Felszólalás adatai

DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tényleg vita volt, és hangzottak el olyan dolgok, amikre reagálni kell, és azt gondolom, az is fontos, hogy az egyezőségek is hangozzanak el a lehető leggyakrabban. Azzal szeretném kezdeni, hogy a cél, hogy a fogyasztó asztalára csak garantáltan egészséges, minőségi termék jusson. Ezt a célmegjelölést azért tartom fontosnak, mert, ha úgy tetszik, valódi vita is volt az egyetértések mellett a tekintetben, hogy vajon nem túl agráros-e a bizonyos előterjesztés. Azt gondolom, hogy a cél és az eszköz viszonyában vagyunk. Ha célunk valami, azt ilyen egyszerűen meg tudjuk fogalmazni, de hogy milyen eszközökkel tudjuk ezt a célt elérni, nyilván az adott terep kérdése. Ha tehát el akarunk jutni a kilátóig, akkor gyakrabban kell a terepviszonyok egyéb alakulatairól beszélnem, amin keresztül odajutunk, mint magáról a kilátóról. Én azt gondolom, hogy ilyen viszonyban van a túlzott agrárosság, illetőleg a célmeghatározás ebben az országgyűlési határozati javaslatban.

Vagy, hogy egy egyszerű és érthető példát mondjak, ma Magyarországon nem tudjuk például, hogy milyen élelmiszerfajtából mennyi jön be. Össze lehet gyűjteni a különböző adók, számlák meg egyebek alapján, tehát gyakorlatilag az APEH lehet az egyedüli, amelyik bizonyos ellenőrzési jogosítványai eredményeként pontos képet tud adni, hogy miből mennyi van ebben az országban. Mit csinálnak jó néhány, az Európai Unióhoz tartozó új és régi tagállamban? Statisztikai adatszolgáltatás céljából megállítják nem a vámhatáron, hanem a sima határon, és ott kapnak egy papírt, hogy mi is van benne, vagy ennek a megfelelő összegyűjtéséről gondoskodnak. Nyilván nem a statisztika az érdekes itt, hanem hogy mi van az országban. A cél tehát a fogyasztó, és ennek az eszköze elég sok agrárius érdekkörű tevékenységet igényel, ezért agráros ez a bizonyos javaslat.

(15.40)

De ennek a javaslatnak van egy másik vonulata is, ez pedig a bizonyos kereskedelmi törvényben szereplő, a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmáról szóló előírás szigorításának a követelménye. Miről van szó? Ma ellenőrizetlen módon - annak a költségviszonyait nem igazán ismerjük, merthogy ellenőrizetlen - jut be az országba egy nagy csomó termék, meg szerződnek itt a magyar termelőkkel is. Fizetnek neki 60 napra, 90 napra, a csuda tudja, hogy hány napra rá. Közben milyen termékről van szó? Mondjuk, salátáról. Beszállítás napján el is adták, befolyt a bevétel. Miért 90 nap múlva fizetnek? A 90 napos fizetés igenis lehetőséget ad arra, pláne a bizonytalan eredetű és költségigényű termékek túlnyomásával, hogy olyan árat szab, amilyet akar. Hozzátéve, hogy nem is igazából vannak megszerveződve a mi termelőink ahhoz, hogy a magasabb árat kiharcolják. Minek az árán adja az árengedményt ez a bizonyos kereskedő? Hát a termelő pénzéből.

A termelőt tönkre lehet tenni, ez kérem, sáskapolitika. Mi a cél? Hogy jusson minőségi, egészséges élelmiszer, garantáltan jusson. A “jussonö-on is hangsúly van, márpedig azt gondolom, ahhoz, hogy ilyen termékek jussanak oda, az ország érdeke, minden fogyasztó érdeke az is, hogy a magyar mezőgazdasági termelők biztonságban, mégpedig jövedelembiztonságban állítsák elő ezeket a bizonyos termékeket.

A másik: felmerült, hogy talán hátráltatná ez a törvényalkotási folyamatot. Meggyőződésem szerint nem, és itt Kis képviselő úr érvelésével értek egyet. Mi az, ami akadály tud lenni? - és ennek a veszélyét, megmondom őszintén, érzékelem. Elmondta Szabó József Andor képviselő úr is azt, hogy bizony a hatóságok mai működési feltételrendszerében is vannak kívánnivalók. Ha minden hatóság minden létező problémáját most ennek a határozati javaslatnak a kapcsán akarjuk megoldani, akkor azt hiszem, az történik, hogy oly mértékűvé duzzasztjuk a feladatot, ami a céltévesztés biztos veszélyét rejti magában. Tehát ha valami veszélyezteti a gyors eljárást, az az, hogy ha még azt mondjuk, hogy az összes labor összes létező problémáját, az összes hatóság összes létező… - nem.

Ez az országgyűlési határozati javaslat azért fontos, hogy koncentráljunk az élelmiszer-biztonság kérdéskörére, és ezt mint fontos üzenetet, azt gondolom, hogy nem lehet elégszer hangoztatni. Ettől még az a törvényjavaslat készülhet, azt gondolom, hogy ennek a határozati javaslatnak a végrehajtása erjesztőleg, jótékonyan is fog hatni annak a konkrét megoldásaira is.

Tehát azt gondolom, hogy nemhogy veszélyezteti, hanem inkább még talán segíti is, mint ahogy azt gondolom, hogy az is segítette, amit ugyancsak Kis úr hozott szóba, hogy a kormány, kormányfő direkt utasítására, élelmiszer-kommandókkal próbálta, próbálja elejét venni bizonyos nemkívánatos folyamatoknak. Maga az országgyűlési határozati javaslat is erre, ha úgy tetszik, országgyűlési áldást, felhatalmazást tartalmaz; igen, miniszterelnök úr, ezt csinálni kell.

Úgy tudom, hogy nyújtottak be módosító javaslatokat, ez semmit nem von le a konszenzus tényéből és fontosságából. Nem attól jó egy elfogadott törvény, hogy a benyújtásának megfelelően fogadják el, hanem hogy végiggondolt, a vitában megfogalmazott minden fontos dolog legyen benne. Van tehát módosító indítvány, éppen ezért Kökény úr fölvetésére mondom, nyilván annak a passzusnak a kiegészítésére fog érkezni akár bizottsági, akár egyéni képviselői indítvány, amely az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága mellett az Országgyűlés egészségügyi bizottságát is a beszámolást igénylő parlamenti bizottságok sorába emeli. Biztos vagyok benne - bár ezt előzetesen képviselőtársaimmal nem beszéltük meg -, ezt az előterjesztők támogatni fogják. Várjuk tehát az ilyen irányú indítványokat.

Összességében, tisztelt elnök úr, tisztelt képviselőtársaim, azt gondolom, hogy a vita eddigi menete egyenes és jó irányú folytatása annak a munkának, amit képviselőtársaimmal elkezdtünk, és ennek az előterjesztésnek a benyújtásával folytattunk. Kérem önöket, hogy mind a részletes vitában, mind pedig majd a szavazások során, az általános vitában megfogalmazott fő célokat soha szem elől nem tévesztve, támogassák az ilyen irányú módosító indítványokat, majd legvégül az egész elfogadását.

Köszönöm figyelmüket és türelmüket. (Taps.)