Felszólalás adatai

KELLER LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Az utóbbi időben vannak néhányan, akik a közbeszerzést a korrupcióval próbálják azonosítani; nem sokan, de a hangjuk elég hangos.

Régebben, 2002 előtt igyekeztek mások olyan beszerzési technikát alkalmazni, amivel el tudták kerülni a közbeszerzést. A szocialista frakció nem osztja ezeket a vélekedéseket és az ilyen magatartást. Most, a nagy terjedelmű törvénymódosítás kapcsán is szeretném leszögezni: a közbeszerzés fontos eszköz abban, hogy a közpénzek felhasználásának átláthatóságát, nyilvánosságát nagyobb hatékonysággal tudjuk biztosítani.

1995-től nagy utat futott be a közbeszerzési törvény. Azóta jelentősen fejlődött a beszerzési kultúra. Nemcsak a törvényalkotásban léptünk előre, hanem az oktatásban, képzésben is jelentős fejlődés tapasztalható. 2003 egy minőségi változást jelentett, 2003 vége, amikor egy új, nagy terjedelmű, több mint 400 paragrafust magában foglaló törvényt fogadott el az Országgyűlés.

Ez az időpont a változtatásra, mármint 2003 vége nem volt szerencsés, de szükségszerű volt a változtatás. Nem volt szerencsés, mert tudott volt a közösségi jog felülvizsgálatát célzó eljárás, de az új törvényt nem lehetett a még el nem fogadott irányelvekre alapozni. Szükségszerű volt 2003 decemberében új törvényt alkotni, mert bár a 2003-ban hatályos szabályozás EU-konform volt, de a csatlakozás időpontjától új tartalommal kellett az eljárást szabályozni.

Tudatában voltunk annak, hogy az új közösségi irányelvek hazai jogrendben történő érvényesítése miatt rövid időn belül jelentős módosítást kell eszközölni azon a törvényen, amelynek elsajátítása a jogalkalmazók számára nem volt egyszerű feladat.

A 2004. május 1-jétől hatályos közbeszerzési törvény rövid másfél éves története a vártnál bonyolultabban alakult. Több törvénymódosítási kezdeményezésre azért került sor, hogy a törvény feszes szabályozását jobban hozzáigazítsuk a való élethez. Megjegyzem: a való életet is lehetett volna hozzáigazítani a törvény feszes szabályozásához, de több esetben az egyszerűbb utat választottuk.

Más tekintetben a kormány száz lépés programja tette szükségessé a törvény módosítását. A feketemunka elleni fellépés miatt az alvállalkozókkal kapcsolatban módosult a törvény, több esetben pedig más törvényekhez kellett igazítani a közbeszerzési törvényt: a versenytörvényhez, a közigazgatás hatósági eljárásáról szóló törvényhez. Tudjuk, hogy a jogalkalmazók szempontjából e sok módosítás, változás kedvezőtlen volt, és ezért is reméljük azt és várjuk el azt, hogy a jelenlegi módosítás után lehetőség szerint rövid időn belül ne kerüljön sor alapvető változtatásra.

Ahhoz, hogy valóban érvényesüljön a törvény szelleme és leírt betűje, stabilitásra, kiszámíthatóságra van szükség. A kormány által beterjesztett törvénymódosítással harmonizálttá válik a hazai szabályozás a közösségi irányelvekkel, megtörténik az eddigi ismert gyakorlat által felvetett problémák kezelése, bizonyos pontokon egyszerűbb szabályozás valósul meg, és végül új jogintézmények bevezetése rugalmasabbá teszi a törvényt. Egy mondattal összefoglalva: a törvénymódosítás révén erősödik a közpénzfelhasználás átláthatósága, nyilvánossága, ellenőrzöttsége.

A kormány előterjesztése példaértékű. Ennyire részletes, alapos indokolással csak ritkán találkozik képviselő. Ezt azért is lényeges kiemelni, mert az indokolás, igaz, hogy nem része a törvénynek, de nemcsak a törvényalkotók, hanem a gyakorlati jogalkalmazók számára is nagyszerű eligazodást, segítséget ad vagy képes adni az értelmezéshez, a magasabb színvonalú törvényi alkalmazáshoz.

