Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az együttes általános vita lezárására a módosító javaslat házszabályszerű benyújtása érdekében a mai ülésnap végén kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Hétfői döntésünk értelmében most soron következik az országgyűlési képviselők vagyoni helyzetét vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája. Torgyán József képviselő úr, Független Kisgazdapárt, önálló indítványát H/3389. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig H/3389/11. számon kapták kézhez.

Megadom a szót Salamon László képviselő úrnak, aki az ügyrendi bizottság előadójaként kíván szólni. Tessék, önnek adom meg a szót!

DR. SALAMON LÁSZLÓ, az ügyrendi bizottság elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az ügyrendi bizottság megtárgyalta az országgyűlési határozati javaslathoz benyújtott módosító indítványokat, és azokban - két módosító javaslatot kivéve - állást foglalt. Az ügyrendi bizottság állásfoglalását képviselőtársaim a H/3389/11. számú iratban ismerhetik meg; ezeket részleteiben nem ismertem.

Az általunk állásfoglalás alá nem került javaslatok tekintetében az alkotmányügyi bizottságot kértük előzetes véleménynyilvánításra, ez idáig nem történt meg. Ettől függetlenül a javaslat egészét illetően is állást foglalt az ügyrendi bizottság, tudva azt, hogy a nyitva hagyott két módosító indítvány tekintetében majd még a részletes vita lezárása után a bizottsági ülésen a kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalása mellett állást kell foglalnia.

Az ügyrendi bizottság ez előterjesztés egészét az általa támogatott módosító javaslatokkal együtt az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlja.

ELNÖK: Köszönöm. Megkérdezem Répássy Róbert képviselő urat, az alkotmányügyi bizottság nevében kíván-e szólni. (Dr. Répássy Róbert: Nem, képviselőként.) Nem, hanem már felszólalóként.

Tisztelt Országgyűlés! Indítványozom, hogy a határozati javaslat szerkezeti rendjére és a módosító javaslatok közötti összefüggésekre figyelemmel a részletes vita öt szakaszból álljon.

Felkérem Szabó Erika jegyző asszonyt, ismertesse a vitaszerkezetet.

DR. SZABÓ ERIKA jegyző: Tisztelt Országgyűlés! A vita javasolt szerkezete a következő:

Az első szakaszban a vagyonnyilatkozat benyújtásának alapját képező időpontot tartalmazó rendelkezésekhez érkezett 1., 2. és 8. pontokat vitatja meg az Országgyűlés. A második szakaszban a vizsgálati szakaszt érintő 3. és 4. pontok, a harmadik vitaszakaszban pedig a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget, a vizsgálatot és a szankciókat tartalmazó 5., 6., 7., 11. és 12. pontok megtárgyalására kerül sor. A negyedik vitaszakaszban a bizottság vizsgálati jelentését érintő rendelkezéshez érkezett 9. és 10., az utolsó vitaszakaszban pedig a bizottság összetételére vonatkozó szabály módosítását indítványozó 13. és 14. pontok szerepelnek.

ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a felolvasott javasolt vitaszerkezetet. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés a javasolt vitaszerkezetet elfogadta.

Megnyitom... (Dr. Salamon László: Ügyrendi!) Ügyrendi kérdésben jelentkezik Salamon László képviselő úr.

(13.10)

DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Csak egy kérésem van, tisztelt Országgyűlés. Tekintettel arra, hogy öt részre tagoltuk a vitát és a pontokat megjelöltük, nem biztos, hogy mindenki - például én sem - minden pont helyét pontosan tudja; esetleg előfordulhat, hogy nem tudtam megjegyezni. Az lenne a kérésem, hogy amikor az elnök úr a vitaszakaszt megnyitja, akkor szíveskedjék - most már döntésünkkel is megerősítetten - a pontokat megjelölni, hogy valóban ahhoz szóljunk hozzá, ami a vitaszakasz tárgya.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, ez teljesíthető kérés. Tehát megnyitom az első vitaszakaszt az ajánlás 1., 2. és 8. pontjaira. Két név is szerepel a monitoron. Ehhez szeretnének szólni? (Dr. Répássy Róbert: Igen! - Keller László: Igen!) Akkor megadom a szót Répássy Róbert képviselő úrnak.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A most tárgyalandó határozati javaslathoz a 2. pontban, illetve a 8. pontban ezzel összefüggő módosító javaslatokat nyújtottam be. A módosító javaslat lényeg az, hogy a határozati javaslat úgy változzon meg, hogy az Országgyűlés által létrehozott vizsgálóbizottság az országgyűlési képviselőnek a megválasztása időpontjában fennálló vagyoni helyzete, valamint a jelenlegi vagyoni helyzete közötti különbséget vizsgálja.

Ehhez tartozik az a magyarázó vagy értelmező rendelkezés is, amely a 8. pontban van, hogy mely időpontot kell tekinteni az országgyűlési képviselő megválasztásának. Ez azt tartalmazná, hogy országgyűlési képviselő megválasztásának időpontjaként azt kell tekinteni, amikor 1990-ben vagy azt követően első alkalommal megválasztották képviselőnek, és onnantól a jelenlegi napig bezárólag kell vizsgálni a képviselő vagyoni gyarapodását.

