Felszólalás adatai

A Btk. szerint bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el. Ezt szigorítja tovább a Lázár János-féle javaslat azzal, hogy kiterjeszti az összeférhetetlenséget minden más vétségre is.

Tisztelt Ház! Lehet azonban bármilyen jó a szabályozás, ha a bírósági gyakorlat nem következetes, és például a sikkasztást vagy egyéb gazdasági bűncselekményt elkövető önkormányzati képviselőket vagy polgármestereket előzetes mentesítésben részesíti, míg esetleg partnerek abban, hogy a politikai közszereplőket foglalkozásszerűen provokáló, gyalázó embereket természetes emberi reakcióként érő megjegyzésekért elmarasztalják a képviselőket, polgármestereket.

(19.00)

Ezért megfontolandónak tartom a javaslat olyan értelmű pontosítását egyrészt, hogy a szándékos közvádas bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélt képviselőkre mondhassák ki csak a méltatlanságot; másrészt, hogy az így elítélt képviselő előzetes mentesítésben ne legyen részesíthető, jelenleg ugyanis - legyen bármilyen törvényi rendelkezés e körben - a bíró előzetes mentesítésben részesítheti az elítéltet. Egy ilyen döntésből kúriai elvi határozat is lett, amely azt jelenti, hogy a bíróságoknak gyakorlatilag így kell eljárni.

Az előzetes mentesítésben részesített képviselő vagy polgármester tisztsége nem összeférhetetlen a Szekszárdi Törvényszék egy nem jogerős határozata szerint. Szerintem az összeférhetetlenség beáll, és meg kell szüntetni a polgármester vagy a képviselő tisztségét azzal, hogy a következő választásokon - mivel az előzetes mentesítés miatt büntetlen előéletűnek minősül - már indulhatna. De ez értelmezés kérdése, ezért egyértelműbb és tisztább helyzetet teremtsünk; célszerűbbnek tartanám kimondani, hogy a szándékos közvádas bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélt képviselő előzetes mentesítésben nem részesíthető. Ez természetesen a módosítási javaslatból következően érvényes lenne a polgármesterekre is.

Visszatérve arra, hogy miért is tartom szükségesnek az érintettek körét a közvádra üldözendő szándékos bűncselekményt elkövetők körére meghatározni. Az Alkotmánybíróság 36/1994. határozata jóval tágabban értelmezi a véleménynyilvánítási szabadságot a politikusok, illetőleg egyéb közszereplők tekintetében, azaz az ő vonatkozásukban megfogalmazott vélemény, kinyilvánított értékítélet az esetek döntő többségében nem valósít meg bűncselekményt, jóllehet a politikai tisztséget be nem töltő, közszereplést nem vállaló állampolgár sérelmére kinyilvánítva már büntetendő volna.

Napjainkban számos esetben a fent hivatkozott alkotmánybírósági határozatban foglaltakkal visszaélve egyesek válogatás nélküli, kampányszerű lejáratásokba kezdenek a munkájukat végző képviselők, polgármesterek sérelmére, akik egyfelől a büntetőjog eszközeivel elégtételt venni nem tudnak, mert a bíróságok az említett alkotmánybírósági határozat mentén szinte automataként hozzák meg azokat a határozatokat, amelyek szerint nem részesítik büntetőjogi védelemben az érintett közszereplőket, mondván, tűrni tartoznak az általuk elszenvedett sérelmeket.

Ugyanakkor azon közszereplők, akiknek sérelmére - a véleménynyilvánítási szabadsággal visszaélve - foglalkozásszerűen több alkalommal lejárató, gyalázkodó kampányt folytatnak, adott esetben a köznyugalom érdekében is kénytelenek a róluk, az általuk vezetett önkormányzatról állított kifejezésekre, véleményre reagálni, és ezen reakciókat az őket szándékosan provokálók ellenük fordíthatják.

Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a képviselőket, polgármestereket szándékosan provokálják, becsmérlő kifejezésekkel illetik, velük szemben tettleges becsületsértést követnek el - a véleménynyilvánítás jogának alkotmányos védelme, illetve az említett alkotmánybírósági határozatban megfogalmazottak mögé bújva -, azon nem is leplezett célból, hogy adott esetben a közszereplő megnyilvánulásától függően büntetőeljárást kezdeményezzenek velük szemben, és kikényszerítsék a képviselő vagy polgármester lemondását. Nem egy sikeres polgármestert próbáltak politikai ellenfelei ilyen módszerrel ellehetetleníteni. Az adott képviselők, polgármesterek mint célszemélyek folyamatos provokálása, lejáratása és ezzel összefüggésben - többségében indokolt és érthető megnyilvánulásaikkal összefüggésben - indított büntetőeljárások az önkormányzat, illetőleg a képviselő-testület működését is megnehezítik, a helyi köznyugalmat pedig erősen megzavarják, teret adva egyidejűleg az ismételt, gyakran szélsőségesen gyűlölködő, öncélú magatartásoknak.

A fentiek alapján olyan megoldás szükséges, amely a képviselőket és a polgármestereket védi a véleménynyilvánítás szabadságával visszaélő, provokáló személyekkel, csoportosulásokkal, gazdasági vagy politikai érdekcsoportokkal szemben, ezért fontos a közvádra üldözendő bűncselekményekre vonatkoztatni a képviselői méltatlanságot. Ezen belül is további szűkítés javasolt, mivel véleményem szerint nem szükséges a képviselői, polgármesteri tisztséget megszüntető joghatás kapcsolása az olyan ügyekben hozott bírósági ítéletekhez sem, amelyekben szintén csekély súlyú, a társadalomra csekély fokban veszélyes bűncselekményt, jelesül rágalmazást vagy becsületsértést követ el a képviselő egy olyan személy sérelmére, aki történetesen maga is hivatalos személy, és így a bűncselekmény alanyának speciális helyzetéből adódóan a vádat az ügyész képviseli. Ezen cselekmények tárgyi súlya semmiben nem különbözik az ezen különleges jogalanyisággal felruházott személyek körén kívül eső személyek sérelmére történő elkövetéstől.

A fentiek, eddig elmondottak alapján, az előterjesztőkkel egyeztetetten az eredeti javaslat módosítását kezdeményezem. Az eredeti javaslat szerint megszűnik annak az önkormányzati képviselőnek a megbízatása, akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek. A módosító javaslat szerint megszűnik annak az önkormányzati képviselőnek a megbízatása, akit közvádra üldözendő, szándékos bűncselekmény miatt - ide nem értve a Btk.-ban meghatározott rágalmazás vagy becsületsértés esetét, amennyiben a büntetőeljárásról szóló törvény 52. § (4) bekezdése alapján a vádat az ügyész képviseli - jogerősen szabadságvesztésre ítéltek.

Tisztelt Ház! Az egyes önkormányzati tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat elfogadásával erősíthetjük a választópolgárok bizalmát az önkormányzati képviselő-testületek tagjai iránt, egységesen rendezve a polgármesterek, önkormányzati képviselők és a nemzetiségi önkormányzati képviselők méltatlansági szabályait.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)