A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Mint említettem önnek, a WHO is egyetértett azzal a stratégiával, hogy kellő számú ágyat biztosítani kell a koronavírusos betegek ellátására. Ön is utalt rá, hogy 62 egészségügyi szakkollégium döntötte el, kik azok, akiknek sürgős beavatkozásra van szükségük, és kik azok, akiknek nem. Ők egy általános iránymutatást adtak, ami mindenki számára elolvasható, az interneten hetek, sőt hónapok óta mindenki számára látható. Ez alapján a kezelőorvosok döntötték el, hogy kinek halasztható és kinek nem halasztható a beavatkozása. Akinek nem volt halasztható a beavatkozása, mert egészségkárosodást okozott volna a beavatkozás halasztása vagy adott esetben halálos következménye lehetett volna, ott elvégezték a beavatkozásokat az előző hetekben is, hiszen erre a kellő kapacitás ott volt a kórházakban. Ugyanakkor ön is utalt rá, hogy a járvány kitörésekor az ágyaknak körülbelül a 34 százaléka volt szabad, és mind az elektív műtéteknek, tehát a tervezett és halasztható műtéteknek az elhalasztása, s mindemellett a betegek visszalépése miatt további 24 százalék önmagától szabadult föl.

Tehát a védekezés feladata elsősorban a koronavírusos és nem koronavírusos részlegek elválasztása volt, és a koronavírusos részeken a lélegeztető- és egyéb kapacitások kiépítése. Elnézést kérek az időtúllépésért.

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Már nem emlékszem a pontos összegre, de emlékeim szerint több százmilliós, talán félmilliárd forint körüli az a különtámogatás, amelyet a „Családbarát szülészet” program keretében a miskolciak és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élők és gyermeket vállalók számára a kormány biztosított, pontosan azért, hogy a szülészeti ellátások színvonalát minél magasabbra emeljük. Tehát a kormány számára fontos, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is minél színvonalasabb és minél családbarátabb szülészetek legyenek. Ma már a járványügyi készültség fenntartása mellett az egészségügy újraindítása a fő feladat, amely most már a harmadik ütemben zajlik. A koronavírus mind Magyarországon, mind Európában, mind a világon itt van közöttünk, és a tudósok véleménye is megoszlik arról, hogy lesze második hullám vagy sem, de erre felkészülni mindenképpen kell. Ezért fontos a járványügyi készültség, az, hogy az operatív törzs továbbra is működik, a kórházak irányításának az operatív törzsön keresztüli rendszere folytatódik, és a tiszti főorvos többletjogosítványokkal rendelkezik.

De mindemellett fokozatosan újraindul az egészségügy. Június 1-jétől, tehát tegnaptól kezdve újraindultak a népegészségügyi szervezett szűrővizsgálatok, az emlőszűrések, méhnyakrákszűrések, vastagbélszűrések, végbélszűrések, ezekre a Népegészségügyi Központ külön meghívóval, egyeztetett időpontban hívja be a betegeket és a vizsgálandó személyeket, illetőleg a tüdőrákszűréseknek egy speciális programja is újraindult. Már két héttel ezelőtt a korábban elhalasztott elektív műtétek, elektív beavatkozások folyamata is újraindult, a korábban a koronavírusos betegek számára fenntartott ágyak egyharmadán elindulhattak ezek a kezelések. A krónikus ellátások, a kúraszerű ellátások is fokozatosan visszavezetésre kerültek  ez már két hete zajlik , a foglalkozás-egészségügyi szűrések, a munkaalkalmassági vizsgálatok, egyéb szűrések, szív- és érrendszeri, szájüregi szűrővizsgálatok is elindultak két héttel ezelőtt. Korábban pedig, már május 4-étől a háziorvosi, a házi gyermekorvosi, védőnői, fogászati, járóbeteg- és diagnosztikai fogászati ellátások is elindultak, szigorú szabályok mellett, a fokozatosság elvét figyelembe véve. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Csak a szülészet az, amelyik  ahogy említettem  az emlékeim szerint közel félmilliárd forintos állami támogatást kapott az elmúlt két-három esztendő „Családbarát szülészetek” pályázatain. Ha a teljes kórházfejlesztést nézem, a Csillagpont központ kialakítását, akkor nemhogy milliárdos, de tízmilliárdos nagyságrendű összegről beszélhetünk, amelyet a kormányzat az egészségügyi fejlesztések terén a miskolci és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei betegek gyógyítása érdekében a kórház fejlesztésére fordított. S ha megnézi most a kórházat és megnézte 2010 előtt, szerintem rá sem ismer, akkora a különbség a kórház működése, szervezettsége között, nem beszélve arról, hogy az idei esztendőben az ott dolgozóknak, a szakdolgozóknak is idén januárban 14 százalékos, majd az év második felében, novembertől egy 20 százalékos béremelést hajt végre Miskolcon is a kormány, pontosan azért, hogy minél magasabb szintű legyen az ellátás. Tisztelt Képviselő Úr! Önök hetek, hónapok, sőt lehet, hogy már évek óta folyamatosan politikai tőkét akarnak kovácsolni ebből a helyzetből, miközben a kormány többletforrásokat biztosított a miskolci és a megyei szülészetek javára. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! 26-17: ez az arány egyelőre a Jobbikon belül, ennyien indultak, és ennyien vannak. Nem tudom pontosan, hogy a mostani felszólalása minek szól, egyfajta casus belli, amivel önmagát majd előbb-utóbb szintén a Jobbikon kívüli padsorokban tudja, tisztelt képviselő úr, vagy pedig valamilyen más felszólalás, de mindenesetre sokak számára a Jobbik jelen pillanatban leginkább a széthullásnak a szinonimája.

(9.50)

Tisztelt Képviselő Úr! Ön annyiban becsatlakozott az ön mellett ülő baloldali kórusba, hogy a migrációval kapcsolatos veszélyt álrettegésnek hívta. (Dr. Gyüre Csaba: Tévedés! Soha nem mondott ilyet!) Ön szerint Bécsben sincs olyan ember, aki a migráció kapcsán aggodalmakat fogalmaz meg, és szintén nem riasztó ön szerint, legalábbis nem elgondolkodtató ön szerint az, hogy Bécsben a beiskolázott diákok közel fele már migrációs hátterű. Ezeket a problémákat ön tagadja. (Ander Balázs: Dehogy tagadom!) Ebben önök konzekvensek, tisztelt képviselő úr, hiszen amikor alaptörvény-módosításról vagy a bevándorlással kapcsolatos nemzeti konzultációról volt szó, akkor hallgattak, akkor még passzív módon igyekeztek beleilleszkedni a baloldali kórusba, most már kicsit aktívabbak. Ebből is látszik, hogy akár a parlamenti szavazást, akár a nemzeti konzultáció időszakát nézzük meg, csak a Fidesz-KDNP volt az valóban, amely megvédte az embereket a migrációtól. (Dr. Gyüre Csaba: Nem igaz!) Az önök éppen akkori pártelnöke lement a déli magyar határra, és rámutatott a kerítésre, hogy ez semmire nem jó, ez felesleges. Majd Gyurcsány Ferenc is pár nap differenciával ott volt, ő azt mondta, hogy le is kell bontani, tehát ő merészebb volt. Önök csak azt mondták, hogy ez semmire nem jó.

Ami a bűncselekmények számát jelenti, tisztelt képviselő úr: hála istennek, hogy az elmúlt tíz évben 63 százalékkal csökkent Magyarországon a bűncselekmények száma. Ez nemcsak a rendőrség eredményességét mutatja, hanem azt is, hogy az emberek számára az anyagi biztonság is nagyobb, mint egy évtizeddel ezelőtt.

Utána pedig, kimondva-kimondatlanul, egy régi jobbikos kártyát, a cigánykérdést vette elő, tisztelt képviselő úr. Szerintünk azért hibás az önök és a liberálisok hozzáállása is, mert ehhez a kérdéshez önök etnikai kérdésként közelítenek. Úgy akarják ezt a kérdést megoldani, hogy a liberálisok jogvédő alapon, önök pedig korábban, amikor a párttársai még nem simultak be ebbe a liberális körbe, akkor cigánybűnözésre hivatkozva, etnikai alapon álltak hozzá ehhez a kérdéshez. Mi azt gondoljuk, az a kérdés, hogy nagyon sokan élnek Magyarországon nehéz körülmények között, etnikai alapon nem oldható meg, tisztelt képviselő úr, mert a nehéz körülmények között élők között vannak cigány emberek és nem cigány emberek is. Mi azt valljuk, hogy ehhez szociális szempontból kell közelíteni, magyarul, minél több embernek munkát kell adni, a munkát nem kell agyonadóztatni, hanem minél több jövedelmet a családoknál kell hagyni. Erről szól az a programunk, hogy 800 ezer új munkahelyet teremtettünk, erről szól a családi típusú adózás, hogy a gyermeknevelés költségeit otthagyjuk a családoknál, és erről szól a CSOK, a babaváró-támogatás, s még sok minden más is, amivel az embereknek segíteni kívánunk, vagy a radikális minimálbér-emelés, amely leginkább a nehéz helyzetben lévő embereket segítette. Ennek meg is vannak az eredményei, hiszen a nélkülözésben élők aránya az Eurostat kimutatása szerint 23,4 százalékról 8,7 százalékra csökkent. A relatív jövedelmi szegénységben élők száma 14 százalékról 12 százalék környékére csökkent. Azok száma, akik alacsony munkaintenzitású háztartásban élnek, magyarul a hétnek legalább egy napját nem töltik munkával, 9,8 százalékról 3,7 százalékra csökkent. Na, így lehet a szegénység ellen küzdeni  úgy, ahogy önök tették, úgy nem lehet.

Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, a kormány eltökélt szándéka, hogy az iskolákban biztonság és rend legyen, és a pedagógusok is biztonságban érezzék magukat. Azért vezetjük be az iskolaőrséget, hogy ahol erre szükség van, ott a pedagógusoknak nagyobb legyen a biztonságuk, és a többi diáknak is nagyobb legyen a biztonsága, és az iskola a tanulásról szóljon, ne pedig esetlegesen a félelemkeltésről. Azért szigorítjuk a büntető törvénykönyvet, hogy érezzék a pedagógusok, hogy a Btk. is sokkal inkább védi őket, mint korábban. S azért emeljük idén 10 százalékkal a pedagógusok bérét, hogy érezzék, a fizikai biztonságuk mellett az anyagi biztonságuk is fontos számunkra az iskolában. Mi ezt kínáljuk. Önök ezzel szemben csak az elvtelenséget és a gyűlöletkeltést kínálják; nem megvédik az országot, hanem úgy, mint ahogy a baloldal általában szokta, rátámadnak a saját országukra.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Azért nyílik lehetőség Magyarországon a rendkívüli jogrend visszaadására itt a parlamentben, az európai országok közötti összehasonlításban is elsőként, mert Magyarország eredményesen tudott védekezni a koronavírus-járvánnyal szemben. Ennek egyik alapja az volt, hogy a kormány gyorsan tudott lépni, bár az ellenzéktől ehhez segítséget nem kaptunk, de a parlament megnyitotta a lehetőséget a gyors, akár órákon belüli cselekvésre a kormányzatnak. S azért is tudjuk a rendkívüli jogrendet már június végével, várhatóan június 20-ával megszüntetni, mert Magyarország sokkal erősebb állapotban volt a koronavírus-járvány kitörésekor, mint tíz esztendővel ezelőtt. Nagyon nagy bajban lett volna Magyarország, ha az ellenzéki politikusokra hallgatunk, hiszen a Párbeszéd politikusa, Jávor Benedek még akkor is, amikor a járvány már elég sok európai országban sok áldozatot szedett, azt mondta, hogy nincs is igazából járványveszély, ezt nem is kell komolyan venni. A baloldal így cserben hagyta volna a magyar embereket, a védekezéshez ők nem járultak hozzá szinte semmivel itt a parlamentben, csak dudáltak, árulkodtak és álhíreket terjesztettek Magyarországról. Sőt, az álhírek terjesztésében nem álltak meg, hiszen Hajdu László képviselő úr, aki most is itt van, még pár nappal ezelőtt is azt az álhírt osztotta meg egy közismert álhírportálon, amiről ezt sokszor megírták, hogy a 13. havi nyugdíj visszavezetését majd a nyugdíjak megadóztatása el fogja venni. Ez nyilvánvaló álhír, ez sokszor elhangzott már, de őket ez nem érdekli, újra és újra, hétről hétre akár a saját Facebook-oldalukon is megosztják, mert abból kívánnak politikai hasznot szerezni, hogy álhíreket terjesztenek. Gréczy Zsolt korábbi DK-s képviselő el is mondta, hogy egy óriási lehetőség a koronavírus-járvány, hiszen minden munkanélkülit, minden megbetegedett embert a kormány számlájára kell írni, és így kell politikai haszonra szert tenni.

Magyarország az Európai Uniótól viszonylag kevés segítséget kapott eddig. Egy közös uniós beszerzésben 250 ezer maszkot kért Magyarország, amelyből 54 ezret leszállítottak, de amint leszállították, kérték is, hogy azokat ne szállítsák ki a kórházakba, majd pár nappal később jött is az utasítás, hogy meg is kell semmisíteni a maszkokat, mert nem jó minőségűek voltak. De még mielőtt a megsemmisítés elindulna, egy bürokratikus procedúrán kell átmenni, hogy legalább a megsemmisítés költségeit ne Magyarországnak kelljen állnia. Ilyesmi típusú segítséget kaptunk Brüsszelből, és rengeteg támadást a magyar parlamentarizmus ellen.

Ha a baloldal idején érte volna a koronavírus-járvány Magyarországot, akkor a koronavírusos betegek kórházi napidíjat fizettek volna a kórházakban, akkor nem lett volna ingyenes parkolás, akkor a nyitott déli határon keresztül kontroll nélkül jutottak volna be tömegek Magyarországra úgy, hogy nem tudtuk volna, hogy vírushordozóke vagy sem. Akkor nem béremelések lettek volna, mint ahogy idén béremelés van az egészségügyi szakdolgozók esetében, januárban és novemberben is, a pedagógusok, az iskolaigazgatók és a szociális dolgozók esetében, hanem bércsökkentések valósultak volna meg, akkor nem munkahelyeket teremtenének, hanem átmenetileg egy időre hitelből segélyt osztogatnának Magyarországon. Akkor a gazdasági élénkítés helyett megszorítás lenne, és nem a 13. havi nyugdíj visszavezetéséről beszélhetnénk, hanem a nyugdíjak további csökkentéséről, amit ők már 2008-ban meg is tettek.

Azon kesergett a magyar baloldal, hogy nem magyar volt az első fertőzött, amikor pedig valós cselekvési kötelezettségük és felelősségük lett volna a fővárosi idősotthonokban, akkor nem tettek semmit az ott gondozottak érdekében. Ha a baloldal vezette volna az országot, sem érettségi nem lett volna, sem pedig digitális munkarend, hiszen az érettségi ellen petíciót indítottak, az iskolák kapcsán pedig nem a digitális munkarendet, hanem az iskolák teljes bezárását követelték, ami a pedagógusok számára is bérkiesést jelentett volna. Olyan nyelvi újításokat viszont megismertünk, mint az átmenetileg, de végleg kialakított diktatúra, és már előre megjósolták azt is a Soros György által fizetett civil szervezeteik által, hogy ha járványügyi készültség lesz Magyarországon, azzal is biztosan vissza fog élni ezt a kormányzat. Mindezekért bocsánatot nem kértek, de a veszélyhelyzet visszavonásáról szóló törvény megszavazásával még szépíthetnek, bár ebben túl nagy reményeink nincsenek.

Hála istennek, Magyarország 2020-ban erősebb volt, mint 2010-ben. A munkanélküliség nem 12 százalékos volt, hanem csak 3,5 százalékos, az anyagi nélkülözésben élők aránya tíz év alatt az Eurostat kimutatása szerint is 60 százalékkal csökkent, másfél millió emberrel kevesebb volt kitéve a súlyos anyagi nélkülözésnek, és a magyaroknak már nem 74 százalékának, hanem csak egyharmadának jelentett problémát, hogyha a mosógépet le kellett cserélni, vagy más jelentős kiadásra volt szükség a háztartásban. Hála istennek, egy erősebb Magyarországot ért el a vírus, mint a 2010-es Magyarországot, és a kormány hatékonyabban lépett fel, mint ahogy a baloldal javaslatai elhangzottak az elmúlt időszakban.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(10.00)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Ahogy arról ma már itt szó esett, a költségvetésről fog a parlament ezen a héten vitatkozni. Nagyon beszédes, hogy ki mennyit szán az egészségügyre. Ön ezzel fejezte be, hadd kezdjem én is ezzel! Az önök által beterjesztett költségvetéshez képest a miáltalunk most beterjesztett és ezen a héten megvitatandó költségvetés 918 milliárd forinttal fordít többet egészségügyi célokra. 918 milliárd forinttal többet! Ha megnézi, hogy az idei évről a jövő évre mekkora az emelkedés, azt látja, hogy 156 milliárd forint az a többlet, amit az egészségügyben többlettámogatásként, többletfedezetként a jövő évi költségvetésben az ideihez képest is biztosítani fogunk. Ez azt jelenti, hogy ha összeveti az önök egészségügyi költségvetését meg a mostanit, 77 százalékos emelkedést tapasztal, tisztelt képviselő úr. Tehát ha ön azt mondja, hogy a költségvetésből kiderül, hogy ki mennyire becsüli meg az egészségügyet, hát, ezek a költségvetési számok igencsak beszédesek. De az is beszédes, amikor önök nem többletet adtak, hanem kivontak a magyar egészségügyből több mint 600 milliárd forintot, egyrészről a működésből, másrészről pedig a béreken próbáltak spórolni, le akarták zülleszteni az egészségügyet, és privatizálni akarták a magyar egészségügyet, ahogy ezt például egy-két esetben meg is tették, aminek aztán botrányos következménye lett. Azon is spóroltak, hogy kevesebb dolgozó legyen. Orvosokat, ápolókat bocsátottak el, összesen 6 ezret. Azon is spórolni akartak, hogy kevesebb kórházi ágy legyen, meg is szüntettek 16 ezret. Azon is spórolni akartak, hogy az ápolók, a szakdolgozók, az orvosok kevesebb pénzt vigyenek haza. Őtőlük is elvettek egyhavi bért, tisztelt képviselő úr. Ezzel szemben mi ebben a négyéves ciklusban a szakdolgozók bérét 72 százalékkal emeljük.