Tisztelt Ház! Azért javaslom ezt, mert megítélésem szerint arra az időszakra nyilvánvalóan nem lehet a képviselők vagyoni helyzetének gyarapodását vizsgálni, amikor nem volt képviselő. Arra a helyzetre, amíg nem volt képviselő, ez nem vonatkozik, legalábbis egy parlamenti vizsgálóbizottságnak nem ez a célja. Hanem csak annak a vizsgálata lehet a célja, hogy parlamenti képviselőként, tehát közéleti szereplőként a vagyongyarapodása hogyan változott.

Szeretném bejelenteni, a javaslatom azt is tartalmazza, hogy ha valakinek nem volt folyamatos a mandátuma, akkor nyilvánvaló, hogy arra az időpontra is kell a vagyoni helyzetét vizsgálni, amikor a korábbi mandátuma megszűnt, illetve amikor az új mandátuma keletkezett, mert sok olyan képviselő van, akinek kiesik egy időszak a képviselői megbízatásából.

Tehát a javaslatom pontosítaná az előterjesztő képviselőtársam, a miniszter úr javaslatát. Pontosítaná, hogy világos legyen az, hogy melyik két időpont közötti vagyongyarapodást kell vizsgálni: a képviselővé válás időpontját és a jelenlegi helyzetet kell összevetni a további vizsgálati során. Azt hiszem, hogy ez a módosító javaslat inkább csak pontosítja a határozati javaslatot, de semmiképpen sem tér el annak szellemétől. Gondolom, ezért is támogatta az előterjesztő.

Köszönöm, ennyit kívántam elmondani.

ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót felszólalásra Keller László képviselő úrnak, MSZP.

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt gondolom - mind az 1., 2. és persze a 8. ponthoz is szeretnék hozzászólni -, hogy nagyon lényeges pontokat érint a módosító javaslat. Tehát ellentétben azzal, amivel zárta Répássy képviselő úr a mondanivalóját - hogy az ő javaslata egy kicsi pontosítás -, én azt gondolom, hogy nagyon lényeges módosító javaslatokról van szó.

De nézzük először az 1. pontot! Eredetileg Torgyán miniszter úr azt javasolta, hogy a '90. május 2-ától '98. június 18. napjáig fennálló vagyoni helyzete, valamint a jelenlegi vagyoni viszonyai közötti különbséget vizsgálja, tehát egy hosszú szakasznak az akkori vagyoni helyzete és a jelenlegi, általa meg nem határozott időpont közötti vagyoni eltérést vizsgálja.

Ez szakmailag egy elképesztő javaslat, tisztelt képviselőtársaim! Ugyanis vagyoni helyzetet összemérni két időpontban lehetséges. Azt a két időpontot pedig meg kell határozni. Nem lehet egy hosszú szakasz vagyonváltozásait összevetni egy adott időpontban meglévő vagyonnal, de Torgyán miniszter úr még arra az időpontra sem tesz javaslatot.

Tehát azt gondolom, a részletes vitában a módosító indítványok kapcsán is rá kell mutatni arra, hogy az eredeti javaslat egyszerűen értelmezhetetlen, végrehajthatatlan és ennélfogva elfogadhatatlan is.

Van persze több baj ezzel a javaslattal, hiszen a miniszter úr eredeti javaslata nem mondja meg azt sem, hogy mire kell vonatkozni egyáltalán a nyilatkozatnak, tehát úgy, ahogy én módosító javaslatként megjelölöm azt, hogy a jelenleg hatályos '90. évi LV. törvény 1. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot kell megtenni. Mert egyébként mire terjedjen ki? A miniszter úr vizsgálóbizottságra vonatkozó egész javaslata nem határozza meg azt, hogy milyen legyen a vagyonnyilatkozat tartalma. Nem utal a képviselők jogállásáról szóló törvényre, nem utal semmire, és önmagában sem határozza meg. Tehát egyszerűen értelmezhetetlen az, hogy milyen vagyonnyilatkozatot is kell megtenni.

Azt javaslom a módosító indítványomban - és borzasztóan sajnálom, hogy az ügyrendi bizottság egyharmada sem támogatja -, hogy jelöljük meg a két időpontot, ezzel nyilván kiesik az a hosszú szakasz, amire a miniszter úr tett javaslatot; és jelöljük meg azt, hogy milyen tartalmú vagyonnyilatkozatot kell tenni. Ha a módosító javaslatot elfogadná az előterjesztő, akkor teljesen egyértelmű lenne az, hogy két meghatározott időpontban kimutatott vagyonnyilatkozatot kell összehasonlítani, és ezt a jelenleg hatályos, képviselők jogállásáról szóló törvény szerint meglévő melléklet alapján kell megtenni.

A másik, amit Répássy képviselő úr felvetett: az ő módosító javaslata egyrészt arra is irányul, amit már én is szükségesnek tartottam, hogy ezt a '90-től '98-ig terjedő időszakot el kell hagyni. De ő éppen nem kezeli a módosító javaslatával azt a problémát, hogy például vannak olyan képviselőtársaink, akik '90-94 között képviselők voltak, utána '98-tól újra képviselők lettek. Azt mondja Répássy képviselő úr, hogy "megválasztásának időpontjában fennálló vagyoni helyzet". Melyik megválasztása időpontjában? (Dr. Répássy Róbert: A 8. pontot kell megnézni!) A 8. pontot is megnéztem, de sajnos erre nem ad választ, képviselő úr.

