Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

KONCZ FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Hallgatva Varga László képviselő urat, nekem eszembe jutott azért 2006 ősze. Ugye, 2006 őszén történt az a választás, amikor az akkori ellenzék nyert határozott önkormányzati pozíciókat, és emlékszem arra, hogy a Lamperth Mónika által fémjelzett Belügyminisztérium kizárta, mondjuk, a megyei önkormányzatokat az önhikiből. A képviselőségem kezdete ködbe vész. Ugye, először 1998-ban voltam képviselő, és aztán voltam persze polgármester is, 2010-től képviselő is voltam, és megéltem képviselőként is a csődhelyzetet, és megéltem polgármesterként is a csődhelyzetet, úgyhogy egy picikét azért számomra mulatságos a képviselő úr aggódása, már ami az önkormányzati szférát illeti. Szerencsen voltam polgármester, több mint 3 milliárdos adósságot kellett törlesztenie egy tízezres kisvárosnak a szocialista vezetés után. De igazából a költségvetéssel kapcsolatban nem erről a kérdésről szeretnék beszélni, sokkal inkább a zöldügyek azok, amelyek az én esetemben most itt lényeges kérdéseket jelentenek. Azért azt is el kell mondanunk, hogy ugyan túl vagyunk a koronavírus-járványon, ez kétségtelenül okozott veszteségeket ennek az országnak, de azért azt el kell mondjuk, hogy a kormány 2010 óta vitt következetes gazdaságpolitikája olyan tartós növekedési pályára állította a magyar gazdaságot, amely teljesen másként vitt minket vagy sodort bele minket a koronavírus-járványba, mint ezt egy gyenge gazdaság esetén tehette volna.

A magyar gazdaság 2013 óta stabil és kiegyensúlyozott, a közel 30 százalékos bővüléshez minden ágazat pozitívan járult hozzá. 2019-ben éves szinten 4,9 százalékkal nőtt a GDP. Az elmúlt évek gazdaságpolitikájának köszönhetően, mint ahogy mondtam, a koronavírus-járvány egy ellenálló, kiegyensúlyozott gazdaságot ért, és így Magyarország erős fundamentumokkal és stabil államháztartással száll szembe a kihívásokkal.

Ami pedig az előbbi mondatomat illeti, a klímavédelem kérdése mindnyájunk érdeke és felelőssége, hiszen hogy miként alakul a közös jövőnk, azt napjaink döntései határozzák meg. A kormány tettekkel is bizonyította az elkötelezettségét, és határozott stratégiai célokat tűzött ki a klímaváltozás és a környezetvédelem területén. A 2030-ig kitűzött célok felé következetesen haladunk. Magyarországon a villamosenergia-termelés például eddig 90 százalékban karbonsemleges lesz.

Ezt igazolja a 2021. évi költségvetés is, hiszen az energia- és a klímapolitikai modernizációs rendszer működésére 34,3 milliárd forint forrást biztosít a költségvetés. A jövőre való tekintettel az a cél, hogy 2030-ig ’90-hez képest 40 százalékkal csökkenjen Magyarországon az üvegházhatású gázok kibocsátása, és ennek részeként a megújulóenergia-felhasználási részarány a jelenlegi 13-ról 21 százalékra növekedjen. A klímasemlegesség eléréséhez minden technológiára szükség van, kiemelt figyelmet és erőforrást kell szánni az energiatakarékosságra, a megújuló energiaforrások hasznosítására, és nagy szükségünk van a nukleáris kapacitások fenntartására és bővítésére is.

A 2030-ra vonatkozó üvegházgázkibocsátás-csökkentési célok elérése érdekében a kormány kiemelt intézkedéseket határozott meg. A magyar klíma- és energiastratégia alapja, hogy a hazai áramtermelés döntő hányadát a jövőben karbonsemleges módon, azaz atomenergia és megújuló energia, ezen belül elsősorban napenergia hasznosításával kell biztosítanunk. Ezt szolgálja a Paks II.-projekt végrehajtása, és a lignitbázisú áramtermelés fokozatos, 2025-ig történő kiváltása a Mátrai Erőműben, és az ehhez kapcsolódó kiemelt régiófejlesztési projektek megvalósítása.

