Felszólalás adatai

POZSGAI BALÁZS, az MSZP képviselőcsoportjának részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A közterületek rendjének megóvására való törekvés nem új keletű a magyar jogtörténetben. A kiegyezés, 1867 után egy évvel fogadta el a magyar országgyűlés az első e témához vágó törvényeket, amelyeket 1936-ig tizennégy további törvénycikk követett. Az 1881. évi III. törvénycikk mondta ki, hogy a közbiztonsági szolgálat ellátására katonailag szervezett Magyar Királyi Csendőrség állíttatik fel - igazság, hogy ma ez a szervezet, főleg a második világháborúban betöltött szerepe miatt, vegyes megítélésben részesül. A törvénykezési folyamat az első világháború után is tartott, mind jobban bevonva a közterületek rendjének védelmébe a Magyar Királyi Rendőrséget is, amely 1881-től szervezetileg folyamatosan fejlődve alakult. E szervezetek látták el a közterületek rendjének felügyeletét a csendőrség megszüntetéséig, a rendőrség második világháború utáni átszervezéséig.

Ha kitekintést teszünk e folyamatban a velünk talán - legalábbis egy ideig - párhuzamosan alakuló Ausztriára, láthatjuk, hogy ott még ma is a csendőrség és a rendőrség szervezetein belül látják el a közterületek felügyeletét, Bécsben például hetven éve gyakorlatilag változatlan létszámmal.

E rövid kitekintés után lássuk, melyek a szocialista frakció alapmegközelítései!

Az első, hogy mindenkinek el kell látnia a feladatát, tisztelnie és betartania kell a törvényeket, és akkor talán nem kellene ennyi típusú formaruhásra, egyenruhásra, fegyveresre törvényt hoznunk. Gondoljunk csak a meglévő rendészeti szervezetek mellett a mezőőrökre, természetvédelmi őrökre, most a közterület-felügyelőkre - s talán majd a polgárőrökre.

A második, hogy a mai hatalom számára a beterjesztett törvényjavaslat eszköz, amelyet a hatalom céljának a szolgálatában fel lehet használni. A mai deklarált cél a közbiztonság javulásának elérése, a közterületek rendjének, tisztaságának növelése, amely fontos közérdek. Bibó István szavaival élve: "A közérdek azonban a hatalom szájában mindig önkényes célkitűzést jelent, amely magában egyaránt lehet áldás, ötlet, erőszak vagy átok."

Tisztelt Ház! A közterület-felügyeletek létrehozásának jogi alapját jelenleg egy 1983. évi kormányrendelet jelenti, amelynek alapján eredetileg fővárosi tanácsi rendelet, majd ennek kiegészítése és az új jogszabályi környezetbe illesztése érdekében fővárosi önkormányzati rendeletek szabályozták az idevonatkozó szervezeti és eljárási kérdések részleteit. A jogi szabályozás szintjei szempontjából ez eredetileg helytálló megoldás volt, de tekintettel arra, hogy időközben intézményesen elvált egymástól a kormány közvetlen szervezeti alárendeltségébe tartozó, úgynevezett dekoncentrált szervezetek hálózata az önkormányzati szervekétől, indokolt, hogy a közterület-felügyeleti tevékenység tekintetében ne csak kormányrendeleti, hanem törvényi szintű felhatalmazás jelentse a szabályozás hátterét.

Erre tekintettel önmagában az, hogy a közterület-felügyeleti tevékenység felhatalmazó jogszabályát a jogalkotó törvényi szintre kívánja emelni, alkotmányosan indokolható. Az a megoldás azonban, ahogy a részletes szervezeti és eljárási szabályokat belefoglalják a beterjesztett törvénybe, kétféle értelemben sem indokolt: egyrészt a szabályozás témája ezt önmagában nem indokolja, azaz szükségtelenül magasra emeli a szabályozás szintjét, másfelől viszont ilyen módon szükségtelenül korlátozza az önkormányzat szabályozási felhatalmazását és ezáltal az önkormányzatok autonómiáját.

