Felszólalás adatai

Azt gondolom, Antall József munkásságának elemzése itt a mai Országgyűlésben nem is érdemel több szót, különösen azok után, hogy mindezekre a vádakra ő maga is, ugye, nemes egyszerűséggel csak annyit mondott: "Tetszettek volna forradalmat csinálni!" Így szólt Antall József cinikus magyarázata; persze, voltak szebb elszólásai is, kár, hogy csak a halálos ágyán tudtuk meg tőle, hogy keresztény Magyarországot akart. (Lázár János: Ott voltál? - Közbeszólások: Elnök úr, vonja meg a szót!) Lehetősége volt a munkássága során ezt bizonyítani a politikája által is, fájó számunkra, hogy azonban mindezek a szép szlogenek (Az elnök kikapcsolja a mikrofont.) a munkásságát nem jellemzik...

ELNÖK: Képviselő úr, megszakítom a felszólalását, azzal, hogy tessék elolvasni a beterjesztett törvényjavaslat címét (Taps a kormánypártok soraiban. - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van!), és ahhoz tessék hozzászólni! Köszönöm. (Babák Mihály: Halott emberről vagy jót, vagy semmit!)

NOVÁK ELŐD (Jobbik): A javaslat, azt gondolom, nem eléggé kimunkált, hogy a konkrét javaslatra térjek akkor - ha már az antalli örökségről beszélni érdemben, valójában nem lehet a mai Országgyűlésben sem -, tehát nem kimunkált, nem eléggé precíz jogilag ez a javaslat. Most nem arra gondolok, hogy mondjuk, Gyurcsány Ferencnek - érthető módon - kívánta volna vesztét a népharag, így adott esetben feleségét sem illette volna meg társadalmi, anyagi megbecsülés - adott esetben, ugye? -, hanem arra gondolok, hogy mondjuk, Dobrev Klárának tudjuk, hogy anyai nagyapja, Apró Antal kommunista politikus volt, még inkább tudjuk, hogy maga Gyurcsány Ferenc is a KISZ Központi Bizottsága egyik tanácselnöke volt, tehát érintett az előző elnyomó rendszer vezetésében. Így azt gondolom, hogy bármit is tett egy állítólagosan új rendszerben - köszönhetően Antall Józsefnek, ő továbbra is részt vehetett az új közéletben, még miniszterelnök is lehetett -, azt gondolom, hogy bármit is tett, önmagában az egész életútja által nem méltó arra, hogy a feleségét ilyen nyugdíjjuttatásban részesítsük.

Azt gondolom, hogy rendkívül indokolt volna beszélni arról, hogy hogyan lehetnek még, akár miniszterelnöki székben is az előző rendszer egykori vezetői. Horn Gyula is, aki, tudjuk, hogy Orbán Viktor személyes közbenjárására kap ma is luxus kórházi ellátást közpénzből, mert pufajkás múltja alapján, vagy annak ellenére is, Orbán Viktor szerint méltó erre. Beszélhetnék erről, de mielőtt megvonják tőlem végleg a szót, hadd beszéljek inkább arról, amiről indokoltabb is lenne itt a személyre szóló törvényhozás esetében, hogy arról beszéljünk, miért nem tartják sürgősebbnek inkább a kommunista luxusnyugdíjak napirendre vételét. Mert amikor egy személyre szóló törvényhozás részesei lehetünk, akkor látnunk kell, hogy a nemzeti együttműködésnek hívott rendszerben a rákosista alkotmány helyére egy hasonlóan egypárti alaptörvény került, melyet a húsz másik posztkommunista országgal szemben Magyarországon, nálunk tehát, példátlan módon csak a kormányoldal szavazott meg. Egyetlen módosító javaslatunkat sem támogatták, azt sem, amellyel kizártuk volna a közéletből Horn Gyulát vagy Gyurcsány Ferencet, aki tevékeny szerepet vállalt a korábbi szocialista államélet irányításában, aki az állampárt vezető tisztségviselőjeként vagy a fegyveres szervezetek vezetőiként közreműködött a magyar nép elnyomásában, a kommunista diktatúra fenntartásában. Így az egykori cenzor Lendvai Ildikó, vagy az MSZMP központi bizottsági tag Kovács László, vagy éppen, akiről bizonyos értelemben ma is tárgyalunk, a KISZ KB egyik tanácselnöke, Gyurcsány Ferenc ebben az állítólagosan új rendszerben is országgyűlési képviselő maradhat, és ki tudja, ne adja Isten, talán még ismét kormányfő is lehet.

Rendkívül fájó mindez számunkra, miként az is, hogy Biszku Béla, aki ellen csak most, 91 éves korában indulhat eljárás, szégyenszemre - Antall József szégyene ez is, természetesen, hogy nem a rendszerváltáskor történt meg az efféle kommunista gyilkosok felelősségre vonása -, de még nagyobb szégyen, hogy nemcsak Antall József, de önök is folyósítják azt a több százezer forintos nyugdíjat, amit Biszku Béla és hasonszőrű kommunista bűntársai kapnak több ezren Magyarországon. (Dr. Józsa István: Vonuljunk ki! - Gúr Nándor és dr. Józsa István távozik az ülésteremből.) Évi több milliárd forintról beszélünk. Elvileg szigorúan személyes adat, hogy mennyi nyugdíjat kap, mondjuk, Biszku Béla, de tudjuk jól, hogy Kubatov Gáborék előtt semmi sem titok, így hát, Wittner Máriától megtudhattuk itt az Országgyűlésbe kerülésünk utáni hetekben rögtön, az Országház folyosóján, hogy több százezres a nyugdíja. Boldogan él az 1956 utáni megtorlások egyik vezéralakja, Biszku Béla.

