Felszólalás adatai

LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Megvallom őszintén, hogy a politikai rendszerváltás első szakaszában jobban sikerült tájékozódnom, mint az információs rendszerváltás idején. Éppen ezért tartottam lényegesnek, hogy próbáljak eligazodni magam is ezen a területen, hiszen azt jól tudjuk, hogy egy rendkívül fontos törvényjavaslatról van szó, és meghatározza az elkövetkezendő esztendők információs rendszerváltásának hatékonyságát is itt, Magyarországon. Bátorságra vall ez részemről, hiszen én is azok közé tartozom, akiket a gyerekei oktattak ki a számítógépes csodák világában, és sikerült eljutnom oda, hogy immár készség szinten tudok tájékozódni.

Tudom azt, hogy az Európai Unió az elektronikus aláírással kapcsolatos irányelvét 2000. január 19-én jelentette meg, és ebben 18 hónapot adott a tagállamoknak azok adaptációjára. Mi, akik rövidesen csatlakozni kívánunk az Unióhoz, az irányelveket magunkra nézve is előírásnak tekintettük, és ezeknek az elvárásoknak egy törvényjavaslatban megjelenített formáját tárgyalja most az Országgyűlés. A törvény is ennek szellemében készül, de a szabályozást az elektronikus kereskedelemben rejlő gazdasági lehetőségek kihasználása miatt is célszerű volt mielőbb megalkotni. Európa más országaihoz viszonyítva tehát nem vagyunk késésben; olvasom, hogy a német parlament, a Bundestag most február közepén fogadta el az Európai Unió direktíváinak megfelelően meghatározott elektronikus aláírásról szóló törvényt. A néhány héten belül hatályossá váló törvénytől gazdaságélénkítő szerepet, azaz a jelenlegi elektronikus kereskedelem további jelentős növekedését várják a szakemberek.

Azt is tudom, hogy az elektronikus aláírások használatának elvileg ma sincs akadálya, azonban a megfelelő törvény hiányában ezekre egy esetleges konfliktus esetén a bíróság előtt nem lehet hivatkozni. Ezért elektronikus szignót ma döntően csak kisebb jelentőségű ügyleteknél, esetleg vállalatcsoportokon belüli tranzakcióknál, konzultációknál használnak.

A legtöbb kétely az aláírás hitelességével, a hamisítás lehetőségével kapcsolatban merül fel. Itt, az általános vitának ezen részében szeretném felidézni az elmúlt hetek néhány aggasztó eseményét.

Egy kísérletben számítógépes szakemberek mindössze nyolc perc alatt feltörték az egyik hazai nagybank központi komputerének biztonsági rendszerét, és természetesen a kísérlet keretei között, jogosulatlanul kezdeményeztek pénzátutalásokat. A titkosszolgálatok munkatársainak jelenlétében végrehajtott kísérlet alapján úgy tűnik, hogy a hazai pénzintézetek többsége és az ügyfelek szinte védtelenek a számítógépes kalózok támadásaival szemben. A bank számítógépeseit megdöbbentette, hogy a behatolóknak néhány percen belül sikerült azonosítaniuk rendszerük mesterkódját. Utóbbi a központi komputereknek egy olyan speciális kulcsa, amelynek birtokában gyakorlatilag bármire utasíthatnák a számítógépet.

Bizonyára önök előtt is ismeretes az a figyelmeztetés, amely az amerikai Szövetségi Nyomozó Irodától érkezett és az elmúlt hetekben látott napvilágot, miszerint mintegy húsz ország negyven vállalkozásának számítógépes adatbázisába törtek be orosz és ukrán számítógépkalózok, hogy hitelkártyák millióinak adatait lecsapolva, azokat a maguk javára hasznosítsák. Egy múlt heti híradás szerint két cseh számítógépes szakértő rájött arra, hogyan lehet meghamisítani az elektronikus aláírást - jelentette be Prágában az egyik számítógépes szoftvercég -, és ily módon hogyan lehet költekezni az aláírt számláról. Ismét egy friss hír számolt be arról, hogy egy amerikai számítógépkalóz 217 olyan személy elektronikus bőrébe tudott belebújni, akik mind szerepelnek a világ leggazdagabb embereiként számon tartottak listáján.

(18.40)

A több millió dollárt szerző csaló megcsapolta például Spielberg filmrendező, majd Soros György pénzügyi befektető számláit is.