Értékelve a szabályozási alapelveket, a módosítás során érvényesített szempontokat, a következőket szeretném rögzíteni. Először is egyetértünk a részletes, mindenre kiterjedő és minden cselekményt jól körülíró szabályozással. Másodszor: fontosnak tartjuk, hogy a kógens szabályozás vegye figyelembe - és figyelembe veszi - a gazdasági racionalitást. Csak olyan mértékben legyen részletező a szabályozás, amennyire az átláthatósági, gazdaságossági követelmények azt igénylik. Ennek a feltételnek is megfelel a benyújtott javaslat.

Az elmúlt másfél évben rendszeresen megnyilvánuló kívánsága volt az ajánlatkérőknek, hogy a törvény biztosítson nagyobb mozgásteret számukra, legyen rugalmasabb a szabályozás. Úgy ítéljük meg, hogy a jelenlegi módosítással nem lesz szigorúbb vagy lazább a ma hatályos törvény, hanem valóban - úgy, ahogy az előterjesztés indokolása írja - megfelelő keretet biztosít a közpénzek ésszerű, átlátható, ellenőrizhető felhasználásához.

Tehát még egyszer szeretném rögzíteni, hogy egyrészt a módosítással harmonizálunk, gyakorlati problémákra megoldást nyújtunk, egyszerűsítünk és rugalmasabb szabályozást valósítunk meg. A közel 200 szakaszt nyilván 15 percben nem lehet részletesen elemezni, ezért csak a legfontosabb elemeket szeretném kiemelni.

Ami a harmonizálást illeti, vagyis más megközelítésben a közösségi jogrendszerhez illesztjük a hazai szabályozásunkat, ennek révén a közbeszerzési törvény hatálya alá kerülnek a postai szolgáltatást nyújtó szervezetek, ugyanakkor kikerülnek alóla az elektronikus hírközlési ágazatban tevékenykedők. Tehát ez utóbbi tevékenységet végző szervezetek nem kötelezettek a törvény alkalmazására.

(13.50)

Ugyanakkor szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ha a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó szervezet távbeszélő-, rádiótelefon-, műholdas szolgáltatást akar igénybe venni, akkor nem kerülheti el a törvény előírásait.

A jogharmonizáció jelentős eredménye, hogy az eljárásban nagyobb szerepe lesz a közérdekű célok érvényesíthetőségének, mint például a környezetvédelemnek vagy a szociális szempontoknak. Emiatt újraszabályozásra kerül a műszaki leírás, amelynek definíciójában megjelenik a fogyatékossággal élő személyek számára való elérhetőség szempontja. Általános követelmény, hogy a műszaki leírásban nem kerülhető meg a fogyatékos emberek számára a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés szempontja.

Ennél persze még több változást tartalmaz a törvényjavaslat a harmonizáció témakörében, de én úgy érzem, hogy az irányelvek változása vonatkozásában ezek a legfontosabb szempontok.

Milyen, a gyakorlatban felmerülő problémákat kezel a módosítás? Például megoldást kínál arra a problémára, amit törvénymódosítás formájában Jauernik képviselőtársamék szorgalmaztak, és már itt, a Házban is elindult az általános vitája a javaslatuk tárgyalásának, azaz pontosabbak lesznek az ingatlanbeszerzés szabályai, bizonyos ingatlanszerzési esetekben a törvényt nem kell alkalmazni. Könnyebb lesz az összeférhetetlenségi szabályok alkalmazása is, a jövőben nem kell kizárni az eljárásból azt, akitől az ajánlatkérő piacfelmérés miatt kér információt - természetesen nagyon pontosan körbeírja a törvény, hogy milyen feltételekkel és hogyan kell ezt kezelni.

A jövőben közös ajánlattétel esetén elégséges az, hogy csak egy szereplő vásárolja meg a dokumentációt. A javaslat egyértelművé teszi, hogy az eljárásból csak a feketemunka miatt 2005. augusztus 4-e után megbírságolt vállalkozó zárható ki - itt tehát egy konkrét időpontot rögzít, és visszamenőleges hatállyal nem teszi lehetővé a kizárást. Csak üdvözölni lehet azt, hogy a törvény elmozdul az igazolások elektronikus úton, egyablakos rendszerben történő beszerzésének közbeszerzési eljárásban való alkalmazhatósága irányába.