Ön említette, tisztelt képviselő úr, hogy az elmúlt napokban önök több egyedi esetet is feldolgoztak. Ezen a hétvégén is a Magyar Szocialista Párt kitett egy videót a saját oldalára, ahol Korózs képviselő úr egy magát egészségügyi dolgozónak mondó hölggyel beszél, aki azt mondja az első percben, hogy főállásban mentőtiszt, és 43 éve dolgozik mentősként. Ezen a néven ilyen személy a mentőszolgálatnál nem dolgozik, és az előző években sem dolgozott. Önök az első percében ennek a videónak azt állítják, hogy 43 éve mentősként dolgozik, és főállású mentőtiszt. Ilyen nevű főállású mentőtiszt Magyarországon nincs, és az elmúlt időszakban sem volt. De ha megnézzük, hogy akit önök hiteles forrásként állítanak be, egyáltalán a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarának az aktív vagy passzív nyilvántartásában szerepel-e: nem szerepel ilyen néven ilyen személy. Tehát a névjegyzékben sincs benne.

Tisztelt Képviselő Úr! Nekünk, politikusoknak az a feladatunk, hogy egyrészről biztosítsuk az egészségügyi és más szervezetrendszereknek is a biztos működését. De az is fontos feladatunk, hogy az emberekben ne keltsünk alaptalan riadalmat. Nyilván önöknek vannak politikai céljaik. Meg akarják ragadni a hatalmat mindenáron, ezért akár még az önök által korábban nácinak mondott jobbikosokkal is összefognak. De ne állítsanak valótlanságot! Ne keltsenek a betegekben valótlanságok alapján riadalmat! Itt egyértelműen erről van szó, hiszen amit magáról az önök politikustársával való beszélgetőpartner állít ebben a videóban, az nem valós, tisztelt frakcióvezető úr. Ne riogassák álhírekkel a betegeket! Ne állítsák valakiről azt, hogy mentőtiszt, hogy az egészségügyi szakdolgozói névjegyzékben szerepelnie kell, ha ez nincs így. Ez hitelteleníti az egész videót, és hitelteleníti az önök politikáját, és hitelteleníti azt, amit ön itt az egészségügy kapcsán most is elmondott a parlamentben.

Amikor önöknek a védekezést kellett volna segíteniük a saját szavazataikkal a parlamentben, hogy a veszélyhelyzettel kapcsolatos jogszabályok minél hamarabb elfogadásra kerüljenek, és a kormány órákon belül tudjon lépni, azt nem segítették. Ha pedig összeveti ön is az egymillió lakosra eső koronavírus-betegségben elhunytak számát más, nálunk jobb helyzetű európai országokkal, akkor azt látja, hogy a németországi adatokhoz képest annak a fele, a svéd adatok hetede, a belga adatok tizenhatoda a magyar adat  tehát sikeres a magyar védekezés , akkor ne próbálják meg valótlanságra épülő ilyen történetekkel vagy ilyen szereplők szerepeltetésével megpróbálni lejáratni az egészségügyben dolgozók valós teljesítményét, mert akik viszont ott dolgoztak, minden elismerést meg is érdemelnek.

Éppen ezért döntött úgy a kormányzat, hogy több mint 160 ezer egészségügyi dolgozó kapja meg az 500 ezer forintos, félmillió forintos többletjuttatást. Emlékeztetném ismételten, önök elvettek egyhavi bért az egészségügyi dolgozóktól, és így beszélünk az 500 ezer forintos mostani juttatásról kritikusan. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Engedje meg, képviselő úr, hogy pár tényt mondjak az ön felszólalására válaszként. Nyilvánvalóan minden kormány beterjeszti a költségvetését, és abból kiszűrhető, hogy kiről mennyire szeretne gondoskodni. Az önök által beterjesztett utolsó költségvetésben szociális és jóléti intézményi szolgáltatásokra 325 milliárd forint szerepelt. A most benyújtott költségvetésben nem 325, hanem 776 milliárd forint szerepel ugyanezen a soron. Ez azt jelenti, hogy nagyobb a növekmény az elmúlt években, 451 milliárd forint, mint amennyit önök erre eredetileg szántak, 325 milliárd forintot. 139 százalékkal, tehát 239 százalékra emelkedett a szociális célokra fordított kiadás. Azért olyan ideges ön, tisztelt képviselő úr, amikor felszólal, mert nincs olyan tény, amely az önök állításait alátámasztaná, főleg nem költségvetési szám. Azért is ilyen alacsony ez az összeg, hiszen önök csökkentették mind a normatív támogatásokat, mind az itt dolgozók bérét, elvettek egyhavi bért a szociális szférában dolgozóktól. Ezzel szemben mi az idei esztendőben 14 százalékos béremeléssel indítottunk visszamenőlegesen januártól a szociális szférában. A védekezés során, bár a szociális intézményeknek csak a töredék része állami működtetésű, de 16,5 millió sebészeti szájmaszkot, 4,1 millió pár gumikesztyűt, 50 ezer liter kézfertőtlenítőt, 75 ezer liter felületfertőtlenítőt, 66 ezer darab köpenyt és sok egyéb más védőfelszerelést adtunk; túl azon, hogy a legkorábbi időponttól kezdve látogatási tilalmat, majd felvételi zárlatot is elrendelt a tiszti főorvos, pontosan azért, hogy ne legyen probléma a szociális intézményekben, és ha mégis van, akkor az minél kisebb legyen.

A szűrés is folyik egy prioritási sorrend szerint. Először a nagyobb és olyan intézményeket vizsgálják át, ahol már volt több fertőzött, utána ott, ahol egy fertőzöttről volt szó, és végül a kisebb intézmények kerülnek sorra, ahol nem volt fertőzött. A tesztelésről a WHO magyarországi irodavezetője mondta azt, ellentétben önnel, ő nyugodtan és higgadtan, míg ön feldúltan… (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)  amit majd a következő egy percben fogok ismertetni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Május 5-ei az a körlevél, amelyben a tiszti főorvos asszony elrendelte, hogy azon sorrend mentén, amit az előbb ismertettem önnek, elkezdjék a teszteléseket ezekben az intézményekben. 6 milliárd forint az az összeg, amit idén a kormány a fővárosi idősotthonok fenntartására ad a Fővárosi Önkormányzatnak, és ezt úgy sikerült felhasználnia a Fővárosi Önkormányzatnak, hogy a fertőzöttek több mint fele fővárosi fenntartású idősotthonokban él, és az elhunytak háromnegyede is fővárosi intézményekből került ki. Ebből látszódik, hogy nem lépett megfelelő időben a főváros mint fenntartó, és utólag próbálja magyarázni a bizonyítványát, szemben azzal, ami Magyarországról általánosságban elmondható, hogy az egyik legsikeresebben védekező ország az európai országok között. Budapestnél viszont rosszabb eredményt talán csak öt főváros tud Európában felmutatni.

Amit tehát a WHO mondott: az eredmények azt mutatják, hogy a hatóságok teszik a dolgukat, képesek észlelni az új eseteket, és tesztet végeznek, ha szükséges; és elmondja, hogy a WHO ajánlásához képest még nagyobb arányban is végzik ezeket a teszteket a magyar hatóságok. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, mindenki beláthatja, hogy semmi keresnivalója az iskolában az erőszaknak, nem beszélhetünk soha erről az iskolák falain belül. Éppen ezért a kormánynak fel is kell lépnie minden hasonló esetben. Egyrészről fel kell lépnie azon diákok érdekében is, akik ott békés körülmények között szeretnének tanulni. Hogyha az osztályteremben nincsen rend, ha nem hallgatnak a diákok a tanárra, akkor képtelenség, hogy ott oktató-nevelő munka folyjon, és ennek az egész osztály, az összes diák issza meg a levét. Tehát éppen ezért szükség van ezekre az intézkedésekre, mert akik iskolába járnak, ott tanulni szeretnének, figyelnének a tanárra, megtanulják a leckét, megcsinálják a házi feladatot, nem lehetséges, hogy mások, akik agresszívan lépnek fel velük szemben vagy a tanárral szemben, azok miatt ellehetetlenüljön az ő tanulásuk. És természetesen szükség van azok miatt is, akik maguk az iskolában agresszíven, támadólag viselkednek, vagy akár tanárokat fizikailag bántalmaznak. Ez elfogadhatatlan, egy tanárra tisztelettel kell tekinteni. Mindannyian nagyon sokat köszönhetünk a tanárainknak, abban, hogy olyan emberek lettünk, amilyenek lettünk, a családunk után a tanárainknak van a legnagyobb szerepe. Tehát mindent meg kell tenni a tanárok biztonsága érdekében; nemcsak az anyagi biztonság érdekében, amit az idei 10 százalékos pedagógusbér-emelés és az iskolaigazgatói béremelések jelentenek, hanem a fizikai biztonság érdekében is.

Ezért fontos egyrészt az iskolaőrség felállítása, másrészről fontos a büntető törvénykönyv szigorítása, hogy szigorúbban büntetendők azok a cselekmények, amelyet akár az iskolában tanuló diákok követnek el a pedagógusokkal szemben. És nyilvánvalóan itt nemcsak a diáknak, hanem a szülőknek is felelőssége van, tehát szigorúbban kell venni azoknak a szülőknek is a felelősségét, akik az iskoláztatási támogatást a gyermek után felveszik, de nem arra nevelik a gyereket, hogy az iskolában fegyelmezett legyen, ott a tanárra hallgasson, és úgy viselkedjen, hogy azzal a többi diákot se zavarja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt években számtalan törvénymódosítást fogadtunk el, amely pontosan segítséget jelent azoknak, akik nehezebb körülmények közül érkeznek. Azért fogadtuk el a hároméves kortól kötelező óvodáztatást, hogy aki nehezebb családi körülmények közül jön, az óvoda három éve alatt tudjon hat-hét éves korára arra a szintre kerülni, amivel el tudja kezdeni az iskolát, amivel iskolaéretté válik. Erre ne csak egy év legyen kötelezően, hanem három év, hogy nekik tudjunk segíteni. Tanodákkal, más programokkal pont azoknak a családoknak kívántunk segíteni, digitális eszközök rendelkezésre bocsátásával ezeknek a családoknak kívántunk segíteni, akiknek többlet kell ahhoz, hogy a diák a rendes menetben tudjon haladni az iskolában. De egy minimális együttműködési kötelezettsége mindenkinek van az iskolában, amelynek a legalsóbb szintje az, hogy ne zavarja a többieket és ne bántalmazza tettleg a tanárát, de ezenkívül nyilván még magasabb szint is van, hogy képességei szerint próbáljon tanulni.Azok a szervezetek pedig, amelyek abból próbálnak pénzt szerezni akár önmaguknak  itt a Soros-szervezetekre gondolok , akár egyes perre biztatott családoknak, hogy olyan diákok esetében is pereskedjenek, akik iskolába sem jártak, de különböző eljárásokat indítva mégis pénzt tudnak keresni, az pedig az emberek többségét jogosan háborítja föl. Éppen ezért ennek az üzletágnak is véget kell vetni Magyarországon.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az Erzsébet-program esetén is egy olyan kormányzati programról beszélhetünk, amelyben nem sok ellenzéki támogatás volt az elmúlt időszakban, a legutóbbi törvénymódosításnál is az MSZP, a DK, a Párbeszéd, az ellenzéki pártok nem támogatták azt, hogy minél stabilabban tudjuk az Erzsébet-táborozást biztosítani elsősorban szociálisan rászoruló fiatalok számára. Az ő idejükben nulla gyermeknek a táboroztatására került sor az Erzsébet-programban, idén pedig arra törekszünk, hogy legalább a százezret elérje a napközis táborokban részt vevő diákok száma. Szükséges ez, hiszen nyilván a járványhelyzet bezártsága után még inkább szeretnének a kortársaikkal találkozni a diákok, még inkább fontos, hogy másfajta programokon vegyenek részt, ki tudjanak mozdulni, és a szülők számára is fontos, hogy a diákokkal való mindennapos digitális felkészülés után ők is egyéb dolgokkal is tudjanak több szabadidőben foglalkozni, mint korábban. Ezért fordít a kormány erre éves szinten sok-sok milliárd forintot minden esztendőben, hogy segítse ezzel is a magyar családokat. Európai szinten is egyedülálló, európai családos díjat is kapott éppen ezért az Erzsébet-program.

Természetesen most valamelyest más körülmények között, hiszen maximum 20 fős csoportokban lesznek napközis táborok, de az is fontos, hogy ezek a táborok napi négyszeri étkezést jelentenek egy jelképes napi térítési díj mellett, 100 forintos nagyságrendben. Ez reggel nyolctól délután ötig tartó programokat jelent, tartalmas programokat: sport-, egészségeséletmód-, környezettudatosság-, hagyományőrzés-, kézművesség-, önismeret- és közösségépítés-tematikával, tehát nemcsak gyermekfelügyeletről van szó, hanem olyan tanulásról, nevelésről is van szó, ami által a gyermekek gazdagabban tudnak hazatérni, mint ahogy reggel a szülők odavitték őket. Mindemellett nyilván a közösségi szellem is a diákokban tud erősödni. Fontosak a különböző külsős programok is, meg az is, ahogy mondtam, hogy különböző új szabályok vannak, éppen ezért a vírussal kapcsolatos tájékoztatással kezdődik ez a tábor is, hogy jobban figyeljünk oda a fertőzés megelőzésére. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Köszönjük minden pedagógusnak, aki részt vesz évek óta az Erzsébet-programban, és maga is diákcsoportokat visz, beleviszi a tapasztalatát, szellemi kreativitását abba, hogy a diákoknak tényleg élvezetes legyen az az egy hét, amit együtt töltenek.Ami a jövőt illeti, sokszor támadja ezt is az ellenzék, de szerintem nagyon fontos kormányzati fejlesztés, hogy mind Zánkán, mind Fonyódligeten folyamatosan megújítjuk a táborhelyeket, bármennyire is támadja ezt a baloldal évről évre. Éppen ezért duplájára tudjuk növelni azt a kapacitást, amiben ezek a programok meg tudnak valósulni, tehát ugyanannyi idő alatt kétszer annyi diák tud Erzsébet-táborokban megfordulni.

Ezen túlmenően Zalaszabaron, Ivón is vannak táborok, gyógyító Erzsébet-táborok, amelyek kifejezetten azon gyermekek számára szerveződnek, akik többletfigyelmet, többletgondoskodást igényelnek valamilyen betegségük vagy fogyatékosságuk okán, hogy ők se maradjanak ki az Erzsébet-táborokból. Az ivói határon túli, erdei táborhely pedig arra is alkalmas, hogy határon túli magyarok és a trianoni megcsonkított országrészen élő magyar diákok is együtt tudjanak táborozni a nyári szünetben is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(17.30)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nemcsak most, hanem az elmúlt években is arra törekedtünk, hogy a szociális szférában érezhetően nőjenek a bérek. Azért is kellett tennünk, mert az önök kormányzása idején csökkentek, amikor elvettek a szociális szférában dolgozóktól egyhavi bért  tehát nem emeltek, hanem elvettek minden szociális szférában dolgozótól egyhavi fizetést. Az idei évben is 14 százalékos a béremelkedés, és ha a 2010-es bérekkel veti össze a mostani béreket, akkor egy 115 százalékos emelkedést tapasztal a szociális átlagbérek tekintetében, tisztelt képviselő úr. Ennyi többletforrást biztosítottunk ágazati bérkiegészítéssel, bérpótlékkal, többféle formában az ágazatban dolgozóknak. Ugyanakkor egy másik videó is kikerült a hétvégén az internetre, tisztelt képviselő úr, ezt ön jegyzi, a mai napon azonban lebuktak, hogy ebben valótlanságokat állítottak. Ön és a riportalanya azt állítja, hogy egy főállásban mentőtisztként dolgozó személyt szólítanak meg, miközben a mentőszolgálat egyértelművé tette, hogy nem dolgozik ilyen személy a mentőszolgálatnál, pedig elhangzik a videóban, hogy 43 éve mentősként dolgozik. Sőt, az is kiderült, hogy az Egészségügyi Szakdolgozói Kamarának a névjegyzékében sem szerepel ez a személy. Kiderült tehát, hogy egy olyan emberrel egy olyan látszatot keltettek önök, mintha valaki, aki az egészségügyben mentőtisztként dolgozna, nap mint nap az állami egészségügyben ápolná a betegeket, ő szólal meg ebben a videóban, de kiderült, hogy már az első mondataik sem voltak valósak.

Egy olyan videót készítettek önök, tisztelt képviselő úr, ahol a politikai igényeikhez igazították a tényeket, és nem pedig a tényekhez igazították azt, amit ebben a videóban elmondanak. Önöknek az a legkevesebb, hogy emiatt bocsánatot kell kérni, mert becsapták az összes magyar embert, egy olyan videót tettek közzé tudatosan, amiről tudták, hogy ami abban elhangzik, az nem valós. És ezzel nem tettek mást  túl azon, hogy önmagukat lejáratták, tisztelt képviselő úr, és hiteltelenítették magukat , mint az emberekben riadalmat keltettek egy álhír kapcsán, és rombolták az egészségügybe vetett bizalmat, ahol pedig több tízezer ember megfeszített munkában dolgozott a koronavírus-járvány alatt is.

Azonnal kérjenek elnézést, és ismerjék be, hogy hazudtak! (Dr. Zsigmond Barna Pál tapsol.)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. A videó elején kétszer is elhangzik az első percben, hogy főállású mentőtisztként dolgozik, és önök az Országos Mentőszolgálat székháza előtt vannak. Miért mentek oda az Országos Mentőszolgálat elé, ha ön most itt a parlamentben azt mondja, hogy nem dolgozik az Országos Mentőszolgálatnál? Miért azt a helyszínt választotta? Ön most azt állítja, hogy nem dolgozik a mentőszolgálatnál. Ha valaki nem a mentőszolgálatnál dolgozik, azzal miért a mentőszolgálat székháza előtt csinálnak videót? Ezt meg tudja magyarázni, tisztelt képviselő úr? Nem tudja megmagyarázni. Ezért kellett volna elnézést kérni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Dr. Zsigmond Barna Pál tapsol.)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ön kínosan kerülte a számokat, engedje meg, hogy kisegítsem, és ezzel egy kicsit árnyaljam, vagy inkább úgy mondom, hogy megcáfoljam azt, amit ön mondott. Ön azt mondta, hogy az idős, nehéz anyagi helyzetben lévő embereket segíteni kell. Ön a költségvetési törvényre hivatkozott, hogy abból azt olvassa ki, hogy nincs elég segítség. Mekkora összeg volt a nyugellátásokra fordított összeg az önök által beterjesztett utolsó költségvetésben? Mekkora, tisztelt képviselő úr? Ha megnézi ezt az összeget, és megnézi azt az összeget, hogy hány milliárd forint volt az, ami most a jövő évi költségvetésben szerepel, akkor azt látja, hogy 42 százalékos az emelkedés az önök által beterjesztett költségvetés és a mostani költségvetés között.

