Felszólalás adatai

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Valóban, nagyon elszomorító vizsgálati adatok láttak napvilágot, ahogyan azt itt ön is röviden ismertette. A bíróságok, illetve az ügyészség munkáját érintő kritikákra a végrehajtó hatalom képviselőjeként természetesen nem kívánok reagálni, ez a hatalmi ágak elválasztásának elvével nem is lenne összeegyeztethető, és ezt nem is tehetem meg. Nem kívánok reagálni a pszichiáterek, illetve az ügyvédek tevékenységével kapcsolatos észrevételekre sem, hiszen az sem a mi asztalunk. Amit ön elmondott azzal kapcsolatban, ami az igazságügyi tárca hatáskörébe tartozik, az ennek az ügynek a jogszabályi háttere: a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvénykönyv garanciális rendszere, amely természetesen a tárca hatáskörébe tartozik.

A büntetőeljárásban rendszerint egy szakértőt kell bármilyen szakértői kérdéssel kapcsolatban kirendelni. A kényszergyógykezelés alatt állók elmeállapotának vizsgálatát viszont kötelezően két szakértőnek kell elvégeznie. A két szakértő által elvégzett szakértői vizsgálatot követően a kényszergyógykezelés alatt álló, annak törvényes képviselője, házastársa, élettársa vagy a védő mindenféle külön indokolás nélkül más szakértő kirendelését is kérheti, a bíróság pedig ilyenkor köteles újabb szakértőt kirendelni, ellentétben más szakértői bizonyítással kapcsolatban. Az évenkénti felülvizsgálattól függetlenül is bármikor indítványozhatja a kényszergyógykezelés alatt álló maga, annak házastársa, törvényes képviselője, illetve védője a kényszergyógykezelés felülvizsgálatát. A felülvizsgálat tárgyában tartott tárgyaláson pedig a bíróság, amely tanácsban jár el, azaz három hivatásos bíróból álló tanácsban, minden esetben köteles meghallgatni az ügyészt és a kötelezően eljáró védőt is. Úgy gondolom tehát, hogy az emberi jogok érvényesülésének garanciái teljeskörűen érvényesülnek, megjelennek a jogszabályokban. Ez a jogszabályi háttér.

A kényszergyógykezeltek jogai, méltósága tehát alapvetően nem jogalkotási probléma, hanem jogalkalmazási probléma, amelyre vonatkozóan a mi feladatunk, illetve a lehetőségeink szinte minimálisak.

Az ön kérdése, amelyet föltett, úgy szólt, hogy kívánunk-e a Btk. módosítása kapcsán ezzel foglalkozni. Úgy gondolom, hogy ha a kényszergyógykezelés szabályainak felülvizsgálata megtörténik ‑ és ezt természetesen az új Btk. előkészítésekor megtesszük ‑, ha bármilyen módosítás hatással lehet arra, hogy javuljon ebben a tekintetben a gyakorlat, további garanciákat építhetünk be, bármilyen szempontból tudjuk biztosítani azt, hogy az ilyen jellegű, nem rendeltetésszerű joggyakorlás ‑ ha igaz mindaz, amit ön említett ‑ jogalkotási eszközzel bármilyen módon megelőzhető, javítható, megváltoztatható, akkor azt természetesen meg fogjuk tenni. És nyilván a tárca egyébkénti feladataiból is következően ezt a jelentést alaposan meg fogja vizsgálni ebből a szempontból is. Ha módunkban áll változtatni jogalkotás útján ezen a nemkívánatos gyakorlaton, ha mindaz így van, ahogyan a jelentésben szerepel, akkor természetesen ezt a kötelezettségünket teljesíteni fogjuk.

Köszönöm szépen, és kérem, fogadja el a válaszomat. (Taps a kormánypárti padsorokban.)