Felszólalás adatai

MÉCS IMRE (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! (Az egyik képviselő köhög a teremben.) Tessék?

ELNÖK: Parancsoljon, képviselő úr!

MÉCS IMRE (MSZP): Valami zajt hallottam. Elnézést kérek!

ELNÖK: Köhögött valaki, véletlen volt. Parancsoljon!

MÉCS IMRE (MSZP): Igen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Egy nagyon fontos törvénycsomagot tarthatnak a kezükben, amelynek a pontos címe: egyes rendészeti és migrációs tárgyú törvények módosításáról, valamint egyes törvényeknek a vízuminformációs rendszer bevezetésével összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat.

A törvényjavaslat egy sor törvényt módosít, elsősorban a rendőrségről szóló törvényt, a nemzetbiztonságra vonatkozó törvényt, azonkívül pedig a migrációs törvényeket, amiből kettő is van, valamint, ahogy államtitkár úr mondta, a vám- és pénzügyőrségre vonatkozó törvényt.

A törvényjavaslat elsődleges célja az, hogy megteremtse az Európai Unió egységes vízuminformációs rendszerét - amelynek az angol rövidítése, Visa Information System alapján a továbbiakban VIS-ként fogom én is emlegetni -, Magyarországi alkalmazásának jogszabályi alapjait. Emellett a javaslat több törvény technikai jellegű módosítását is tartalmazza, Magyarország teljes jogú schengeni tagságából eredő feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében. Ezenkívül, ahogy államtitkár úr is említette, adósai voltunk az Alkotmánybíróságnak a 132/2008. (XI. 6.) határozatában előírt jogalkotási kötelezettséggel, amelyben a rendőrségi törvényt ki kellett egészítenünk, több erős személyiségi jog törvényes korlátozását lehetővé téve.

A VIS-rendszer működése. A VIS-rendszernek az a célja - illetve ez tautológia, tehát a VIS-nek az a célja -, hogy a vízumadatok tagállamok közötti cseréjét biztosítsa. A vízuminformációs rendszer a strasbourgi székhelyű központi vízuminformációs rendszerből, a tagállami interface-ekből és az ezekkel összekapcsolódó kommunikációs infrastruktúrából áll.

A rendszer működtetését a 767/2008/EK rendelet szabályozza; a továbbiakban ezt VIS-rendeletnek nevezi a törvényjavaslat. A VIS-rendelet a tagállamokban közvetlenül hatályos és közvetlenül alkalmazandó, így a tagállami jogalkotás a VIS működését szolgáló vagy kiszolgáló hazai kiegészítő szabályozás meghatározására korlátozódik. A vízumkérelmező adatait a vízumhatóság rögzíti a VIS-ben. A megbízható azonosítás érdekében a VIS biometrikus adatokat is tartalmazni fog, arcképet és ujjlenyomatot.

Az Unió területére belépéskor a határrendészeti szervek a VIS alapján ellenőrzik a belépésre jelentkező személyek személyazonosságát és beutazási jogosultságát, ami magában foglalja az ujjnyomat ellenőrzési lehetőségét is. A rendőrség mélységi ellenőrzés keretében is jogosult az intézkedés alá vont személy személyazonosságának megállapítása céljából ellenőrizni a VIS-ben tárolt adatokat.

A 2008/633/IB tanácsi határozat - amit VIS-határozatnak fogunk nevezni - lehetővé teszi, hogy az Europol és a tagállamok kijelölt bűnüldöző hatóságai terrorcselekmény és egyéb súlyos bűncselekmények felderítése, megelőzése érdekében adatokat igényeljenek a VIS-ből. A hozzáférés szabályait a VIS-határozat is részletesen meghatározza, amihez képest a törvényjavaslat további garanciális elemeket is tartalmaz, az adatvédelmi elvek maradéktalan érvényesülése érdekében.

A VIS-ből adatot csak a kijelölt hatóságok kijelölt szervezeti egységei igényelhetnek, ha alaposan feltehető, hogy a megismerhető adat nélkül az EU tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényben meghatározott bűncselekmények - ilyen elv példálózóan, de elsődlegesen a terrorizmus, emberkereskedelem s a többi - eredményes megelőzése, felderítése, nyomozása érdemben nem biztosítható.

