Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő, adóhivatalt érintő módosító javaslat egy komplex és átfogó felülvizsgálata ennek az egyébként nagyon fontos intézménynek. Itt azért csöndesen megjegyezném, hogy sok más államigazgatási intézménynél is szükség lehet, sőt szükség lenne hasonló intézkedésekre.Tudjuk, hogy ez a módosító javaslat összefüggésben van az adótörvényekkel és azokkal a bejelentett intézkedésekkel, amelyek az adóhivatal feladatköreit és munkáját bővítik ki. A hosszas pontosító és egyértelműsítő szöveg mellett viszont pár dologra mindenképpen szeretnénk felhívni a figyelmet.

Az adóhivatal jelenleg is nagymértékben túlterhelt, rengeteg feladatot és ügyet látnak el és  ahogy Varju képviselőtársam említette az előző vezérszónoki felszólalásában  rendkívül nagy felelősség nyomja a vállukat. Viszont azt is tudjuk, hogy a jövőben még több feladatot terveznek átcsoportosítani, és még több feladatot ruháznak át az adóhivatalra. Ilyen például a helyiiparűzésiadó-bevallás adminisztrációja, és még sorolhatnám ezeket a pluszfeladatokat.

Itt fölmerül egy kérdés, hogy ezeket a pluszfeladatokat, illetve az egész törvény kapcsán felmerülő feladatokat milyen állománnyal készülnek ellátni. Mind a régi, mind az új feladatok ellátása, azt gondolom, hogy egy olyan pluszterhelést is jelent a munkatársaknak, munkavállalóknak a NAV-nál, amelyek, mondjuk úgy, hogy egy olyan létszámbővülést feltételeznek, amit azért nem tudunk kiolvasni ebből a törvényjavaslatból, bár én azt el akarom ismerni, hogy az irány az egy abszolút pozitív és támogatható irány lehet.

Jelenleg már jóval húszezer fő alatt található az a létszám, ami a NAV munkatársait jellemzi, és ez a létszám folyamatosan csökken. Ennek az az egyik oka, hogy a régóta itt dolgozók elérik a nyugdíjkorhatárt, a másik probléma pedig, hogy a fizetésük nem versenyképes. Gondoljunk csak bele, államtitkár úr, hogy a NAV-nál letöltött egy-két évtizedes tapasztalattal a piacon milyen jövedelemért lehet ma elmenni munkát vállalni a gazdasági szereplőknél.

Én azt gondolom, hogy ön is ugyanúgy tudja a választ, mint én, hogy lényeges, nem 10-20 százalékkal magasabb jövedelem a versenytárs, hanem egy többszörös, a jelenlegi fizetésének a többszörösét is megkaphatja egy-egy tapasztalt és jó minőségű munkavállaló. Én azt gondolom, hogy ennek a bérfejlesztésnek sokkal markánsabban kell megjelennie, mint ahogy eddig volt.

Itt szeretném megint én is megemlíteni, amit az előttem szóló már megemlített, Varju képviselőtársam, hogy nem fog menni a munkavállalók megtartása, ha elvesszük a nyelvpótlékot. Valóban, a nyelvtudás ma már egy olyan, a mindennapi munka elvégzéséhez szükséges tudás, amit igenis honorálni kell. Ha önök nem fizetik meg azt a veszteséget, vagy fogalmazhatunk úgy is, hogy mi nem fizetjük meg, akkor higgye el, hogy a piacon lesznek szereplők, akik megfizetik. Ezért a legkonstruktívabb megközelítés mellett is azt kell kérnem önöktől, hogy fontolják meg ezt a döntést.

(14.20)

A másik kiemelten fontos rész, amit üdvözlünk szintén, a digitalizáció és a gazdaságfehérítés. Minden olyan fejlesztést és innovációt, ami meggyorsítja és egyszerűsíti az emberek adminisztrációs teendőit, támogatni kell és elősegíteni. Amit fontosnak tartunk, hogy ezeket a fejlesztéseket mindenki számára elérhetővé és könnyen elsajátíthatóvá kell tenni. Gondolok itt az idősekre és azokra a vállalkozásokra, jellemzően kisvállalkozásokra, amelyek még mindig nem alkalmaznak digitális megoldásokat, ezért is mondtam, hogy olyan tájékoztató kampányra vagy programra is szükség van, ahol mindenki megismerheti, hogy egy-egy digitális fejlesztés mennyire megkönnyíti az életét.

