A felszólalás szövege:

MOLNÁR OSZKÁR (Fidesz): Köszönöm a szót, tisztelt elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Béki Gabriella képviselőtársam zárszavánál folytatnám: mi lesz a sorsa azoknak a gyermekeknek, akik úgy nőnek fel, hogy ne adj' isten, még a családi pótlékot sem fogják megkapni.

Tisztelt Képviselőtársam! Én egy olyan körzetből jöttem - Borsod megye Edelény választókörzetéből -, ahol, azt hiszem, ez a probléma sokkal hatványozottabban érint minket, mint az ország más településein élő polgárokat. Nagyon szívesen meghívom önt a mi körzetünkbe: jöjjön el, nézzen szét! A saját szemével fogja megtapasztalni, meglátni, hogy azt a családi pótlékot, amit ezek a családok megkapnak, nem arra fordítják, hogy a gyermekeiket felneveljék belőle. Ugyanis ezek a gyermekek - nyugodtan ki merem jelenteni - étlen-szomjan élnek, mezítláb járnak hóban, fagyban télen, nem csak nyáron. Ilyen állapotok uralkodnak.

Ha nem próbáljuk meg őket rákényszeríteni arra, hogy legalább a gyermekeiket iskoláztassák, akkor ez az állapot tovább fog romlani. Nem is beszélve arról, hogy döntő többségében ma már nyolc-tíz gyermekes ilyen családok léteznek. Azt hiszem, hogy ez az előző kormányciklus áldott politikájának is eredménye. Természetesen az nem probléma, hogy Magyarországon sok gyermek születik, de megfelelő körülményeket kell teremteni.

Végezetül - befejezve rövid mondandómat - egy teljesen más megvilágításból szeretnék szólni ehhez a kérdéshez néhány másodpercben. Úgy látom, az ellenzék érdeke az, hogy legyen iskolázatlan szavazóbázisa, a mi érdekünk viszont az, hogy iskolázott szavazóbázisunk legyen. Nem akarjuk, hogy a harmadik évezredbe, illetve az Európai Unióba úgy menjünk be, hogy a magyar gyermekek 20 százaléka iskolázatlan.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

MOLNÁR OSZKÁR, a gazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A T/3206. számon, Perlaki Jenő képviselő úr által benyújtott képviselői önálló indítványt a gazdasági bizottság október 31-én megtárgyalta. A bizottság a túl hevesnek nem nevezhető vita után 10 igen, 8 nem szavazat mellett és tartózkodás nélkül az előterjesztést általános vitára alkalmasnak tartotta.

Köszönöm.

MOLNÁR OSZKÁR (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Egy rövid történettel kezdeném Bauer képviselő úr hozzászólására reagálva. Ismerek olyan szennyvízberuházást, amelyben tizen-egynéhány település vett részt - ez durván 3 milliárd forintos beruházás volt -, és az önkormányzatok egy néhány száz négyzetméteres, teljesen üres istállót 500 millió forintért adtak bérbe a kivitelezőnek. Ezt nyilván azért tették, mert nem volt önrészre pénzük.

Ezt azért mondtam el, mert az ön és Keller képviselő úr hozzászólásában ellentmondások és csúsztatások vannak.

(22.00)

Azt mondta az egyik ellenzéki képviselő, hogy ez a törvénytervezet egy rossz kormányzati döntés. Azt mondta a másik ellenzéki képviselő, hogy miért egy képviselői önálló indítványként jött be a parlament elé, miért nem a kormány nyújtotta be. Önök között ez egy elég komoly ellentmondás.

Csúsztatás pedig ott történt - szintén Keller képviselő úrtól hangzott el -, hogy ezt a 3,5 milliárd forintot most odadobjuk a belügyminiszternek szabad felhasználás céljából. Ez nem így történik, mert - amint az előterjesztő is elmondta - egy tárcaközi bizottság fogja elbírálni ennek a forrásnak az elosztását, ugyanúgy, mint ahogy történik az egyéb, ilyen jellegű támogatásoknál is.

Végezetül azt szeretném elmondani, hogy ez egy segítő szándékú törvénytervezet, mégpedig egy lakosságot segítő szándékú törvénytervezet, és itt sem a Fidesz, sem az MSZP, sem az SZDSZ érdeke nem számít, itt a lakosság érdeke az első.

Köszönöm. (Taps a Fidesz és a Kisgazdapárt soraiban.)

MOLNÁR OSZKÁR (Fidesz): Köszönöm szépen. Maradjunk a tárgyszerűségnél, bár úgy látom, kiment a képviselő asszony. (Közbeszólások: Ott van!) Azért szeretnék pontosítani egy-két apróságot, ami a részéről elhangzott. A Pepó miniszter úr vezette környezetvédelmi tárca 1998-ban nem tudta kielégíteni a környezetvédelmi támogatásokat, mert egy kiürített környezetvédelmi alapot hagyott maga után a Horn-kormány környezetvédelmi minisztere.

(22.50)

Az önkormányzatok tulajdonképpen 1992 óta, amióta ez a törvény létezik, követnek el különféle bűvészmutatványokat azért, hogy egy-egy ilyen beruházást meg tudjanak valósítani. Bauer képviselő úr mondta még az előbb, hogy az az alapvető problémája ezzel a törvénytervezettel, hogy sérül az egész rendszer alapja.

