Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

KISSNÉ KÖLES ERIKA nemzetiségi szószóló: Köszönöm a szót, elnök úr. Spoštovani Predsednik, spoštovane gospe Poslanke in gospodje Poslanci, cenjeni Zbor! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Képviselő Urak! Tisztelt Ház!

A magyar állam mindenkori költségvetésének tervezete, így a kormány által benyújtott, Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tervezete is ‑ összhangban a nemzetiségek jogairól szóló, a köznevelési, államháztartási, önkormányzati és egyéb vonatkozó törvényekkel ‑ meghatározza a Magyarország területén élő és működő nemzetiségek közösségeinek költségvetési támogatási összegeit is, amellyel nyelvük, kulturális hagyományaik, szellemi és tárgyi örökségük méltó ápolását segíti, hozzájárulva ezzel Magyarország kulturális sokszínűségének megtartásához.

(10.00)

A Magyarország Kormánya által T/10377. számon benyújtott, a Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat XX. fejezetének 21. címszámában az 57. alcímszám alatt az országos nemzetiségi önkormányzatok és intézményeik, továbbá a nemzetiségi média támogatására megállapított előirányzat foglaltatik. A 60. alcímszámban található a nemzetiségi intézmények támogatása beruházásra, felújításra, pályázati önrészekre. E tételek alakulásáról, felhasználásuk indoklásáról kollégáim szóltak és szólnak.

A helyi nemzetiségi önkormányzatok támogatása az 58. alcímszámban szerepel. Az 56. alcímszám a nemzetiségi civil szervezetek működésére fordítható támogatási összeget határozza meg, amelyhez pályázati formában juthatnak szervezeteink a magyarországi nemzetiségek szellemi és tárgyi értékeinek gondozására, kulturális rendezvényekre, nyelvi környezetben megvalósuló táborokra, az anyaországok közreműködésével megvalósuló nemzetiségi pedagógus-továbbképzésekre. Az általános és középiskolás diákság számára szervezett, anyanyelvi környezetben zajló táborok, a nemzetiségi nyelv intenzív használata és a nemzetiségi kultúra elemeinek megismerése és továbbörökítése terén ezek meghatározó szerepűek. Ezért kéri a Magyarországi nemzetiségek bizottsága a 2016. évi 270 millió forintos összeg emelését a 2017. évi központi költségvetési előirányzatban.

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény egyaránt érvényre juttatják a nemzetiségek kulturális autonómiájának megfelelő oktatási érdekeket. A magyar köznevelési intézményrendszerben helyet kap a nemzetiségi nevelés és oktatás. A nemzetiségek jogairól szóló törvény lehetővé teszi, hogy a nemzetiségi önkormányzat, a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározottak szerint, részt vehet a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelésével, iskolai nevelésével és oktatásával, kollégiumi nevelésével és oktatásával összefüggő állami, önkormányzati feladatok végrehajtásában.

Ezzel összhangban a nemzeti köznevelésről szóló törvény 74. § (7) bekezdése kimondja, hogy „A nemzetiségi önkormányzat a nemzetiség által lakott településen a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelésére és iskolai nevelés-oktatására létrehozott intézmény fenn­tartói jogát köznevelési szerződéssel átveheti a települési önkormányzattól vagy az államtól.” Így ma közel 50 köznevelési intézmény országos vagy települési nemzetiségi önkormányzatok fenntartásában, közülük néhány ezen önkormányzatok működtetésében látja el a nemzetiségi nevelést és oktatást.

Ennek költségvetési hátterét a T/10377. számú, a 2017. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat XX. fejezetén belül a 20. címszám 2. alcímszámának 5. jogcímcsoportjában meghatározott költségvetési előirányzat tartalmazza. A nemzetiségek számára meghatározó jelentőségű a gyermek- és fiatalkorúak anyanyelvű vagy anyanyelvi nevelése, nemzetiségi öntudatának, nyelvi, kulturális önazonosság-tudatának fejlesztése. Ezért az Emberi Erőforrások Minisztériumával kötött köznevelési megállapodások révén az 50/2013 (VII. 15.) EMMI-ren­delet szerint juttatott kiegészítő támogatással a mindenkori központi költségvetésnek biztosítania szükséges a forrásokat a hivatkozott köznevelési in­tézményekben folyó nemzetiségi neveléshez, oktatáshoz.