Az online számlarendszerben is látjuk a kormány törekvéseit, és a folyamatos kötelezettséget annak használatára; ahol szinte már teljesen megvalósult, annak a hasznát is láthatjuk.

A javaslatban szerepel a fenntartható gazdaságfehéredésért felelős bizottság. Ezzel kapcsolatban már most lennének javaslataink a bizottság számára, mert a gazdaságfehérítés mellett a nevében is szerepel a fenntarthatóság, ehhez egy ellenállóbb és stabilabb gazdaságra lenne elsősorban szükség. A fenntarthatóság a legfontosabb, hogy takarékosabban bánjunk az erőforrásainkkal, ezért minden anyagi pazarlást csökkenteni kell, illetve megszüntetni. A gazdaság fehérítéséhez hozzátartozik, hogy tisztességes bérekre lenne szükség, és a járulékok felülvizsgálatára is, hogy ezzel is háttérbe lehessen szorítani a minimálbéres bejelentések számát, mert ma nagyon sokan vannak minimálbérre bejelentve, pedig pontosan tudjuk, hogy nem ennyit keresnek, és azt is tudjuk, hogy őket egyébként idősebb korban milyen súlyos hátrányok fogják érni csak emiatt.

Amit még a gazdaságfehérítés kapcsán mindenféleképpen szeretnék megemlíteni, bár nem kapcsolódik szorosan ehhez a törvényjavaslathoz, az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése. Mert ha már fehérítésről beszélünk, akkor túl a társadalompolitikai célkitűzésen, amit egyébként, azt gondolom, a kormánynak is támogatnia kellene ezekben a válság sújtotta időkben, azt is látni kell, hogy egy 5 százalékos áfatehernél az adócsalás megszűnik, és össze sem hasonlítható egy olyan rendszerrel, ahol csak az általános forgalmi adó olykor jelentősen meghaladja az ágazatra  itt most alapvető élelmiszerekről beszélek  jellemző árrést. Azt gondolom, hogy ez a fajta lépés egyébként hosszú távon kifizetődne, mert bár volna bevételkiesése az államnak, de a gazdaság fehéredése ezt csodálatosan tudná kompenzálni.

Beszélni kell még a teljesítménybérezésről. Ez is egy ösztönző rendszerként funkcionáló, ezért támogatható javaslat, viszont fontos, hogy azok számára is biztosítani kell az átállás lehetőségét, akik eddig nem ilyen rendszerben működtek, mivel számukra újdonságot jelent, és a javaslat szerint plusz-mínusz 30 százalékos eltérés is kialakulhat az elvégzett munka szerint. És itt is lenne egy kérdésem, hogy ennek a teljesítményrendszernek az ellenőrzésére megvane a kellő létszám, és megvane a kellő tudás, hogy ellenőrizni lehessen, hogy egyáltalán működőképes lesze a rendszer.

Az illetményelterelési rendszer működőképességéhez még több új ellenőrző funkciót ellátó emberre van szükség, vagy egy teljesen automatizált rendszerre, úgyhogy én szeretném kérdezni, hogy melyik irányba fog elindulni a törvény elfogadását követően a minisztérium, illetve az adóhatóság. Ugyanakkor összességében az mondható el, hogy az átalakítás szükséges, támogatható is, minden felmerülő kétség ellenére.

Meggyőződésem, hogy erre a típusú átalakításra a NAV-nál szükség van, és hasonló átalakításra lenne szükség még nagyon sok államigazgatási szervnél is, viszont azt a kérdést, kérem, államtitkár úr, mindenféleképpen válaszolja meg, hogy a jelenlegi állománya a NAV-nak képes lesze ellátni azokat a feladatokat, amiket eddig ellátott, azokkal a feladatokkal kiegészülve, amiket egyébként az adótörvények és más törvények kapcsán pluszban kell majd ellátnia. Illetve értelemszerűen ehhez a kérdéshez rendkívüli módon hozzákapcsolódik, hogy az állomány megtartásához ön, illetve a magyar kormány elégségesnek tartjae azt a jövedelemnagyságot, ami jellemző a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál. Én azt gondolom, hogy ha kicsit megmérjük a vállukon nyugvó felelősséget, akkor a magyar kormány ennél sokkal bátrabban a zsebébe nyúlhat. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzék soraiban.)