(17.40)

Ha megnézi, hogy a szociális és jóléti intézményi közszolgáltatások terén mekkora volt az önök idején beterjesztett költségvetésben szereplő összeg, és mekkora a mostaniban, akkor azt látja, hogy a mostaniban 139 százalékkal magasabb ez az összeg. Ön tehát azt mondja, hogy a szociálisan rászorulók részére kevesebbet költ ez a kormány, mint amit ön igazságosnak tartana.

Csakhogy ez a kormány a jövő évi költségvetésben több mint kétszer annyit, az önök által legutoljára beterjesztett költségvetés 239 százalékát tervezi költeni szociális célokra. Önöknek hol volt a szociális érzékenységük a 13. havi nyugdíj elvételekor, a 15-szöri rezsiemeléskor, a gyes utolsó évének elvételekor, a családi pótlék megvonásakor, a nyugdíjak megadóztatási kísérletekor, az ápolók, dolgozók egyhavi bérének az elvételekor? Hol volt akkor ez a szociális érzékenység, amiről most ön itt beszélt, tisztelt képviselő úr?

Önt egyetlenegy dolog cáfolja: maga a számsor, a költségvetési számsor, amelyben a növekmény nagyobb az önök kormányzása óta a szociális soron, mint amennyi az önök összes ráfordítása volt az önök által utoljára beterjesztett költségvetési törvényben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Megérte ma bejönnünk a Parlamentbe: a DK elismerte a kormány gazdaságpolitikájának eredményeit. Ilyenre sem került sor még az elmúlt tíz évben (Taps a kormánypártok soraiban.), hogy a Demokratikus Koalíció soraiból ismerjék el azt, hogy Európa legmagasabb gazdasági növekedését éppen az önök által legtöbbet kritizált kormány, az Orbán-kormány érte el. Köszönjük szépen az elismerésüket. Sokat kellett várni rá, de azt kell mondjam, megérte.Ezért a másik felszólításnak is eleget teszek. Azt mondta, hogy ne a tíz évvel ezelőtti számhoz, hanem egyéves távon hasonlítsam össze ezeket a számokat! Tisztelt Képviselő Úr! Nyugellátásokra a jövő évben 326 milliárd forinttal fogunk többet fordítani, mint idén. Szociális támogatásokra pedig 41 milliárd forinttal fogunk többet fordítani, mint az idén. Mindkettőnél tehát érzékelhető mértékű, nagy az emelkedés. Ezzel is tudjuk azokat segíteni, akik a válság miatt nehezebb szociális körülmények közé kerülnek.

Ne feledje: ezek a számok önöknél mínusz előjellel szerepeltek. A biztonság kedvéért elmondom, ezek mind plusz előjelű számok. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! A koronavírus-járvánnyal szemben Magyarország szerencsére sikeresen tudott védekezni. Ezt mutatják azok a számok, amelyek arról szólnak, hogy egymillió lakosra mennyi halálos áldozat jut. Ez Magyarországon jóval kevesebb, mint a legtöbb nálunk gazdagabb országban.

(9.40)

Közel feleannyi, mint Németországban, heted-nyolcadannyi, mint Svédországban, vagy tizenhatodannyi, mint Belgiumban. Ha megnézi ön az első hónapok elhalálozási számait Magyarországon most és az előző években, akkor azt látja, hogy május közepéig idén körülbelül 46 600 ember hunyt el, míg tavaly 50 ezer, tavalyelőtt pedig 49 500. Tehát jóval alacsonyabb az elhunytak száma, mint az elmúlt években, és jóval alacsonyabb az egymillió lakosra jutó, koronavírusban elhunytak száma, mint a legtöbb európai vagy nyugat-európai országban. Ez azért valósulhatott meg, mert nagyon széles körű volt az összefogás. Összefogtak a magyar emberek, változtattak az életformájukon, nem mozdultak ki, otthon maradtak, az egészségügy átállt egy teljesen más, járvány alatti működésre, a rendőrök, a szociális dolgozók, a közértekben, boltokban dolgozók és mindenki más is igyekezett az életformáját a járvány elleni védekezéshez igazítani.

Teljes volt az összefogás Magyarországon, ezért voltunk sikeresek. Ebből az összefogásból egyetlenegy részelem maradt ki, ez a magyar ellenzék. Mert önök itt a parlamentben, amikor szavazni kellett arról, hogy gyorsabban lehessen reagálni a járvány éppen aktuális fázisaira, ezt önök nem szavazták meg. Sem azt, hogy erről gyorsan lehessen dönteni, sem azt, hogy erre a kormány gyorsan, akár órák alatt tudjon reagálni. Sőt, nemcsak nem támogatták azt, hogy gyors reagálás legyen, hanem önök elkezdtek álhíreket terjeszteni, sőt nemcsak terjeszteni, hanem elkezdtek önök álhíreket gyártani. Betegeket riogatni, alaptalan vádaskodással előállni itt és a médiában, és így akartak politikai hasznot szerezni, miközben a magyar emberek összefogással igyekeztek a vírussal szemben védekezni.

Itt hallottuk a parlamentben Szabó Timea képviselő asszonyt, aki elmondta, hogy Magyarországon hal meg a legtöbb ember koronavírus-betegségben, ami hála istennek, messze nem igaz, sőt a jobban teljesítő országok közé tartozunk. Itt mondta el azt ő is először, aztán ezt többen mások is elismételték, hogy van egy olyan ápoló, aki pont az önéhez hasonló történetet mondott, hogy azért, mert állítólagosan kitettek kórházakból olyan embereket, akik ápolásra szorultak volna  ilyen nem történhetett meg, hiszen ilyen utasítást senki nem adott ki , ezért tíz betegből nyolc-kilenc beteg elhunyt.

Önök voltak azok, akik a CNN-ig is elfutottak, hogy Magyarországon még a parlament sem ülésezik.

Aztán itt volt Szél Bernadett képviselőtársunk, aki a német közszolgálati csatornának képes volt azt mondani, hogy Magyarországon az egészségügyi dolgozók nem kapnak védőfelszerelést, és ezután a teljes német médiát bejárta, miközben a saját ellenzéki, baloldali képviselőtársai a dobozokban, hegyekben álló több tonna védőfelszerelést szemlélhették meg a raktárakban.

Aztán itt volt Bencsik János képviselő úr, aki elment  elment?, belopódzkodott a hátsó bejáraton  a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházba, mint kiderült, a járványügyi szabályok megszegésével ment be két társával közösen a kórházba, és ott bemutatta, hogy nincs megfelelő védőfelszerelés, erről egy videót gyártott, hogy nincs megfelelő védőfelszerelés, és bemutatott bizonyos védőfelszereléseket, amelyekről kiderült, hogy látogatói védőfelszerelések, ő pedig úgy állította be, mint ha az orvosok és ápolók védőfelszerelése lenne. Ezért a kórház őt fel is jelentette.

Az egésznek a folytatása és talán a legelborzasztóbb példája az önök videója, tisztelt képviselő asszony, hiszen önök is videógyártásba kezdtek. Korózs Lajos képviselőtársa a hétvégén feltett egy videót, ami már annyira vállalhatatlan volt, hogy törölték, sőt annyira vállalhatatlan volt, hogy még a videót magyarázó közleményt is törölték az internetről, hiszen ott elmondják az Országos Mentőszolgálat székháza előtt, mentőautókat vágóképként bevágva, hogy egy 43 éve mentősként dolgozó, most is főállású mentőtisztnek az elmondását fogják hallani azok, akik az MSZP videóját megnézik, akiről azóta kiderült, hogy nem mentőtiszt. Nem is volt mentőtiszt. Nem szerepel a szakdolgozói kamarának a nyilvántartásában, nem szerepel az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak az ápolói nyilvántartásában. Tehát semmifajta hivatalos egészségügyi nyilvántartásban nem szerepel, és egy ilyen embert szerepeltetnek önök mint aki hiteles forrás, tisztelt képviselő asszony, és ugyanazt írták ki ennek a videónak a végére, amit ön itt mondott, hogy „ez itt az igazság”.

Tisztelt Képviselő Asszony! Miközben a magyar emberek összefogtak, miközben mindenki változtatott az életmódján és a munkakörülményein, akár civil polgár volt, akár egészségügyben dolgozott, akár rendvédelmi szerveknél dolgozott, akár szociális ellátásban dolgozott, ők változtattak, önök pedig csak álhírvideókat gyártottak és álhírvideókat terjesztettek. Önök így rombolták a védekezés eredményességét. Köszönöm a türelmét, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Én is cáfolni szeretném számokkal és tényekkel azt, amit szólamok szintjén az ellenzéki képviselők, Mesterházy és Varju képviselő urak mondtak a szegénységgel kapcsolatban.Az önök által oly nagyon szeretett brüsszeli számokat, Eurostat-számokat szeretném önöknek idézni, ami teljes mértékben cáfolja azt, amit önök mondtak, nevezetesen, hogy növekedne Magyarországon a szegénység az elmúlt tíz évben, hiszen a kormány politikájával, a munkahelyteremtéssel, a munkát terhelő adók csökkentésével pontosan hogy csökkenteni tudta a szegénységet.

Nagyon sok dimenzióban nézik ezt az önök által hitelesnek tartott intézetek. Az egyik ilyen a súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya. Az önök kormányzásának a végén ez 23 százalék volt az Eurostat szerint, most 8,7. A második a relatív jövedelmi szegénységi arány, ami a mediánjövedelem 60 százaléka alatt keresőknek az aránya, ez is csökkent 14-ről 12 százalékra. Ha ezt a társadalmi juttatások nélkül nézi, ott viszont egy 29 százalékról 19 százalékra való csökkenést tapasztal.

Szintén az Eurostat kimutatása szerint a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élők aránya, tehát akik két hét alatt nem dolgoznak kettő napot sem, 9,8 százalékról 3,7 százalékra csökkent.

(11.30)

És itt Mesterházy képviselő úr a mélyszegénységben élők számát és arányát hozta föl. Ezt úgy számolják ki, hogy aki ezeknek a különböző szegénységi dimenzióknak a metszetében van, tehát akire mind a három szegénységi dimenzió vonatkozik, az él mélyszegénységben. Az önök kormányzásának a végén 400 ezer körül volt ezeknek az embereknek a száma, most alig 100 ezer főt ér el. Természetesen szeretnénk, ha nullára csökkenne, csak azért a 400 ezernél a 100 ezer kisebb. Negyedére csökkent azok száma, azok aránya, akik Magyarországon mélyszegénységben élnek. Ne állítsák önök ezzel párhuzamosan azt, hogy Magyarországon nőtt volna a szegénység! Szerencsére ebben a dimenzióban is Magyarországon csökkent ez a mutató.

Ha megnézi háztartásokra bontva, nagyon röviden: a gyermektelen háztartásoknál 27 százalékról 17 százalékra, a gyermekes háztartásoknál 35 százalékról 20 százalékra csökkent azok aránya, akik bármilyen nélkülözésnek, akár a veszélyének is ki vannak téve. Hála istennek, hogy még Brüsszel sem tudja eltagadni, hogy ezek a mutatók Magyarországon pozitívan alakulnak. Bármit is mond itt az ellenzék, azt sajnos egyetlenegy számmal, egyetlenegy ténnyel sem tudták alátámasztani. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Csak nagyon röviden reagálnék arra, amit Ujhelyi képviselő úr itt elmondott. Ő a Brian életére gondolt, viszont nekem ilyen orwelli emlékeim hadd legyenek, amikor ön azt mondta, hogy a magyar kormány által indított konzultáció rossz, a Brüsszel által indított konzultáció jó. Tehát hogyha valamit onnan indítanak, ez a „négy láb jó, két láb rossz”, erre a logikára épülve a brüsszeli konzultáció jó, a magyar konzultáció rossz, erre emlékeztet. És általában is a felszólalása arról szólt, hogy mindenki mondjon le minden szuverenitáselemről. A magyar kormány mondjon le a szuverenitás azon részéről, hogy a közpénzekkel kapcsolatos döntésekbe beleszólása van, ezt adja át brüsszeli szervezeteknek, a magyar állam mondjon le arról, hogy büntetőhatósága van Magyarországon, adja ezt át nemzetközi szervezeteknek, a saját büntetőjogosítványait, minden csak arról szólt, hogy mi magyarok nem vagyunk képesek arra, hogy a saját ügyeinket vigyük, ezért adjuk át nemzetközi szervezeteknek, csökkentsük a szuverenitásunkat. Néha európai bizottsági javaslatokra vagy pénzforrásokra, néha az IMF-re hivatkozással ezt az elmúlt időszakban is sokszor megtették. Kevés konkrétum volt a javaslatai között. Az egyik konkrétum volt, hogy azt szeretnék, ha az önkormányzatok közvetlenül kapnának Brüsszelből forrásokat. Tisztelt Képviselő Úr! A 2007-2013-as európai uniós költségvetési ciklust ki tervezte? Önök. Megvolt a lehetőségük arra, teljes mértékben, egy teljes európai uniós ciklusra, hogy az önkormányzatok közvetlenül kapjanak forrásokat? Meglett volna a lehetőségük. Megtették? Nem tették meg. Miért nem tették meg? Kormányon voltak, akkor még stabil kormánytöbbségük is volt, egy teljes uniós ciklust önök tudtak meghatározni. Miért nem lépték meg azt, amit most követelnek, akkor, amikor kormányon voltak? Vajon miért van ez? Nem lehet, hogy ez azért van, mert igazából önök bármilyen eszközt felhasználnak  és ön itt el is szólta magát egy fél mondat erejéig , hogy Magyarország kevesebb uniós forráshoz jusson? Tisztelt Képviselő Úr! Ebből is látszódik, csak politikai motiváció van, semmi köze nincs ennek az önkormányzatisághoz vagy bármi egyébhez. Önök csak támadni akarják a kormányt, és olyan eszközt akarnak most bevetni, amihez, amikor 2007-ben lehetőségük volt, eszükbe nem jutott azt a konstrukciót létrehozni. Most, hogy ellenzékben vannak itt a parlamenten belül, és más politikai motivációik vannak, most rögtön elmondják.

Ön említette a brüsszeli segítséget, szeretném önt tájékoztatni, hogy az egészségügy területén is milyen  idézőjelben mondom  segítséget kaptunk Brüsszelből. Ön is tudja, lehetett igényelni a központi forrásokból védőfelszereléseket, Magyarország 250 ezer maszkot igényelt ebből, ön is tudja, hogy több tíz milliós nagyságrendben szerzett be egyébként Magyarország maszkokat, 250 ezerre jelentkeztünk, ez jutott volna Magyarországnak, 250 ezer maszk, ebből 54 ezret szállítottak le, melyet utána Magyarországnak teljes mértékben meg kellett semmisítenie, mert kiderült, hogy a minősége viszont nem megfelelő. Tehát egy olyan segítséget kaptunk, ami igazából semmire nem volt jó.

És a brüsszeli források kapcsán: hogy van az, tisztelt képviselő úr, hogy a budapesti szuperkórház építésére egészségügyi, brüsszeli forrást, egy fillért, egy eurócentet nem kapunk, de egyébként a CEU épületének a felújítására, bővítésére közvetlen brüsszeli forrás Budapestre jött? Azért nem kaptunk egészségügyi forrást, mert azt mondták, hogy Budapest túl fejlett az európai uniós támogatáshoz, EU-s forrást a budapesti szuperkórház építéséhez nem lehet felhasználni, bármilyen szép szólamokat is mondanak önök a brüsszeli egészségügyi forrásokról, de hogy, hogy nem, a CEU épületéhez egy másik uniós forrásból közvetlen támogatást lehetett kapni? Ahhoz nem volt túl fejlett Budapest, hogy a Soros-féle egyetemnek a fejlesztését ebből a forrásból intézzék. Ennyit arról, hogy mennyire érdemes magunkra támaszkodni, és mennyire érdemes nagy nemzetközi együttműködésekre vagy külföldi támogatásra hivatkozni.

Naivitás bárki részéről azt gondolni, hogy bármelyik más európai uniós ország nálunk jobban látja a mi érdekeinket, és nálunk jobban ki tud állni a magyar érdekekért. Nyilván ők kiállnak a saját nemzeti érdekükért, Magyarországért csak mi magyarok tudunk kiállni, és ezért a konfliktust vállalni is kell. Elnézést, kicsit hosszabb voltam, mint terveztem.

Fontos a jövő évi költségvetés szempontjából, hogy, bár egy járványhelyzet utáni gazdaság-újraindítási költségvetés, de minden, az EMMI-hez tartozó, tehát társadalmi, jóléti területen is többleteket találunk a jövő évi költségvetésben. Így az oktatás területén egy 78 milliárdos, tehát közel 80 milliárd forintos többlet szerepel, ami azt jelenti, hogy tíz év alatt több mint másfélszeresére nő az, amit oktatási sorokra tudunk fordítani.

Az egészségügyben még nagyobb mértékű az emelkedés, 156 milliárd forinttal jut több jövőre az egészségügyre. Ez 77 százalékos emelkedés tíz év alatt. Más kormányoknál azt tapasztaltuk, hogy válság idején az egészségügyben megszorítanak, vizitdíjat, kórházi napidíjat vezetnek be, fizetéseket csökkentenek, itt egy 156 milliárd forintos többletről beszélhetünk.

A nyugellátások területén egy 326 milliárd forintos többlet található a jövő évi költségvetésben. Ebből a nyugdíjprémium és a 13. havi nyugdíj újraépítésének a fedezete is megtalálható.

(12.30)

Kulturális tevékenységek bővítésére 26 milliárd forintnyi többlet található  ez tíz év alatt 174 százalékos emelkedés. Szociális és jóléti kiadásokra is 41 milliárd forintos többlet szerepel  ez 139 százalékos emelkedés egy évtized alatt. Minden területen tehát a válság ellenére is többletforrások vannak, a magyar családok biztonsága, a szociális biztonság, az egészség megőrzése bővebb forrásokból biztosítható.

