Felszólalás adatai

DR. NYUL ISTVÁN (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A jelenleg hatályos egészségbiztosítási törvény nem tartalmazza a törvény által használt bizonyos fogalmak definícióját. Ez az egészségbiztosítás módosításáról szóló törvényjavaslat ezt is pótolja; ennek megfelelően a biztosított, a szolgáltató, a gyógyszer, a gyógyászati segédeszköz forgalmazója, a közeli hozzátartozó és közös háztartása definícióját is.

A 100 lépés programnak megfelelően a törvénymódosítás alapján a központi költségvetés járulékbefizetést teljesít a szolgáltatásra szorulók egyes csoportjai részére, akik eddig nem fizettek, illetve akik mögött nem volt járulékfizetés. Így idetartoznak az iskolai tanulók - az általános iskolai és középiskolai tanulók -,s és idetartoznak a felsőoktatásban részt vevő tanulók is, valamint egy nagy csoport, a nyugdíjasok csoportja.

A társadalombiztosítási törvényben nem, de a költségvetési törvényben szereplő mezőgazdasági őstermelők és hajléktalanok után is történik társadalombiztosítási befizetés. Alkotmányos jog az egészséghez való jog, így a gyógyuláshoz való jog is, ehhez viszont a biztosításhoz való egységes jogosultság is szükséges, bár ezt így az egyén helyett a központi költségvetés biztosítja most. Ezzel a szolgáltató, nevezetesen a biztosító költségvetésének bevételi oldala is kiszámíthatóbb lesz. A kiszámítható gazdálkodás szempontjából nagyon fontos ez az új módosítás a társadalmi igazságosság és a biztonságosabb betegellátás érdekében.

Az Európai Unióban egységes a szerv- és szövetátültetésre várók ellátásának gyakorlata. A módosítás ennek jegyében született, és így azok kerülhetnek föl a várólistára, akik Magyarországon biztosítottak vagy a társadalombiztosítási törvény alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosultak. Azok is felkerülhetnek a listára, akik a közösségi rendelet és kétoldalú nemzetközi egyezmény alapján azért jönnek hazánkba, hogy egészségügyi szolgáltatást vegyenek igénybe, ezt azonban előzetesen a saját biztosítójuknál engedélyeztetni szükséges. Ez év novemberétől került bevezetésre az európai egészségbiztosítási kártya, mellyel a magyar biztosítottak igazolhatják, hogy jogosultak egészségügyi szolgáltatást igénybe venni az európai gazdasági térség országaiban, ott-tartózkodásuk ideje alatt.

A kártyát a biztosított kérelmére a megyei biztosító adja ki meghatározott időre - általában egy évre -; a kártya kiváltása díjtalan. A finanszírozási szerződés kötésének lehetősége a módosítás szerint bővülni fog, mivel az egyedi méretvétel alapján készített gyógyászati segédeszközöknek létezik egy speciális csoportja - fogpótlás, fogszabályozás, kontaktlencse -,s melyek a gyártótól nem egy üzleten keresztül kerülnek ki a beteghez, hanem az egészségügyi szolgáltatást nyújtó szakorvoson keresztül, aki az ellátás során adja át azt a betegnek. Ezek alapján a biztosító szerződést köthet nem egészségügyi szolgáltatóval is. Ehhez természetesen rendelkezni kell a megfelelő rendeletben meghatározott hatósági bizonyítvánnyal.

Az országos, illetve a megyei egészségbiztosítási pénztár a szerződések által létrehozott polgári jogi jogviszony alapján - és nem hatóságként - jogosult az egészségügyi szolgáltatók ellenőrzésére, ezért szükségessé vált ennek kimondása a törvény szövegében. Szükséges továbbá annak előírása, hogy a nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatónak a gyógyszer, a gyógyászati segédeszköz támogatással történő rendelésére jogosult orvosa az általa kezelt biztosított egészségügyi dokumentációját köteles az ellenőrzés során az őt ellenőrző személy rendelkezésére bocsátani.