ELNÖK: Képviselő Úr! Másodszor figyelmeztetem. Amit most elmondott, ez egy napirend előtti felszólalás (Közbeszólások és taps a kormánypártok soraiban.), de nem a törvényjavaslathoz tartozik. Kérem szépen, térjen a tárgyra, és amit el akar mondani ezzel kapcsolatban, egy napirend előtti felszólalás keretében mondja el, ha akarja.

NOVÁK ELŐD (Jobbik): Elnök úr, én nagyon szívesen megtenném, hogy ezekről a kérdésekről úgy beszéljünk, hogy az arra vonatkozó napirend keretében, hiszen a Jobbik benyújtotta, a lengyel hatályos szabályozást kidolgozva, precízen a nyugdíjtörvény-módosító javaslatát, azonban ezt önök rendre, hétről hétre leszavazzák, nem hajlandóak ezeket csökkenteni. Így, ennek kapcsán, mivel általános vitáról beszélünk, elnök úr, azt gondolom, Gyurcsány Ferenc vagy feleségének nyugdíja kapcsán, Horn Gyula esetleges nyugdíja kapcsán, hiszen a törvényjavaslatuk nem egyértelmű, mint ahogyan Staudt Gábor képviselőtársam módosító javaslata rá is irányul, ki is fejti, hogy bizony, az indokolásban lehet, hogy azt mondják, hogy hivatalban lévő miniszterelnök elhalálozásának esetéről szól a javaslat, azonban a törvényjavaslat normatív része ezt nem tükrözi vissza.

Tehát bizony, arról is beszélhetünk, hogy egy egykori miniszterelnöknek későbbi elhalálozása után a házastársa részesüljön-e valamilyen juttatásban. Ilyen értelemben azt gondolom, hogy kell tágabb értelemben a kommunista vezetőkről beszélni, mert van egy olyan módosító javaslatunk is - szintén Staudt Gábor képviselőtársamnak -, amellyel kizárnánk ezek köréből azokat, akik például 1990-et megelőzően is a kormány tagjai voltak. Tehát például mondjuk, Horn Gyula esetében nem tartjuk indokoltnak ezt a juttatást, se úgy, hogyha a jelenlegi szövegértelmezés szerint akár jövőbeni elhalálozása esetén is jogosult rá a felesége, illetve abban az esetben sem, ha esetleg ez az istenadta nép ismét miniszterelnököt csinálna Horn Gyulából, mint ahogy szégyenszemre ezt már megtette, mondjuk, 1994-ben.

Tehát rendkívül indokoltnak és fontosabbnak tartanánk a személyre szabott törvényhozásnál, hogy a Biszku Béla és kommunista bűntársainak évi több milliárd forintot jelentő, évi több ezer embert érintő kommunista luxusnyugdíját megvonjuk. Erre szeretnénk önöktől ebben a vitában is most választ kapni, hogy miért nem lehet, akár ennek a javaslatnak is valamennyire részévé tenni, miért nem tudják legalább itt, az általános vita keretében megígérni, hogy napirendre veszik azt a már 2010 júliusában benyújtott törvényjavaslatunkat, melyet a hatályos lengyel szabályozást a magyar jogrendszerbe átültetve egy megvalósítható modellként benyújtottunk az Országgyűlésnek.

Természetesen lehet módosító javaslatokkal kiherélni, kifogni a szelet a vitorlánkból, ahogy szokták mondani, és lehet, hogy ez végül nem fog olyan sok embert érinteni, csak egy-két szimbolikus Biszku Bélával kívánják elintézni a dolgot. Erről lehet szó, egy dolgot azonban nem tudunk elfogadni, hogy önök napirendre sem hajlandók tűzni ezt a kérdést. Látványos antikommunista jelszavakat láthatunk, illetve az alaptörvénybe is belefoglalták azt a közhelyszerű, mondhatnám, kocsmai alapigazságot, hogy az MSZMP jogutódja az MSZP, de hol látjuk az érdemi intézkedéseket? Hogyha az a sok gaztett, amit az alaptörvény átmeneti rendelkezései is nagyon jogosan az MSZMP-nek és az MSZP-nek a felelősségére felró, ha ezért mind felel az MSZP, akkor miért nem látjuk az egyenes jogkövetkezményeket például Horn Gyula nyugdíja esetében vagy Gyurcsány Ferenc juttatásának esetében?

Mi azt mondjuk, hogy napirendre kellene tűzni végre a kommunista vezetők közéletből való kizárását, ezt a bizonyos lusztrációt, amelyet önök többször is leszavaztak. A velünk együtt rendszert váltó országokban, legutóbb még Romániában is - jobb későn, mint soha - megtették azt, hogy kizárták az előző rendszer állami vezetőit a közéletből, úgy gondoljuk, hogy ez mindenképpen indokolt lehet. És még fontosabb és még égetőbb lenne, hogy legalább ne jutalmazzák állami szinten továbbra is több százezer forintos nyugdíjjal azokat a gyilkosokat, azokat a biszkubélákat, akik bizony, sokan vannak itt közöttünk - például a Mansfeld Péterre halálos ítéletet kérő ügyész, és még sokan -, akiknek ezért a tevékenységükért nemhogy a felelősségre vonásukra nem került sor, hiszen a rendszerváltást kisiklatták Antall József vezetésével, hanem még most is jutalmazzák az antalli örökség részeként.

(18.20)

Én azt kérem, hogy ezen gondolkozzanak el, valójában mit jelent az antalli örökség, és ezek után nem gondolják-e, hogy az egy személyre hozott törvények helyett inkább a valódi rendszerváltással kellene 2012-ben foglalkozni.

Köszönöm a lehetőséget. (Taps a Jobbik soraiban.)