Tehát azt gondolom, bár mi e vizsgálóbizottság létrehozását nem támogatjuk, amint kifejtettük az általános vitában, de ha már tárgyalunk róla, akkor szakmailag korrekt javaslatot kellene megfogalmazni. Egyrészt teljesen egyértelművé kell azt tenni, hogy a vizsgálat csak és kizárólag arra az időszakra vonatkozhat, amikor valaki országgyűlési képviselő volt. Ha erre az időszakra vonatkozik, akkor teljesen egyértelműen ki kell jelölni azokat az időpontokat, amely időpontokban a vagyonbevallást meg kell tenni, és ez nem vonatkozhat szakaszokra. Azt gondolom, hogy aki valamikor foglalkozott vagyonértékeléssel vagy vagyonkimutatás készítésével, az tudja, hogy annak mindig egy adott időpontra kell vonatkoznia.

A másik, hogy világosan mondjuk meg azt, mi legyen a vagyonnyilatkozat tartalma. Ezt pedig csak egy módon tudjuk megtenni: ha a jelenleg hatályos 1. számú mellékletet vesszük alapul. Éppen az ajánlás 8. pontja ebbe a vitaszakaszba tartozik. Répássy képviselő úr módosító javaslata az én meggyőződésem szerint éppen azt a helyzetet nem kezeli, amely abból fakadhat, hogy két országgyűlési időszak között van egy olyan szakasz, amit a civil életben tölt el a képviselő. Erre az ön 8. ajánlási pontja nem vonatkozik.

Azzal egyetértek, és meg is fogalmaztam a 7. ajánlási pontban, hogy el kell hagyni azt a szakaszt, amit ön is elhagyásra javasolt; tehát ami azt mondja, hogy a bizottság jogosult az Országgyűlés mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága által kezelt és nyilvántartott zárt borítékban lévő vagyonnyilatkozatokba betekinteni és azokat a vizsgálat tárgyává tenni. Ez teljesen logikus, mert hatályos törvényeket nem sérthet. Ez igaz. Az ön javaslatát támogatja az előterjesztő is és a bizottságok is. Csak ha ez az igaz, akkor hogyan lehet törvényesen lefolytatni ezt a vizsgálatot?

(13.20)

Erre nem ad választ az ön módosító javaslata. Mi van azzal a kétharmados törvénnyel, a képviselők jogállásáról szóló törvénnyel, amelynek értelmében minden vagyonnyilatkozattal kapcsolatos nyilvántartást, adminisztrációt a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottságon belül kell tartani és kezelni? Továbbá arra sem ad választ az ön által az ajánlás 8. pontjában benyújtott javaslat, hogy akkor hogyan kezeli azt a jogállásról szóló törvényben megfogalmazott kötelezettséget - szintén kétharmados -, amely azt mondja: vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás csak és kizárólag a mentelmi bizottságon belül folytatható. Ezt a kétharmados törvényt nem lehet átlépni, de Répássy képviselő úr nem is tett erre javaslatot.

Összességében, tisztelt képviselőtársaim, azt gondolom, hogy az ajánlás 1. pontjában megfogalmazott módosító javaslatomat szükséges lenne támogatni, meggyőződésem, hogy az szakmailag korrekt, semmiféle politikai szándékot nem fogalmaz meg. Az ajánlás 2. pontját, Répássy képviselő úr javaslatát indokolt lenne még pontosabbá tenni, abba az irányba kellene menni a kapcsolódó módosító javaslatokkal, amely irányt a képviselő úr megfogalmazott, de még pontosabbá kellene tenni. Az ajánlás 8. pontja kapcsán pedig meggyőződésem szerint csak és kizárólag a mentelmi bizottságon belül folytathatna vizsgálatot ez a bizonyos vizsgálóbizottság.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces időtartamban megadom a szót Bánk Attila képviselő úrnak, frakcióvezető úrnak, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából. Öné a szó.

DR. BÁNK ATTILA (FKGP): Köszönöm szépen, elnök úr. (Közbeszólás: Asszony! - Moraj, szórványos derültség.) Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tényleg csak néhány mondatot mondanék azzal kapcsolatosan, amit most Keller képviselő úr mondott Répássy Róbert képviselőtársam módosító javaslatával kapcsolatosan.

A 2. és a 8. pont - és a vita szakaszolásából is kiderül, hogy helyes volt, hogy így szakaszoltuk -, Répássy képviselő úr módosító javaslatai tulajdonképpen ugyanarról szólnak, egyik a másikat egészíti ki. Ez pontosan választ ad arra a kérdésre, amelyet most a képviselőtársam említett, nevezetesen, hogy mi van akkor, ha valaki '90 és '94 között képviselő volt, azt követően egy négyéves vagy annál rövidebb időtartamban nem volt az, majd azt követően ismét megválasztották. Ezt a 8. pont - amit már nem tetszett felolvasni - utolsó mondata tartalmazza.

Arra a megjegyzésére pedig, amely egyébiránt kritizálta ezt a javaslatot, azért nem tudok vagy tudunk most válaszolni, mert a következő vitaszakaszban, az 5. pontban érintette Répássy képviselő úr az ön által felvetett kérdést, és nyilván a vita következő szakaszában erre lehet válaszolni.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Közbeszólások.)

