Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. MARUZSA ZOLTÁN VIKTOR, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Pénzügyminisztérium összesítése szerint az oktatási kiadások 80 milliárd forinttal bővülnek a következő évi költségvetésben. Én ennél még kedvezőbbnek látom egyébként a helyzetet. De vegyük egy kicsit végig, hogy milyen elemekből áll is ez össze! Egyfelől tartalmazza a költségvetés a most július 1-jétől 10 százalékkal emelkedő, legalábbis a köznevelésben 10 százalékkal emelkedő pedagógusbérek fedezetét, ami a pályakezdők esetén egyébként 18 százalék, hiszen a garantálthoz képest, ami januárban már emelkedett, erre épül rá ez a 10 százalékos emelkedés. Ennek a fedezete megvan a költségvetésben.

Bővül az Oktatási Hivatal szakmai feladatainak támogatására rendelkezésre álló források összege, és valóban, ahogy a képviselő úr elmondta, a teljesen ingyenes tankönyvellátás fedezetét is tartalmazza. Felfutó rendszerről beszélünk, ennek a végére érünk egyébként idén szeptembertől, de a jövő évben is biztosított a fedezet. És tartalmazza azt a belső számításaink szerint egyébként 35-45 milliárd forintot is, amit az idei évben is az említett külföldi diákutaztatási programra tervezünk. A kommunikációban világosan átjött az, hogy 90 milliárdba akkor kerülne a program, ha mindenki utazik, de mivel nem kötelező az utazás és a felmérések azt mutatják, hogy nem is tervezte mindenki az utazását, ezért a 90 milliárd nem tud felmerülni teljes kiadásként, de tartalmazza a jövő évi költségvetés is  ahogy az idei is tartalmazta  azt a fedezetet, amivel egyébként kalkuláltuk ennek a programnak a kiadását. Illetve tartalmazza az idei és a jövő évi költségvetés is a Lázár Ervin-program fedezetét, ahol pedig az általános iskolásoknak a kulturális fogyasztóvá válás érdekében a színházak, múzeumok látogatását mindenkinek egy tanévben egyszer biztosítani akartuk és terveztük.

Az idei évben ezt a két utóbbi programot, a külföldi nyelvtanulási programot, illetve a Lázár Ervin-programot a vírushelyzet miatt le kellett állítanunk, és az ezekre rendelkezésre álló fedezetet értelemszerűen másra kell, kellett fordítanunk. A 2021-es költségvetésnél azonban a szándékok, a tervek ugyanúgy megvannak, és én azt gondolom, hogy jó hírként kell azt beállítanunk, hogy rendelkezésre áll ezeknek a programoknak is a fedezete, tehát ott tudjuk folytatni a köznevelési rendszer fejlesztését, ahol egyébként abbahagytuk a járvány előtti időszakban. Ezt egyébként még tovább fogják támogatni azok az európai uniós források is, amelyek az euróárfolyam változásából fakadóan most még az előző ciklus végén beesnek, illetve a jövő évben már, bízunk abban, hogy a következő uniós ciklusnak az oktatás terén mindig hagyományosan egyébként viszonylag magas forrásai támogatni tudnak.

Mit jelent ez a néhány tétel, amit most felsoroltam? Ezek a többletek rendelkezésre állnak. Az én álláspontom szerint jelenti az oktatási rendszer pénzügyi stabilitását; kell hogy jelentse, hiszen egyébként a pénzügyi stabilitás a háttérintézményekben mindenhol megvan, és ez a teljes oktatási rendszerre elmondható.

Nincs adósság. Én ezt most kizárólag azért szeretném kiemelni, mert nagyon sok olyan költségvetési vita volt az elmúlt tíz esztendőben, ahol az oktatási rendszer működtetésének a fedezete volt mindig kérdéses, meg az volt kérdéses, hogy hány milliárd forintnyi adósságot görget a rendszer 2010 előtt is, csak akkor az önkormányzatoknál görgette, ezt szerintem őszintén el kell mondani, ugyanabban a szellemiségben, ahogy ezt a képviselő úr is elmondta.

Jelenti az állások stabilitását is, és én nagyon szeretném, ha ez is megjelenne, hiszen ezt érdemes kiemelnünk. Most a járványügyi helyzet kezelése során is egyetlen státuszban lévő kollégától sem váltunk meg; sem az óvodák finanszírozása terén nem csökkentette az állam az önkormányzatok, a fenntartók részére biztosított fedezetet, sem pedig az állami, egyházi vagy magánfenntartású köznevelési intézmények finanszírozásában sem történt semmi olyan változás, ami egyébként álláshelyek elvesztését jelentette volna.

