de ezt a 18 év alatti gyerekek nem úgy fogják, nem úgy érzékelik, és egyfajta negatív példaként áll a kisebb gyerekek előtt, akik lekövetik a negatív példát, és ők is könnyebben elsajátítják ezt az antiszociális magatartást, mint azt, hogy hogyan kell rendesen, normálisan viselkedni. Ez a szerződés több esetben kiküszöbölte ezeket a magatartás-követéseket. Azért adtuk be ezt a módosító javaslatot, hogy "a megállapodás rendelkezéseit súlyosan megszegi", és itt a megállapodás alatt természetesen ezt a szerződést értettük.

Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna hozzáfűzni. (Taps a Jobbik soraiban.)