ELNÖK: Köszönöm szépen... (Dr. Bánk Attila: Elnök asszony, bocsánat, ezt nem tudom jóvátenni! Elnök asszony, hogy tudom ezt jóvátenni?) Frakcióvezető úr, megbocsátom önnek, mert feltételezem, hogy elkerülte a figyelmét, hogy közben helyet cseréltünk az alelnök úrral. (Dr. Bánk Attila: Bocsánat!)

Répássy Róbert képviselő urat illeti a szót két percben, a Fidesz képviselőcsoportjából. Öné a szó.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az igazság az, hogy az előbb elfogadtuk, hogy szakaszoljuk a vitát, de úgy látom, bizonyos összefüggések azért vannak, és elnézést kérek, ha most átnyúlok egy másik témára.

Szeretném leszögezni, hogy az eredeti javaslat is és a módosító javaslatokkal kínált megoldás is azért felel meg az alkotmány rendelkezéseinek, mert az alkotmány 21. § (3) bekezdése mindenkit, így az országgyűlési képviselőket is együttműködésre kötelezi az országgyűlési bizottságokkal. Nem lehet egy kétharmados törvénnyel, a képviselői jogállásról szóló törvénnyel takarózni, nem lehet azt mondani, hogy a képviselőnek csak annyiszor kell vagyonnyilatkozatot tennie és az előtt a bizottság előtt vizsgálható, amelyet a képviselői jogállásról szóló törvény ír elő, mert az alkotmány - azért ebben mindannyian megegyezünk - magasabb szintű jogszabály. Tehát az alkotmány alapján, ezért terjesztettem elő az 5. pontban azt a javaslatot, hogy maguk a képviselők legyenek kötelesek a bizottság rendelkezésére bocsátani a korábbi vagyonnyilatkozataik mentelmi bizottság által hitelesített példányát, amelybe ez a vizsgálóbizottság már minden gond nélkül beletekinthet. Hangsúlyozom, hogy az országgyűlési képviselők az alkotmány alapján kötelesek ezzel a vizsgálóbizottsággal együttműködni és a bizottság számára adatokat szolgáltatni.

Megjegyzem, hogy Salamon képviselőtársam már beadott egy kapcsolódó módosító javaslatot, amelynek pont az a lényege, hogy erre, az alkotmány 21. § (3) bekezdésére hivatkozzon a bizottság, amikor egy képviselőt felhív arra, hogy szíveskedjen adatokat közölni. Mert ha minden állampolgár számára kötelező egy bizottsággal együttműködni, akkor bizony a képviselőknek is ezen kötelezettsége fennáll. Ezért tettem meg ezeket a javaslatokat.

Köszönöm. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Két percben megadom a szót Szentgyörgyvölgyi Péter képviselő úrnak, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából. Képviselő úr!

DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tulajdonképpen nagyon jó, hogy a napirenden együtt szerepel ez a napirendi pont és az előző, mert azért összefügg a kettő. Mégpedig itt több mint hat órában majdnem arról vitatkoztunk, hogy kell-e módosítani a képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvényt, és ha igen, miért nem és hogyan, és ez teljesen világossá teszi, hogy miért is kell: mert ez az előző napirendi pontban módosításra javasolt jogszabály nem teremtett tiszta képet, nem vágott rendet a vagyonbevallások kapcsán, egyszerűen tényleg használhatatlan volt a régmúltra tekintettel.

Ez a mostani országgyűlési határozati javaslat, amely létrehozná ezt a bizottságot, pontosan ezt a kérdést oldja fel, vagyis visszamenőlegesen vizsgálná azt, mi történt a képviselők vagyonával a képviselői időszakukban, függetlenül attól, hogy 1990-től, '94-től vagy '98-tól képviselő-e, mert azt mondja: a képviselői megbízatása időtartamában és mi van most; tehát ez a régmúltat vizsgálja. Majd ha már ezen túl vagyunk, akkor kerül sor - ha jóváhagyják a törvény - a szabályos, egyévenkénti vagyonbevallásokra. Ezért kell külön bizottság.

Egy bizonyos határidő alatt kell ennek a bizottságnak lefolytatnia ezt a visszamenőleges vizsgálatot, és egyszerűen én magam sem tartom technikailag sem helyesnek, de egyébként sem, elvileg sem, hogy ugyanaz a bizottság folytassa a visszamenőleges vizsgálatot, amelynek egyébként más dolga is van, amellett, hogy vagyonnyilatkozatokat vizsgál, de majd úgyis szerepe lesz a rendes menetben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) ezeknek a vagyonnyilatkozatoknak a felülvizsgálatában. De ennek a bizottságnak csak a régiekben.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Két percben megadom a szót Hegyi Gyula képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Képviselő úr!

HEGYI GYULA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Én is igyekszem tiszteletben tartani a szakaszolást, de Répássy képviselő úr az 5. pontra reagált, és azzal kapcsolatban feltétlenül tennem kell egy megjegyzést, különösen, hogy egy kapcsolódó módosító indítványra is felhívta a figyelmet, amelynek az indoklásául - mindannyian hallottuk - az szolgál, hogy az alkotmány végül is mindenkit, minden magyar állampolgárt kötelez arra, hogy a parlamenti bizottságokkal együttműködjön. Nyilvánvaló, hogy akkor ebből a logikából teljesen világos: most vagy később - addig legalábbis, amíg a Fidesz kormányoz - minden magyar állampolgárral előfordulhat, hogy egy kormánypárti bizottság behívja és elszámoltatja a vagyonával. (Keller László: Így van! - Közbeszólások a Fidesz soraiból.) Abból a logikából, amelyet ön mondott, ez logikusan következik.

