Készült: 2024.04.26.02:05:23 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

258. ülésnap (2013.03.05.), 49. felszólalás
Felszólaló Bartos Mónika (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 6:00


Felszólalások:  Előző  49  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BARTOS MÓNIKA (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha megnézik az előttünk fekvő javaslatot, akkor láthatják képviselőtársaim, hogy nem egy vaskos előterjesztésről van szó. Ez azt is jelenti, hogy a javaslat nem kívánja a természetvédelem és a környezetvédelem jelenlegi rendszerét teljesen átírni, hanem finomhangolásra törekszik, és egy speciális akut probléma megoldására.

(10.40)

Három fő témát érint a javaslat: az 1. § a környezetvédelmi törvényt módosítja annak érdekében, hogy a benne megfogalmazott felhatalmazások összhangban legyenek az illetéktörvényben megfogalmazottakkal. Célja az, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium által vezetett országos közhiteles barlangnyilvántartásból történő adatszolgáltatásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakkal kapcsolatos törvényben, környezetvédelmi törvényben megfogalmazottak az illetéktörvényben megfogalmazottakkal összhangban legyenek, így tehát nem egy tartalmi, hanem teljességgel technikai módosításról van szó.

A 3. § már a természetvédelmi törvényt kívánja módosítani, ez is a barlangokkal kapcsolatos, és az a célja, hogy a kizárólag állami tulajdonban lévő páratlan és értékes barlangjaikat meg tudjuk védeni. Igaz, hogy a természetvédelmi törvény most is tartalmaz olyan szabályokat, amelyek alapján a miniszter rendeleteket fogalmazhat meg, de ezek a törvényi felhatalmazások nem elég pontosak, és emiatt szükség van egy olyan módosításra, amely konkrét, egyértelmű, az alaptörvénnyel és a jogalkotási törvénnyel összhangban fogalmazza meg ezeket a felhatalmazó rendelkezéseket, és ennek következtében a miniszter már megfelelő részletszabályokat tud megfogalmazni a barlangok védelmével kapcsolatban.

A 2. §, amely szintén a természetvédelmi törvényt módosítja, kizárólag jogbiztonságra törekszik, merthogy az 1996. évi, a természet védelméről szóló törvényünk erejénél fogva minden szikes tó és láp védett. A jogi jelleget eleinte a nemzeti parkok kezdeményezésére automatikusan, később pedig tájékoztató jellegű miniszteri jegyzékek alapján állapították meg, jegyezték fel. 2003-ban történt egy változás ezen a területen, akkor az Alkotmánybíróság hozott egy határozatot, melynek nyomán a természetvédelmi hatóságok kötelesek úgy meghatározni ezeket a területeket, amelyek az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas módon, területenként egyedi hatósági határozatban állapítják meg a védett természeti terület kiterjedését. De a védett jogi jelleg nem a tények alapján, illetve a hatósági határozatok alapján keletkezik, hanem '96-97 óta a törvény erejénél fogva miniszteri jegyzékek alapján.

2011-12-ben a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyi államtitkársága felülvizsgálta ezeket az ex lege védettségű lápokat és szikes tavakat, az ezeket tartalmazó országos nyilvántartást, és ennek során derült ki, hogy 2003 előtt, tehát az Alkotmánybíróság határozata előtt szakmai szempontból teljességgel indokolatlan, illetve "téves jogi jelleg" feljegyzések kerültek nagyon sok olyan ingatlannak vagy több olyan ingatlannak a tulajdoni lapjára, amelyek soha nem voltak lápok, illetve szikes tavak. Azonban akár a VM felülvizsgálata, akár a tulajdonosok, az ügyfelek jelzései alapján történt meg ez, tehát így derült fény a téves feljegyzésre, az illetékes nemzeti parki igazgatóság megvizsgálta a területet, és megállapította, hogy az soha nem volt láp vagy szikes tó. Ennek ellenére a tulajdonosok számára most sem áll fenn az a lehetőség, hogy ingatlanukkal szabadon rendelkezzenek, ennek az az oka, hogy a hibás, téves feljegyzéseket a törvény erejénél fogva lehet megszüntetni, hiszen törvényerejű védettségről van szó.

Az előttünk fekvő javaslat úgy próbálja meg ezt orvosolni, hogy egy meghatározott időre, 2014. március 31-ig hatáskörrel ruházza fel az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget, hogy kezdeményezze a már feltárt esetek kapcsán az indokolatlan jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásból való törlését. Tehát hangsúlyozom, hogy az eljárások minden esetben hivatalból indulnak, és erről szóló hatósági határozat alapozza meg őket. Fontos hangsúlyozni, és szeretném ezt kiemelni képviselőtársaimnak, hogy a javaslat ezen pontja is kizárólag a jogbiztonság érvényre juttatását célozza, tehát nem egyes, törvény erejénél fogva védett szikes tavak vagy lápok védettségének feloldását akarja elérni, hanem csupán azt, hogy a lápnak vagy szikes tónak soha nem minősült ingatlanok jogi helyzetét rendezze.

Arra kérem képviselőtársaimat, hogy ezen célok elérését segítsék, és támogassák a javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  49  Következő    Ülésnap adatai