Készült: 2024.09.20.10:36:03 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

69. ülésnap (2011.02.22.), 184. felszólalás
Felszólaló Dúró Dóra (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:25


Felszólalások:  Előző  184  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Bármi is legyen a jogkövetkezménye ennek a határozati javaslatnak, most még egy kísérletet teszek arra, hogy a benyújtott módosító javaslataimat ajánljam a figyelmükbe, amelyből - Bana Tibor képviselőtársam említette - egyet fogadtak el.

Felszólalásom első részében a nemzeti jelképekkel szeretnék foglalkozni, hiszen az alkotmányozás témakörében ezt is nagyon fontosnak tartom, és hogyha önök is említették, hogy új irányt szeretnének képviselni ezzel az alkotmánnyal, akkor úgy érzem, úgy érzi a Jobbik, hogy a nemzeti jelképeink tekintetében is meg kell ennek valósulnia.

A nemzeti jelképek felsorolásának bővítését javasoltam egyik módosító javaslatomban. Tudom azt természetesen, hogy nagyon sok olyan nemzeti szimbólumunk van, ami az én szívemnek is kedves, és nagyon sokat szinte vég nélkül be lehetne venni az alkotmány által is nevesített és védett nemzeti szimbólumok közé, például az '56-os lyukas zászlót vagy a turulmadarat, vagy az Árpád-sávos zászlót, mégis igyekeztem önmérsékletet tanúsítani, és egyetlen olyan szimbólum van, amellyel szeretném, illetve a Jobbik szeretné kiegészíteni a nemzeti szimbólumok felsorolását, ez pedig a Szent Korona.

Azért tartottam fontosnak kiemelni a Szent Koronát és az alaptörvényben nevesíteni mint nemzeti jelképet, mert úgy érzem, hogy ez egy alaptörvénybe való nemzeti jelkép, hiszen az alkotmányosságunknak az alapját szimbolizálja, a Szent Korona az államiságunk megtestesítője, a magyar nemzet egyik legfőbb szimbóluma, és ezért tartjuk fontosnak, hogy mindenképpen kerüljön bele az alaptörvénybe is nevesítve, külön védelmet élvezve, kiegészítve a címert, a zászlót és a felsorolt nemzeti jelképeket.

A másik módosító javaslatom Magyarország címerének megváltoztatására tesz kísérletet. Most e szerint a koncepció szerint a tölgyfalombok részét képezik majd a nemzeti címernek, és arra tettem módosító javaslatot, hogy a tölgyfalombokat cseréljük fel két angyallal, tehát a pajzsot és a koronát ne lombok vegyék körül, hanem két angyal tartsa, ezzel is utalva Magyarország történelmi hagyományaira. Azt gondolom, hogyha már jelképekről, szimbólumokról beszélünk, akkor fontos különbséget tenni a tölgyfa, egy lombhullató, földhözragadt növény és az angyalok, a mennyországot, az üdvözülést szimbolizáló jelképek között. Ezért tartanám jobbnak, hogyha két angyal tartaná Magyarország címerét, ami egyébként - és itt áttérnék a harmadik, következő javaslatomra is - a zászlón is meg fog jelenni, ahogy ezt már az alkotmány-előkészítő eseti bizottság eredeti javaslata is tartalmazza.

(13.10)

Bár tavaly Pörzse Sándor képviselőtársam képviselői önálló indítványként kezdeményezte, hogy a zászlóra kerüljön fel a címer, de ezt akkor leszavazta a kormánytöbbség, illetve napirendre sem került, már a bizottságban elbukott ez a javaslat. Úgy látszik, hogy most már aktuálisnak tartják ezt a kérdést, mert napirendre vették, s remélhetőleg önök is támogatni fogják ezt a javaslatot.

Azonban ezzel kapcsolatban is van egy inkább esztétikai kifogásom. Az eredeti javaslat szerint a címer a zászló fehér sávjában középen foglalna helyet. Ha megnézzük a méretarányos zászlót és a címer csak a fehér sávban van benne, az ott gyakorlatilag elveszik. Ráadásul ha a címer részévé tesszük akár a tölgyfaleveleket, akár az angyalokat, akkor a pajzs és a korona még kisebb lesz, ezáltal még jobban elveszik benne, ezért jobbnak tartanánk, ha úgy határoznánk meg a címer helyét, hogy a zászló közepén lenne, de belelógna a zöld és a piros sávokba is, tehát nagyobb lenne rajta - egyébként már számos olyan ábrázolása van a zászlónak, hogy rajta van a címer -, ez sokkal esztétikusabb. Egyébként már most is sokkal elterjedtebb - akár tölgyfalevéllel, akár anélkül ábrázolják a címert a zászlón -, hogy belelóg a sávokba. Én néztem ezekről képeket, illetve ha rendezvényeken végigtekintenek a zászlókon, azt láthatják, hogy ez sokkal elterjedtebb, s ez talán nem véletlen.