Úgyhogy ha ennek a jogi feltételeit megteremtik, akkor persze csak az a kérdés, hogy mikor kerül sor minden állampolgárra, és hogy addig ez a jelenlegi kormánypárti bizottság még működni fog-e - remélem, nem.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy térjünk vissza a szakaszhoz, és a Házszabály 105. § (3) bekezdése értelmében csak és kizárólag a részletes vitában engedélyezett módosító indítványokhoz tegyék meg hozzászólásaikat. Kérem képviselőtársaimat, hogy az előző gyakorlatnak megfelelően felszólalásukban mindig jelezzék, melyik az az ajánlási pont, amelyhez szólni kívánnak. Köszönöm szépen.

Salamon László képviselő úr kért szót ügyrendben. (Dr. Salamon László: Visszalépek!) Visszalépett, köszönöm.

Géczi József Alajos képviselő urat illeti két percben a szó, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Képviselő úr!

DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Most csak arra vonatkozóan szólnék, hogy azt feltételezi ez az ajánlás, illetve az egész javaslatcsomag is, amelyet Répássy Róbert képviselőtársunk több ponton módosítani javasol, hogy ezek szerint az alkotmány egy pontjára hivatkozva köteles magát alávetni a bizottságnak a képviselő. Én erre csak azt tudom mondani, hogy az alkotmány egy templom, amelynek az egyik alrendelkezéséből nem lehet az egész alkotmányt szétrombolni. Ezt az alkotmányértelmezést Visinszkij is nagyon megirigyelte volna. (Dr. Salamon László: Ügyrend!)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Ismételten felhívom figyelmüket a Házszabály betartására. Kínos helyzetbe kerül az elnök, amikor folytonosan patikamérlegre kell tennie a felszólalásokat.

Salamon László képviselő úr ismételten ügyrendben kért szót, a Fidesz képviselőcsoportjából.

(13.30)

DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Bocsánatot kérek, az előbb ügyrendileg azt szerettem volna kérni, hogy az elnök asszony szorítsa rá a képviselőket, hogy a pontokhoz szóljanak hozzá. S miután el tetszett ezt mondani, mielőtt én megkaptam volna a szót, el is álltam ettől az ügyrendi felszólalástól. Sőt, töröltem azt a felszólalásomat, ami nem a tárgyalt részhez tartozott volna. Ezek után feláll Géczi képviselő úr, és büntetlenül megint másról beszél, miközben én tartom magamat a Házszabályhoz. Nagy szerényen visszaléptem az ügyrendi észrevételemtől is, visszaléptem a nem e tárgyhoz tartozó hozzászólásomtól is.

Én nagyon kérem, azt javaslom, hogy ha kiderül a szavakból, hogy valaki másról beszél, szíveskedjék megvonni a szót menten, mert akkor az kerül hátrányos helyzetbe, aki tiszteletben tartja a Házszabályt, és az kerül előnyös helyzetbe, aki azt megsérti.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ugyancsak ügyrendben kért szót Szentgyörgyvölgyi képviselő úr - visszavonta.

Tisztelt Képviselőtársaim! Rendkívül szigorúan fogom figyelemmel kísérni a jövőben is természetesen, de kérem ebben az önök együttműködését, hiszen a Házszabály mindannyiunkra vonatkozik.

Szentgyörgyvölgyi Péter képviselő úr kétperces időkeretben... (Közbeszólás: Visszavonta!) Képviselő úr, elnézését és bocsánatát kérem, az előbb ügyrendben jelent meg az ön neve, most pedig kétpercesben. Kérném szépen törölni a képviselő úr nevét. Köszönöm szépen.

Hozzászólásra következik Bauer Tamás képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr.

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Én az ajánlás 1., 2. és 8. pontjában, de főleg az 1. és 2 pontban szereplő módosító javaslatokat szeretném méltatni. Meg kell jegyeznem, hogy mi a magunk részéről nem nyújtottunk be ehhez az országgyűlési határozati javaslathoz módosító javaslatot, de tiszteletben tartjuk képviselőtársaink erőfeszítéseit, hogy egy reménytelen feladatot megoldjanak.

Én azt szeretném hangsúlyozni az 1. és 2. pontban szereplő módosító javaslatokkal kapcsolatban, hogy nem oldják meg azt a problémát, hogy ez a bizottság elfogadható legyen. Ugyanis miről van itt szó, tisztelt Országgyűlés? Az 1. pont, pontosabban a határozati javaslat 1. cikkelye az, amelyik a bizottság feladatát jelöli meg - ugye, nem tévedek ebben? Azt gondolom, hogy azok a módosító javaslatok, amelyeket az 1. pontban Keller, a 2. pontban Répássy képviselő úr benyújtott, és ezzel megpróbálja elfogadhatóvá tenni ezt a javaslatot, nem szüntetik meg azt a problémát, hogy olyasmire kíván az előterjesztő országgyűlési vizsgálóbizottságot létrehozni, amire országgyűlési vizsgálóbizottságot nem lehet létrehozni.