A törvényjavaslat, ahogy már említettem, a rendőrség, a vám- és pénzügyőrség, a Nemzetbiztonsági Hivatal, az Információs Hivatal és a Katonai Biztonsági Hivatal számára teszi lehetővé adatok igénylését a központi rendszerből. A kérelmeket a nemzeti központi hozzáférési ponthoz kell eljuttatni. Amennyiben a kérelem megfelel a törvényi feltételeknek, a nemzeti hozzáférési terminál vagy pont végrehajtja a szükséges lekérdezést, és biztosítja a kérelmező hatóság számára az igényelt információkat. A nemzeti központi hozzáférési pontként a bűnüldöző szervek esetében a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ - NEBEK -, a titkosszolgálatok tekintetében a felügyeletet ellátó miniszter által kijelölt szervezeti egység fog eljárni.

A törvényjavaslat összesen 53 paragrafust tartalmaz, és egy sor törvényt módosít, éppen azért, mert nagyon széles területet foglal el. Felsorolnám azokat a főbb elemeket, amelyekkel foglalkozik a törvényjavaslat. A schengeni végrehajtási egyezménnyel összhangban a törvényjavaslat lehetővé teszi a bűnüldöző szervek számára a leplezett figyelésre irányuló figyelmeztető jelzést. Amennyiben a rendőr észleli, hogy az intézkedés alá vont személlyel szemben leplezett figyelést rendeltek el, a törvényben meghatározott információkat megküldi a figyelést elrendelő szervnek úgy, hogy ennek ténye az intézkedés alá vont személy számára rejtve maradjon.

A törvényjavaslat ezenkívül pontosítja a SIS-ben elhelyezhető, a beutazási és tartózkodási tilalomra vonatkozó figyelmeztető jelzésre vonatkozó részletes szabályokat.

(10.00)

Figyelemmel a schengeni végrehajtási egyezmény rendelkezéseire, a jövőben nem lesz lehetőség a SIS-be figyelmeztető jelzést elhelyezni a magyar állam által megtérítési kötelezettséggel megelőlegezett költség vissza nem térítése és a kiszabott szabálysértési bírság meg nem fizetése esetén. A törvényjavaslat elfogadását követően a tilalmakat csak a hazai adatbázisban lehet nyilvántartani.

A Frontex keretében történő együttműködés elősegítése érdekében a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy más tagállamok határrendészeti feladatokat ellátó szerveinek tagjai az államuk szabályai szerint rendszeresített kényszerítő eszközöket és lőfegyverüket maguknál tarthassák. Ez egy nagyon fontos dolog.

A törvényjavaslat jelentős deregulációt hajt végre, elkerülve ezzel a közvetlenül alkalmazandó EK-rendeletekkel való párhuzamos szabályozást. Mivel Magyarország jelentős schengeni határokkal rendelkezik - gondoljunk csak az ukrán, a szerb, a horvát határra, valamint, mivel Románia még nincs a schengeni szerződés hatálya alatt, a román határokra -, nagyon fontos feladatok hárulnak a magyar államra, ezért fokozott a felelősségünk. Ezért fontos az, hogy jó törvényt hozzunk, és minden ebben részt vevő szereplő szervezet maximálisan teljesítsen.

Fel kell hívni a figyelmet a fokozott adatvédelemre, amely részben kollektív, részben nemzeti feladat. Már az előzetes bizottsági véleményből is kiderült, hogy aggályok merültek fel a bírói ág átszervezésével kapcsolatban. Úgy gondolom, nagyon fontos, hogy a bírósági ág hatékonyan, gyorsan intézkedjen, hiszen emberek sorsáról, életéről van szó, és ez nem mindig sikerült az elmúlt időben.

Fontosnak tartjuk a törvényjavaslatot azért is, mert az Európai Unió integrálódása egyre nagyobb léptekkel erősbödik, és most, amikor végre hatályba léphet a lisszaboni szerződés, és sokkal hatékonyabbá válhat az Európai Unió működése, új jogintézmények is jöttek létre, úgy gondolom, hogy ez a mindnyájunk érdekét szolgáló törvényjavaslat nagyon fontos. Ezért jó szívvel megvitatásra és elfogadásra ajánlom a tisztelt Háznak.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)