Szeretném egyébként, hogyha már a múltról beszéltünk, erre is kitérnénk. Gyökeresen más, mint ami 2008-2009-ben történt, és őszintén el kell mondjam, nem irigyeltem akkor az oktatásért és kultúráért felelős minisztert, hiszen ismerem önt, és tudom pontosan, hogy nem saját indíttatásból járult ahhoz hozzá, hogy csökkenjen az akkori pedagógusfizetés a 13. havi bérek elvételével, hiszen az akkori válságkezelésben csökkentek a fizetések, és nem saját indíttatásból találta ki azt akkor az oktatási tárca, hogy mintegy 15 ezer pedagógussal kelljen csökkenteni az állományban, az oktatásban lévő kollégák számát, mert ez is tényszerűen megtörtént.

De annak idején olyan gyenge volt a gazdaság, illetve hat év akkori kormányzást követően olyan gyenge volt a költségvetés helyzete, hogy az akkori válságkezelésben az IMF igénybevétele nélkül, ami idejött és pontosan megmondta, hogy milyen intézkedéseket vár…  tehát a legnagyobb jóhiszeműség mellett is azt kell mondjam, hogy kényszerhelyzetben volt akkor az ország, és beszorították az akkori kormányzatot azzal, hogy igenis, az oktatás területén is az álláshelyek vonatkozásában is érjen el olyan létszámcsökkentést és költségmegtakarítást, amire szükség volt.

Ma, tíz év polgári kormányzás után nincs olyan helyzetben, hála istennek, a magyar költségvetés és a gazdaság, hogy a várhatóan egyébként bekövetkező világgazdasági lassulás, illetve az átalakuló költségvetési bevételek mellett pedagógus-álláshelyek legyenek veszélyben.

(15.10)

Nincs olyan helyzetben a költségvetés, és én örülök annak, hogy a Pénzügyminisztériummal nem abban vitatkozik egyébként az oktatási ágazat, hogy jövőre mennyivel csökken és hány ezer emberrel legyen kevesebb, hanem ellenkezőleg, most július 1-jétől is biztosított az a plusz 10 százalékos, valóban nem törvényi formában garantált, de ettől még létező, kormányrendeletben meghatározott pótlék bevezetése, amivel kapcsolatban egyébként, ha megkérdeztünk volna száz embert az utcán, szerintem a fele sem fogadott volna arra március-április folyamán, hogy egyébként biztosított lesz-e. Hozzánk is számos olyan kérdés érkezett, hogy álljae a kormány a februári döntéshez képest a szavát, vagy pedig a járványügyi védekezés elsöpri ennek a költségvetési fedezetét is. Szeretném azt örömmel jelenteni, hogy nem így van, és a kormány állta a szavát, és július 1-jével a köznevelésben a járványügyi helyzet, meg az ezzel járó robusztus kiadások ellenére igenis megtörténik a bérek emelése, és ennek a fedezete a jövő évi költségvetésben is megvan.

Beszélt képviselő úr a nyelvtudás, nyelvtanulás helyzetéről. Én két adatot mindenképpen kiemelnék, és ebben segítségemre van azért az Eurostat rendszeresen visszatérő felmérése, hogy milyen a lakosság nyelvtudásra vonatkozó állapota. A 2008-as felmérésben a magyar lakosság 25 százaléka mondta, hogy beszél egy idegen nyelvet, a 2018-as felmérésen 42 százalék állította ugyanezt. Tehát van egy robusztus javulás. Ehhez természetesen nagyban hozzájárultak az elmúlt, és tudatosan azt mondom, hogy évtizedeknek a nyelvoktatást érintő fejlesztései. Ebben egyébként a tankönyvellátás terén is bent vannak azok az egész világban használt, az idegennyelv-oktatást segítő, nemcsak nyelvkönyvek, hanem szoftverek, tudáselemek és akár az interneten elérhető fejlesztőeszközök. Benne van egyébként és benne lesz a szándékunk szerint az az új program, amit elindítottunk, amit sajnos az idei évben le kellett fújnunk. Azt gondolom, hogy ennek a programnak a bemérését érdemes azért megvárnunk, hogy ennek milyen hatása lesz vagy lehet azokra, akik részesülnek majd benne. Ugye, szándékunk szerint a kormány lehetőséget biztosít arra, hogy minden középiskolás tanuló részt vegyen ebben a kéthetes programban, aminek valóban, ahogy a képviselő úr elmondta, és ezt is kiemelte, ez is hozzátartozik az igazsághoz, nem az a szándéka, hogy a nulláról a középfokú nyelvtudásig eljuttassa őket, de hogy arra reflektáljon a kormányzat, ami világosan kijön a felmérésekből, hogy a magyar nyelvtanítás túlságosan a nyelvtanra, túlságosan a szókincsfejlesztésre fókuszál, a kommunikációs készségekre nem, és hogy ezt leginkább élő idegen nyelvi környezetben lehet megtenni, ezt minden felmérés alátámasztja, a szakma mindig ebben az irányban fogalmazott meg kéréseket. Azt gondolom, hogy erre reflektáltunk, és igenis lehet haszna annak, ha egy intenzív kéthetes nyelvi programot tudunk biztosítani, amint a járványügyi helyzet ezt engedi, a magyar fiatalok számára.