Répássy képviselő úr itt az imént hivatkozott arra, hogy kapunk majd egy módosító javaslatot... (Dr. Salamon László: Ez megint nem az a tárgy, eltér a tárgytól!) Nem térek el a tárgytól, a módosító javaslatokkal foglalkozom, tisztelt képviselő úr! (Dr. Salamon László: Ez nem az 1. és a 2!) Az 1-esről beszélek, azt magyarázom... (Dr. Torgyán József: Ez megint dajkamese!)

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Ismételten rendre utasítom önöket. Részletes vitáról beszélünk. A részletes vita 105. § (3) bekezdése konkrétan tartalmazza, hogy az egyes módosító indítványokhoz lehet hozzászólni. Képviselőtársam megjelölte azokat az indítványokat, amiről szólni kíván, kérem, hogy türelemmel hallgassák végig egymást. (Dr. Salamon László: Nem arról beszél!)

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A részletes vitában hozzászólhatok, elmondhatom azt is, hogy miért jó egy módosító indítvány, és elmondhatom azt is, hogy miért nem jó. És én most azt próbálom kifejteni, hogy az 1. és 2. pontban szereplő módosító indítványok miért nem jók. Kész vagyok ezt arról a módosító indítványról is elmondani, amit Salamon képviselő úr nyújtott be, csak az még nincs benne az ajánlásban.

Az alapállításom a következő, és vitatkozom is azzal, amit az imént Répássy úr mondott. Ezek a módosító javaslatok nem változtatnak azon, hogy a benyújtott országgyűlési határozati javaslat országgyűlési vizsgálóbizottságra bízná a képviselők kifaggatását a vagyoni viszonyaikról. Ha jól értettem azt, amit Répássy úr mondott, alkotmányunknak arra a rendelkezésére kívánnak hivatkozni, hogy az országgyűlési bizottságok által kért adatokat mindenki köteles a rendelkezésükre bocsátani, illetőleg köteles előttük vallomást tenni. (Dr. Répássy Róbert: Így van!) Csak egy dologról feledkeznek el. (Dr. Géczi József Alajos: Visinszkij!) Miről? Tudniillik az nyilvánvaló, hogy ha egy országgyűlési bizottság - Répássy képviselő úr -, akár az, amit most akarnak létrehozni, akár bármely más bizottság, engem arról kérdezne meg, mint bárkit, hogy hol töltöttem a tegnap délutánt, akkor én nem vagyok köteles erre válaszolni, mert ez egy olyan személyes adat, ami nem tartozik az országgyűlési bizottságra.

Most a kérdés az, tisztelt képviselő úr, hogy az az adat, amiről az önök által javasolt bizottság kérdezné ki az egyes képviselőt, vajon olyan adat-e, amire rákérdezhet egy országgyűlési bizottság, vagy olyan személyes adat, amire nem kérdezhet rá a bizottság. Az én állításom az, hogy a módosító javaslatok, amelyekről beszélek, nem oldják föl azt a problémát, hogy a képviselőknek arról a személyes adatáról, ami a szövegben szerepel, nevezetesen a vagyonáról, csak a mentelmi bizottság kérdezheti meg az egyes képviselőt. (Dr. Salamon László: Ügyrendi.) Nemcsak a hatályos jogállási törvény szerint, de még az önök által most benyújtott módosítás szerint is.

Az általános vitában Répássy úr arra hivatkozott, hogy ha majd elfogadjuk a jogállási törvény önök által kezdeményezett módosítását, akkor ez a rendelkezés hirtelen elfogadhatóvá válik. Tévedett Répássy képviselő úr, mert még az önök által javasolt jogállásitörvény-módosítás sem teremt olyan helyzetet, hogy egy parlamenti vizsgálóbizottság is rákérdezhet a képviselők vagyonára vonatkozó személyes adatára. Nem kérdezhet rá, arra továbbra is csak a mentelmi bizottság kérdezhet rá. Tehát az 1. és 2. pontban szereplő módosító javaslatok nem teszik elfogadhatóvá ezt az országgyűlési határozati javaslatot.

Ezért azt mondom, hogy ezek a módosító javaslatok nem segítenek a problémán, ez az országgyűlési határozati javaslat még az ön módosító javaslatával is, Répássy képviselő úr, elfogadhatatlan marad. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Salamon László képviselő úr ismételten ügyrendben kért szót. Tájékoztatom képviselő urat - láttam türelmetlenségét -, hogy nincs módomban félbeszakítani a képviselői felszólalást, ügyrendi felszólalás esetén sem.

Öné a szó, képviselő úr.

DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Ezt nem is vártam, tisztelt elnök asszony. Azt vártam volna, hogy megvonja a szót a képviselő úrtól. Mert a képviselő úr annál a módosító javaslatnál, ami úgy szól, hogy ne dátum szerint, hanem egy utaló szabállyal legyen megadva az időpont, ahelyett itt személyi adatvédelmi fejtegetésekről beszél és az általános vitára utal. Nem tartja magát a tárgyhoz, és ha ezt tetszik engedni, akkor hátrányos helyzetbe kerülnek azok a képviselők, akik tartanák magukat a tárgyhoz. (Dr. Torgyán József tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt további ügyrendi kérdésben megadnám a szót, kérem tisztelt képviselőtársaimat arra, vegyék figyelembe, hogy az ülés vezetése elnöki jogkör, s mint ilyen, a Házszabály 54. § (5) bekezdése alapján nincs mód az elnök ülésvezetését kritizálni. Szeretném azt is elmondani, hogy ez rendkívül nehéz részletes vita, tisztelt képviselőtársaim, és természetesen akkor, amikor megjelölik az ajánlás egyes pontjait, úgy gondolom, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága ebben a keretben is meg kell hogy illesse a képviselőket.

