Felszólalás adatai

DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt köszönöm a jelzéseket, sok irányból kapjuk ezeket a jelzéseket, és ez annak a folyamatnak a leírása tulajdonképpen, ami úgy jellemezhető, hogy a térségben elképesztő mértékű a földre vonatkozó spekuláció. Ez a spekuláció arra alapozódik, hogy a földárakbeli különbség igen jelentős, ha a magyarországi 200 ezer-2 millió forint közötti földárakat vesszük, az átlagos árakat véve, keletről nyugatra haladva növekvő mértékben, akkor ehhez képest Ausztriában, ha egyáltalán lehet földet szerezni, 10 millió forint körüli összegért lehet ugyanekkora földet megvásárolni. Tehát ez az 5-50-szeres különbség elképesztő módon felerősíti a spekulációt.

Mi e tekintetben is és más vonatkozásban is azon az állásponton vagyunk, hogy a spekulációról a munkára kell helyezni a hangsúlyt, és ennek a mezőgazdaságban a legfontosabb alapja, a túlélés kérdése a termőföld.

Nézzük azért, hogy milyen lépéseket tett a kormány azóta, amióta kormányoz! Az elmúlt nyolc évet ne rajtunk kérje számon, ami az elmúlt nyolc évben történt vagy nem történt; amit lehetett, annak idején is megtettünk, nevezetesen megakadályoztuk, hogy ennél is sokkal rosszabb állapot alakuljon ki. Tehát nem mertek hozzányúlni a földügyekhez - ha visszaemlékeznek erre az időszakra - az akkor kormányon lévő erők. Azt hiszem, ez sem volt kis teljesítmény, mert bizony ordas szándékok mozogtak akkor is vagy erőteljesen a föld körül.

A tavaly nyári földtörvény-módosítás először is elővásárlási jogot biztosít az államnak. Hogy ezzel most még miért nem él olyan határozottan, mint ahogy kellene, ennek részben az az oka, hogy a kasszát olyan mértékben kiürítették, hogy valóban alig-alig van pénz a költségvetésünkben. Ezért a Nemzeti Földalapról szóló törvény létrehozta másrészt az intézményeit is, az intézményi keretét ennek az állami elővásárlási jognak, és a birtokpolitikai irányelvek rögzítik, hogy kinek, milyen módon fogja az állam a felvásárolt földet továbbítani, vagyis a kis és közepes családi gazdaságok kerülnek a középpontba, és az állam erőteljesen belép a piacra, s a spekuláns mozdulatok elől el fogja vásárolni ezt a földet.

Az alaptörvény rögzíti azt, hogy a nemzeti vagyonnak el nem idegeníthető, fontos része, fontos eleme, a nemzeti vagyon része a termőföld, a víz, az erdők és egyebek, és az alaptörvény koncepciója az, hogy ezeknek a részleteit sarkalatos törvényekben bontjuk ki. Ez mutatja azt is, hogy milyen irányba akarunk továbbmenni. Az ősz folyamán elkészül az a földtörvény, ami reményeink szerint ugyanolyan módon fogja - ahogy ezt miniszterelnök úr mondta - lehetővé tenni Magyarországon a földszerzést, mint amilyen módon ez más országokban a magyar állampolgárok számára lehetséges. Itt jelenik meg az üzemszabályozás, ami megmondja, hogy ki működtethet milyen feltételekkel földbirtokokat.

Az egyébiránt, amilyen területnagyságokat képviselő úr mondott, ezek a zsebszerződésekre vonatkozók, ezek nem legális szerződések. A legalizálás akkor következhet be, ha a moratórium feloldódik, és akkor próbálkozhatnak a zsebszerződés tulajdonosai ennek a legalizálására. Olyan intézkedéseket fogunk hozni, hogy ez ne lehessen lehetséges. Tizenegynéhány ilyen szerződéstípust sikerült azonosítani, amelyekkel próbálják rögzíteni a moratórium lejárta utáni időszakra a földszerzés lehetőségét. A mi feladatunk lesz - és ezzel kapcsolatban is várjuk a javaslataikat -, hogy milyen módon tudjuk ezt a fajta spekulációt megakadályozni.

Azt gondolom, hogy a moratórium meghosszabbítása azért nem lebecsülendő. Ha belegondol, ha az előző kormány marad, itt május 1-jével egy olyan helyzet alakult volna ki, hogy miközben kivéreztetett a magyar gazdatársadalom, szétvert állapotban van a vidék, azonközben rászabadul a szabad piac. Kell az a három év, és megfeszített munka kell a három évben is ahhoz, hogy olyan viszonyokat teremtsünk, hogy ez ne következhessen be. Ennek része az, hogy a magyar gazdatársadalmat más állapotba kell hozni. Ez azt jelenti, hogy a nemzeti vidékstratégia tartalmaz egy nemzeti föld- és birtokpolitikai programot. Ez nem egyszerűen a törvényi kereteket szabályozza, hanem talpra próbálja állítani a gazdaságokat.

A közgazdasági szabályozással, a támogatási rendszerrel, a piacépítéssel, a helyi gazdaság építésével ez messze mutat, a földügyeken túlra is mutat, de ahhoz, hogy a magyar gazdatársadalom meg tudja tartani a szabadpiaci viszonyok között is a földjét, ahhoz egy erősebb pozícióba kell hozni. Tehát ez is ugyanolyan fontos feladat, mint amilyen fontos feladat maga a törvényi keretek megalkotása.

Tehát még egyszer azt tudom mondani, hogy részben köszönöm a jelzéseket, és mi magunk is folyamatosan figyeljük a folyamatokat, a törvényi és a szabályozási feltételeket meg fogjuk változtatni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és megteremtjük a költségvetési kereteit is, hogy az állam erőteljesen részt tudjon venni ezen a földpiacon. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)