Felszólalás adatai

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Azt hiszem, azzal ön is egyetért, hogy a magyar ipar egyik büszkesége a 226 éves hollóházi porcelán. Nem véletlen, hogy itt a Parlamentben is, a Vadászteremben hollóházi porcelánból szolgálják fel az ételt államfőknek és képviselőknek egyaránt. De túl a nemzeti büszkeségen: a festői szépségű zempléni hegyek övezte Hegyközben több mint félezer családnak Hollóháza adja az egyetlen megélhetést; egyébként egy olyan térségben, ahol a munkanélküliség sajnos még mindig 18 százalék.

Tisztelt Államtitkár Úr! Az állami tulajdonú porcelángyár az elmúlt tíz év során sokszor került nehéz helyzetbe, de az aktuális kormányok mindig fontosnak tartották a nehézségek leküzdését. Így már 2000-ben 15, 2001-ben 40 millió forint nyereséget termelt a gyár. Sajnos, 2002-ben - az ismert nemzetközi események miatt is - 66 millió forint veszteséget könyvelt el. Ezért az elmúlt év novemberétől kezdve a menedzsment a dolgozók egy részét, pontosabban negyedrészét, 147 főt bocsát el. Úgy gondolja, államtitkár úr, hogy a válságkezelésre ez az egyetlen és legjobb megoldás? Mert ezzel a lépéssel veszélybe kerül a gyár további léte, a kistérségben duplájára nő a munkanélküliség, és jelenleg csekély az esélye a munkából kiesők újrafoglalkoztatásának.

Államtitkár Úr! Önök több százezer új munkahelyet ígértek, mi csak néhány száz megtartását kérjük. Nem gondolja, hogy egy jól szervezett pótlólagos fejlesztéssel és a '90 óta görgetett adósság kezelésével nemcsak 150 és további 400 munkahelyet lehetne megmenteni, hanem a hollóházi porcelán mint hungaricum jövőjét is biztosítani lehetne?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz soraiból.)