Olvasva ezeket az eseteket, felmerül a képviselő felelőssége is: tudunk-e védekezni a számítógépes kalózkodással szemben, ha nálunknál gazdagabb számítógépes hagyománnyal rendelkező országok erre nem képesek. Ott is átestek e probléma átgondolásán, és arra a megállapításra juthattak, hogy a bűnözőkre hivatkozva, tőlük félve nem lehet halogatni az elektronikus aláírás-hitelesítő formák bevezetését, és nem lehet lemondani azokról a lehetőségekről, amelyek gyorsabbá, egyszerűbbé teszik az üzletvitelt vagy az állampolgári ügyintézést. Minden számítógépes kódot fel lehet törni, azonban az elektronikus aláírás ezzel együtt is sokkal biztonságosabb, mint a hagyományos aláírás, amit sokkal könnyebb hamisítani. A mi aláírásunk elválaszthatatlanul hozzánk tartozik, és folyamatosan változik, függően életkorunktól, érzelmi és idegi állapotunktól. Sohasem egyforma tehát a mi kézjegyünk sem, és bármikor kétségbe vonhatják tényleges kézjegyünk valódiságát is.

Tisztelt Ház! Az elektronikus aláírás csak egy új lehetőség, de mint hallottuk több ízben, használatára senki sem lesz kötelezhető. Mindamellett lesznek olyan jogi területek, például a családjogi ügyek, ahol egyáltalán nem lehet majd használni ezt a fajta aláírást. Először valószínűleg az államigazgatáson belül, a banki szférában, valamint a nagy multinacionális cégeknél, illetve a hazai nagyvállalatoknál fog elterjedni az elektronikus aláírás használata. A jogalkotók számos biztonsági elemet építenek be az új aláírást használók védelméért.

Az elképzelés szerint Magyarországon kétféle hitelesítő szolgálat fog működni, és ennek megfelelően többféle biztonsági szintű aláírás lesz használatos. Az egyszerű elektronikus aláírás esetében alacsonyabbak lesznek a biztonsági követelmények, és létezni fog a minősített aláírás, amely jogilag egyenértékű lesz a jelenleg használatos kézi aláírással.

Az elektronikus aláírás biztosítja, hogy az aláírás elhelyezése óta bekövetkezett bárminemű változás észlelhető legyen, vagyis nem lehet utólag meghamisítani a levelet. A másik garancia az, hogy a fogadó fél biztos lehet abban is, hogy a levelet a küldő írta alá. A harmadik garancia az, hogy az aláíró nem tudja letagadni, hogy elküldte az elektronikus iratot. Ez többek között nagy segítség lehet a cégek közötti vitás ügyekben, az ajánlatok bizonyításában is.

Tisztelt Ház! Végezetül fontos megjegyezni, hogy míg a mai kézzel írt aláírásunk ingyenes, addig az elektronikus szignó hiteles formája, éppen a hitelesítő szolgáltatók munkájának díjazása miatt pénzért vásárolt szolgáltatás lesz. Nyilván ez a szolgáltatási díj egyben garancia lesz a számítógépes kalózok miatt esetleg keletkező károk megtérítésére is. Az összeget illetően jelenleg csak találgatások vannak, de az európai példákból kiindulva 150-200 dollár között lesz az egyszeri regisztráció a hitelesítő szervezetnél, és nem kizárt, hogy a fenntartásért is további díjakat kell majd fizetni.

Az elektronikus szignó hitelesítése tehát üzlet is, így rögtön felmerül a kérdés, hogy kik, illetve milyen szervezetek végezhetik majd az aláírások autorizációját. A törvényjavaslat szerint a minősített elektronikus szignóhoz szükséges kulcsokat csak az erre állami felhatalmazással rendelkező hitelesítésszolgáltató cégek adhatnák ki. A felhatalmazás a Hírközlési Főfelügyelethez tartozó új szervtől nyerhető, miután az a szolgáltatással kapcsolatos teljes ügymenetet ellenőrizte. Ebbe beletartozik az ügyfelek megfelelő azonosítása, az adatkezelés biztonsága, és a szolgáltatónak egyfajta garanciát kell vállalnia alkalmazottaiért is.

Tisztelt Ház! Csáky képviselőtársam már jelezte, hogy a Magyar Demokrata Fórum bizonyos módosító javaslatokkal és a felsorolt kételyek ellenére is - számítás-ba véve a várható előnyöket - a törvény-előterjesztést általános vitára alkalmasnak tartja, és elfogadását javasolja.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)