Felszólalás adatai

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Én szeretnék visszamenni, tényleg beszéljünk a nyugdíjtörvényről. Én egy kicsit távolabbra mennék. Az Antall-kormány idején a legkisebb nyugdíjakat egyszer megpróbálták kiegyenlíteni - nem folytatom.

A következő, amit Koltai képviselő asszony említett: 1994-ben és 1995 tavaszán nem ál-Postabank-ügyek miatt, hanem nagyon komoly államháztartási problémák miatt kellett megszorító intézkedéseket tenni. Mi soha, egy pillanatig nem rejtettük véka alá és nem tagadtuk el, hogy a nyugdíjak reálértéke - ugyanúgy, mint a béreké - csökkent éveken keresztül. Ahogy azt Farkas képviselő úr elmondta, 1997-98-ban már növekedett. De hadd folytassam azzal, amikor a differenciált emelésről tetszenek gondolkodni, azok az olajbányászok, akik ebben a kútkitörésben dolgoztak, ők nem a minimálnyugdíjon mennek el, hanem három műszakban dolgoznak, sok esetben a családtagjuk háztartásbeli, mert csak így tudja biztosítani, hogy részt vegyenek ebben a munkában, s ők most ebben a differenciálásban ott fognak térdepelni a 11 százalékos küszöbnél.

Befejezésül annyit hadd mondjak el, hogy a nyugdíjreform egyik lényege pont az volt a sok közül, hogy azok, akik - úgy, ahogy Frajna képviselő úr említette - nem fizettek be, azokat lehetőleg kiemeljük ebből a rendszerből, és megpróbáljuk az időskori járadékrendszerbe áttenni. Erre fel kellene hívjam a figyelmét! Akkor, amikor kiegyeztünk, és az egy tényleg nagy társadalmi kiegyezés volt, amikor a 20 százalék törvénybe került, ez nem választásikampány-ígéret, hanem törvény.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)