Géczi József Alajos képviselő úr kért ugyancsak ügyrendben szót. Öné a szó, képviselő úr.

DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Én ügyrendileg csak azt szeretném fölvetni, hogy valóban igaza van elnök asszonynak, ez egy különleges részletes vita, hiszen itt minden egyes mondat az alkotmány egész templomát érinti. Egy ilyen vitánál, ami az Országgyűlés egész eddigi működését, az országgyűlési képviselők jogállását, ezáltal a magyar parlamentáris rendszert, annak eddigi ethoszát, a rendszerváltásban kiküzdött vívmányait érinti, egy ilyen típusú vitában részletes vitát folytatni azzal a hivatkozással, hogy itt csak szakmai érveket lehet fölsorakoztatni, lehetetlen. Szakmai érvet akkor lehetne, ha valóban ez szakmai javaslat lenne.

Ezért azt tudom mondani, hogy itt valóban nehéz szétválasztani a konkrét pontok szerinti részletes vitát az általános véleményektől. (Dr. Salamon László: Ez szakmai anyag.) Hiszen alapvetően az a véleménye az ellenzéknek és nagyon sokunknak, hogy ez az egész bizottságosdi javaslat annullálja az önök másik javaslatát egyébként, a képviselői jogállásra vonatkozó javaslatát, és a kettőt nem lehet egyenként vizsgálni...

ELNÖK: Képviselő úr, kérem megjelölni, hogy mi az ügyrendi javaslata.

DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP): Az ügyrendi javaslatom az, hogy ebben a részletes vitában lehetetlen egymástól elválasztani a fontos szakmai részleteket az alkotmánytól. (Moraj, közbeszólások.)

ELNÖK: Kérem képviselőtársaimat, hogy tartózkodjanak a bekiabálástól, és kérem, hogy tiszteljék egymás véleményét!

A képviselő úrnak nem volt újabb ügyrendi javaslata...

(13.40)

DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP): Tehát végül is akkor az az ügyrendi javaslatom, elnézést, hogy javaslom, hogy ebben a vitában az ügyrendi kérdést ilyen formában a továbbiakban ne vessük fel, az előterjesztők viseljék el azt, hogy ez a törvényjavaslat nem a szokványos módon... - a részletes vitája nem értékelhető.

ELNÖK: Képviselő úr, ez nem volt ügyrendi javaslat, így, ha megengedi, ezen én nem nyitok vitát. És nagyon örülnék, tisztelt képviselőtársaim, ha visszatérnénk a részletes vitára. Salamon László képviselő úr kért ismételten ügyrendben szót, a Fidesz képviselőcsoportjából.

DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Tekintettel arra, tisztelt Országgyűlés, amit Géczi József elmondott, indítványozom, hogy a korábbi tárgyalási metódusunkat felülbírálva rendeljük el az egész törvényjavaslat egységes tárgyalását, egy vitaszakaszban.

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Feljegyeztem a képviselő úr ügyrendi indítványát, de tekintettel arra, hogy még kettő darab ügyrendi javaslat van... (Jelzésre:) Balczó képviselő úr visszalépett. Bánk Attila képviselő úrnak... (Jelzésre:) Ugyanez.

Tisztelt Képviselőtársaim! Bár egy ítélt dolog, már egyszer szavaztunk arról, hogy több vitaszakaszból álljon, és ezt valamennyien, akik az ülésteremben ültek, látható többséggel megszavazták, mivel van egy újabb ügyrendi indítvány, kérdezem a tisztelt Házat, elfogadja-e a képviselő úr ügyrendi indítványát. (Szavazás.)

Úgy látom, ebben teljes az egyetértés a Házban, és hadd fejezzem ki mint elnöklő is ebbéli örömömet.

Tisztelt Képviselőtársaim! Akkor, félretéve a vitaszakaszokat, javasolom, térjünk át, és egy vitaszakaszban történjen az ajánlás valamennyi pontjáról a vita. Bánk Attila képviselő úrnak a gépét kérem kikapcsolni, nem kíván a frakcióvezető úr újabb ügyrendi indítványt tenni. Köszönöm szépen, kikapcsolták.

Kétperces időkeretben megadom a szót Répássy Róbert képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából.

Öné a szó.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Az előbb meghallgatva Bauer képviselő úr fejtegetését arról, hogy az alkotmány alapján ön szerint nem lehet felállítani ezt a bizottságot, és hogy az alkotmány nem elegendő jogszabály arra, hogy a parlamenti képviselőktől lehessen kérni információkat, adatokat, szeretném emlékeztetni a Házat, hogy a parlamentben működött olyan vizsgálóbizottság, amely beidézett képviselőket, és meghallgatott képviselőket. Nincs ebben semmi probléma. Ez a parlamenti vizsgálóbizottság is egy ilyen bizottság lenne, ráadásul ennek a középpontjában csak a képviselők állnak. Tehát ha valaki azt mondja, hogy erre nem volt példa, akkor az nem emlékszik például az olajbizottságnak és az előző bizottságoknak a tevékenységére.

