Felszólalás adatai
223. ülésnap (2001.09.06.), 93. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Németh Zsolt (MDF) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | Gazdasági bizottság |
Felszólalás oka | Ismerteti a bizottság véleményét |
Videó/Felszólalás ideje | 3:43 |
Felszólalások: Előző 93 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
NÉMETH ZSOLT, a gazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági bizottság augusztus 28-i ülésén 12 tartózkodás mellett, 13 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül általános vitára alkalmasnak tartotta a T/4644. számú törvényjavaslatot.
Mint az az előterjesztésben elhangzott, a törvényjavaslat három törvény jogharmonizációs célú módosítását tartalmazza. A foglalkoztatási törvény tekintetében két EGK-rendelet átvételét, illetve az átvétel zökkenőmentességét biztosítja, hiszen a csatlakozás következtében jogharmonizációs kötelezettség az EGK-rendelet vonatkozásában közvetlenül nem keletkezik, csupán a hazai és közösségi szabályok egymásra tekintettel történő alkalmazását segíti elő.
(13.40)
A bérgarancia-törvény módosítását viszont egy európai uniós irányelv indokolja. A csődtörvény egy szakaszának módosítását szintén ezen irányelv teszi kívánatossá.
A munkavédelmi törvény módosítása a jogharmonizációs célú korrekciók mellett alapvetően a szakmai és hatósági ellenőrzési garanciák szabályainak módosítását, kiegészítését foglalja magába. A kormánypárti képviselők az előterjesztést általános vitára való alkalmasság tekintetében kellően alaposnak, kiérleltnek tartották, így bíráló észrevételt nem tettek. Az ellenzék részéről aggályok hangzottak el a felszámolókkal szemben alkalmazott rendbírság szabályozásával kapcsolatban. A munkavédelemről szóló törvény tekintetében több észrevételt is tettek. A kockázatértékelések elkészítésének határidejét túlságosan szigorúnak tartották. A munkavédelmi bírság összegének emelését, telephelyenkénti kivetésének indokoltságát vitatták.
A munkavédelmi képviselőnek a munkáltató döntés-előkészítési folyamatába való bevonása értelmezési vitát váltott ki. Többen úgy vélték, hogy a 3 millió forintos bírság 10 millióra történő emelése nem túlzó, hiszen a munkavédelmi állapotok még a multinacionális cégeknél is néha elképesztőek, másrészt 1994-től, a törvény elfogadásától számított időponttól a pénzromlás mértéke indokolja az emelést. A 10 millió forintos érték is csupán értéken tartást jelent.
A bírság telephelyenként való kivetésének célja nem a kisvállalkozók ellehetetlenítése. A bírság lehetőséget ad a differenciálásra, és kifejezetten a nagy, országos hálózattal bíró vállalkozások, például áruházláncok szankcionálásra alkalmas, amelyek több telephelyük ellenére egy jogi személyt képeznek. Világossá vált, hogy a munkavédelmi képviselő a munkavállalók által választott személy, aki nem azonos a döntés-előkészítést végző alkalmazott munkavédelmi szakemberrel. Ezért a javaslatban szereplő megfogalmazás helyénvaló.
Úgy értékelem, hogy a bizottsági ülés során felmerült aggályok jelentős része a vita során magyarázatot nyert, és ennek tudható be, hogy a javaslattal szemben elutasító szavazat nem érkezett.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Felszólalások: Előző 93 Következő Ülésnap adatai