Az is jellemző volt az elmúlt időszakban, hogy amikor válság ideje volt, akkor ritkán beszélhettünk béremelésekről. Akár más nyugat-európai országokban, akár Magyarországon, a válságkezelés egyenlő volt a baloldali kormányok alatt a megszorításokkal és a fizetések csökkentésével. Ezzel szemben az idei évben Magyarországon nem fizetéscsökkenésről beszélhetünk, bár válság van, legfeljebb egyes baloldali vezetésű önkormányzatoknál, hanem béremelkedésekről. A kulturális ágazatban a jogviszonyváltással párhuzamosan 6 százalékos béremelés van az idei évben. (Ungár Péter: Nominálisan mennyi?) Július 1-jétől a pedagógusok 10 százalékos béremelésre számíthatnak. A szociális ágazatban január 1-jétől visszamenőleg 14 százalékos béremelés volt. (Ungár Péter: Az mennyi nominálisan?) Az egészségügyi szakdolgozók, az ápolók esetében pedig már megvalósult egy 14 százalékos emelés az év elején, és az év második felében, novembertől pedig újabb 20 százalékos emelkedés fog történni a fizetésekben, ebben a ciklusban pedig összességében az ápolók esetében egy 74 százalékos béremelés.

Tehát Magyarországon nem megszorításokkal, nem fizetéscsökkentéssel kezeljük a válságot, hanem épp ellenkezőleg: a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítésével, és rengeteg ágazatban pedig béremeléssel, így a kultúrában, az egészségügyi szakdolgozók esetében, a szociális ellátásban és az oktatásban is béremelésekkel. Úgy gondoljuk, hogy így tudjuk a magyar emberek, a magyar családok biztonságát jobban megóvni, és így tudunk a gazdaság újraindításához is hozzájárulni.

Ezenkívül egy speciális béremelésre is hadd hívjam föl a figyelmüket, az iskolaigazgatók béremelésére. Itt 6 ezer intézményvezetőről, valamint ha a helyetteseket, a tagintézmény-vezetőket és az intézményi egységek vezetőit nézem, további 9 ezer emberről beszélhetünk, hiszen az ő esetükben is egy nagyon fontos feladat az, amit ellátnak. Egy iskolaigazgatónak egy teljes iskola működéséért kell felelni, kiválasztani jó tanárokat, ösztönözni őket a minél jobb teljesítményre. Éppen ezért fontos, hogy nemcsak a 10 százalékos általános pedagógusbér-emelés valósul meg, hanem az iskolaigazgatóknál egy további pótlékemelés, átlagosan azt mondhatjuk, hogy 50 százalékos pótlékemelés történik. Korábban az iskolaigazgatói pótlékok minimuma 84 ezer forint volt, ez most 126 ezer forint, a maximuma pedig 168 ezer forint volt, ez júliustól 358 ezer forint lesz, tehát egy érezhető emelkedés.

Ha valaki egyetemi végzettséggel iskolát vezet 25 év gyakorlattal, akkor pedagógus I. fokozatban az ő fizetése 715 ezer forintra, mesterpedagógusként pedig 812 ezer forintra is emelkedhet. Az igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezetők esetében pedig ennek a pótlékemelkedésnek a fele szintén megvalósul, így is meg kívánjuk becsülni az ő munkájukat, további ösztönzőként pedig egy több mint 100 ezer forintos további ösztönzési keret is a rendelkezésükre áll.

A válság idején tehát nem csökkentjük, hanem növeljük a béreket, az iskolaigazgatók esetében pedig azt a felelősséget, amit egy iskola irányítása jelent, ami a következő nemzedék felkészítése szempontjából is nagyon fontos, még többletemeléssel is igyekszünk díjazni.

Mi a magyar emberekre támaszkodunk, a magyar emberek teljesítményében hiszünk, nem olyan távoli ígéretekben, mint amilyeneket Ujhelyi képviselő úr mondott, hanem konkrét, a magyar emberek teljesítményéből, a magyar emberek befizetéséből, a magyar cégek befizetéseiből tudjuk ezeket a többleteket biztosítani. És ezek ténylegesen is megérkeznek, nem olyan, mint az a számla, amit a Brüsszelből befolyó vírusellenes támogatásokhoz nyitottunk, és azon egy nagyon kerek, nullaforintos összeg szerepel. Szerencsére a magyar gazdaság volt már olyan helyzetben, 2010-zel szemben, hogy ezeket a költségeket állni tudta a vírusvédekezéssel kapcsolatban is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti sorokból.)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, annak köszönhetően, hogy a magyar emberek összefogtak, legyenek bár orvosok, egészségügyi dolgozók, rendvédelmi dolgozók, szociális dolgozók vagy civilek, Magyarország több országhoz képest is sikeresebben védekezett a koronavírus-járvánnyal szemben, és ez látható különböző adatsorokban. Így például ön is idézte azt, hogy egymillió lakosra vetítve az elhunytak száma milyen. Ez Magyarországon jobb, mint Törökországban, Finnországban, Romániában vagy Ausztriában. Magyarországon feleakkora az egymillió lakosra vetített elhunytak aránya, mint Dániában vagy Németországban; harmadakkora, mint Luxemburgban vagy Svájcban; hatodakkora, mint Írországban vagy Hollandiában; hetedakkora, mint Svédországban; tizedakkora, mint Olaszországban vagy Spanyolországban; és tizenötöd-akkora, mint Belgiumban. Köszönjük mindenkinek, aki a védekezésben részt vett, és valóban, ezt a nemzeti egységet megteremtette a koronavírussal szembeni védekezésben, hogy a maga részét kivette ebből a feladatból, ebből a kihívásból. És nyilvánvalóan ezért fontos a nemzeti konzultáció is, hogy az az egység, amely a koronavírussal szembeni védekezésben megteremtődött, a konzultáción keresztül a későbbi védekezési fázisokra is meglegyen az országban.

Ha viszont nem az országokat nézem, hanem a fővárosok eredményeit, akkor pont fordított számsort láthatunk, hiszen ha azt nézzük, hogy a fővárosban a fertőzöttek aránya miként viszonyul az országos átlaghoz Magyarországon, ez Budapesten két és félszeres, tehát két és félszer akkora volt Budapesten a fertőzöttek aránya százezer lakosra vetítve, mint az országos átlag. Ennél rosszabb öt főváros esetében volt: Pozsony, Helsinki, Berlin, Moszkva és Brüsszel. És ennél szinte az összes többi város jobb eredményt mutatott, így jobb volt Budapestnél Koppenhága, Dublin, Washington, Párizs, Szófia, Oslo, Prága, Varsó, Madrid, Athén, Lisszabon, Riga, Stockholm, Vilnius, Ljubljana, Amszterdam, Bukarest, Zágráb, Bécs, Tallinn, Berlin, London és Róma teljesítménye is. Ebből látszódik tehát, hogy nem mindegy, hogy egy kormány és nem mindegy, hogy egy fővárosi vezetés hogyan áll a koronavírussal szembeni védekezés frontján.

(15.00)

Tisztelt Képviselő Úr! Az ellenzékre itt a parlamentben sem lehetett számítani, hiszen semmit sem támogattak, ami segítette volna a vírussal szembeni védekezést, de a parlamenten kívül sem. Ma senki sem tudná, ki az a Németh Athina, ha itt a parlament plenáris ülésén Szabó Timea rá nem hivatkozott volna. Senki sem tudná, ki ez a hölgy, ha a Korózs Lajos vezette bizottságban szintén Szabó Timea nem az ő példáján keresztül akarta volna bemutatni, hogy miért nem volt sikeres a magyar járvánnyal szembeni védekezés. És senki sem tudná, ki az a Németh Athina, ha Korózs Lajos a videóját nem készítette volna el róla, ott állva a magyar mentőszolgálat Markó utcai székháza előtt, és nem keltette volna azt a látszatot, hogy itt egy regisztrált egészségügyi dolgozóról van szó, aki valóban egészségügyi dolgozóként megfelelő szakképzettséggel valamelyik egészségügyi intézménynél dolgozik.

Mint kiderült, a mentőszolgálatnál nem dolgozik, és nem is dolgozott. Sorra határolódtak el tőle a többi nem állami, hanem magán-mentőszolgálatok, hogy ott sem dolgozott, és kiderült, hogy semmifajta egészségügyi névjegyzékben nem szerepel, tehát sem szakdolgozóként, sem mentőtisztként nem dolgozik.

De nemcsak az előbb említett politikusok, hiszen azért Tóth Bertalan is elsők között volt, aki tovább osztotta Korózs Lajosnak ezt a Facebook-posztját, de a Financial Timestól az Euronewsig mindenki tett azért, hogy Németh Athina nevét nemcsak Magyarországon, hanem világszerte is mindenki megismerje, és rá hivatkozzanak akkor, amikor a magyar koronavírus elleni védekezést támadni akarják.

De emlékezhetünk arra is, amikor egy várpalotai ügyből kívántak országos hírt a Mancs segítségével generálni, amikor azt mondták, hogy ott is egy magát ellátni képtelen személyt kellett a várpalotai kórházból kihozni. Majd később a polgármester asszonynak kellett tisztázni a helyzetet, hogy a városi kórház egyébként mentességet kapott, tehát ilyen helyzet elő sem fordulhatott.

És emlékezhetünk arra is, amikor az előbb említett politikusok és az előbb említett orgánumok orosházi esetet próbáltak szintén országos hírré vinni, és ez pár órán keresztül sikerült is, amikor azt mondták, hogy valakit a kórházból elbocsátottak, és a rá következő napon vagy napokban az otthonában elhunyt. De mint kiderült, a kórház felajánlotta, hogy az ápolási részlegén továbbra is maradhat a beteg, de a beteg tisztában lévén a saját állapotával, maga döntött úgy, hogy inkább hazamegy, és az utolsó napjait inkább otthon tölti, mint a kórház ápolási részlegén.

Ebből is a kormány elleni igaztalan támadást akartak generálni. És emögött mindenhol (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) ellenzéki politikusok vagy pedig hasonló nemzetközi kormányellenes orgánumok állnak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Teljes paradigmaváltás, amit képviselő úr mondott, hiszen azt mondta, hogy az Erzsébet-program egy jó program, miközben az ellenzék, a Demokratikus Koalíció eddig mindig ellene szavazott azoknak a javaslatoknak, amiket itt a parlament elé terjesztettünk, és az Erzsébet-program támogatását kértük. Tehát kérjük, hogy akkor ezentúl ne a „nem” gomb megnyomásával jelezzék a támogatásukat, hanem az „igen” gomb megnyomásával. A másik: tisztelt képviselő úr, ez egy olyan program, amelyet nemhiába több nemzetközi elismeréssel is jutalmaztak, hiszen sok nehéz helyzetű család számára a nyári táborozásra a lehetőséget jelenti, nyilván idén a napközis táborokban. Arra törekszünk, hogy több mint százezer fiatal jusson el jelképes összegért, 100 forintos napi összegért Erzsébet-táborokba, és részesüljön többféle programban is. Tehát ez egy rendkívül fontos szociális segítség is a szünetben, és azt hiszem, hogy ezen a nyáron még inkább szükség van a szülőknek erre a segítségre, hiszen sokan a szabadságukat már a koronavírus-járvány alatt kivették, éppen ezért kevesebb időt tudnak a nyári időszakban szabadságként kivenni, és a gyermekükkel együtt lenni.

Ugyanakkor arra is felhívnám a figyelmüket a tisztelt ellenzéki képviselő hölgyeknek és uraknak, hogy a mai napon is számtalanszor mondták, hogy az önkormányzatok számára ez nehezebb, az nehezebb, miközben itt egy olyan programról beszélünk, amelyet általában az önkormányzatok szoktak megszervezni, sőt, ha azt nézzük, önkormányzati feladat is a nyári gyermekfelügyelet, a nyári gyermektáborozás megszervezése, itt pedig sok milliárd forintból az állam átvállalja ezt a terhet minden esetben; ahogy ön is mondta, itt iskolák, közművelődési intézmények, művelődési házak pályázhattak. De ha az Erzsébet-program nem lenne, és ezeket a napközis táborokat az állam pénzéből az Erzsébet Alapítvány nem szervezné meg, akkor ez mind a helyi önkormányzatokra hárulna feladatként, és az ő költségeik lennének magasabbak.

(16.40)

Tehát kérem, hogy a mérleg serpenyőjének mindkét oldalát egyenlően nézze, és azt is ismerje el, hogy itt bizony az önkormányzatok válláról is levesz egy anyagi terhet az állam, mindamellett, hogy Európa legnagyobb léptékű szociális nyári üdültetési programját  sőt, nemcsak nyári, hiszen év közbeni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) üdültetési programját is  valósítja meg az állam. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Köszönöm szépen.

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Szerencsére az elmúlt években egy jól bejáratott módja van annak, tisztelt képviselő úr, hogy kik azok a pedagógusok, akik ezekben a programokban részt vesznek, sőt az ottalvós táborokban más önkéntes segítők is részt vesznek ebben; és szerencsére nem a DK logikája szerint zajlik. Az önök idejében arra kellett törekedni, és az volt egy óriási kiállás a zánkai központ vezetőjétől, hogy nem engedte Gyurcsány Ferencnek piaci alapon hasznosítani és privatizálni a zánkai gyermektábort, hanem az még generációkon keresztül is a magyar fiatalok nyári szüneteit és közös élményeit fogja nonprofit és szociális alapon ellátni, tisztelt képviselő úr. Ez a különbség az önök hozzáállása és a mi hozzáállásunk között, és ez a tábor ilyen kondíciók mellett az elmúlt időszakban is jól működött, és most is jól működik.

Az is jól látható, hogy önök támadják az iskolaőr intézményét, márpedig mi úgy gondoljuk, hogy azon 500 iskolában, ahol a legnagyobb veszélynek vannak kitéve a pedagógusok, ott igenis ezekre az emberekre szükség lesz, akik iskolaőrként belépnek, ők a rendőrség szervezeti rendszerén belül fognak működni. Ott lesznek egy külön résznek a tagjai, és így fognak az iskolákba bekerülni. A rendőrség fog gondoskodni a kiképzésükről, és a rendőrség fogja fizetni a bérüket, de nyilván a működésük az iskola működési rendjéhez, a nyári szünethez (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) és a tanítási időszakhoz fog igazodni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Az elmúlt években a kormány több olyan törvényjavaslatot is benyújtott ide, a parlament elé, amely az alapvető élelmiszerek áfáját csökkentette.Ezeket a javaslatokat az ellenzék nem támogatta. Viszont akkor, amikor egy korábbi válság volt Magyarországon 2006 környékén, akkor viszont egy általános, 5 százalékos áfaemelést hajtott végre Magyarországon a baloldal. Tehát amikor kormányon voltak és válság volt, akkor emelték az általános forgalmi adót 5 százalékkal, amikor pedig mi 2010 óta alapvető élelmiszeráfa-csökkentési javaslatokat nyújtottunk be, azokat nem támogatták a baloldal részéről. Tehát kérem, tartson ez ügyben egy kis önvizsgálatot, hogy pontosan ki és mit tett a nyugdíjasok elszegényedésének megakadályozása érdekében, tekintettel arra is, hogy pont a baloldal volt az, aki elvette a 13. havi nyugdíjat, és a jobboldal az, amely a válság éveiben fokozatosan, négy év alatt visszaépíti a 13. havi nyugdíjat.

Tisztelt Képviselő Asszony! Azt mondta, hogy nő a szegénység a nyugdíjasok körében. Ezt az adatot pontosan honnan vette?  ha lenne szíves elmondani. Hiszen az Eurostat adatai szerint a szegénység és a társadalmi kirekesztődés veszélyeztetettségével a legtágabb körben érintett nyugdíjasok aránya 19 százalékról 14,5 százalékra csökkent. A súlyos anyagi nélkülözésnek kitett nyugdíjasok aránya  tehát 65 év felettiek aránya pontosabban, az idős emberek aránya  16,2-ről 6 százalékra csökkent az Eurostat kimutatásai szerint. Legyen kedves, mondja már el, hogy a saját állításait mire alapozta!

Tisztelt Képviselő Asszony! Az elmúlt időszakban mi 38 százalékkal emeltük a nyugdíjakat. Ez 10,3 százalékos vásárlóérték-emelkedést hozott létre. Ez a 10,3 százalék az ön mondandójának a cáfolata. Ön azt a valótlanságot állította, hogy a kormány mindig alultervezi az inflációt, hogy a nyugdíjasok pénzét használja, ez valótlanság, tisztelt képviselő asszony, ön is tudja. Pont az ennek a 10,3 százaléknak az alapja, hogy voltak olyan évek, amikor alultervezett, volt, amikor fölültervezett volt az infláció ahhoz képest, ami megvalósult, és ha az infláció mértéke kisebb a tervezettnél, akkor a különbözet ott marad a nyugdíjasoknál. Azt senki sem veszi vissza, hanem az beépül a nyugdíjukba, és ennyivel emelkedik a nyugdíjak értéke. Innen folytatom majd az egy percben.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Nem tudtuk meg, hogy ön milyen számítások alapján mondja azt, hogy növekszik Magyarországon a 65 év felettiek körében a szegénység, tisztelt képviselő asszony. Azt biztosan tudjuk, hogy ha a baloldal lenne kormányon, akkor a rezsidíjak továbbemelkedtek volna, és nem csökkentek volna, ami nagyon sok idős ember számára jelentett volna nehézséget. Azt is biztosan tudjuk, hogy nyugdíjprémium kifizetésére valószínűleg nem került volna sor, hiszen sohasem tudott a baloldal olyan gazdasági emelkedést felmutatni a gazdaságpolitikájával, amely megalapozta volna azt, hogy nyugdíjprémiumra sor kerülhessen. És azt is tudnánk, hogy a nyugdíjkasszán tovább nőtt volna az a 357 milliárd forintos hiány, amivel mi ezt 2010-ben átvettük, de nyugdíjprémiumra, Erzsébet-utalványra, rezsiutalványra, tehát többletjuttatásokra 273,5 milliárd forintot fordítottunk az elmúlt időszakban.

És még csak annyi, tisztelt képviselő asszony, hogy az ön előtt fekvő költségvetésitörvény-javaslatban 77 milliárd forint szerepel többletként a 13. havi nyugdíj egyheti összegének visszaépítésére, nyugdíjprémiumra pedig 53 milliárd forint. Ez az, amivel többet tervezünk többek között a jövő évi költségvetésben, szemben azzal, mint hogyha a baloldal kormányozna Magyarországon. Köszönöm szépen.