A szabályozási szint megemelése összefügg azzal, hogy a javaslat - helytelenül - fegyveres szervezeti jelleget kíván adni a közterület-felügyeletnek.

(15.40)

Erre utal az, hogy a közterület-felügyelők eljárásának és intézkedéseinek szabályait a javaslat teljes egészében a rendőrségi törvény idevágó szakaszainak szervetlen alkalmazásával kívánja megoldani, amelyek esetében a törvényi szintű részletes felhatalmazás valóban követelmény.

A közterületek rendjével kapcsolatos szabályok megtartása és ellenőrzése azonban nem kívánja meg, hogy további rendőrségi típusú szerv alakuljon az ide tartozó feladatokat egyébként ellátni tartozó rendőri szervek mellett. A közterület-felügyeletek burkolt rendőri szervekké való átalakítása, éppen úgy, mint az adórendőrség esetében, alapjogi, illetve alkotmányossági aggályokat kelt, mivel a köztisztviselői szervezetek természetesen nem azok szerint a garanciális szabályok szerint alakulnak meg és működnek, mint amelyek a rendvédelmi szervezetekre irányadóak. Ezek a szempontok irányadóak a közterület-felügyelők által alkalmazandó kényszerítő eszközök tekintetében is. Mivel nem fegyveres szervről van szó, ezért kényszerítő eszközt csak jogos védelemben vagy szabálysértő cselekmény megszakítása érdekében alkalmazhatnak, akkor, ha más eszköz alkalmazása nyilvánvalóan nem vezet eredményre. Azonban önmaga igazoltatást vagy más olyan cselekményt, amely nyilvánvalóan nem védekező vagy megszakító jellegű, nem alkalmazhat, és ennek érdekében kényszerítő eszközt sem vehet igénybe. Egyébként a tevékenység jellege egyenruha viselését tenné indokolttá, a tervezett formaruhával szemben.

A közterület-felügyeletek jelenleg főként közalkalmazottakat foglalkoztatnak, mint az önkormányzatok által alapított és az ő alárendeltségükbe tartozó szervek. A javaslat szerint ezek az önkormányzati költségvetési szervek átalakulnának az önkormányzat hivatalának osztályaivá, és az oda tartozó felügyelők a továbbiakban köztisztviselőként lennének besorolva. Ez a jelenleg létező és működő szervezetek költséges és hosszadalmas átszervezését és újraalakítását kívánná meg az önkormányzatok számára, jó esetben minden érdemi többlet nélkül, legfeljebb a felügyelők számára jelentve némi többletjövedelmet, amely azonban az önkormányzat számára így is további többletköltségeket jelenítene meg. Összességében semmi sem indokolja, hogy a törvény okozzon indokolatlan és eredményt nem hozó többletköltséget az önkormányzatoknak, és emellett még akadályozza is az átszervezési kényszerrel a felügyeletek munkáját.

Az új szabályozási javaslatban lefedetlenül maradnának területek. Ezek közül kiemelném az állat-egészségügyi rendészeti feladatok kikerülését a törvénytervezetből, a szabályozásból, amely által területek maradnának rendezetlenül.

Tisztelt Ház! A beterjesztett törvénytervezet nem oldja fel az alapvető dilemmánkat, hogy a közterület-felügyelők hol helyezhetők el az önkormányzatok szervezetében, továbbá milyen hatásköri feladatokat tölthetnek be a települések nagyságának függvényében, és nem látjuk megoldhatónak e szervezetek finanszírozhatóságát. Ma úgy tűnik, a gazdagabb önkormányzatok tehetnek többet környezetük rendjéért, tisztaságáért. A tervezet merev szabályozást tükröz, és erős rendészeti szervezetnek tünteti fel a közterület-felügyeletet, és egyáltalán nem mondható polgárbarátnak.

A tervezet a közterület-felügyelet számára lehetővé teszi a teljes gépjárműforgalom ellenőrzését. A parkolások ellenőrzését is teljes egészében e szervezetre hárítaná, erősítve azt a folyamatot, hogy itt a törvény sorai mögött egy önkormányzati típusú rendőrség elindításáról van szó, amit kormánypárti képviselőtársam is jelzett hozzászólásában. Mi, szocialisták ezt a szándékot egy olyan felelősségáthárításnak tartjuk, amelynek minden terhét a kormány az önkormányzatokra kívánja hárítani.

