Felszólalás adatai

DR. PÁLINKÁS JÓZSEF oktatási minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A tisztelt Ház elé benyújtott törvényjavaslat példásan rövid. Az expozéban ezt a példás rövidséget nem ígérhetem meg, azonban igyekszem rövid lenni.

Miért akarjuk létrehozni ezt a felsőoktatási intézményt? Azért, hogy Magyarország helyzetét megerősítsük ebben a régióban, ha úgy tetszik, Magyarország intellektuális helyzetét, intellektuális befolyását megerősítsük ebben a régióban. Miért így kívánjuk létrehozni ezt az oktatási intézményt? Azért, mert nem kívántuk megbontani a magyar felsőoktatás kialakult rendjét. Ezt az intézményt a felsőoktatás rendjébe, a kialakult felsőoktatási rendbe a lehető legkisebb változtatással igyekszünk beilleszteni.

Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy Európa sikere mindig is a kulturális sokszínűségen nyugodott, amelyet a közös alapértékeket elfogadó különböző nemzetek hordoztak. Magyarország történelme és földrajzi helyzete révén mindig tudatában volt a kulturális érintkezések jelentőségének, és a különböző kultúrák közeledésében betöltött közvetítő szerepe arra indítja, hogy támogassa azokat a törekvéseket, amelyek Európában a kulturális kölcsönhatásokat fenntartják és elmélyítik. Az ilyen törekvéseknek különös politikai, gazdasági és nem utolsósorban kulturális időszerűséget adnak az elmúlt évtized eseményei és az Európai Unió küszöbön álló bővítése. A magyar kormány elhatározta, hogy támogatja Magyarországon, Budapesten egy német nyelvű egyetem létrehozását, és ezzel bővíti a magyarországi idegen nyelvi képzés lehetőségeit.

Az egyetem célja olyan vezető szakemberek kinevelése, akik képesek lesznek az összenövő Európa kihívásainak megfelelni. Az egyetem továbbá lehetővé teszi Közép-Európa több évszázados hagyományokon nyugvó kohéziójának növelését, valamint az európai integráció támogatását és az Európai Unió távlati, déli és keleti irányú bővítésének előkészítését. A magyarországi német nyelvű egyetem ugyanakkor különböző közép- és kelet-európai országokból érkező diákok és tanárok találkozóhelye lesz, akik megismerhetik egymás történeti és kulturális sajátosságait, jelentős mértékben kitágítva ezzel látókörüket, és akik nem utolsósorban időtálló személyes kapcsolatokat is építhetnek ki egymással.

Javaslatunk szerint az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem magyar felsőoktatási intézmény lesz, ugyanakkor létrehozását és fenntartását széles körű nemzetközi támogatottság is biztosítja. A 2001. február 22-én Ulmban megtartott kormányfői találkozón kiadott közös nyilatkozatban Ausztria, Bajorország, Baden-Württemberg kormányfői nemcsak üdvözölték a magyar kormány ezen szándékát, hanem kifejezték azt is, hogy készek támogatni az új intézményt és közreműködni annak létrehozásában. Az ilyen közös kormányzati szándékon nyugvó egyetemalapítás részét képezi az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk előkészítésének, és része annak a közös európai felsőoktatási törekvésnek, amelyet az általunk is vállalt és 1988-ban aláírt bolognai egyetemi magna chartában, valamint az azt követő európai egyetemi találkozók dokumentumaiban, legutóbb az 1999. évi bolognai nyilatkozatban is megerősítettünk.

Az ilyen célokat megvalósító posztgraduális felsőoktatási intézmény létrehozásának igénye kifejezetten Közép-Európa vonatkozásában többször is megfogalmazódott. Megvalósult külföldi példák is állnak előttünk, mint az Európai Unió által fenntartott Európai Egyetemi Intézet, amely társadalomtudományi szakterületen nyújt 1-3 éves posztgraduális képzést az Európai Unió országaiból és néhány más országból érkező hallgatóknak.

Tisztelt Ház! Az új egyetem oktatási nyelvében vállalt németnyelvűség a közép-európai régióban a végzett hallgatók mobilitását segíti elő. Az alapítást szorgalmazó országok közös vállalása, a nemzetközi felfogásunkban is európai oktatói kar biztosítja a személyes garanciát, és jelenti a közös értékek vállalásában és továbbadásában, a képzés európai dimenziójának biztosításában is. A hallgatók körében is a nyitottságot vállalja az egyetem akkor, amikor a magyar hallgatók mellett fogadja a térség, a régió országainak érdeklődő hallgatóit.