(16.50)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! 2010-ben úgy fogtunk hozzá a kormányzáshoz, hogy gondoltuk, nem tartható fenn az az állapot, hogy Magyarországon az egyik legkevesebb adófizető legyen, ha a hasonló közép-európai országokat nézi vagy az európai más hasonló országokat nézi. Több mint egymillióval sikerült az adózók számát Magyarországon növelni, pontosan azért, mert legálissá váltak a jövedelmek, fehéredett a gazdaság elektronikus pénztárgépek és mások nyomán, illetőleg 800 ezer új munkahely is teremtődött, ennek révén a közös teherviselésben ki-ki a maga részét sokkal inkább vállalja most, és ennek is köszönhető az az izmosodás, erősödés, ami a magyar gazdaságban is található.

Ennek fontos része az is, hogy az egészségügyi rendszerben és a tb-kasszában is meglegyenek a befizetések, és mindenki, aki munkát vállal, kivéve nyilván a kedvezményezetti kör, hiszen arról elfelejtett említést tenni. Ezért ez a tb-törvény-módosítás egy nagyon széles kört tartalmaz, akiknek nem kell tb-járulékot fizetni, de mindenki másnak, aki elvileg munkaképes  tehát alkalmas arra, hogy munkát végezzen, mert nem tanul, nem a gyerekkel van otthon, nem megváltozott munkaképességű, hanem képes arra, hogy valóban munkát végezzen , nekik ugyanúgy kell fizetni a tb-járulékot, mint mindenki másnak. Ez a társadalmi igazságosság, hogy a kockázatközösségből mindenki a maga körülbelül 7 ezer forintos részét vegye ki. Úgy gondoljuk, hogy hosszú távon így fenntartható egy egészségügyi rendszer.

Ami a háziorvosokat illeti, az talán hosszabb kérdés, mint 30 másodperc, de röviden elmondanám, hogy két fogalmat egy kicsit kevert. A praxistámogatások révén már körülbelül 700 ezer ember alap háziorvosi egészségügyi ellátását tudtuk biztosítani azzal, hogy praxistámogatást és letelepedési pályázatot kínáltunk  ez 20 millió forint vissza nem térítendő támogatást is jelenthet egy háziorvosnak , másrészről a fogorvosok számában is messze fölötte vagyunk a 200 ezer főnek, akinek a támogatását ezen fogorvosi praxispályázatok révén tudtuk biztosítani.

A praxisközösségek kialakítása pedig ezeknél a pályázatoknál általában többéves pályázat volt, tisztelt képviselő úr, tehát, akik elnyerték idén vagy tavaly, ők több évre nyerték el a praxisközösséghez szükséges támogatást, ezeket folyamatosan hívják le, tehát ezek messze átnyúlnak az idei évbe, és messze átnyúlnak a jövő évbe is, azok a pályázati források, amelyeket akár uniós, akár hazai forrásból megnyertek a praxisközösségek. Köszönöm a türelmét.

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Ez pont annyira igaz, mint az ön többi állítása, tehát semmi köze a valósághoz. Ahogy az előbb is elmondtam önnek, tisztelt képviselő úr, a praxisközösségek kialakítása nem normatív alapon, hanem pályázati alapon történt, eddig is pályázati keretből finanszíroztuk, és a továbbiakban is ezekből a pályázati keretekből tudjuk finanszírozni. (Tordai Bence: Eddig szerepelt a költségvetésben, most nem szerepel!)

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Az önök pártja a munka nélküli jövedelem pártja. (Tordai Bence: Az önök pártja az éhenhalás pártja!) Önök azt mondták, hogy az emberek számára úgy is biztosítson jövedelmet Magyarország, hogy közben munkát nem kell végezni, és sok minden más javaslatuk is erre vonatkozik. Ezt a modellt kísérletként Finnországban bevezették, egy vagy két évig kipróbálták, és rájöttek még Finnországban is, hogy ez nem működik, ha az emberek munka nélkül kapnak jövedelmet, akkor nem akarnak utána dolgozni. Önök azt mondják, hogy az a munkavállalási kedvet növeli, Finnországban pont ennek az ellenkezőjére jutottak, ott, ahol ezt élesben bevezették, ezért is vezették ki, tisztelt képviselő úr. (Nacsa Lőrinc: Bukó!)

Úgyhogy önök egy Finnországban már valóban elbukott javaslatot próbálnának Magyarországon bevezetni. Persze, önök minden más hasonló javaslatra is vevők, mi viszont egy munkaalapú országot építünk (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), ahol az emberek, ha tisztességesen dolgoznak (Az elnök ismét csenget.), akkor arra számíthatnak, hogy jobban fognak tudni élni (Az elnök ismét csenget.), ha tisztességesen dolgoznak, akár, mint a szüleik, de ehhez…

ELNÖK : Köszönöm szépen.

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: …munkára van szükség, munka nélküli jövedelemre nem lehet jövőt építeni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Frakcióvezető Asszony! Tisztelt Ház! Arról elfelejtett említést tenni, tisztelt frakcióvezető asszony, hogy ön képletesen szólva egy sántakutya-díjat kiérdemelt itt az Országgyűlésben, hiszen ennél vehemensebb felszólalásaiban itt, a parlament plenáris ülésén is és bizottsági ülésen is előszeretettel hivatkozott a kormánnyal szembeni támadásai során Németh Athinára, arra az álmentősre (Szabó Timea közbeszól.), akinek az elbeszélése alapján egy kamuvideó is készült, és ön még arra sem vette, gyűjtötte össze a bátorságot, hogy kiálljon akár itt, akár máshol, és elnézést kérjen a magyar emberektől azért… (Szabó Timea: Szálasiért elnézést kértetek?)

ELNÖK: Képviselő asszony, megkapta az előbb a szót. Legyen szíves, türtőztesse magát! Parancsoljon!

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: …amiért mindenkit megtámadott ezzel: kormányzatot, védekezésben részt vevő egészségügyi dolgozókat, orvosokat, ápolókat, mentősöket és mindenki mást.

(12.20)

Rendkívül vehemensen itt volt, aztán megkérte egy képviselőtársát, hogy esetleg ő mondjon pár szót erről, és próbálja önt kimenteni, tisztelt képviselő asszony, de mind a mai napig itt a parlamentnek és a teljes magyar közvéleménynek ön adós egy nagyon vaskos bocsánatkéréssel, tisztelt képviselő asszony. (Szabó Timea közbeszól.) Mert itt kiabálta a parlament ülésén többször ennek a hölgynek a nevét, hogy ő a bizonyíték arra, hogy a kormányzat intézkedései hibásak voltak (Szabó Timea közbeszól.), és kiderült, hogy az egész igazából egy álmentősnek egy kamusztorija (Szabó Timea: Hányan haltak meg?), amit egy kamuvideóban hoztak ki…

ELNÖK: Képviselő asszony, mérsékelje magát, legyen szíves! (Szabó Timea: Teljesen mérsékelt vagyok, elnök úr!) Nem tűnik úgy. Nem tűnik úgy. (Szabó Timea: Ön egy kicsit ideges…) Képviselő asszony, legyen szíves, mérsékelje magát, mert konzekvenciái lesznek annak, amit csinál. (Szabó Timea: Nahát! Mi?) Ön öt percen keresztül folyamatosan gyalázta, sértegette a kormányoldalon lévőket: a minisztereket, a kormányt, a képviselőket. (Szabó Timea: Melyik része nem volt igaz?) A kormányoldal ezt tűrte, csöndben hallgatta, mert a demokrácia szabályai szerint ezt kell tennie. Most az államtitkár úrnál van a szó, önnél viszont nincs (Szabó Timea közbeszól.), legyen szíves, hallgasson, vagy pedig ki fogom tiltani az ülésről. (Szabó Timea közbeszól.) Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót ismételten, elnök úr. A frakcióvezető asszony két dolgot szokott a kérdésre adandó válasz alatt tenni: vagy folyamatosan bekiabál, vagy egyszerűen egy perc után feláll és kimegy az ülésteremből (Szabó Timea: Most itt vagyok!), hiszen többször ezt is megtette. Önnek ez a párbeszéd, önnek ez a demokrácia: bejön, valótlanságot állít, egyrészről egy álmentősnek (Szabó Timea közbeszól.) a kamu elmondása alapján, vagy pedig egész egyszerűen kimegy, és valótlanságokat állított, tisztelt képviselő asszony, pontról pontra a költségvetés kapcsán is. Azért nem mondott számokat, mert egyetlen szám sem igazolta volna önt. (Szabó Timea közbeszól.) Ezért ön csak azt mondta, hogy nincsenek többletlehetőségek a jövő évi költségvetésben. Tisztelt Képviselő Asszony! Tudja ön, mennyivel növekszik az oktatás költségvetése, amely növekmény ön szerint semmit nem ér (Szabó Timea közbeszól.), a következő évi költségvetésben, idénről jövőre? 78, majdnem 80 milliárd forinttal. (Szabó Timea közbeszól.) Tudja, mennyivel növekedett 2010 óta? 783 milliárd forinttal. (Szabó Timea közbeszól.) Tudja ön, mekkora értékű növekedés ez? Több mint 54 százalékos növekedés. Ön azt mondta, hogy semmilyen többlet nincs az egészségügyben (Szabó Timea közbeszól.) a jövő évre.

Tisztelt Képviselő Asszony! 156 milliárd forintnyi többlet van a jövő évi egészségügyi költségvetésben, és ha megnézi az elmúlt éveket, azt látja, hogy 917 milliárd forintot talál, ami 77 százalékos növekmény. Ez ön szerint a semmi, tisztelt képviselő asszony? (Szabó Timea közbeszól.) Azért nem mond számokat, mert ahogy Németh Athina esetében is valótlanságokra építette az érvelését, most is (Szabó Timea: Ennyi a válasz?) valótlanságokra építi, és ezért véletlenül sem mond számot, mindig kerüli a számokat, mindig kerüli a tényeket (Szabó Timea közbeszól.), mert a tények és a valóság a liberálisokat csak zavarják, a legnagyobb ellenségük, ezért kerülik. De végigmondom önnek.

Nyugellátásokra a jövő évi költségvetés 326 milliárd forinttal tartalmaz többet, 2010 óta 1159 milliárd forinttal emeltük az erre fordítható kereteket. A jövő évi költségvetésben a kulturális tevékenységre fordítható keret is 26 milliárddal növekszik, és mivel nyilvánvalóan arra készülünk, hogy megvédjük (Szabó Timea közbeszól.) a magyar gazdaságot, a magyar társadalmat egy válságtól, ezért fontos, hogy szociális ellátásokra is közel 41 milliárd forinttal költünk többet. És tudja, mennyivel költünk többet, hány százalékkal költünk többet szociális ellátásokra, mint az önök barátai és szövetségesei, akikkel majd együtt fognak indulni?

Az előbb itt csatába hívta ön mint mégiscsak a talán mérhetetlen nagyságú Párbeszédnek a képviselője, csatába hívta (Tordai Bence, dr. Vadai Ágnes és Szabó Timea közbeszól.) a teljes ellenzéket. Tudja, hogy mennyivel többet költünk az ön szövetségeseihez képest szociális ellátásokra, hány százalékkal? Csak a növekmény 139 százalék. (Közbeszólások az ellenzék soraiból.) Közel két és félszerese. Szívesen elmondom önnek, tisztelt képviselő asszony: önök 325 milliárdot költöttek, az általunk beterjesztett költségvetés 776 milliárdot tartalmaz, ami 451 milliárd forintos növekedés, tisztelt képviselő asszony. Erre számíthatnak a magyar emberek (Szabó Timea közbeszól.), ha az önök által vizionált nagy összefogásban hisznek, tisztelt képviselő asszony.

Az önkormányzatokról számtalan valótlanságot mondtak az elmúlt időszakban. Az önkormányzatok kapcsán talán a László Imre mondataival kapcsolatos véleményre jobban kíváncsiak lettünk volna, de azt is kerülte, ahogy a saját korábbi itteni álláspontját is kerülte, de az önkormányzatok számára is (Szabó Timea közbeszól.) 16 százalékos többletet biztosít a jövő évi költségvetés.

Tisztelt Képviselő Asszony! Ön most is azt tette (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), mint a válság idején, mint a koronavírus-járvány idején minden esetben: akadályozta, hogy a kormány az emberek érdekében cselekedjen (Szabó Timea: Én személyesen?), a parlamenten kívül pedig álhírekkel és kamuvideók gyártásával próbálták Magyarországot és a védekezésben részt vevőket lejáratni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.  Dr. Vadai Ágnes: 5 perc 31 másodperc!)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Én magam hat órán keresztül álltam a Népjóléti bizottság rendelkezésére, tiszti főorvos asszony is egy egész délutánon keresztül, az operatív törzs ügyeleti központjának vezetője, a Külügyminisztérium képviselője is, valamennyien álltunk a bizottság rendelkezésére. Nem volt semmifajta korlát, a bizottság tagjai bárhány kérdést feltehettek, és bizony, jó néhány kérdést fel is tettek, azokat a kérdéseket, amelyek elhangzottak öntől az elmúlt percekben, szinte kivétel nélkül feltették ezen a bizottsági ülésen, és mivel a mi válaszidőnk is korlátlan volt, ezért volt idő arra, hogy mindegyik kérdésre választ is adjunk. Tehát ezek a kérdések előfordultak a Népjóléti bizottság meghallgatásán, és meg is történt az ezekre való válaszadás, tisztelt képviselő asszony.A másik része ennek  hogy is mondjam? Egy ilyen indítvány, egy ilyen javaslat, hogy nézzük meg, mi az igazság a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban, attól a Korózs Lajostól és Szabó Timeától van, akik maguk is a parlamentben egy álmentős vallomására, elmondására hivatkoztak több alkalommal  az egész baloldal erre hivatkozott a Financial Timestól az Euronewsig mindenkinek , attól a Korózs Lajostól, az ön frakciótársától, aki kamuvideót gyártott. Most meg azt akarja megvizsgálni, hogy az általa gyártott kamuvideóban elhangzottak, amelyekről bebizonyosodott, hogy már az első mondata is hazugság, hogy az az illető egészségügyi dolgozó lenne, hiszen semmilyen egészségügyi dolgozói nyilvántartásban nem szerepel, semmilyen mentőszolgálatnak nem volt az alkalmazottja, nos, az ebben a videóban elhangzottak valósak-e.

Miközben önök is elismerték, hogy valótlan, mert levették a videót az internetről, és utána próbálták magyarázni, de még magyarázó közleményt is levették az internetről. Most pedig arra állítanának fel egy parlamenti vizsgálóbizottságot, hogy az önök által elismerten hamis tartalmú kamuvideóban elhangzottak valósake vagy sem, és ezt vizsgáltatnák ki a magyar Országgyűléssel, tisztelt képviselő asszony.

Ez még egy politikai törekvésnek is gyenge, nemhogy egy közjogi felvetésnek itt a parlamentben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Talán a tárgyilagosság előrébb vinne minket ebben a vitában. (Bangóné Borbély Ildikó: Én tárgyilagos voltam!)Tisztelt képviselő asszony, ami videót az MSZP Németh Athinával gyártott, az valóban egy kamuvideó. Minden más esetben, ahol önök bármilyen kérdést felvetettek, kaptak választ, ezt ön is nagyon jól tudja, hiszen ön személyesen kapott itt a parlamentben erre választ pár héttel ezelőtt, most mégis úgy beszél, mintha ezt a választ ön még nem kapta volna meg a parlamentben. Részletes tájékoztatást kapott ön is arról, hogy ezeket az eseteket kivizsgálták, amelyikre konkrétan rákérdezett, arra konkrét választ is kapott. Most pedig feláll a parlament ülésén úgy, mintha ezek nem történtek volna meg, csak azért, hogy indulatosan az emberekből még indulatot hozzon ki, tisztelt képviselő asszony.

(15.20)

Igen, óriási összeget fordított Magyarország lélegeztetőgépek vásárlására, mert azt mondtuk, hogy nem fordulhat elő olyan eset, mint Spanyolországban és Olaszországban, hogy embereknek, akik lélegzésük rásegítésére lélegeztetőgépre szorulnak, ne legyen kellő számú lélegeztetőgép. És védőfelszerelésekből is milliós, tízmilliós és százmilliós nagyságrendben szereztünk be, pontosan azért, hogy minden magyar kórházban, minden magyar intézményben ez rendelkezésre álljon. Azt hiszem, a védekezés eredményességét az mutatja, tisztelt képviselő asszony, hogy harmada az egymillió főre eső halottak száma, mint Svájcban vagy Luxemburgban, vagy hatoda, mint Hollandiában vagy az USA-ban. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! Hadd idézzem önnek önmagát, tisztelt képviselő úr! Ön azt nyilatkozta, Arató Gergely Gyurcsány Ferenc után, őt visszahangozva: „Teljes őrület a járvány csúcsán érettségit rendezni”. Jól jellemzi ez az egy mondat is az önök „felelősségteljes”, de a valóságban teljesen felelőtlen magatartását a koronavírus-járvány alatt az oktatás területén is, hiszen önök egyik napról a másikra úgy zárták volna be az iskolákat, hogy elveszett volna a diákoknak az a féléve, hogy a tanárok fizetése kétséges lett volna, és még érettségit sem tartottak volna, ami azt jelenti, hogy 84 300 diák nem tudta volna letenni az érettségit. (Arató Gergely: Ez nem így van!) De kiderült, hogy mindegyik állításuk téves és hibás volt. És ha önök hoztak volna döntéseket a magyar oktatás területén, akkor diákok milliószámra, pedagógusok százezer számra, érettségizők pedig több tízezer számra lennének sokkal, sokkal, sokkal nehezebb helyzetben, mint ahogy most vannak. (Arató Gergely: Ez nem igaz!)Az érettségi vizsgákat megtartottuk 1144 helyszínen, bármennyire is tiltakoztak ellene, 355 300 vizsgát teljesítettek, és szerencsére, mivel kellőek voltak a védekezési intézkedések, ezért semmifajta járványügyi kockázat ezek kapcsán nem merült föl.

Ilyen volt az ön többi hozzászólása is, tisztelt képviselő úr. Ön azt állította, hogy nincsenek digitális eszközök, amelyek a diákokat tudnák segíteni az iskolákban. 350 ezer digitális eszköz érhető el az iskolákban, és ezek jó részét, aki igényelte, az haza is vihette, és otthon tanulhatott belőle.

Ha csak azt nézem, hogy a digitális oktatás keretében júniusban mennyi jegyet írtak be a KRÉTA-rendszerben a diákok számára: 17 236 403 érdemjegyet rögzítettek a KRÉTA-rendszerben a digitális munkarend mentén a magyar diákoknak így virtuálisan az ellenőrzőjében.

