Felszólalás adatai
170. ülésnap (2008.11.03.), 136. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Gőgös Zoltán (MSZP) |
Beosztás | földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | kérdés megválaszolva |
Videó/Felszólalás ideje | 2:07 |
Felszólalások: Előző 136 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Annyit pontosítanék, hogy az arány romlása nem az uniós csatlakozással, hanem a kilencvenes évek eleji piacvesztéssel indult, amire az Európai Unió növénytermesztési, pontosabban gabonacentrikus támogatáspolitikája még egy lapáttal rátett. Tehát ilyen értelemben igaz az, amit a képviselő úr mondott.
Két lehetőség volt a kezünkben. Az egyik az, hogy a nemzeti kiegészítő támogatásoknál lényegesen hangsúlyosabban segítettük az állattenyésztési ágazatokat, viszont arányaiban lehet a 30 százalékot adni ide a támogatás arányában, de az nem azt jelenti, hogy némelyik különösen kényes ágazat irányában ezt nem lehetett megtenni. Ez igaz volt a tejtermelésre, a hízómarhatartásra, a kecske- és juhtartásra. Sajnos a Magyarországon alapvetően föld nélküli sertés- és baromfitartókon ez a top up intézkedés sem segített.
Úgy gondolom, hogy az SPS-nek pont az egyik lényege az, hogy ezt a fajta támogatási borítékrendszert valamilyen módon át tudjuk menteni, és mintegy 40-50 milliárd forint olyan közvetlen segítséget tudjunk adni, amit egyébként a terület alapon szétterítése a támogatásoknak egyértelműen ettől az ágazattól vett volna el.
A másik: ki kell használnunk azokat a piaci mozgásokat, amelyek az alapanyag-termelés helyett inkább a magasan feldolgozott áruk piaci pozícióit segíthetik. Úgy gondolom, Európa is rájött arra, hogy minél rövidebb egy élelmiszerlánc - és ez Európán belül abszolút igaz -, annál eredményesebb lehet például a rossz minőségű élelmiszerek elleni védekezés is. Tehát ezek az új koncepciók, új megközelítések segíthetnek minket abban, hogy ha nem is a nyolcvanas évek állatlétszámára, de legalább valamikor a kilencvenes évek közötti állatlétszámra vissza tudjunk állni. Ez nagyon fontos lenne, mert kevesebb problémánk lenne most a kukoricával, ha nem ez lenne az állattenyésztés és növénytermesztés aránya; de az egy percben még folytatni szeretném.
(16.40)
Felszólalások: Előző 136 Következő Ülésnap adatai