Tisztelt Ház! Ami a dolog érdemét érinti, az alkotmány alapján, én úgy gondolom, igenis lehetőség van arra, hogy egy közös akarattal, a parlamenti játékszabályok szerint, többségi döntés alapján - nincs más szabály egyelőre, a demokráciában még többségi döntés van - felállított bizottság a parlamenti képviselőktől adatokat kérjen be. De milyen adatokat kér be? Tessenek elolvasni! Azokat az adatokat kéri be, amelyekről a képviselői jogállásról szóló törvény alapján egyébként is köteles volt vagyonnyilatkozatokat tenni. Ezt kéri be a képviselőtől. Tehát semmi olyat nem kér, amire azt mondta a képviselőtársam, hogy valami magánéleti turkálás és ilyesmi; azokat az adatokat kell hogy bekérje, amelyek a képviselői jogállásról szóló törvényben elő vannak írva. Ezt tartalmazza az általam beterjesztett 5. pontban foglalt indítvány.

Tehát szeretnék mindenkit megnyugtatni, nemcsak hogy alkotmányos szerintem ennek a bizottságnak a felállítása, de semmiféle olyan adatokat nem fognak kérni a képviselőktől, amelyekről nekik egyébként nem kellene nyilatkozniuk.

Köszönöm. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kétperces időkeretben megadom a szót Hegyi Gyula képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából.

HEGYI GYULA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. A 3. és az 5. ponthoz szeretnék röviden hozzászólni. Köztudott mindannyiunk előtt, hogy bizottsági ülések folynak, főleg szerdán, és ezért nyilván többen vagyunk, akik kénytelenek vagyunk eltávozni, és ezért is kértem ebben kétperces lehetőséget.

Amit Répássy képviselő úr mondott, sajnos semmilyen választ eddig még nem kaptam arra, hogy mindezt a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság miért nem tudja elvégezni. Általában a parlamenti jogban, amennyire ismerem, az ilyen kérdések vizsgálatára állítják fel az összeférhetetlenségi bizottságot. Ugyanaz a problémám, mint az előző törvénnyel, hogy előbb a meglévő törvényeket és szabályozásokat kellene teljes tartalommal betölteni, mielőtt újabb és újabb intézményeket állítunk fel.

A másik, az ajánlás 3. pontjával kapcsolatban, alapvetően nem értek egyet az előterjesztéssel, de azt hiszem, azt a sorrendet, amelyet eredetileg az előterjesztő megállapított, hogy ne ábécésorrendben történjék, hanem azoknak a sorrendjében, akiknek a felelőssége, a politikai súlya nagyobb, először őket vizsgáljuk meg, és utána az úgynevezett mezei képviselőket, inkább el lehet fogadni, tehát először a miniszterelnök, azután a miniszterek, azután a politikai államtitkárok, egy rossz rendszeren belül ez mégis egy logikus rendnek tűnik.

Az ábécésorrenddel kapcsolatban pedig, nem tudom, tudja-e Répássy képviselő úr, ha nem, akkor szívesen megosztom vele, hogy a nyugati parlamentekben, például az Európa Tanácsban, ahol magam is képviselő vagyok, tekintve, hogy az ábécésorrend abszolút igazságtalan, ezt úgy szokták megoldani, hogy kisorsolják, hogy melyik betűnél kezdődik az ábécésorrend alkalmazása adott pillanatban, és így ön, képviselő úr, ugyanabba a helyzetbe kerül, mint például - nincs már köztünk - Alföldi Bertalan (Sic!) képviselőtársam, aki, szegény, mindig minden listának a legelején volt. Ezt persze nem annyira vitaként, mint inkább megjegyzésként tettem.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kétperces időtartamban megadom a szót Bánk Attila képviselő úrnak, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából. Öné a szó.

DR. BÁNK ATTILA (FKGP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Hegyi Gyula képviselő úr hozzászólásával kapcsolatosan magam is osztom azt az álláspontját, amelyet az előterjesztő egyébként az eredeti előterjesztésében is benyújtott, miszerint a társadalmi élet felelős vezetőit, a politikai vezetőket, ha ez a bizottság létrejön és elkezdi a működését, akkor a fontosabb vezetői sorrendben kell, tehát először a miniszterelnök, a miniszterek, a politikai államtitkárok, az Országgyűlés elnöke és a többi, és ezt követően, ha ezek elfogytak, és most nem részletezem, akkor, azt hiszem, a maradékot még mindig lehet ábécésorrendben vizsgálni.

A másik megjegyzésem azzal kapcsolatos, amit már Bauer képviselő úr mondott - ha jól emlékszem, ő mondta - az előbb tárgyalt napirendi pont és a jelenlegi napirendi pont összefüggéseiről. Én úgy látom, hogy a jelenlegi napirendi pont, ha ezt a vizsgálóbizottságot létre tudjuk hozni, feláll, és működik, majd pedig ezt követően a hárompárti javaslattal a képviselői jogállásról szóló törvény teljesen, szervesen összefügg; hiszen ez egy korábbi folyamatot zár le, a vizsgálóbizottság különböző eredményeket hozhat ebben az ügyben, és ezt követően kerülhet sor a képviselői jogállásról szóló törvényben meghatározott, a Répássy Róbert által fémjelzett törvényjavaslat hatálybalépését követően egy folyamatos ellenőrzésre. Tehát a kettő nemhogy egymástól különbözik, hanem szerintem egymásra is épül.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)