Ön is láthatta, hogy ha meg akarta nézni: az M5-ös csatorna reggeltől estig különböző tematikák mentén oktatást segítő tartalmakat sugárzott.

Ön azt mondta, hogy nem volt módszertani ajánló. Tisztelt Képviselő Úr! Az első napokban már letölthetővé vált, és önnel szemben sok tízezer tanár, sőt százezres nagyságrendben összességében, de sok tízezer már az első napon is, azon a hétvégén is letöltötte az Oktatási Hivatal honlapjáról.

A KRÉTA-rendszerben a tanulói értékelések száma összességében meghaladta az 57 milliót, tisztelt képviselő úr. Volt olyan nap, amikor 700 ezer jegyet rögzítettek ebben a KRÉTA-rendszerben.

De ettől függetlenül abban egyetértek önnel, hogy nagyon nagy elismerés illeti nemcsak a magyarországi tanárokat, akik átálltak nagyon rövid idő alatt egy digitális munkarendre, és nagyon sok kreatív megoldásuk volt, hanem a magyarországi szülőket is, hiszen őket is egy virtuális Eötvös-díj illetné meg ebben a félévben, hiszen ők voltak azok, akik a gyermekeikkel otthon újra elővették a tankönyvet, elővették a digitális tananyagokat, és együtt haladtak a diákokkal. Elismerés illeti a magyar tanárokat, elismerés illeti a magyar szülőket. Ha megnézzük, Európában is az egyik legjobban sikerült ezt az akadályt, a koronavírus-járvány miatti akadályokat venni, tisztelt képviselő úr.

Hadd cáfoljam meg röviden egy-két mondatát! Ön azt mondja, hogy az új NAT és az új tankönyvek sérthetik az iskolák autonómiáját. Tisztelt Képviselő Úr! Ezek emelik 20 százalékra a szabadon felhasználható órakeretet, magyarul, sokkal nagyobb lehetősége van minden tanárnak, minden iskolának saját karaktert formálnia, sokkal nagyobb a saját lehetőségük.

Ön azt mondja, hogy micsoda korszerűtlen az új NAT. Túl azon, hogy jóval korszerűbb, mint a korábbiak, és a tankönyvek is, ha csak a történelemkönyvet nézi, 60 oldallal rövidebbek. Tehát pontosan az az igény, ami megmutatkozott, hogy csökkenjen a tananyag, most már oldalszámban tetten érhető, leckeszámban is tetten érhető, és ez mind-mind többletlehetőséget biztosít az iskolák, az osztálytermek falain belül.

De ami talán a mai napon a legfontosabb, hogy a mai nappal minden magyarországi tanár bére 10 százalékkal emelkedik (Arató Gergely: Ez nem igaz!), ágazati és szakmai pótlékot kap minden pedagógus-munkakörben foglalkoztatott tanár Magyarországon. És nemcsak az ő fizetésük emelkedik, hanem rajtuk kívül emelkedik az iskolaigazgatók, az iskolaigazgatók helyetteseinek, tagintézmény-vezetőinek is a bére. Ez azt jelenti, hogy ma már egy 1000 fő feletti iskolát vezető mesterpedagógus, tehát aki a mesterpedagógus fokozatot is megszerezte, egyetemi végzettsége van, és 35 éve van a pályán, akár 858 690 forintot is kereshet. De aki egy kisebb, 400 fő feletti intézményt vezet, 35 éve tanít, pedagógus 2 besorolású, és egyetemi diplomája van, ő is 688 000 forintot tud hazavinni, és 6 ezer igazgatón kívül 9 ezer helyettesnek is nő a bére, és az összes pedagógusnak 10 százalékkal a mai naptól emelkedik a fizetése.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Ön akar több forrást a magyar egészségügynek vagy sem? (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.) Ha ön többet akar, akkor szavazza meg a költségvetést pénteken, mert ezzel 156 milliárd forinttal tudja növelni az egészségügyi forrásokat Magyarországon. Ha az előző években is megszavazta volna a költségvetéseket, akkor összességében 77 százalékkal, több mint 900 milliárd forinttal növelte volna azokat az összegeket, amelyeket a magyar költségvetés az egészségügyre fordít, és valamit tudott volna szépíteni abból, amit az önök kormánya 2010 előtt művelt, amikor nem egészségügyi béremelésről volt szó, és nem a béremelés mértékéről volt szó, hanem önök bért csökkentettek, minden magyar ápoló esetében, minden magyar orvos esetében bért csökkentettek, és emellett még 6 ezer egészségügyi dolgozót el is bocsátottak.

Teljesen más a mostani helyzet, amikor a béremelések mértékéről beszélünk, teljesen más az a helyzet, amikor a válság évében is azt mondjuk, hogy bár 2020 valóban egész Európában és az egész világon a koronavírus-járvány miatt egy nagyon-nagyon nehéz gazdasági esztendő, de ebben az esztendőben mi nem csökkentjük a béreket az egészségügyben, mint önök tették, amikor kormányoztak, hanem kétszer növeljük: januárban növeltük 14 százalékkal az ápolók fizetését, és novemberben fogjuk növelni 20 százalékkal az ápolók fizetését; a válság évében 34 százalékos növekedés lesz. És nem csak az egészségügyben, az oktatásban is mától 10 százalékos emelkedés van, az iskolaigazgatók pótléka esetében egy 50 százalékos pótlékemelésről beszélhetünk általánosságban, a szociális dolgozók esetében 14 százalékos, a kulturális dolgozók esetében 6 százalékos fizetésemelésről beszélhetünk, a válság évében, tisztelt képviselő asszony  és nyilván ezt szeretnénk folytatni a következő években is.

Ha tehát ön tényleg többletforrást szeretne a magyar egészségügyben, akkor egyrészről kérje számon a frakciótársait, hogy az a sok száz milliárd forint hogy került ki az egészségügyből 2010 előtt, hiszen az OECD kimutatásai szerint az önök kormánya volt az egyetlen a 2004 és 2010 közötti időszakban, amely GDP-arányosan csökkentette az egy főre eső egészségügyi kiadásokat, nem volt másik OECD-tagállam, az akkori, baloldal által vezetett Magyarország volt az összes OECD-tagállam közül az egyetlen, amely csökkentette az egészségügyi kiadásokat GDP-arányosan egy főre vetítve  azóta a hetedik legnagyobb mértékben emelkedett Magyarországon az egészségügyi költségvetés.

Ha tehát ön tényleg többletforrást szeretne, ha azt szeretné, hogy a jövő évben is legyen meg a fedezete az idén két ütemben is megemelt ápolói fizetéseknek, ha ön azt szeretné, hogy legyen fedezete a járványügyi készültségnek  hiszen halljuk a híreket nap mint nap, hogy melyik országban emelkedik ismételten a fertőzötteknek a száma, melyik országban vezetnek be újra korlátozó intézkedéseket , ha ön azt szeretné, hogy mind a kettőnek, a béreknek is és a járványügyi készültségnek is legyen meg a fedezete, akkor szavazza meg a jövő évi költségvetést, és adjon még 156 milliárd forintnyi többletet Magyarországon az egészségügyi ágazatnak, tisztelt képviselő asszony.

Önökre nem számíthattunk az egészségügyi védekezésben sem, sem akkor, amikor gyorsítva kellett volna tárgyalni törvényjavaslatot, sem akkor, amikor meg kellett volna hosszabbítani a járvány miatt a veszélyhelyzetet, sem akkor, amikor a járványügyi készültségről való szavazás volt itt a parlamentben. Álhírgyártásban nagyon erősek voltak, különböző álhírek továbbításában nagyon erősek voltak, mert kerestek-kutattak olyan emberek után, olyan következmények után, amelyekkel a kormányt támadhatták volna, de miután több hét alatt kiderült, hogy ilyet nem találtak, ezért egy álhírt gyártottak, arról egy videót tettek közzé, amit megosztottak a Facebookon, minél több helyen, és így próbálták a kormányt lejáratni, de 24 órán belül lebuktak, hogy már a bemutatkozásnál is valótlanság volt, amit abban a videóban állítottak, tisztelt képviselő asszony.

Ha önökön múlt volna, a koronavírusos betegek vizitdíjat fizettek volna akkor, amikor elmentek diagnosztizálni, hogy ők koronavírusosak vagy sem, amikor mondjuk, egy tesztelésre elmentek volna. Vagy ha önökön múlt volna, akik koronavírusos betegséggel a kórházban feküdtek, napidíjat kellett volna hogy fizessenek (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.), kórházi napidíjat, azért, hogy koronavírus-betegséggel a kórházban őket ellássák. Ez volt az önök egészségügyi rendszere, tisztelt képviselő asszony, amit csak egy népszavazással sikerült eltörölni Magyarországon, amikor annak a Fidesz-KDNP az élére állt. Önök tehát óriási veszélyt jelentettek volna, tisztelt képviselő asszony, mert nem azzal foglalkoztak, hogy Magyarországon segítsenek.

Amikor 8 millió maszkot mondtak, hogy annyi van a védekezésre a raktárakban, már 80 millió volt. Azt mondták, üresek a raktárak; amikor beengedtük önöket, azt mondták, hogy azonnal ki kell osztani mindet, mert megtalálták, valóban vannak ott védőfelszerelések. És önök mivel foglalkoztak a veszélyhelyzet alatt? Az Euronewstól a Financial Timesig álhíreket terjesztettek, tisztelt képviselő asszony. (Az elnök csenget.)

Ha többletforrást akar a magyar egészségügynek, szavazza meg a jövő évi költségvetést! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A Semmelweis-nap is egy jó alkalom arra, hogy büszkék legyünk a magyar egészségügyre, a magyar egészségügyi rendszerre és a magyar egészségügyben dolgozókra. Talán sokan emlékeznek rá, pár héttel ezelőtt történt, amikor a koronavírus-járvány egyre inkább terjedt világszerte, akkor még a Google is a kis keresőképét Semmelweis Ignácra cserélte, mert a magyar egészségügynek világhírneve van. Amikor ma a különböző összehasonlításokat olvassuk, hogy melyik egészségügyi rendszer, illetve melyik ország hogyan teljesített a koronavírus-járvány alatt, mennyire tudta megvédeni a saját polgárait attól, hogy betegek legyenek, és súlyos következményei legyenek a koronavírus-járványnak, akkor itt bizony Magyarország az európai élmezőnyben szerepelt, és jóval, nagyságrendekkel jobb eredményt tudunk felmutatni a védekezésben, mint Németország, mint Svédország, mint Svájc, mint Belgium, Olaszország vagy Spanyolország, vagy akár az Amerikai Egyesült Államok, nálunk sokkal erősebb országok. De mégis sokkal gyengébbek voltak a védekezés során, mint mi, magyarok.

Ezért illeti meg nyilván többszörös köszönet a mai napon az egészségügyben dolgozó orvosokat, ápolókat, gyógyszerészeket és mindenki mást, aki az egészségügy területén dolgozott és dolgozik, hiszen az ő helytállásuk, gyors alkalmazkodásuk, bátorságuk, innovativitásuk is kellett ahhoz, hogy valóban Magyarország sikeresen vészelje át a koronavírus-járványt, más országokhoz képest sikeresen védekezzen. És minden magyar embert is természetesen köszönet illet meg, hiszen a magyar emberek is nagyon sokat tettek azért, hogy sem ők maguk, sem a családtagjaik, sem az ismerőseik, sem a barátaik ne legyenek fertőzöttek.

Fontos, hogy a következőkben is ügyeljünk erre, hiszen azért messze nem múlt el a járványügyi veszély, úgyhogy Semmelweis-napon a magyar egészségügyben dolgozókat is nagyon nagy köszönet illeti meg. Ennek egy szimbolikus leképeződése az az 500 ezer forintos juttatás, amelyet a magyar egészségügyi dolgozók kapnak.

Itt összességében 170 ezer emberről beszélhetünk, aki a mai napon, ezekben a napokban ezt a juttatást megkapja, és több mint 100 milliárd forint az, amit a kormány erre a célra fordít, a napokban 100 milliárd forintnyi összeget utal ki az egészségügyben dolgozók számára, megköszönve azt, hogy megvédték a magyar embereket, megvédték a magyar családokat a koronavírus-járvány nagyon nehéz és a korábbiakban ismeretlen időszakában is.

Mi ezt szeretnénk folytatni, tisztelt képviselő úr, a következőkben is, akkor is, amikor a jövő évi költségvetésről döntünk, amely 156 milliárd forinttal tartalmaz többet majd egészségügyi kiadásokra, mint az idei évi költségvetés, és 918 milliárd forinttal tartalmaz többet, mint az a költségvetés, amit mi 2010-ben az önök szövetségeseitől örökül kaptunk. Hiszen nyilvánvalóan többletforrásokra van szükség, és ennek meg is van az eredménye. Megvan az eredménye a 77 százalékos emelkedésnek az egészségügyi költségvetésben, hiszen Magyarországon a várható élettartam is lassan már, azt mondhatjuk, két esztendővel nőtt az elmúlt tíz év során. Ennek sok minden tényezője van, többek között az egészségügynek is a fejlesztése, nyilván sok más, életmódbeli tényező is van a várható élettartam alakulásánál.

De fontos tényező az is, tisztelt képviselő úr, amit örömhírként tudok önnek mondani, hogy Magyarországon csökkent a kórházi fertőzésekben elhunytaknak a száma, és nálunk jóval gazdagabb nyugat-európai országokkal, mondjuk, Finnországgal vagyunk egy szinten, vagy nálunk akár több országnál jobb eredményt is fel tudunk mutatni a kórházi fertőzések kapcsán, és ez is azoknak az intézkedéseknek és többletforrásoknak köszönhető, amelyek az elmúlt években vagy elmúlt évtizedben történtek, tisztelt képviselő úr.

És nagyon fontos a bér, amit ön is mondott; kiemelte az ápolói béreket. Hadd emeljem ki én is, hiszen valóban ez az a terület, ahol a leginkább előre kell lépjünk. Azt láthattuk, hogy nagyon nagy mértékben csökkent az orvosok elvándorlása Magyarországról külföldre, több mint kétharmadával csökkent azoknak a száma, akik külföldi munkavállaláshoz engedélyt kértek, és több mint 1500-an pedig nem is mentek ki, hanem visszatérek külföldről és itthon dolgoznak. De az ápolók tekintetében fontos volt előrelépni, és ezért döntött úgy a kormány, hogy négy év alatt 72 százalékkal emeli az egészségügyben dolgozó ápolók bérét, az idei évben kétszer, januárban 14 százalékkal, novemberben 20 százalékkal. Az idei évben csak ezekre a béremelésekre többletként 82 milliárd forintot fordítunk a költségvetésben, akkor is, amikor nyilván nehéz gazdasági helyzet van Európa minden országában, amikor a járványügyi védekezés több száz milliárd forintba került, akkor is egészségügyi béremelésre ebben az esztendőben 82 milliárd forint többletet fordítunk.

De nemcsak az ápolók esetében láthat ön emelkedést, hanem azt is láthatja, hogy mondjuk, egy háziorvosi praxisnak is a bevétele egy évtized alatt havi 800 ezer forint körüli összegről másfél millióra emelkedett. Mindenkit köszönet illet a Semmelweis-napon, aki az egészségügyben dolgozik.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, az igazán kritikus helyzetekben derül ki, hogy egyrészről egy egészségügyi rendszer egy ilyen stresszhelyzetben hogyan tud helytállni, ebben a magyar egészségügyi rendszer szerintem sok ellenzéki kritikus várakozásán is felül, de nagyon jól helytállt. Sokan beszéltek becsmérlően, lekezelően a magyar egészségügyi rendszerről, főleg ellenzéki politikai oldalról politikai szándékból a magyar egészségügyi rendszerről, és most megmutatta a koronavírus-járvány, hogy olyan felkészült emberek dolgoznak a magyar egészségügyi rendszerben, és maga a rendszer is úgy működik, hogy más nyugat-európai országokban sokszoros sajnálatos halálozási adatokat hozott a koronavírus-járvány, de itt Magyarországon mi jobban meg tudtuk védeni a magyar embereket, mint a nálunk gazdagabb országokban. Másrészről pedig egy ilyen kritikus helyzet megmutatta, hogy a magyar emberek össze tudnak fognak. Itt most úgy tudtak összefogni, hogy mindenki otthon maradt, ez volt a furcsa módja az összefogásnak. Az pedig rendkívül sajnálatos, hogy míg voltak olyan országok Nyugat-Európában, ahol még belső nemzetiségi megosztottságok is nehezítik a belpolitikai helyzetet, de mégis össze tudott fogni kormányoldal és ellenzék; Magyarországon ilyen adottságok nincsenek, de mégsem tudott az ellenzék a koronavírus elleni védekezésben egységet képezni és segíteni azt, hogy minél gyorsabban, minél hatékonyabban tudjunk védekezni.

De ez szerencsére nem befolyásolta negatívan az egészségügyben dolgozók munkáját, és hogy a mai napon duplán is, triplán is köszönetet mondjunk mindnyájuknak nemcsak azzal, hogy 170 ezer egészségügyi dolgozó számára a bruttó 500 ezer forintos juttatás összességében 101 milliárd forint értékben megérkezik, hanem minden más módon is. A korábbiakban nyilván este 8-kor akár tapsolással, de minden más módon is köszönjük az ő munkájukat, kiválóan vizsgáztak egy ilyen nagyon nehéz világjárvány idején is, büszkék vagyunk a magyar orvosokra, büszkék vagyunk a magyar ápolókra, mert megmutatták, hogy a magyar orvosok és a magyar ápolók világszinten is megállják a helyüket, és sokkal eredményesebben tudnak védekezni, mint más országok, más gazdagabb országoknak is az egészségügyi rendszerei.

Az elmúlt időszakban igyekeztünk ennek a feltételeit is minél nagyobb mértékben megteremteni különböző ellátási formákban is: 91 vidéki kórház részleges vagy teljes felújításával, 54 rendelőintézet felújításával, 107 mentőállomás felújításával. Ha csak azt nézzük, hogy tényleg a mentőkre is micsoda feladat hárult, azért egy percet szánjunk külön nekik is. Azért a mentőszolgálat munkatársai voltak azok, akik a háziorvos és az infektológus jelzése után kimentek azokhoz a családokhoz, ahol koronavírus-gyanús beteg volt, és mintát vettek, az első időszakban be is vitték a potenciális beteget, utána pedig a mintát vitték be óriási leterhelés alatt védőfelszerelésben, utána a mentőautókat fertőtlenítve. Ők is a frontvonalban dolgoztak, és ők is az egyik legnagyobb leterhelést kellett hogy elviseljék egy ismeretlen kórral szemben. Fontos, hogy az idei esztendőben 254 új mentőautó érkezik az Országos Mentőszolgálathoz. Ha az elmúlt éveket összeszámolom, már több mint 800 új mentőautó érkezett az Országos Mentőszolgálathoz, így igyekeztünk 107 mentőállomás felújításával és 34 új mentőállomás építésével az ő munkájukat is segíteni. Ezenkívül pedig 23 teljesen új rendelőintézetet is építettünk Magyarországon.