A jogcímcsoportban megjelenő összeg 2016-ban 1 milliárd 412 millió forint, ezen összeget kéri a Magyarországi nemzetiségek bizottsága mintegy 100 millió forinttal emelni a 2017. évi költségvetésben. Ezt a 7,1 százalékos emelést az időközben további nemzetiségi önkormányzatok által átvett intézmények fenntartása indokolja. A kiegészítő támogatásra a nemzetiségi nevelés ellátásából fakadó többletfeladatok okán van szüksége a fenntartó nemzetiségi önkormányzatoknak.

Mindemellett 552 állami fenntartású intézmény folytat a törvénynek megfelelő oktatási formák valamelyikében nemzetiségi nevelést-oktatást. Az átalakulóban lévő állami intézményfenntartótól azt várják a Magyarországon élő nemzetiségek, hogy a nemzetiségi léthez kötődő feladatok ‑ anyanyelvű vagy kétnyelvű, a kettős identitást erősítő, őrző kulturális rendezvények, anyaországgal fenntartott kapcsolatok ápolása ‑ teljesíthetősége a pénzügyi források tekintetében ezen intézményekben is mindenkoron biztosított legyen. Érdekünk, hogy a nemzetiségekhez tartozó diákok a középiskolákban is minőségi nemzetiségi oktatásban részesüljenek, hogy a helyben folyó szakoktatás is biztosítsa az ott szükséges nemzetiségi nyelv szakmai lexikájának ismeretét is.

Tudvalevő, hogy napjainkban szerény nyelvismeretet hoznak a gyermekek a családi körből, így nagyobb feladat hárul e téren is a nemzetiségi köznevelési intézményekre. Kimondhatjuk: a magyarországi nemzetiségek legtöbbjénél az anyanyelv fennmaradása az utókor számára a nemzetiségi iskolákon, a jól felkészült nevelőkön, tanárokon múlik. Jól felkészíteni a felsőfokú intézményekben a nemzetiségi pedagógusképzés során lehet és kell óvodapedagógusainkat, tanítóinkat, nyelvtanárainkat, illetve a kétnyelvű iskolák számára olyan szakembereket, akik a kétnyelvű oktatására is kiválóan alkalmasak. Fontos tehát, hogy a 2017. évi központi költségvetés a felsőfokú képzésben a nemzeti felsőoktatásról szóló törvénnyel is összhangban továbbra is biztosítsa a nemzetiségi pedagógusképzést és továbbképzést.

A nemzetiségek jogairól szóló törvény 31. §-ában megfogalmazódik, hogy „az állam a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott keretek között biztosítja a nemzetiségi nevelés-oktatáshoz szükséges tankönyvek megjelentetését, a taneszközök előállítását”. A jövőben átdolgozásra kerülő kerettantervek és ennek következtében az egyes tankönyvek megújítása céljából erre közösségeinknek ugyancsak szükségük lesz a jövőben.

A nemzetiségek jogairól szóló törvény 151. § e) pontjában foglaltak értelmében „A nemzetiségpolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott feltételekkel és módon a nemzetiségi köznevelésben, közoktatásban részt vevő tanulók számára ösztöndíjat alapíthat.” A jelenlegi nemzetiségi tanulmányi ösztöndíjrendszer jól működő és a nemzetiségi fiatalok anyanyelvtanulásához való kedvet tovább erősíti, elősegíti a gyakran hátrányos helyzetű, nehéz szociális körülmények között élő nemzetiségi tanulók számára a felsőfokú tanulmányok folytatásának esélyét. Ezért e tételnek a költségvetésben való jelenléte az EMMI költségvetési fejezetében a nemzetiségek számára ugyancsak nagyon fontos.

Tisztelettel kérem önöket, hogy a törvényjavaslat tárgyalása és elfogadása során az általam elmondottak figyelembevételével döntsenek. Hvala za po­zornost! Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)