Felszólalás adatai

Sokáig azt vártuk, hogy Ukrajna ezen a találkozón aláírja az EU-val kötendő társulási megállapodást, ami ebben az esetben szabadkereskedelmi megállapodást is jelent. Mi, magyarok nyilván azért követtük kitüntetett figyelemmel a keleti partnerségi folyamatot, mert a Kárpátalján élő magyarok szempontjából sorsdöntő az ukrán uniós integráció. A csatlakozással megnyílnának a piacok, és az Unió négy szabadkereskedelmi elve szerint a tőke, az áru, a pénz és a munkaerő áramlása, ráadásul ebben az esetben ez a szabadkereskedelmi megállapodás gyorsítaná ezt a folyamatot. Az ukrán állampolgárok joggal számíthattak arra, hogy egy vízumkönnyítéssel az Unió további gesztust gyakorol irányukba, és már a taggá válás előtt megnyílnak számukra a határok.

Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnos azonban úgy látszik, hogy mindez csak a jövő zenéje, Kijevben ugyanis az ukrán kormány az utolsó pillanatban leállította a társulási szerződés aláírásának előkészületeit, ami magyarul annyit jelent, hogy Janukovics elnök Vilniusban nem fogja elővenni a tollát és odabiggyeszteni erre a dokumentumra a szignóját, várhatóan el sem megy. Mi következik mindebből a kárpátaljai magyarok számára?

Vegyük sorra először is a hátrányokat, a látszólagos pillanatnyi hátrányokat, mert az, hogy Ukrajna végül nem készítette el az európai csatlakozási házi feladatot, nem alkotta meg a választójogi törvény és az igazságszolgáltatás reformját, azt jelenti, hogy hiába is jöttek nemrég olyan hírek Kijevből, hogy esetleg egy önálló magyar választókerületet is létrehoznának, ez ismét távolabbi perspektíva lehet. Az is hátrányt jelent, hogy jó darabig nem lesz egy olyan európai ernyő a kárpátaljai magyarok feje fölött, amely valamicske védelmet mégiscsak biztosít az anyanyelv használata során, és bizonyos jogokat mégiscsak jelent a kárpátaljai magyarok számára az egyéni és a közösségi autonómia, jogaik tekintetében. Mert tudjuk, látjuk, a Kárpát-medencei magyar autonómiatörekvések ezt jól mutatják, hogy az Európai Unió sem intézményesen, sem politikailag nem siet ezeknek a támogatására, de mégis az európai charta szelleme - a szelleme legalább - a védelmébe vesz egyenlően minden egyes uniós polgárt, legyen az kárpátaljai magyar vagy bárki más. Ebben a helyzetben az is várat magára, hogy a magyar kormány egyértelmű feltételeket tudjon szabni Ukrajnának a kárpátaljai magyarokkal való bánásmód tekintetében. Ezen a téren azt a politikát követjük, hogy közelebb vonzzuk, engedjük Ukrajnát az Európai Unióhoz, hogy pontosan értsenek bennünket akkor, amikor megfogalmazzuk ezeket a követelményeket, és úgy fogalmazzuk meg azokat, mint egy másik tagállammal szemben támasztott követelményeket.

Vannak viszont a helyzetnek pillanatnyi előnyei is a magyar szempontból. Most adott a sors időt arra, hogy még pontosabban meghatározzuk, összehangoljuk, hogy mit akarunk, egységet képezve és mutatva a kárpátaljai magyarság érdekeinek képviseletében. A legfontosabb viszont továbbra is az a helyzeti előny, amelyet 2010-ben teremtettünk a külhoni magyaroknak, az állampolgárság megadása. Az egyszerűsített honosítási eljárás keretében nagyon sokan folyamodtak magyar állampolgárságért a Kárpátalján is, és igaz, hogy az orosz-ukrán kettős állampolgárság miatt az ő számuk nem határozható meg pontosan, azonban számukra megadatott a választás lehetősége, a részvétel a magyarországi választáson és természetesen az utazás szabadsága is. Végső soron ez a nemzetpolitika gyámköve, ez az egységes magyar nemzet alapja.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében pedig reméljük, hogy Ukrajna európai uniós integrációja mégis mihamarabb lehetővé teszi, hogy a kárpátaljai magyarok érdekében az Európai Közösség normáit tudjuk érvényesíteni.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)