De fontos, hogy a vizsgálati kapacitások is növekedtek. Ha csak a CT-vizsgálatokat nézem, míg 2010-ben 762 ezer vizsgálatot végeztek el egy évben, most már az elmúlt esztendőkben 1 millió 252 ezer vizsgálat volt egy év alatt. Míg korábban 15 milliárd forintot fordítottak erre 2010-ben, most már évi 30 milliárd forintot fordítunk erre, 64 százalékos növekedés van tehát a CT-vizsgálatok számában, és ennek a fedezetét az évről évre emelkedő egészségügyi költségvetési keretek mind biztosították.

Ezzel szemben mit tett az ellenzék? Az egyik ellenzéki képviselő a hátsó kapun beosonva azt mutatta be, hogy látogatói védőfelszereléseket használnak az orvosok és az ápolók a kórházon belül. Ez akkora hazugság volt, hogy a kórház fel is jelentette ezt a képviselőt. Jávor Benedek úgy kicsinyellte le az egészet, hogy ez egy relatíve ártalmatlan járvány, sőt Arató Gergely még azt is elszólta az ATV műsorában, hogy halálozási arány tekintetében sajnos jól áll az ország. Szabó Timea pedig azt mondta itt a parlamentben, hogy Magyarországon halnak meg a legtöbben, amit már többször cáfoltunk. Ők támadták a védekezést, lekicsinyellték a védekezésben dolgozók teljesítményét, mi elismerjük a mai napon is és az év 365 napján is.

Semmelweis-napon is Isten éltesse az egészségügyi dolgozókat! (Taps a kormánypártok soraiban.)

(12.10)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Több témát is érintett, engedje meg, hogy pontonként cáfoljam azt, amit ön a kormánnyal szemben felhozott. Ön azt mondta, hogy a jövő évi költségvetésben az egészségügyre kellene többet fordítani. A jövő évi költségvetés 156 milliárd forinttal fordít többet egészségügyre, mint az idei évi, tehát nyugodtan megszavazhatja holnap a költségvetést, tisztelt képviselő úr. Ha összehasonlítja az önök által utoljára elfogadott költségvetéssel, akkor 77 százalékos többletet talál benne egészségügyi célokra.

Ön azt is állította, hogy jövőre az önkormányzatok kevesebből gazdálkodnak. Ez egy fontos érv ahhoz, hogy valóban, Magyarországon érdemes a matematikaoktatással sokat foglalkozni, ugyanis az idei évben 739 milliárd forint kiadás jelentkezik a költségvetésben az önkormányzatok részére, a jövő évben pedig 857,8 milliárd forint, ami azt jelenti, hogy 118 milliárd forinttal több; ez 16 százalékos emelkedés, tehát nem elvonásról, kevesebbről van szó a költségvetésben, tisztelt képviselő úr, hanem többletről van szó. Ennyit a matematikáról.

Újpest kapcsán az látható  és ezt a polgármester is nyilatkozta , hogy Varju László napi szinten egyeztet az önkormányzati munkáról. Ennek persze lehetne pozitív oldala is, de hát mik történnek közben az újpesti önkormányzatnál, miközben ön napi szinten egyeztet a polgármester elmondása szerint?

(8.30)

Ki lett a helyi rendelőnek a vezetője? Ungár Klára. Hogy, hogy nem, ő tudott visszatérni, a baloldal régi ismert politikusa. És ki lett, először úgy tűnt, hogy egy jogi tanácsokkal foglalkozó személy az önkormányzatnál, majd később azt kommunikálták, hogy nem, bármennyire is ügyvédi irodában volt gyakornok, de kommunikációs szakemberként számítanak az ő munkájára a polgármesteri hivatalban? Gréczy Márton, Gréczy Zsolt, az ön párttársa, egykori frakciótársának a fia. Így intézik önök, mióta hatalomra kerültek, Újpesten az ügyeket, a régi baloldali politikusok és a saját családtagok gyors helyzetbe hozásával.

Ön a tao elleni ellenzéki mozgalomnak a Che Guevarája. Mind a bíróságokon, mind itt a parlamentben rendkívül érzelemtől átitatottan szólal föl, és valóban egy nem létező probléma ellen hétről hétre harcba hívja a baloldali ifjúgárdisták táborát  most már ehhez a gárdához nem is teszek megjegyzést, mert bal- és jobboldali gárdisták egyaránt vannak benne , tehát a közös, egyesített gárda élén ön Che Guevaraként küzd a taotámogatások ellen.

Csakhogy ön itt egy vega burgerbe került húspogácsaként (Derültség.), mert ha egy kicsit körülnéz maga körül, tisztelt képviselő úr, ha megnézi az önkormányzati világot, vagy Brüsszelre kacsint bal szemével, akkor egyaránt azt látja, hogy tényleg, ön egyedül maradt ebben a küzdelemben. Mert mi az iszonyatos csapda az önök taoellenes, elmúlt években folytatott hadjáratában?

Mi az iszonyatos csapdahelyzet abban, amikor kisstílű, rövid távú politikai haszonszerzés miatt támadják a taorendszert? És ez megnyilvánul, ha egy kicsit tágabbra nyitjuk a perspektívát. Ön itt támadja a taorendszert hetek, hónapok, évek óta folyamatosan.

De mit tesznek az önkormányzatok? Másban sem bíznak a saját sportfejlesztéseik kapcsán, amikor helyi sportcsarnokot kell felújítani, a helyi sportolók öltözőit kell felújítani, vagy azt a pályát kell felújítani, vagy amikor valamilyen jövőképet kell kínálni a fiataloknak, és sportolásban szeretnének minél jobb eredményeket elérni akár a megyei bajnokságban, akár országos bajnokságban, mindenki mást sem csinál, csak taoforrásokat gyűjt; a baloldali polgármesterek is. És azzal fotózkodnak, a Facebookon olyan fotókat tesznek közzé, amin azt mutatják, hogy hogyan gyűjtöttek taoforrást a helyi ilyen-olyan, kisebb vagy nagyobb sportegyesületeknek. Másban sem bíznak az önök helyi politikusai, mint hogy taóból tudnak fejleszteni. A rendszer, amit önök itt támadnak, azt az önök polgármesterei a Facebookon posztolva, mindenhol, ahol csak lehet, használják, kihasználják, mert így tudnak az embereknek segíteni. Akinek közvetlen felelőssége van az emberek iránt, az sokkal inkább a taorendszer pártján áll.

A másik fele ennek a vega burgernek pedig Brüsszel. Tisztelt Képviselő Úr! Hat évre engedélyezte Brüsszel a taorendszert. Hogy lehetne nem átlátható? Hogy lehetne bármifajta szabálysértési probléma vele, ha az önök szoros szövetségese, még Brüsszel sem tudott belekötni, és azt mondta, hogy ez egy átlátható, szabályos, törvényes rendszer? Hat évre engedélyezi ezen konstrukció szerint, tisztelt képviselő úr. Úgyhogy ez egy elég erős csapdahelyzet szerintem, és a rövid távú politikai gondolkodás meg mutatja, hogy nincsen perspektívája hosszú távon.

Ami pedig a konkrét ügyet illeti, tisztelt képviselő úr, amit Újpesten ön is említett, annak kapcsán pedig hadd mondjam el, hogy ez nem egy taotámogatásokkal kapcsolatos probléma, amit felvetett, hanem taotámogatásból megszereztek eszközöket, idáig a taorendszernek a része le is zárult, és utána a gyanú szerint nem megfelelően bántak vele. Csakhogy ez nem taokérdés, ez egy sima, szövetségi vagy egyesületi vezetési kérdés, hogy utána, amit taóból megszereztek, törvényesen elszámoltak, lezárták a taós részt, utána mire használták. Ebben az ügyben nyomoznak valójában, de ez nincs összefüggésben a taorendszerrel. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A törvények megszegői sohasem lehetnek előnyben a törvények betartóival szemben, így van ez az iskolai erőszak esetén is. Akit bármilyen erőszak ér az iskolában tanárként, diákként, amellé rögtön oda kell állnia az államnak, rögtön segítséget kell nyújtani, mert elfogadhatatlan, hogy bárki félve menjen be az iskolába akár diákként, akár tanárként, mert attól fél, hogy valaki őt megveri, bántalmazza, agresszíven lép föl vele, folyamatosan fizikai vagy verbális agressziónak van kitéve. Egyrészről emberhez sem méltó így járni az iskolába, sem tanárként, sem diákként, másrészről teljesen ellehetetleníti azt, hogy valaki tanítson vagy tanuljon az iskolában. Elfogadhatatlan! És ezért elfogadhatatlan az, hogy ezt a törvényjavaslatot, amiről holnap fog az Országgyűlés tárgyalni, amely bevezeti egyrészről az iskolaőrséget, másrészt majd a későbbiekben elmondom, hogy mennyi minden más intézkedést, ezt támadják szakszervezetek, baloldali politikusok.

Ez a javaslat pontosan megvédi abban az 500 iskolában, amely majd önként jelentkezik, hogy ő kér ilyen segítséget, azokat a tanárokat, akik nem tudnak tanítani. Mert ha egy osztályteremben nem fogadnak szót a diákok a tanárnak, abban az osztályban nincsen tanítás, azoknak a diákoknak a jövője elveszett. Mert aki nem tud az iskolában tanulni, ahol van egy osztályközösség, huszon-egynéhány diák, akik közül van kettő-három, amelyik félelemben tartja a többieket, vagy megakadályozza fizikailag, erőszakkal, hogy a tanár érdemben föl tudjon lépni, hogy a tanárnak tekintélye legyen, hogy egy osztályteremben rend legyen, akkor annak az osztálynak a többi tagjának a jövőjét is elvették. Nem fog végzettséget szerezni, nem fog jó munkát találni azért, mert van pár diák, aki a többieket és a tanárt is fizikailag tudja fenyegetni. Ezért fontos az ő érdekükben fellépni.

Nem ez az első intézkedés, amelyet a kormány meghozott. Nagyon sok mindent tettünk már eddig is azért, hogy megelőzzük az ilyen helyzeteket  bűnmegelőzési célból is , és nagyon sokat tettünk, hogy szigorúbban büntessük az ilyen helyzeteket.

Egyrészről már 2012-ben szigorítottuk a büntetési tételét annak, ha valaki a tanárára vagy tanárra támadt. Elindítottunk pedagógusoknak olyan konfliktuskezelési továbbképzéseket, amelyekben ők is meg tudják előzni ezt a helyzetet, vagy úgy tudnak fellépni egy ilyen, nem várt helyzetben, hogy már előre is átgondolják velük szakemberek, hogy mit kell ilyenkor tenni a saját maguk érdekében és az osztály érdekében. Volt ebben mentálhigiénés alapképzés pedagógusoknak, ENABLE-program és más. Több mint ezer pedagógus vett már részt ezeken.

Az iskolapszichológusok számát megdupláztuk azért, hogy azon diákoknak, akikben ott van a veszély, hogy esetleg agresszíven lépnek föl, tudjunk emberi, lelki segítséget és támaszt adni. Akinél tehát lehetőség van arra, hogy iskolapszichológussal próbáljunk neki segíteni, hogy ő maga is jobban beilleszkedjen az osztályba, és ne legyen agresszív, azoknak most már kétszer annyi iskolapszichológus tud segíteni, mint egy évtizeddel ezelőtt. Ezért is akartuk a gyermekeknek, akik otthonról úgy jönnek el és olyan nevelést kapnak, hogy az iskolában a többiek tanulását vagy fizikai épségét veszélyeztetik…  nekik dupla annyi iskolapszichológus próbál segíteni.

2000 iskolarendőr van már, 200 középiskolában bűnmegelőzési tanácsadók is segítenek abban, hogy az ilyesfajta cselekményeket megelőzzük. Ezek voltak, amiket eddig tettünk már, pontosan azért, hogy ne alakuljanak ki ilyen helyzetek, de úgy látjuk, hogy többféle külső körülmény is nyilván ebben közrejátszik, de ezeknek a helyzeteknek a száma nem lett nulla, és nem csökkent olyan szintre, amit szerettünk volna elérni, éppen ezért egy új törvénycsomagot is benyújtottunk ide a Házba.

Ennek egyik része az iskolaőrség felújítása. Szeptember 1-jétől fognak azokba az iskolákba érkezni, ahol ezt az iskola kéri; természetesen egyeztetve mindenhol a fenntartókkal. Ők testi kényszert és bilincset használhatnak abban az esetben, hogyha egy tanár riasztja őket. Erre szeretnénk egy mobilalkalmazást is minél hamarabb kifejleszteni, hogy egy pánikgombbal tudják a többi tanárt és az iskolaőrt is értesíteni arról, hogyha valamelyik osztályteremben agresszív helyzet van.

Ha pedig rátámadnak az iskolaőrre is, tehát a diák rátámad az iskolaőrre, akkor abban az esetben önvédelemből használhat vegyi eszközt vagy rendőrbotot, fegyver ezeknél az iskolaőröknél nem lesz. Különleges kiképzést kapnak, pedagógiai, pszichológiai, rendészeti és bűnmegelőzési képzést is, és csak a szükséges és arányos mértékben léphetnek föl, de ezekben az esetekben viszont fel kell lépniük, mert az nem lehet, hogy kevés agresszív ember megfélemlítésben tartsa az egész osztályt és akár a tanári kart is.

A törvénycsomag a büntethetőségi korhatárt is leszállítja, hiszen sokszor a fiatal kor miatt tudtak egyesek kicsúszni a büntethetőség alól. A bűnügyi költségeket a szülőkre lehet terhelni abban az esetben, ha elítélik a gyermeket, illetőleg az iskoláztatási támogatás is jogerős elítélés esetén 12 hónapra felfüggeszthető, mert a szülőnek is jelentős felelőssége van akkor, ha a gyermekét nem nevelte arra, hogy a tanárra hallgasson, és a többi diákot ne zavarja, és ne agresszív legyen az iskolában. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ön egy félmondattal említette, hogy mennyire fontos a vírus elleni védekezés, és önök is mindent megtesznek azért, hogy a vírus ellen Magyarország hatékonyan tudjon védekezni. Ezt a frakcióülésen is elmondhatta volna, tisztelt képviselő úr, ott, a baloldali pártok között (Derültség a Jobbik soraiban.  Dr. Brenner Koloman: A KDNP, igaz?), amikor arról volt szó, hogy támogatjáke azt a javaslatot, amely 15 nap után a veszélyhelyzet meghosszabbításáról szólt. Mert ha önöknek az lenne a legfontosabb valójában, hogy Magyarország eredményesen tudjon védekezni, és gyorsan tudjon reagálni, akkor azt megszavazták volna. De nem ez volt önöknek a legfontosabb. És most is, ha a legfontosabb az lenne, hogy felkészüljünk, és mindenki egységesen tudjon védekezni a második hullámmal szemben, akkor nem a nemzeti konzultáció ellen uszítanák az embereket, akkor nem azt mondanák, hogy különböző irodákba és helyekre vigyék be ezeket a nemzeti konzultációs íveket, hanem azt mondanák, hogy legyen nemzeti konszenzus ebben, és mindenki mondja el a véleményét, és közösen védekezzünk, akár ki-ki egyénileg kézhigiéniával, kézmosással, szájmaszkkal és egyebekkel a vírus ellen, és nyilván az egész intézményrendszer is, a szociális intézmények és mindenki más a maga módján. Tehát ne mondja azt egy laza félmondattal, hogy önök mindent megtettek, ahol lehetett, akadályozták eddig is a vírus elleni védekezést, itt a parlamentben, mert egy képviselő a szavazatával tudja segíteni vagy akadályozni ezt, és önök akadályozták, és teszik ezt a nemzeti konzultációnál is, ami pedig a második hullámmal szembeni védekezésnek egy fontos fázisa.

Ami a tesztelést illeti, tisztelt képviselő úr: már a járvány kezdete óta a WHO elmondta, hogy Magyarország nagyon eredményesen tesztel, hiszen célzottan azokat teszteljük, akiknél a vírusfertőzés veszélyeztetettsége magasabb. A WHO ajánlása szerint minden egy pozitív tesztre körülbelül tíz negatív tesztnek kell jutni, mert akkor célzott ez a vizsgálat. Magyarországon harminc jut, tehát jóval szélesebb körben tesztelünk, mint a WHO előírása.

Eddig is napi szinten is sok száz vagy ha kellett, több ezer teszt elvégzésére sor került. Ez természetesen a későbbiekben is meg fog történni. Ennek van a tisztiorvos által kialakított menetrendje, amely szerint az eddigi teszteket is elvégezték. Ebben része volt háziorvosoknak, része volt a megyei infektológus szakembernek, és része volt a mentőszolgálatnak. Előbbiek állapították meg, hogy mikor szükséges ez, utóbbiak pedig a végrehajtásban működtek közre. Így fogjuk a későbbiekben is pontosan megtenni. A múlt héten is a WHO pont elismerte a magyar védekezés szakmaiságát és eredményességét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azt is tegyük tisztába: Magyarországon fizetős egészségügyet az önök oldala, a baloldal akart Magyarországon bevezetni. (Zaj, felzúdulás, közbeszólások a Jobbik soraiból.) Sőt, meg is tette, vizitdíj-befizetéssel és kórházi napidíj befizetésével.Tisztelt Képviselő Úr! Nem tesztelésről beszélnénk, mert ha az önök által preferált oldal lenne ma kormányon, akkor a kórházba megérkező betegeket nem a pretriázsban hőmérővel vizsgálnák meg, hanem először a vizitdíjat kérnék tőlük, és utána mérnék meg hőmérővel a testhőmérsékletüket. Ez a különbség az önök által megálmodott és bevezetett (Felzúdulás és derültség, közbeszólások a Jobbik soraiból, köztük Balczó Zoltán: Ki? Én?), Magyarországon bevezetett fizetős egészségügy között, az önök baloldali tömbje és a mi időszakunk között.