Teszi ezt az egyetem a közös társadalmi és kulturális térhez való tartozás tudatának erősítése, a közös európai gondolatiság jegyében. A képzési irányok, nemzetközi kapcsolatok, nemzetközi jogi és gazdasági tanulmányok és a közép-európai tanulmányok biztosíthatják, hogy ez az egyetem vonzó oktatási intézmény legyen.

A törvényjavaslat előterjesztésének előfeltétele, hogy az új egyetem anyagi, tárgyi, személyi és tartalmi feltételeiben megfeleljen a Magyar Akkreditációs Bizottság előakkreditációs követelményeinek, amely feltételeknek az alapítók eleget tettek, a működés feltételei biztosítottak. Az új egyetem a nem állami felsőoktatási intézmények sorát fogja bővíteni, és fenntartója a bejegyzett Budapesti Német Nyelvű Egyetemért Közalapítvány. A közalapítványi forma a közfeladatok ellátásán túl lehetővé teszi az új intézmény megfelelő fenntartását, hazai és külföldi források hatékony bevonását.

Hasonló formában támogatja egyébként több mint fél évtizede a kormány a mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetét is, amely nem állami, alapítványi főiskolaként működik. A kormány határozataiban biztosította a közalapítvány és az egyetem működéséhez, valamint az új intézmény méltó elhelyezéséhez szükséges anyagi forrásokat.

(9.10)

Külön ki kell emelnem, hogy az ez utóbbi célra fordítandó pénzeszközök egyúttal a főváros központját, a Magyar Nemzeti Múzeum közvetlen környezetét évtizedek óta elcsúfító, az állami tulajdon védelmében is azonnali beavatkozást igénylő, értékes műemléképület helyreállítását, megmentését is lehetővé teszik.

Az egyetemek alapításának történetében mindenkor a társadalom igényeinek kielégítése, a köz- és az egyetemes kultúra szolgálata a meghatározó. Az egyetem szervezeti felépítése, a képzés szerkezete ezt az általánosabb célt kell hogy szolgálja.

Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés oktatási bizottsága 2001. április 11-én megtárgyalta a törvényjavaslatunkat, és azt jelentős többséggel, 13 igen, 7 nem arányban általános vitára alkalmasnak ítélte. A bizottság ülésén örömmel tapasztaltam, hogy az új egyetem által megvalósítandó célokkal a bizottság tagjai szinte kivétel nélkül egyetértettek. Nem volt vita a bizottságban arról sem, hogy e fontos és jelentős célok megvalósításának igénye és szándéka mindeddig nem jelent meg a hazai felsőoktatásban, és így sem a felsőoktatás intézményrendszere, sem pedig jogszabályrendszere nincs felkészítve ilyen speciális feladatok befogadására és ellátására. A törvényjavaslatunk célja, hogy egyedülálló lehetőséget teremtve, ezen új és korszerű irányba is fejlesszük a hazai felsőoktatást.

A bizottságban a vita elsősorban a megvalósítás módjáról folyt. Hangsúlyozni szeretném, hogy az Oktatási Minisztérium szakemberei a megvalósítás összes lehetőségét mérlegelve és elemezve alakították ki a kormány által elfogadott és támogatott megoldást. Ragaszkodtunk ahhoz, hogy ne bontsuk meg a hazai felsőoktatás általános szabályrendszerét, és attól csak olyan minimális mértékben térjünk el, amennyi ahhoz szükséges, hogy a fenti fontos és jelentős célok megvalósítása irányába előreléphessünk. Eközben a meglévő felsőoktatási intézményeink autonómiájának messzemenő tiszteletben tartása éppúgy vezérelt minket, mint a hazai felsőfokú képzés minősége érdekében támasztott követelmények maradéktalan teljesítése.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatunk kidolgozása során folyamatosan mérlegeltük az elérendő célok fontosságát, jelentőségét és a megvalósítás technikai jellegű kérdéseit. Önök is ezt tegyék a törvényjavaslat vitája során! Meggyőződésem, hogy önök is egyetértenek azzal, hogy e célok érdekében a jogtechnikai megoldások megtalálhatók, ha szükséges, a felsőoktatási törvény minimális módosításával. Meggyőződésem, hogy Magyarország és a hazai felsőoktatás érdekében helyesen cselekszünk, ha lehetőséget biztosítunk arra, hogy az e célokat megvalósítani hivatott új és speciális felsőoktatási intézmény megkezdhesse működését.

Bízom abban, hogy az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem rövid időn belül nemcsak bizonyítani fogja létjogosultságát, hanem emeli a hazai felsőoktatás minőségét, és e téren növeli Magyarország nemzetközi elismertségét is. Ennek érdekében teszünk javaslatot az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem állami elismeréséről szóló törvényjavaslat általános vitájára, kérve a tisztelt Ház támogatását.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)