Készült: 2024.04.26.04:28:24 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

211. ülésnap (2012.07.02.), 300. felszólalás
Felszólaló Dr. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:28


Felszólalások:  Előző  300  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Úgy gondolom, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat egy nagyon jó hatású terméke annak a találkozásnak, amit nemrégiben Pintér Sándor belügyminiszterrel bonyolítottunk le Mirkóczki Ádám képviselőtársammal, amelynek az egyik fő célja az volt, hogy arról beszélgessünk, miképpen lehet a Korondi Miklós képviselőtársam által kifejtettek szerint és módon működő csendőrség tapasztalatait módszereiben, szervezeti felépítésében, eljárási rendjében, kiválasztási rendszerében és végső soron hatékonyságában megvalósítani. Nagyon gyors munkát végzett miniszter úr, bár nem teljesen tökéleteset, mert a törvényjavaslatnak nem az a címe, hogy törvényjavaslat a csendőrség felállításáról, hanem az, hogy az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításról, de azért egy biztató irányba mutató javaslat. S számunkra, mint rendpárti szervezetet képviselő képviselők számára igenis jelentős lépést jelent az eddigi felvizezett és szétesőfélben levő, sokszor már a működésképtelenség határára jutott polgárvédelmi és településvédelmi rendszerben.

Ennek a rendszernek súlyos hibái vannak, katasztrofális helyzetben van, ahogy az elmondta Mirkóczki Ádám képviselőtársam, elég alaposan, részletesen kifejtve, hogy mi a jelenlegi diagnózis, ezt mindannyian tudjuk, nagyon sok törvényjavaslat vitájában elmondtuk már, akár a polgárőrökről szóló törvényjavaslat vitájában, akár a büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslat vitájában. Világok harca tombolt a Házban, amikor mindenki elmondta az álláspontját. Szerintünk még szigorúbb Btk. kellett volna, az MSZP enyhébb javaslatokat szeretett volna, az LMP még enyhébbet, a Fidesz-KDNP meg jól érezte magát, mondván, hogy középen van és jó megoldást hozott.

Mindenesetre jó dolog, hogy végre egymás után születnek olyan javaslatok, olyan döntések, amelyek azt a társadalmi akaratot próbálják megválaszolni vagy arra próbálnak reagálni, ami a magyar társadalomnak valóban egy hihetetlenül kegyetlen keresztje, amit viselni kell a törvénytisztelő, adózó, becsületes polgárok személy- és vagyonbiztonságát fenyegető, egyre kiterjedtebb és egyre kevésbé megfékezhetőnek tűnő bűnözési hullámmal szemben. Úgy gondolom, hogy ezt az irányt, a bűnözési hullámmal szembeni fellépést ez a javaslat jól szolgálja, de nyilván nem teljesen tökéletesen, hiszen nem mi nyújtottuk be, ebből fakadóan vannak hibái. Ezek egy jelentős részét egyébként módosító javaslat formájában be is terjesztettük.

Mindenképpen beszélni kell arról, hogy mik azok az elemek, amikben javítani lehet az egyébként szándékában helyes, az erdővédelmi szolgálat tagjára, a hegyőrre, erdészeti szakszemélyzetre, halászati őrre, közterület-felügyelőre, önkormányzat-védelmi, természetvédelmi őrre, a mezőőrre és bizonyos tekintetben a fegyveres biztonsági őrökre is vonatkozó szabályokat, az például az alkalmazási feltételek körében említhető. Ez mindjárt az egyik olyan elem, amit mi másként gondolnánk. Az általános szabály úgy szól, hogy vannak bizonyos bűncselekményeket elkövető személyek, akik a büntető elítélés hatálya alatt semmilyen körülmények között nem rendelhetők be ebbe a szervezeti rendszerbe, viszont van egy másik szabály az 5. § (3) bekezdésében, amely azt mondja, hogy még az ezt követő időtartamban, bizonyos súlyosabb szándékos bűncselekmények miatt még a mentesítést követő időszakban sem lehet mezőőr, természetvédelmi őr, halászati őr és sok más ilyen, hiszen tulajdonképpen az életfeltételeket biztosító vagyoni elemeket védik ezek az emberek.

Az előző kétperces felszólalásomban beszéltem az érpataki példáról, ahol egy nagyon egységes szervezeti rendszerbe tudta szervezni a polgármester a különböző területeken ugyanazzal a problémának a különböző elemeivel viaskodó szereplőket. A mezőőrt oda tudta állítani a polgárőr mellé, a rendőrt is be tudta vonni ebbe a folyamatba, és ezek a szervezetek, a gyámhatóság, a gyermekvédelem, a családsegítő szolgálat, a szabálysértési előadó, a jegyző, s ahogy Orosz Mihály Zoltán mondja, a bozótharcosok zárt kötelékébe szervezte őket, hogy ne csak a másik oldalon legyenek szervezett erők, akik erdőkivágásra, terménylopásra, betörésekre és rablásokra szakosodva egyre élhetetlenebbé teszik az ország sok területét, hanem végre a hatóságok is legyenek ilyen irányban állóak.

Nekünk nem tetszik az, hogy az 5. §-ban foglaltak szerint felmentést lehet adni a szigorú megkötések alól, mégpedig úgy, hogy a rendőrség egyetértésével a munkáltató eltekinthet ettől a szigorúbb követelményrendszertől. Ha valaki szándékos bűncselekményt követett el, akkor egy bizonyos ideig nem töltheti be ezt a tisztséget. Azt gondolom, nem kell hosszan magyarázni, hogy aki egyszer már ilyen szinten bizonyította a társadalomra veszélyességét, hogy ilyen súlyos cselekményt követett el, az hosszabb ideig vagy akár teljes élettartamára is legyen kizárva. Csak tiszta emberekkel lehet ezt megvalósítani. A csendőrség is pont erről szól.

Közben ahogy látom, rettenetesen fogy az időm, mert ez nem egy 15 perces felszólalás, ahogy képviselőtársaim tekintetére nézek, ezért fel kell gyorsulnom. Mindenesetre nem jó ez a szabály.

Az általános intézkedési jogkörök körében meg gyorsan el kell mondanom, nagyon nem tetszik nekünk az, hogy legfeljebb két óra időtartamra lehet visszatartani a tetten ért személyt a helyszínen.

(23.10)

Hát ez teljesen őrület, elnézést kérek! Két óra után egy perccel azt kell mondanom, hogy "bocsánat, Lakatos úr, távozzon, arra lehet hazamenni". Elnézést kérek, ez így nem működik. Ez teljesen őrület.

A másik pedig, az utolsó gondolat, amit felvetnék, hogy az intézkedési jogkörök általános szabályai körében, úgy gondolom, a kényszerítő eszköz alkalmazása előtt a 12. § (3) bekezdésében nem jó az a szabály, az a megszorítás, hogy előzetesen figyelmeztetni kell, kivéve, ha a kényszerítő eszköz alkalmazását nem veszélyezteti. Nem azt nem kell veszélyeztesse, az intézkedés célját nem szabad hogy veszélyeztesse ez az előzetes figyelmeztetés.

Összességében tehát azt tudom mondani, hogy a javaslat iránya jó, elfogadható, vannak azonban olyan módosítási javaslataink, amelyeket be fogunk nyújtani. Kérem az elnök urat, hogy arra adjon lehetőséget, hogy a mai napon az ülésnap végéig tudjuk benyújtani ezeket a módosító javaslatokat. A többit pedig el fogja mondani a maradék időben Kiss Sándor képviselőtársam.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  300  Következő    Ülésnap adatai