Tisztelt Képviselő Úr! Ez idáig 295 561 tesztelésre került sor, most megnéztem, ön is megnézheti a koronavirus.gov.hu oldalon. Ezt mindenki napról napra pontosan követhette, az ügymenetek leírása, hogy kit hogyan és mikor tesztelnek, szintén itt volt, tisztelt képviselő úr. (Közbeszólások a Jobbik soraiból, köztük dr. Brenner Koloman: Mennyit kell fizetni?  Az elnök csenget.) Riogattak önök már sok mindennel, most éppen ez a legújabb riogatásuk, de erről is ugyanúgy ki fog derülni, hogy valótlan, mint ahogy a kamu videójukról is kiderült, hogy teljes mértékben valótlan.

Köszönöm szépen. (Derültség és közbeszólások a Jobbik soraiból.  Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ön azt említette az imént, hogy a Gyurcsány-kormány a Gyurcsány-Demszky-Bajnai-korszakban felújította és rendbe rakta ezt a kórházat. Ez a mondat egy jó példája annak, hogy a múltat hogyan próbálják meg önök utólag átírni. Nem felújításról volt szó, tisztelt képviselő úr, hanem 55 százalékos leépítésről volt szó ebben a kórházban. Bezárták az újpesti kórház belgyógyászati osztályát, a szülészeti-nőgyógyászati osztályát, a hozzá tartozó szakambulanciát, az urológiai osztályt. Ez egy olyan időszak volt, tisztelt képviselő úr, ami nem a felújításról meg a bővítésről meg a megújulásról szólt, hanem arról, hogy fokozatosan csökkent ennek a kórháznak a lehetősége.

Itt a parlamentben is ön már többször erről a kérdésről beszélt, és a kormányzat nyitott volt abban, hogy tekintsük át az újpesti emberek aktív egészségügyi ellátásával kapcsolatos kérdéseket, ezért önt szeretettel látták a Belügyminisztériumban is, ahol tavaly novemberben volt emlékeim szerint; és nemcsak önt, hanem a kerület, Újpest polgármesterét is szeretettel látták és hívták. És ott abban állapodtak meg, hogy egyfajta tervet önök elküldenek a Belügyminisztériumba, amelyet a Belügyminisztérium azóta is vár önöktől, hogy ezt eljuttassák írásban, hiszen erről szólt a tavaly novemberi egyeztetés. Úgyhogy én azt hiszem, hogy tavaly tél óta önöknél pattog a labda, most idén július van, nyári meleg, jó lett volna, ha a polgármester úrral közösen ezt a tervet, ezt a levelet elküldték volna, de hát sosem késő, szerintem akkor is jó, ha idén nyáron ezt elküldik.

Ugyanakkor azt láttuk, hogy az önök által a szakrendelő élére kinevezett Ungár Klára miket művelt Újpesten. Ne feledjük, itt olyan szakrendelőről van szó, amely az „Egészséges Budapest” programban körülbelül félmilliárd forintból tud megújulni, hogy az újpesti polgároknak az egészségét szolgálja. Nem idézném az összes mondatot, amit ő leírt a koronavírus elleni védekezésnél, mert van olyan rész, amelyik nem a parlamentbe illik, de a legvisszafogottabb szidalmazások is, amelyek azokra vonatkoznak, akik másként kezelnék a vírust, mint ő gondolta, az „alattomos gyilkos” és a „fasiszta” kifejezések voltak. Azt hiszem (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), ez nem igazán szolgálta az újpesti egészségügyi ellátás szakmaiságát. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az utolsó mondatával egyetértek, szerintem is érdemes akkor ezt a tavaly novemberben megrekedt tárgyalássorozatot folytatni, ami ott elindult.Az 1 milliárd forint kapcsán csak annyit mondanék, hogy 7 milliárd forintot hagyott ott szerintem a Fidesz-KDNP-s városvezetés, amelyet önök egy költségvetésben el is költöttek, azt a 7 milliárd forintnyi tartalékot; ezek szerint abból csak 1 milliárdot sikerült egészségügyi célokra fordítani, a maradék 6-ot valami másra.

Ön utalt itt Pogácsás államtitkár úrnak az előző felszólalására, itt van nálam, hiszen gondoltam, hogy erre visszautalás fog történni. Egy kicsit más azért a parlamenti jegyzőkönyv, mint amit ön mondott, hiszen azt mondja: „Az épület hasznosításával kapcsolatban jelen pillanatban még nem folynak tárgyalások. Nyilván a Belügyminisztérium nyitott abban, hogy a hatáskörébe eső céloknak megfelelő tárgyalásokat lefolytassa.” Tehát azt hiszem, hogy érdemes ettől az előző felszólalástól is folytatni a tárgyalásokat, pontosan azért, hogy az újpestiek vagy a környéken élők, mindenki számára a lehető legmagasabb szintű egészségügyi ellátást tudjuk garantálni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) A jövő évi költségvetésben 30 milliárd szerepel az „Egészséges Budapest” program céljaira, önök azt sajnos baloldalról nem támogatták. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Azt hiszem, az egy fontos kérdés, amit ön mondott, hiszen nyilván azoknak a szülőknek a számára, akik különböző betegséggel vagy nehézséggel küzdő gyermeket nevelnek, különösen fontos, hogy olyan tábort találjanak a gyermeküknek nyáron, ahová a gyereküket biztonsággal el tudják engedni. Ezért fontos, hogy az Erzsébet-táborok is ki tudják elégíteni ezt a szülői igényt. Ha az idei évet nézzük, idén csak napközis Erzsébet-táborok vannak a járvány miatt. Ezekben a napközis Erzsébet-táborokban összesen 5683 sajátos nevelési igényű gyermek tud táborozni, és közöttük 511 autista gyermek is táborozni tud. Nem volt ez másként a tavalyi napközis táborokban sem, akkor 3238 sajátos nevelési igényű gyermek táborozott, és közülük 257-en voltak autista gyermekek. De akkor nemcsak napközis táborok voltak, hanem ottalvós táborok is voltak. Zánkán tavaly 2563 sajátos nevelési igényű gyermek tudott táborozni, és összességében 227 autizmus spektrumzavarral küzdő gyermek volt ezekben a táborokban.

(15.50)

De természetesen nemcsak autizmus spektrumzavarral küzdő gyermekeket fogadnak, hanem minden hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket, azokat, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek, ahogy említettem, sajátos nevelési igényű gyermekeket, beszédfogyatékos gyermekeket, értelmi fogyatékos gyermekeket, érzékszervi fogyatékos gyermekeket, halmozottan fogyatékos gyermekeket, mozgásszervi fogyatékos gyermekeket, pszichés fejlődési zavarral rendelkező gyermekeket.

A jelentkezés során akár iskolákon keresztül, egészségügyi intézményeken keresztül, családsegítő szolgálaton keresztül is jelentkezhetnek ezek a gyermekek, családok az Erzsébet-táborba, de közművelődési intézmények is segíthetnek. A hátrányosabb helyzetű, sajátos helyzetű, fogyatékkal élő gyermekek minden évben előnyt élveznek, amikor az Erzsébet-táborokról van szó.

A gyógyító Erzsébet-táborokkal folytatnám majd a maradék egy percben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Mi arra törekedtünk, hogy minél több gyermek számára nyíljon meg ez a lehetőség, ahogy mondtam önnek, több száz, több ezer gyermek esetében ez sikerült. Én nem tudom, hogy abban a konkrét esetben mi sikerült és mi nem, de pontosan a költségvetésben azért támogatjuk évről évre ezeket a táborokat, hogy minél több beteg vagy gyógyulófélben lévő gyermek számára is megnyíljon ez a lehetőség. Szerintem érdemes az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványt megkeresni, mert ott biztosan megoldást fognak találni, ahogy több száz és több ezer esetben az előző években is találtak megoldást. A gyógyító Szent Erzsébet-táborokról egy szót vagy egy mondatot, ha megenged még: itt olyan gyermekeket fogadunk kifejezetten, akik daganatos betegségből gyógyulnak, diabéteszesek, veleszületett szívbetegséggel vagy reumatikus betegséggel rendelkeznek, étkezési zavarokkal küzdenek, koraszülöttek, neurológiai, krónikus és nefrológiai betegségben szenvednek, lelki sérüléssel, hallássegítő implantátummal élnek, égési sérültek, endokrin betegségben szenvednek, vagy pedig ajak- és szájpadhasadékos betegségben szenvednek.

Igyekeztünk minden területen a lehető legnagyobb segítséget nyújtani a családoknak. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Kérem önt, hogy a későbbiekben majd szavazatával is támogassa az Erzsébet-program célkitűzéseit. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azt láthattuk, hogy minden eszközzel megpróbálta támadni a koronavírus elleni védekezést az ellenzék, ahelyett, hogy segítette volna. Míg más országokban, ahol akár még nemzetiségi törésvonalak is vannak egy országon belül, össze tudott fogni jobb- és baloldal, kormány és ellenzék a koronavírus elleni védekezésben, úgy Magyarországon az ellenzék ezt nem tette meg. Itt a parlamentben is ellene volt törvényjavaslatoknak, amelyeket benyújtottunk, és külföldön is igyekezett Magyarországról álhíreket terjeszteni. Itt, Magyarországon is próbálták egyik vagy másik irányból támadni a koronavírus elleni védekezést, de mivel valós bizonyítékokat, valós hibákat nem találtak, ezért már igazából bárkit, aki mondott valami negatívat a kormány védekezéséről, rögtön a politikai színpadra felemeltek, videót gyártottak vele, híreket gyártottak vele, kommentelték ezeket a híreket a saját Facebook-oldalaikon, hogy ebből próbáljanak a kormány ellen valamiféle kritikát a felszínre hozni. Csakhogy akár Németh Athina, akár Németh Károly esetében kiderült, hogy ezek álhírek, valótlanságok, kamu videók, itt is egy ilyennel állunk szemben. Vágó István bejegyzésében azt írta erről a csodamasinás hírről: ha igaz, ami ebben van, akkor az világraszóló botrány (Az elnök csenget.), mármint ha a kormány nem alkalmazza ezt a gépet, és nem vásárolja meg tömegesen, amely szerinte pár perc alatt kimutatja, nyolc perc alatt kimutatja a koronavírust, emellett olcsó és korszerű, és ahogy a képviselő úr is utalt rá, a kormány drága és korszerűtlen gépeket vásárol.

Mint kiderült, amelyik cég alkalmazottjának mondja magát, az a cég elhatárolódott ettől a személytől, a minisztériumoktól, államtitkárságoktól nem kapott semmiféle megkeresést, a tisztiorvos nem látta és nem dicsérte ezt a masinát. A HírKlikk oldal  először is, ugye, ne feledjük el, hogy ők voltak azok, aki Tóth Bertalan mondatait a „tejhatalomról”, a helyesírás szabályait átírva, elsőként hozták, olyan, mintha az MSZP sajtóosztályán szerkesztenék ezt a HírKlikk oldalt, és ők voltak azok, akik Korózs Lajos bocsánatkérő közleményét „ide majd Lajos beírja a személyes részt” szöveggel hozták le  elég szoros együttműködésben van (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), úgy látjuk, a Magyar Szocialista Párttal, és mégis ők voltak azok, akik ezt a hírt lehozták, amely szintén igazából egy kamu hír, egy álhír volt. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valószínűleg nemcsak évekig vagy évtizedekig, hanem életünk végéig fogunk emlékezni erre a pár hónapra, ami a koronavírus-járványnak az időszaka volt, ugyanakkor arra is emlékezhetünk, hogy a magyar baloldal ebben az időszakban teljes mértékben megalapozatlan kamu videókkal és álhírekkel támadta a magyar védekezést, azt a védekezést, ami európai szinten is, hála istennek, a legsikeresebbek között van, az első egyharmadban vagyunk, ha az európai országokat nézzük. Azoknak, akik ezeket az álhíreket itt a parlamentben gyártották meg videókat készítettek  Szabó Timea párbeszédes képviselőnek, Korózs Lajos országgyűlési képviselőnek, MSZP , a hajuk szála is meggörbült azért a saját pártjukon vagy a baloldalon belül, mert a legnagyobb valótlanságokat állították egy ilyen rendkívül kritikus időszakban, mint a koronavírus-járvány? Amikor az egész világ csak egy dologra figyelt, akkor ők kamu videókat gyártottak, és a hajuk szála meg nem görbült, semmiféle vizsgálat, valós vizsgálat, semmiféle felelősségre vonás nem volt. De a Financial Times Németh Athina cikkét kijavította a saját oldalán egy hónap alatt? Nem. Az Euronews kijavította, hogy itt igazából egy kamu videóról van szó, és valótlanok ezek az állítások? Nem. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.)

Semmifajta következménye nem lett a legnagyobb valótlan állításoknak sem, sem a baloldalon, sem az európai baloldali sajtóban.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Sok józan gondolkodású emberrel közösen mi is úgy gondoljuk Magyarországon, hogy a homoszexualitás magánügy. Ezért nem értjük, hogy miért kell nyárról nyárra feldúlni a békés, békeszerető emberek hétköznapjait, és egyfajta provokációval keresztény, nemzeti jelképeket sérteni a melegfelvonulás során.

Láttuk már, amikor a Szentírást próbálták kifigurázni, kigúnyolni, láttuk, hogy különböző egyházi öltözékeket próbáltak gúny tárgyává tenni és éppen ezért hívő emberek millióit megsérteni, most pedig legújabban azt láthattuk, hogy az egyik legfontosabb nemzeti és keresztény jelképünket, a Szent Koronát egy szivárványos sávban ábrázolva tették a melegfelvonulás jelképévé, tudva és akarva, hogy ezzel megsértik azokat az embereket, akik számára a Szent Korona egy vallási, keresztény alapú jelkép is és a nemzeti egységnek is szimbóluma, ahogy ezt az Alaptörvény is megfogalmazza.

Nem értik a csöndes többség tagjai, nem értik a józan gondolkodású, mértéktartó emberek, hogy miért kell minden nyáron nemzeti és keresztény jelképeket megsérteni, megtámadni, miért kell ezt az időszakot a szélsőségek terepévé tenni. Egyértelmű, hogy ezek a felvonulások nem a homoszexuális emberek elfogadásáról szólnak legfőképp, hanem igazából talajt és témát vesztett baloldali és liberális politikai erők vagy társadalmi erők számára egy feltűnési lehetőség, egy provokációs lehetőség. Ketten érzik jól magukat ezekben a napokban, egyrészt azok, akik a nemzeti-konzervatív gondolkodásúakat akarják sértegetni, provokálni ezekkel a jelképekkel, amelyeket a korábbiakban mondtam, másrészről pedig azok a szélsőséges extrém csoportok, akik viszont a kordon másik oldaláról őket szeretik sértegetni vagy megdobálni. A józan többség számára egyik sem egy szimpatikus útvonal. Ez a kezdeményezés, a melegfelvonulás inkább megosztja a társadalmat, mintsem hogy a társadalmi békét vagy bárkinek az elfogadását jelentené.

(10.00)

Aki csak ez alapján ítélné meg a homoszexuálisokat, annak nyilván egy torz képe lenne, hiszen egy olyasfajta provokatív, szélsőséges, harsány, magamutogató embercsoportnak képzelné őket, ami egy kisebb részükre lehetséges, hogy igaz, de a többségükre az én meglátásom szerint egyáltalán nem igaz. Ha pedig mindezt egy Szent Korona elleni ilyesfajta támadással vagy a Szent Koronának a megtámadásával együtt teszik, akkor még inkább azt hiszem, hogy sokak számára visszatetszést keltenek.

Az is azt mutatja, hogy ez nem a homoszexuális emberekért, hanem a család és a nemzeti értékek ellen szerveződik, hogy azokban az országokban szervezik, ahol a jogegyenlőség homoszexuálisok és nem homoszexuálisok között megadatott: az USA-ban és Európában, és ott, ahol nincs jogegyenlőség  a Közel-Keleten és a no-go zónákban , ezt nem szervezik. Csak ott szervezik a jogegyenlőségért való felvonulást, ahol van; ahol hiányzik, ott nem vonulnak föl ennek érdekében. Láthatjuk tehát, hogy a tolerancia nevében a leginkább intoleránsak ezek a szervezők, és közösségeket sértegetnek. De ezt nem kell szerintem mindig mindenáron eltűrnünk, éppen ezért az Értékvédők 10 pontját nagyon sokan támogatták: a vasarnap.hu-n száz vezető közéleti személyiség, a citizengo-n pedig több mint 23 ezer polgár. Hadd ismertessem ezt a 10 pontot!

1. Hiszünk Istenben.

2. Tiszteljük nemzeti és keresztény jelképeinket, csakis méltó módon használjuk őket.

3. Felismerjük, hogy a család a társadalom alapsejtje. Az erős nemzet erős családokra épül.

4. Kimondjuk, amit Alaptörvényünk is megerősít: a házasság egy férfi és egy nő szövetsége.

5. Felismerjük férfi és nő kapcsolatának szép, egymást kiegészítő voltát, illetve azt a különlegességét, hogy szerelmükből új élet fakad.

6. Belátjuk, hogy az emberi nem férfiakból és nőkből áll. Teremtett nemünket megváltoztatni nem lehet. Az ilyen irányú próbálkozás szimpla kozmetika.

7. Tudjuk, hogy egy gyermeknek szüksége van szerető anyára és apára.

8. Ahogy az ENSZ gyermekjogi egyezményének 7. cikke is rendelkezik: „A gyermeknek joga van ahhoz, hogy lehetőség szerint ismerje a szüleit, valamint ahhoz, hogy ők neveljék.”

9. Megvédjük gyermekeinket az őket befolyásoló LMBTQI-ideológiától, amely az utóbbi időben kifejezetten őket érzékenyíti.

10. Nem félünk kiállni a számunkra legfontosabb értékek mellett, még ha meg is bélyegeznek minket ezért.

Olyan emberek írták ezt alá többek között, mint a ferences tartományfőnök vagy zenei producerek, tudósok, közgazdászok, egyetemi docensek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), Bíró László tábori püspök, Botos Máté történész, Csókay András idegsebész, Kozma Imre atya, Makláry Ákos, a KÉSZ elnöke, Márfi Gyula nyugalmazott érsek, Moys Zoltán, a Hazajáró főszerkesztője, Náray-Szabó Gábor, Rojkovich Bernadette, Prokopp Mária, Roska Péter, Gidófalvy Attila zenész vagy Veres András, a Püspöki Konferencia elnöke.

Zárásképp hadd idézzem az Alaptörvényt: Tiszteletben tartjuk a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.

Védjük meg a Szent Koronát! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)