Felszólalásom második részében azokról a módosító javaslatokról szeretnék beszélni, amelyek elutasítása a Jobbik véleménye szerint a magyar rendszerváltás második elsikkasztása lenne. Arra kérem önöket, hogy ezt ne tegyék meg. Úgy tűnik, hogy 2011-ben új alkotmánya, új alaptörvénye lesz Magyarországnak, ami történelmi lehetőséget biztosít számunkra arra, hogy a múlt bűnöseit megbüntessük, az elszámoltatás megtörténjen, és alkotmányossá tegyünk olyan lehetőségeket is, amelyek eddig nem voltak azok. A kommunista vezetők közéletből való kizárására gondolok. A Jobbik évekkel ezelőtt kezdeményezett egy népszavazást ebben a kérdésben, amit az Országos Választási Bizottság alkotmányellenesnek talált. Mi azt szeretnénk, ha ez nem lenne többé alkotmányellenes, sőt ez is a magyar választók, a magyar szavazók, a magyar emberek érdekében állna. Az emberek nagy többsége támogatja ezt, amit önök is megmérhettek a saját szavazóik között. Kósa Lajos korábban, amikor még rendszeresen megtisztelte az Országgyűlést a jelenlétével, akkor említette, hogy önök mindent megmérnek közvélemény-kutatáson, ami a Ház elé kerül. Kérem, hogy ezt is tegyék meg, akár csak a saját szavazóik körében. Biztos vagyok benne, hogy nagyon nagy támogatottsága lenne egy ilyen javaslatnak. Erre is nyújtottunk már be alkotmánymódosítással is járó törvényjavaslatot, ami sajnos szintén nem kerülhetett eddig a Ház elé. Kérem, ne szalasszuk el még egyszer azt a lehetőséget, hogy ezt megteremtsük, és a magyar közéletet legalább ennyivel tisztábbá tegyük.

Egy másik, szintén ehhez kapcsolódó módosító javaslat az 1956 utáni megtorlásban részt vevők elszámoltatása, ugyanis az elszámoltatásnak nemcsak az elmúlt nyolc vagy húsz évre, hanem az elmúlt hatvan évre kellene kiterjednie. A Jobbiknak köszönhetően Biszku Béla ellen már indult egy eljárás, de ha ezt nem tettük volna meg, akkor a mai napig is békésen tengetné életét, kényelmesen élve abból a nyugdíjból, amit szintén el akarunk venni tőle. Erre is nyújtottunk be javaslatot. Mert önök is tudják, mindannyian tudjuk, nem igazságos az, hogy a Biszku Bélák, akik az 1956 utáni megtorlásokat levezényelték, abban részt vettek, ilyen körülmények között élhetnek, ezért szeretnénk, ha ezekben az esetekben is akár a büntetőjogi felelősségüket is meg lehetne állapítani, és nem évülnének el ezek a bűncselekmények sem.

Ahogy említettem a felszólalásom elején, egyetlen támogatott módosító javaslatom volt, amit ezúton is köszönök. Már megtanultam, hogy ellenzékben a kicsit is értékelni kell, bár azt, hogy 49 módosító javaslatunkból csak egyetlenegyet támogatnak, nem tartom méltányosnak. Az alkotmányügyi bizottság jobbikos tagjai beszámoltak nekem arról, hogy először egyetlen szavazással akartak dönteni az összes jobbikos módosító javaslatról. Ezt nem tartom alapos munkának, sőt elképesztő eljárásnak tartom. Szerintem valamennyi módosító javaslatot egyesével kellene mérlegelni, megvitatni és utána dönteni róla. Ha már a szabad mandátumról beszélnek, nem hiszem, hogy az összes képviselő elolvasta volna az összes jobbikos módosító javaslatot, és mindegyikről az elutasítás volt az egyöntetű vélemény. Kérem, hogy legalább az alkotmány ügyében erről a rossz szokásukról mondjanak le.

S még egy dologról szeretnék beszélni, kapcsolódva a szabad mandátumhoz is. Rubovszky György, a KDNP frakcióvezető-helyettese a nemzeti-1 televíziónak azt nyilatkozta, hogy a Jobbik fordítva ül a lovon, nem nekik van kétharmaduk, nem ők alkotmányoznak. Ezt meglehetősen arcátlan kijelentésnek tartom. Ha szabad mandátumról beszélünk és egyenlő képviselői jogokról, akkor igenis, a Jobbik is alkotmányozik, a Jobbik is részt vesz az alkotmányozásban, s az egész Országgyűlés alkotmányozik, nem csak a kétharmad. Szeretném, ha tartózkodnának az ilyen kijelentésektől a kormánypárti képviselők, vagy hát természetesen az ellenzékiek is, mindenki. (Taps a Jobbik soraiban.)

Összességében szeretném felhívni a figyelmüket, hogy az eljárási móddal kapcsolatban is van kifogásunk. Reméljük, hogy legalább a szimbolikus javaslatokat vagy a kommunista rendszer bűnöseinek megbüntetését szorgalmazó javaslatainkat támogatni tudják, hiszen úgy érezzük, ez az önök szavazóinak is elvárása.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  184  Következő    Ülésnap adatai