A törvénybe külön alcímen kerülnek be az irányított betegellátás rendszerének szabályai. A modellkísérlet lezártnak tekinthető ez év december 31-ével, és ha ez a jelen törvénymódosítás elfogadásra kerül, 2006. január 1-jétől a jó elemeket megőrző, rendszerszerű irányított betegellátás indulhat el. Az irányított betegellátásban történő ellátásszervezésre az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben meghatározottak figyelembevételével az irányított betegellátásra vonatkozó részletszabályokat meghatározó kormányrendelet szerint pályázaton kiválasztott egészségügyi szolgáltatóval - hangsúlyoznám kizárólag egészségügyi szolgáltatóval - köthet szerződést.

(12.10)

Az ellátásszervező feladata a modellkísérlethez képest némiképp szűkebb körű lesz, hiszen a népegészségügyi program egy részét átvállalja, azonban megmarad feladatként az ellátásszervezés, betegút-koordinálás, a prevenciós terv megszervezése, ellenőrzése, a minőségbiztosítás követelményrendszerének teljesítése, az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, a betegforgalmi adatok elemzése, táppénzes nap statisztikai elemzése; és az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó személyes adatok kezeléséről, védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 32. §-ában foglaltak szerint az érintett biztosítottak által igénybe vett egészségügyi szolgáltatások fedezetéül a fejkvóta szolgál.

A fejkvóta szerinti összeget mint bevételt, valamint az érintett betegek által igénybe vett egészségügyi szolgáltatások finanszírozási díját mint kiadást tartalmazó kimutatást, az elvi számlát az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezeti. Az elvi számla pozitív egyenlege a bevételi többlet. A bevételi többlet elosztásáról külön jogszabály rendelkezik. Az elvi számla tekintetében az adott kistérség a szervező területének minősül, ha a kistérségben működő háziorvosok több mint 70 százaléka csatlakozik a szervezőhöz. Az ellátásszervező a vele szolgáltatási szerződésben álló egészségügyi szolgáltatóval is köthet együttműködési megállapodást.

Az irányított betegellátási rendszerben részt vevő háziorvos ettől függetlenül más egészségügyi szolgáltatóhoz is utalhat beteget. A zárórendelkezés tartalmazza az irányított betegellátási rendszerre vonatkozó adatvédelmi kötelezettségeket is. A törvény hatálybalépését követően az ellátásszervező a rendelkezésre álló adatokat csak akkor használhatja fel, ha az érintett biztosított az irányított betegellátási rendszerben való részvételről és ennek kapcsán történő adatfelhasználásról kapott tájékoztatást, és szándéknyilatkozatát követően ez ellen nem tiltakozik.

A 2084/2003-as kormányhatározat szerint ez évtől csak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár írhat ki többletkapacitásra pályázatot. Az új szabályozás a jelenlegi kormányhatározat rendeleti szint helyett törvényi biztosítékot kíván adni arra, hogy a többletkapacitás befogadásánál a finanszírozásra elkülönített pénzügyi források túllépése ne történjen meg.

Törvényi felhatalmazás teszi lehetővé, hogy váratlan esemény miatti ellátási szükségletnél gyorsított eljárás lefolytatására is legyen lehetőség. Előfordul, hogy a lekötött kapacitások egy része tartósan kihasználatlan. Ez a finanszírozás tervezhetőségét kedvezőtlenül befolyásolja, ezért a javaslat rendelkezik a kihasználatlan kapacitások megszüntetéséről. A törvény elfogadása esetén a kapacitáslekötés megszűnésének legkorábbi időpontja 2006. április 1-je lehet.

Az a személy, aki európai egészségbiztosítási kártyával úgy vett igénybe szolgáltatást, hogy arra nem volt jogosult, köteles az egészségügyi szolgáltatás költségeit az egészségügyi alapnak visszatéríteni.

Az egészségbiztosítási törvény 67. §-a foglalkozik az üzemi baleset, illetve foglalkozási megbetegedések miatt felmerülő kártérítési kérdésekkel is. Az előterjesztés 10. §-a lehetővé teszi az ügyben eljáró egészségbiztosítási szerv részére, hogy a megtérítési igényt megalapozó, más hatóságnál hozott döntést is megismerhesse, a döntést megalapozó iratokba beletekinthessen, és arról másolatot készíthessen.

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk lévő törvénymódosítás alapvetően egy, az eddiginél hatékonyabb betegellátás érdekében született, hangsúlyozom: a társadalmi igazságosság igényei szerint. A szocialista frakció nevében a törvénymódosítást elfogadásra javaslom. ((Taps a kormánypártok soraiban.)