Súlyos aggályunk a totális, mindenre kiterjedő nyilvántartás. Egyáltalán hogyan hasznosul, mi a célja a szabálysértő két évre való nyilvántartásának, ugyanígy a videofelvételek és egyéb bizonyítási eszközök megsemmisítéséről szóló szabályoknak? A tervezet sújtja a kistelepüléseket azzal, hogy nem teszi lehetővé a közterület-felügyeletek társulásos formában való megvalósulását, amikor erre az Ötv. eleve lehetőséget ad.

Tisztelt Ház! A beterjesztőnek el kellene döntenie, hogy e tervezettel milyen típusú szervezetet akar létrehozni. Tehát önkormányzati vagy pedig államigazgatási feladatot lát el a közterület-felügyelet? Abban az esetben, ha ilyen szervezet létrehozható, tehát nem kötelezően fogalmazzuk meg létrehozásukat, ez már önmagában a tevékenység önkormányzati jellegét húzza alá. Tehát itt önként vállalt feladatról van szó. Amennyiben viszont egy feladat önként vállalt, és ezáltal értelemszerűen az önkormányzati funkciók körébe sorolható, így ebben az esetben - az önkormányzati törvény alapján - feladatot a közterület-felügyeletnek, illetve a részéről eljáró felügyelőnek kormányrendelettel már nem állapíthat meg. Ennek következtében a törvényjavaslat az önkormányzati törvénnyel és közvetve az önkormányzati törvény mögött lévő alkotmányos, az önkormányzatokra vonatkozó szabályokkal is szemben áll.

Tisztelt Ház! Miket javasolunk mi abban az esetben, ha a kormány további egyeztetést fog tartani e törvénytervezettel kapcsolatban?

1. A közterület-felügyeleteket önálló jogi személyként, költségvetési szervként kell meghatározni. Az önálló jogi személyiség elvesztése a jelenleg működő nagyobb létszámú, meglévő szervezetek megszűnését idézhetné elő. Csökkenne az önálló munkavégzés, az egyes ügyekben a döntés, a felelősség vállalása.

2. Szükségesnek tartjuk a felügyeletek működésének állami támogatását. A mezőőri szolgálat ellátását is segíti az állam, pedig ott magántulajdonról van szó.

3. A felügyelői hatáskör, az intézkedések jellege, továbbá a kényszerítő eszközök alkalmazása a jelenleg hatályos szabályozásnak megfelelően a hivatalos személyként való besorolást indokolják. A természetvédelmi őr, amely a közterület-felügyelőhöz hasonló jogi intézmény, a hatályos szabályozás szerint szintén hivatalos személyt megillető védelemben részesül.

4. A kényszerítő eszközök használata során a könnygázszóró palackot csak jogos védelmi helyzetben javasolnánk használni, és csak a vagyonvédelem esetén alkalmaznánk kiképzett szolgálati kutyát.

Tisztelt Ház! Összefoglalva: a beterjesztő egy olyan törvénytervezetet próbált létrehozni, amelyben nem döntötte el, hogy az önkormányzati vagy államigazgatási feladatokkal lásson el közterület-felügyeletet. Nem tisztázott, hogy az önkormányzat által meghatározottak szerint működik-e együtt a rendőrséggel, a polgári védelemmel, a vám- és pénzügyőrséggel és a hivatalos önkormányzati tűzoltósággal - amely egyébként önkormányzathoz tartozó szervezet. A feladat- és hatáskört illetően értelmezhetetlen az a segítő szerep, amit megfogalmaznak a közös eljárás tekintetében. Köztisztviselői jogállás alá vonásuk is bizonytalan helyzetet idézhet elő, s az is, hogy ez miként fog viszonyulni a költségvetési törvényben ajánlott 3 százalékos létszámleépítéshez.

Összességében: a törvényt átdolgozásra történő visszakérésre, egyeztetésre, majd újrabeterjesztésre javasoljuk.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)