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A Mátrai Erőmű nemcsak Magyarország egyetlen jelentős hazai primer energiaforrásra alapozott erőműve, hanem egyben hazánknak a Paksi Atomerőmű mellett a második legnagyobb villamosenergia-előállítója, és második legfontosabb, szabályozásra is alkalmas alaperőműve. A klímaalkalmazkodást elősegítő intézkedés, hogy 2022-ig csaknem 3 ezer, 2030-ig legalább 6 ezer megawatt napenergia-termelő kapacitás kiépítését viszi véghez a kormány, illetve kialakításra kerül az a szabályozói környezet, amely a villamosenergia-rendszer rugalmasságát és az ellátás biztonságát garantáló földgázbázisú áramtermelő kapacitások megőrzését ösztönzi, valamint számos villamosenergiahálózat-fejlesztés megvalósítása fog lezajlani.

A klímapolitikai intézkedések kiemelt területe a közlekedési ágazat zöldítése. Ennek érdekében a kormány a közösségi közlekedés arányának a növelését, és a kötöttpályás elővárosi közlekedés fejlesztését tervezi, illetve támogatja a zéró kibocsátású olcsó elektromos autók használatát, tudjuk, hogy autónként akár 2,5 millió forintos támogatással, egy 5 milliárdos keretösszeg biztosításával. 2022. január 1-jétől indul el a zöldbuszprogram, ez 20 százalékos támogatást jelent járművenként, és összesen erre 36 milliárd forint keretösszeget szán a kormány. Ennek az a célja, hogy elsősorban a 25 ezer főt meghaladó lélekszámú településeken csak elektromos buszokat lehessen üzembe helyezni.

(19.10)

Az energiatudatos és modern magyar otthonok megteremtése érdekében is tervezett intézkedéseket a kormányzat: a „Magyar falu” programban és a falusi CSOK-ban nyújtott otthonteremtési lehetőségek ilyenek, a Magyar Fejlesztési Bank nullaszázalékos hitelkonstrukciót biztosít ehhez; 2030-ig egymillió úgynevezett okos-fogyasztásmérőt kívánunk felszerelni; a fűtési rendszer szabályozhatóvá tétele és az annak alapján történő számlázás bevezetése mintegy 200 ezer távfűtött otthonban; zöldtávhőprogram, amely 50 százalékra csökkenti a földgáz felhasználási részarányát a hazai távhőtermelésben, elsősorban megújuló energia felhasználásának növelésével.

Támogatjuk a helyben elérhető megújuló energiaforrásokra épülő lehetőségeket, a biomassza, a geotermikus energia és a napenergia településszintű felhasználását. A kormány számos intézkedést hajt végre a természeti környezet védelme érdekében. Az elmúlt években közel 6500 hektáron valósultak meg erdőtelepítések, ez összességében 39 milliárd forintos keretösszeget jelent. A cél az, hogy az erdőterületek nagysága 21 százalékról 27 százalékra emelkedjen Magyarországon. Sikerrel bővült a védett természeti területek hálózata, hiszen 2010-től ’19 júliusáig 82 új, országos jelentőségű védett természeti terület létesült, összesen több mint 4 ezer hektár kiterjedéssel.

Az élőhelyek rekonstrukcióját segítő programoknak köszönhetően a következő években százezer hektáron fog javulni a természeti értékek állapota. 2010 és 2018 között már több mint 120 milliárd forintot költött a kormány környezeti kármentesítésre.

A klímatudatos vízgazdálkodás keretében ösztönözzük a Magyarország területére érkező víz visszatartását és az ezt szolgáló intézkedéseket, és gondoskodunk a felszíni és a felszín alatti vízkészleteink megőrzéséről.

Az öntözött terület nagyságát tekintve az a cél, hogy a jelenlegi 87 ezer hektárról 2022-re 200 ezer, 2030-ra pedig 400 ezer hektárra növekedjen az öntözött területek nagysága. Az öntözéses gazdálkodás elterjesztésével lehetőség adódik arra, hogy a gazdák rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az időjárás változásával kapcsolatos kihívásokhoz. A klíma- és természetvédelmi akcióterv keretein belül megkezdődik az illegális hulladéklerakók felszámolása, 2021-től az egyszer használatos műanyagok fokozatos betiltása, illetve folyóink, különösen a Tisza, valamint a Duna műanyagoktól való megtisztítása, ez a PET Kupa, nyilván hallottak már ezekről; ezen természeti kincseink és vizeink védelme fokozott figyelmet érdemel.

Én saját részemről azt látom, hogy a kormányzat nemcsak beszél klímacélokról, természet- és környezetvédelmi kérdésekről, hanem a lehetőségekhez képest a munkahelyek megtartása mellett fokozatos átalakítással ezekben határozott lépéseket is tesz. Éppen ezért én a saját részemről a 2021-es költségvetést természetesen támogatni fogom, és erre kérem képviselőtársaimat is.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)