Felszólalás adatai

DR. SZABÓ ZOLTÁN, a kulturális és sajtóbizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Mindjárt mondom.

ELNÖK: Most már nemcsak a szó, a mikrofon is az öné.

DR. SZABÓ ZOLTÁN, a kulturális és sajtóbizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök asszony. Elnézést kérek a technikai malőrért, egy másik mikrofont sikerült magamra szerelnem. Köszönöm szépen.

Tisztelt Ház! A kulturális bizottságban megfogalmazódott kisebbségi vélemény szerint a törvény benyújtása indokolt, tekintettel a lejáró monopóliumok okán megnyíló piac szükségszerű szabályozására. Helyes a törvénynek az a szándéka, hogy ezt a piacszabályozást a szolgáltató érdekében, a szabályozott verseny, a fogyasztók számára jobb minőségű és olcsóbb szolgáltatások elérése érdekében kívánja szabályozni. Ugyanakkor úgy látjuk, hogy a törvény ezt a célját nem éri el. A törvény nem liberalizál, hanem újra felosztja a távközlési piacot, és rendet vág ugyan a nagy szolgáltatók között, de nem a fogyasztóról szól, ahogy ezt már Pusztai Gyula képviselőtársam is említette. Az olcsóbb és jobb hírközlést semmiképpen nem szolgálja ezenkívül, ha az éleződő piaci versenyben többletterheket rovunk a szolgáltatókra, olyan többletterheket, amelyek vállalására ők piaci érdekkel nem rendelkeznek, következésképpen és szükségképpen át fogják ezt hárítani a fogyasztóra.

A törvénynek az a rendelkezése, amely a szolgáltatót kötelezi a nemzetbiztonsági okokból szükségessé váló infrastruktúra kiépítésére és működtetésére, a nemzetbiztonsági adatok szolgáltatására pedig ingyenesen kötelezi a szolgáltatót, úgy gondoljuk, ez jelentős tétellel fogja megemelni a távközlési díjakat.

A kisebbségi vélemény szerint indokolatlan és indokolhatatlan a posta szerepének a távközlési törvényben való megfogalmazása, és különösen indokolhatatlan a posta szerepének olyan megfogalmazása, ahogyan azt a törvény tartalmazza. Indokolatlan, hogy miközben minden területen a liberalizálást tekinti céljának a törvény, aközben a postát különféle monopóliumokkal, sőt újabb monopóliumokkal ruházza fel, nem is beszélve arról, hogy a postát olyan jogosítványokkal is felruházná, amelyek semmiképpen nem illenek egy piacon megjelenő szolgáltatóhoz. Az őrző-védő szolgálat, tehát a postai biztonsági szolgálat kiépítésének joga, a postai tevékenységgel szervesen összekapcsolódó nemzetbiztonsági tevékenységek, továbbá a pénzintézeti törvényben foglalt szabályozásoknak a postára vonatkozó feloldása semmiképpen sem a távközlési piac liberalizálását és a verseny élezését szolgálja.

Hasonlóképpen problematikus számunkra a mobiltelefon-szolgáltatás liberalizáció alóli kivonása, vagy pontosabban szólva, a mobiltelefon-szolgáltatás liberalizációjának figyelmen kívül hagyása. Nem lehet eltekinteni attól a ténytől, hogy a világ fejlett országaiban a vezetékes és mobilszolgáltatás körülbelül 1:4 arányú, tehát 80 százaléknyi vezetékes és 20 százaléknyi mobilforgalom zajlik átlagosan a távközlési piacokon, míg Magyarországon ez történelmi okokból is fele-fele, vagy legalábbis közel van ehhez az arányhoz, és becslések szerint jövőre el is fogja érni. Ez azt jelenti, hogy míg más országokban a mobilszolgáltatás kiegészítő szolgáltatás, addig Magyarországon a mobil a vezetékes távközlést helyettesítő szolgáltatás, vagyis a mobiltelefon-szolgáltatás liberalizálása nélkül a törvény voltaképpen a távközlési piac felét a már kialakult monopóliumok birtokában hagyja. Úgy gondoljuk, hogy ez sem szolgálja a fogyasztók érdekeit.

Tisztelt Ház! Mindezeknél fogva a bizottság kisebbségi véleménye szerint a törvény általános vitára alkalmatlan, ezért azt kértük, hogy a kormány átdolgozásra vonja vissza. Köszönöm szépen.