Készült: 2024.09.24.14:10:06 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

27. ülésnap (2014.11.18.), 90. felszólalás
Felszólaló Kepli Lajos (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utáni felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:05


Felszólalások:  Előző  90  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A közelmúltban Keszthely adott otthont a „Balaton tervezési konferencia” rendezvénynek, amelynek témája a Balaton-régió jövője volt. Örömteli, hogy úgy látszik, végre történik valami a Balaton körül is, hiszen az elmúlt években nem kapta meg azt a figyelmet és forrásbiztosítást a térség, amelyet megérdemelt volna. A Balaton Fejlesztési Tanács által bemutatott elkép­zelések, fejlesztési tervek a leírtak szerint körülbelül 310-320 milliárd forint támogatási igénnyel rendelkeznek, és a várakozások szerint körülbelül 10 ezer új munkahely létrejöttét eredményezhetnék, amennyiben megvalósulnának.

Örömmel látom, hogy szorgalmasan tanul­mányozzák egyébként a Jobbik programját is, ha már egyébként a kormánynak nem volt ilyen; és nem találnak süket fülekre a Balatonnal kapcsolatos parlamenti felszólalásaim sem, hiszen a bemutatott balatoni fejlesztési koncepció több pontban is tartalmaz olyan lépéseket, amelyeket már évek óta szorgalmazunk, és magam itt a parlamentben többször akár napirend után, akár valamilyen napirend keretében elmondtam.

A turizmus fejlesztése az egyik legfontosabb, de az ipart, a gazdasági szektort sem szabad elhanyagolni, amire mi már 2010-ben felhívtuk a figyelmet az „Ébredj Balaton!” című progra­munkban. Ha csak a közvetlen környe­zetemben tekintek körül, egy balatonfűzfői kihasználatlan ipari parkról tudok beszámolni, amelynek a fejlesztésével évtizedek vagy évek óta senki nem foglalkozik. Az elmúlt négy évben sem történt ebben előrelépés, pedig kiváló adottságokkal bír egy esetleges zöldipar vagy zöld­gazdaság megerősítéséhez, bevezetéséhez. Hiszen a Balaton-parton elsősorban ilyen jellegű ipari tevékenység képzelhető el.

A turizmus fejlesztésére a 2014-es „Kimondjuk. Megoldjuk.” címet viselő országos programunk szintén kiemelten tartalmazta az egészségturizmus fejlesztését, amely munkahelyteremtés és gazda­ságélénkítés területén az egyik kiugrási lehetőség lenne Magyarországnak. Ez különösen igaz a Balatonra, ahol megvan az alapja a turizmus eme formájának, csak ki kell használni a benne rejlő lehetőségeket. Úgy látszik, ezt sem hiába dolgoztuk ki, hiszen ez is visszaköszön a fejlesztési koncepcióban, reméljük, a megvalósítása is eredményes lesz és egyáltalán megtörténik.

Júniusban napirend utáni felszólalásomban hívtam fel a figyelmet a Balatontól távolabb fekvő háttértelepülések elhanyagoltságára, és szintén azt tapasztaltam, hogy sikerült megtermékenyíteni a koncepció készítőit, hiszen az leírja ezen települések fejlesztési feltételeinek javítását is. Úgy látszik, még ha nem is mutatják, mégis figyelnek ránk és az általunk felvetett problémákra. Általában kommu­nikációs szinten, országos szinten eddig is így működött, reméljük, a gyakorlat is követni fogja ezt.

Szintén évek óta hangoztatom, hogy a Balaton mindenkié, és biztosítani kell a tóhoz való szabad hozzáférést az állandó lakosok és az üdülővendégek számára is. A koncepció ezt ugyan megemlíti célként, de pont a Fidesz-kormány az, meg az előtte lévő kormányok sem voltak képesek évek óta megoldani a fennálló problémát. Ugyanis egy 2012-ben készült tanulmány szerint 3,7 milliárd forintra lenne szükség, hogy biztosítani lehessen a településekhez tartozó partszakaszok 30 százalékának szabaddá tételét, amelyet a Balaton-törvény előír szabad parti sétány formájában.

(14.40)

Ennek 14 éve nem tudnak eleget tenni, amióta a Balaton-törvény hatályba lépett. Ennek a pénznek a többszörösét költötte el a kormány az elmúlt években felesleges beruházásokra, mondjuk stadionokra, miközben erre a célra egy fillér sem jutott.

Szintén évekkel ezelőtt készült egy tervezet az illegális balatoni feltöltések, stégek elbontására közmunkások bevonásával. Ez is csak egy terv maradt, mert a kormány nem tette hozzá a szükséges anyagi hátteret. Bízom benne, hogy fentebb említett több mint 300 milliárd forint tervezett forrásból ezekre a kiemelten fontos célokra is tudnak majd juttatni támogatást.

Elhangzott, hogy a régió nagy problémája, hogy a szállásférőhelyek nem megfelelő számban és minőségben állnak rendelkezésre. Ezzel kapcsolatban csak a reményünket tudjuk kifejezni, hogy ennek az orvoslása meg fog történni, de nem egy-egy településre, hanem az egész régióra összpontosítva. Az elmúlt ciklusokban az északi parton szinte csak Balatonfüreden folytak szállodaépítő és rekonstrukciós beruházások, igaz, hogy ott több milliárd forint értékben, de közben a környező települések néhány kilométernyi bekötőútra vagy kerékpárútra sem kapnak támogatást, vagy egy-egy közintézmény felújítására néhány millió forintért is hiába állnak sorba.

Tisztelt Képviselőtársaim! Balaton-parti képviselőként és balatonalmádi lakosként továbbra is szívemen viselem szeretett tavunk sorsát, és a jövőben is kiemelt figyelmet fordítok a térség fejlesztésére, az itt élők életszínvonalának javítására, és figyelemmel fogom kísérni ezen tervek megvalósulását. Bízom benne, hogy nemcsak papírra vetett szavakat láthatunk, hanem a tettek mezejére lépnek.

Én ehhez szerettem volna hozzájárulni azzal, hogy költségvetési módosító indítványok formájában beadtam az imént említett 3,7 milliárd forint átcsoportosítását a part szabaddá tételére és az illegális feltöltések elbontására. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  90  Következő    Ülésnap adatai