Fontosnak tartjuk, hogy a jelenleg hatályos törvény több ponton egyszerűbbé válik. Ilyen lépésnek tartjuk, hogy a köztestület, köztestületi költségvetési szerv és az országos sportági szakszövetség nincs a nevesített ajánlatkérők között. Ez persze nem zárja ki, hogy egyáltalán nem kell ezen szervezeteknek a törvényt alkalmazniuk. Sokan megkönnyebbülnek az új, egyszerűsített közbeszerzési eljárás láttán. Számos eddigi kötelezettségtől mentesülnek az ajánlatkérők, és az is egyszerűbbé teszi az életet számukra, hogy az értékhatárt magasabb mértékben határozza meg a 2006. évi költségvetési törvény. A hiánypótlással, az igazolásokkal kapcsolatos új szabályozás is az egyszerűsítés irányába hat.

Végül, ami az új jogintézményeket illeti: az új jogintézmények törvénybe foglalásával egy, a korábbiakhoz képest rugalmasabb eljárás feltételeit biztosítja a törvény. Ezzel kapcsolatban hadd emeljem ki a legfontosabbakat. Bevezetjük a versenypárbeszéd intézményét, amikor is az ajánlatadó, az ajánlattevő nem akkor kapcsolódik be a folyamatba, amikor a kész dokumentációt megvásárolja, hanem sokkal korábban. Az ajánlattevők együtt, közösen alakítják az ajánlatkérő beszerzési igényét. Látszólag kockázatos eljárásról van szó, de ha korrektül, a törvény betűjét betartva végzik, akkor tisztább, jobb minőségű szolgáltatást eredményezhet az eljárás.

A keretmegállapodás intézménye eddig a közösségi értékhatárt meghaladó beszerzéseknél nem volt értelmezhető. A módosítás révén a rendszer rugalmasabbá válik. Teljesen új intézmény a dinamikus beszerzési rendszer. A mai kor követelményeinek megfelelően teljesen elektronikus rendszerről van szó, amely lehetővé teszi, hogy a rendszerbe ajánlattevőként folyamatosan be lehessen kerülni.

Kritikusan meg kell mondani, hogy a részlet nyilván a kormányrendeletekben rejlik, amelyek számunkra még ismeretlenek, valószínűleg még kidolgozatlanok, miközben az igény a működtetésre egyre erősebb a piacon.

Az ajánlatkérők és az ajánlattevők bizonyos körben alkalmazhatják az elektronikus árlejtés intézményét, ami szintén egy új intézmény. Szintén a nagyobb rugalmasság irányába tett lépésnek minősül a hirdetmények elektronikus úton történő feladásához kapcsolódó határidő-kedvezmény. Legfeljebb 5-7 nappal rövidíthető az ajánlattételi határidő, ha az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelmében, közvetlenül elektronikus úton hozzáférhetővé teszi az ajánlattevők számára. Ugyancsak támogatjuk, hogy a nemzeti rezsimben is bevezetésre kerül a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, és ebbe a kategóriába sorolom az ajánlattevők számára előnyösebb teljesítési biztosíték szabályozását is. Ennek célja, hogy az ajánlattevők rugalmasabban és olcsóbban teljesíthessék a szerződési biztosítékot.

Sokat lehetne még beszélni a változtatásokról. Úgy ítéljük meg, hogy ismét nagy feladat előtt állnak az ajánlatkérők, az ajánlattevők, a közbeszerzési tanácsadók és természetesen mindenki, aki ezzel a kérdéskörrel kell hogy foglalkozzon. Az éppen csak elsajátított törvényt újra kell értelmezni, tanulni, alkalmazni. Ígéretet teszek arra, hogy útját álljuk a havonként megjelenő törvénymódosítási igényeknek.

Nagy munkát végeztek az előkészítésben közreműködő szakemberek, amit szeretnék nekik innen is megköszönni. Támogatjuk, hogy munkájuk gyümölcse beérjen, de ők is törekedjenek arra, hogy most egy darabig ne újabb fákat ültessenek, hanem ízleljük közösen a közbeszerzési gyümölcs ízét.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)