Van ennek a programnak egy másik eleme is, amiről kevesebb kritikát olvashattam, de ennek a szándéka is megvan, ennek az előkészítése is zajlik, ez pedig a pedagógusoknak ugyanígy kéthetes külföldre, célnyelvi országba való kiküldése. Vélelmezem, hogy mivel kritika ezt a részét nem szokta érni, akkor ezzel talán mindenki egyet is tud érteni, hiszen azt is tudjuk, hogy a magyar nyelvtanárok  nagyjából 18 ezer kollégáról beszélünk  esetén nagyon összetett az a háttér, ahonnan és amilyen felkészültséggel egyébként ma a nyelvet tanítják. Itt tényleg a legfiatalabb és az egyetemekről frissen kilépő, legjobban felkészült kollégáktól kezdve az adott esetben egykor, annak idején viszonylag nagy sebességgel oroszból átképzett kollégákról is beszélhetünk, de az biztos, hogy mindannyian, minden felmérés alapján igénylik azt, hogy külföldi, akár a magyar nyelvoktatás hagyományaitól nagyon távol lévő, innovatív nyelvtanítási módszereket alkalmazó kurzusokon vehessenek részt. Ezt a programot is indítjuk, dolgozunk ezen a Tempusszal, az Oktatási Hivatallal. Az angol, német, francia nyelvterület mellett egyébként, bár nagyon kis létszámban, de fontosnak érezzük a spanyol, az olasz és az orosz relációt is megszólítani, és ezt a programelemet is el fogjuk indítani. Nagyon sokat várunk egyébként ettől a programelemtől.

Az ingyenes tankönyvellátás kapcsán örülök annak, hogy a szándékban egyébként egyetértés van, és szeretném azt aláhúzni, hogy mi sem csak a papíralapú könyvekben gondolkodunk. Ha valaki figyelemmel követte az elmúlt hetek fejleményét abban a vonatkozásban is, hogy egyébként idő előtt, terveink előtt több hónappal felnyitottuk a Nemzeti Köznevelési Portálnak azokat az okostankönyveit  mintegy 80 készült el , amelyek már HTML alapon, videókkal, feladatbankkal felszerelve, azt gondolom, hogy nagyban hozzájárultak egyébként ahhoz, hogy az állami tankönyvportfólió ebben az új, tantermen kívüli digitális munkarendben is használható legyen, ez az ellenzék részéről, sőt, mondhatom azt, hogy a sajtó részéről is kritika nélküli maradt.

Ez mindig olyan visszajelzés számunkra, hogy akkor óriási hibákat bizonyára nem tartalmaz, sőt akár azt is lehet mondani, hogy valami jó dolog tudott elindulni ezen a téren is. Azt tudom jelenteni, hogy naponta 80 és 100 ezer közötti látogatószámot regisztrálunk egyébként például ezeken az oldalakon, ezeken a digitális tankönyveken, úgynevezett okostankönyveken, és nagy erőkkel dolgozunk azon, hogy az új tanügyi szabályozók bevezetésével párhuzamosan, a papíralapú átdolgozás mentén minél több tankönyv digitális verziója is elkészüljön. Tehát nincs közöttünk abban vita, hogy a papíralapú, még jó pár évig szerintem egyébként szükséges tankönyvellátás mellett tényleg abba az irányba menjünk, amit a képviselő úr is felvetett, és erre is természetesen a szükséges forrásokat költségvetési, illetve uniós forrásokból biztosítjuk. És abban is nagyon biztos vagyok, hogy ennek nagyon pozitív hatása lesz egyébként a magyar tanulók felkészültségére a digitális kompetenciák terén, a szaktárgyi ismeretek terén, és természetesen akár a nyelvtudás terén is, hiszen a nyelvi téren is megtörténnek ezek a fejlesztések. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)