Felszólalás adatai

PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Látható, hogy a kommunikációs gőzhengerük meg-megújulva és mindent túlharsogva igyekszik feledtetni a kormányzati sikertelenségeket, tehetetlenséget és a megújuló és egyre mélyülő szociális válságot. Ez történt az úgynevezett nagy- és kiemelt projektekkel is.

Gyurcsány Ferenc a 2006-os kampányban az összes uniós fejlesztési forrás, 7000 milliárd sokszorosát ígérte az embereknek, de arról Őszöd után legalább megtudtuk, hogy ez nem volt igaz, sőt a miniszterelnök becsszavára megígérte, hogy többet nem hazudik. Látjuk, hogy ez most már embert próbáló feladat.

Tisztelt Miniszter Úr! Önök tavaly július óta folyamatosan hangzatos bejelentéseket tesznek 342 kiemelt projektről, mintegy 1500, egyesek szerint 1650 milliárd értékű fejlesztésről. A döntésről a kormányfő és ön is, miniszter úr, azt mondta, hogy a szakmai zsűri véleménye alapján született. A legfrissebb hírek azonban rávilágítanak a kormány megdöbbentő tényleges teljesítményére és hozzáállására.

És hogy mik ezek? Eddig összesen nyolc kiemelt fejlesztésnek van aláírt szerződése. Eddig egyetlen nagyprojekt támogatási kérelmét sem nyújtották be Brüsszelnek. Idézzük fel, hogy mi volt ennek az előzménye! A Gyurcsány-kormány még Baráth Etele minisztersége alatt több mint 27 milliárd forintot költött az adófizetők pénzéből nagyprojektek előkészítésére. Miért is? Azért, hogy 2007-től, az új költségvetési ciklustól azonnal legyenek benyújtásra és megvalósításra alkalmas projektek. Nos, miniszter úr, nem lettek. Ráadásul a projektek kiválasztása a szakmai zsűri véleményének figyelembevétele nélkül történt, mert a zsűri a nagyprojektek nagy részét nem engedte volna támogatni hol az irreálisan tarthatatlan határidő, hol a szükséges engedélyek és hatástanulmányok hiánya miatt. Vagyis a kormány nem szakmai, hanem politikai döntést hozott. A politikai döntésnek a következménye nem lehetett más, mint bizonytalan projektek és ezen keresztül a források veszélybe kerülése.

Ön, miniszter úr, azt mondta egy, a Világgazdaságnak adott januári interjúban, hogy bizony ez problémával, válságkezeléssel, néha botrányos üggyel jár, de lesz néhány tízezer ember, aki majd fog tudni hosszú távú fejlesztéseket tervezni. Nem gondolja, miniszter úr, hogy ez egy kicsit drága, kicsit sokba kerül? Miért van egyáltalán a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, ha nem képes megoldani ezeket a tervezési problémákat? Hogy hagyhatták figyelmen kívül a szakmai zsűri véleményét? Mikor szándékoznak egyáltalán benyújtani nagyprojekteket? Mikor kezdődhet el a megvalósításuk?

Megannyi kérdés. Egyáltalán, hogyan próbálják meg (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) orvosolni a nyilvánosság korábbi kizárását a kiemelt projektek esetén?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz soraiból.)

(19.40)