Én pedig úgy gondolom és azt hiszem, ez itt a vitában is kiderül, lehet, hogy nem is annyira jó ennek a törvénynek az alapja. Esetleg nem is baj, ha megsérül ez az alap. Úgy látom, hogy a képviselő úr indítványára, amit a kormány támogat, a 2001-től érvénybe lépő szabályozás alapján a polgári kormány ebben a témában is tiszta viszonyokat óhajt teremteni a bevezetendő új törvénnyel.

Végezetül pedig ez az indítvány, amit képviselő úr a Ház elé terjesztett, erre a konkrét 3,5 milliárd forintra vonatkozik. Képviselő úr úgy látta jónak, gondolom, utánanézett a dolgoknak, hogy ezekre a beruházásokra fordítsuk a megmaradt 3,5 milliárdot. Önöknek, ellenzéki képviselőknek van lehetőségük arra, hogy módosító javaslatokat adjanak be a törvénytervezethez, lehet élni vele, és akkor a Ház el fogja dönteni, hogy mire fordítsuk.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

MOLNÁR OSZKÁR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy örömömre és megelégedésemre szolgál, hogy a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának vezérszónokaként a kormány által benyújtott, a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény módosítására irányuló T/3263. számú törvényjavaslatot ismertethetem.

Nagy örömömre szolgál ez azért, mert a törvényjavaslat fő célja egy jogharmonizációs szempontból indokolt módosítás a megtévesztő és az összehasonlító reklámozás területén, ami a magyar fogyasztókat olyan magas szintű védelemben részesíti, amely az Európai Unió területén élő fogyasztókat megilleti. Nagy örömömre szolgál a törvényjavaslat azért is, mert régi adósságát törleszti ezzel az Országgyűlés, amely jogalkotási adósság még az előző kormány mulasztása került a polgári kormány örökségébe.

Az Országgyűlés 1997-ben fogadta el a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvényt, amelynek kidolgozása során minden lehetőség adott lett volna a megtévesztő és összehasonlító reklámozás megfelelő, mind jogharmonizációs, mind pedig fogyasztóvédelmi igényeket kielégítő szabályozására. Mindez az előző kormányzati ciklusban nem történt meg, így a mulasztást e törvényjavaslat orvosolja.

A megtévesztő reklámozás tilalmával kapcsolatos szabályokat az Európai Közösség 84/450. számú tanácsi irányelve írja elő, amely szabályozás lényege a megtévesztő reklám fogalmának egységes értelmezésén és így a tilalom megfelelő alkalmazásán alapul. A törvényjavaslat a fogalmi rendszer kialakításával és az európai közösségi értelmezési elvek kimondásával a fogyasztók magas szintű védelmét biztosítja, a reklámok megtévesztő, félrevezető vagy valótlan állításaival szemben.

Az összehasonlító reklámozásra vonatkozó közösségi szabályok, amelyeket az Európai Parlament és a Tanács 97/55. számú irányelve állapított meg, a hatályos magyar joganyagból hiányoznak, pótlásuk azonban Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozását megelőző folyamatban nélkülözhetetlen. A törvényjavaslat e hiányt magas szakmai szinten előkészített, az irányelv követelményeinek és céljainak megfelelő normaszöveg felkínálásával szünteti meg; így rögzíti a megengedhető összehasonlító reklámozás törvényes, garanciás feltételeit, amelyek egyaránt védik a fogyasztókat a megtévesztő vagy nem tárgyilagos összehasonlítások káros hatásaival szemben, valamint a reklámozó versenytársait az etikátlan összehasonlító reklámozással elérhető tisztességtelen előnyszerzés megtiltásával.

A törvényjavaslat fő célját képező megtévesztő és összehasonlító reklámszabályozás területén elért jogharmonizációról így összességében örömmel állapíthatom meg, hogy az átgondolt, korrekt módon, magas színvonalon valósul meg a törvényjavaslatban.

Jogharmonizációs szempontból kevésbé fajsúlyos területek is találhatók a törvényjavaslatban, amelyek esetenként pontosításra és további értelmezésre szorulnak, és amelyekhez módosító javaslatokat kívánunk beadni. Ilyen módosító javaslatok egyrészt a megtévesztő és összehasonlító reklámozásra vonatkozó szabályozással kapcsolatos kisebb módosítások, amelyek az értelmezés elősegítését, a szöveg pontosítását vagy a jogharmonizáció szélesebb körű megvalósulását segítik elő.

A törvényjavaslat szexualitást bemutató reklámokra vonatkozó szabályozása újragondolásra érdemes, mivel több nem definiált, a jogalkalmazásban nehezen értelmezhető fogalmat tartalmaz. Így például nehéz objektíven megítélni, hogy hol húzódik az a határ, amelytől kezdve egy reklám szexuális ingerkeltésre alkalmas.

A törvényjavaslat gyógyszerek reklámozását érintő szabályozása átgondolt, jogszabály-szerkesztési szempontból kiváló megoldásokat tartalmaz, így összhangba hozza a reklámtörvényt az időközben elfogadott gyógyszertörvénnyel. Egyértelműen kimondja a Magyarországon nem forgalmazható gyógyszerek reklámozásának tilalmát, továbbá a gyógyszerismertetés fogalmát is pontosítja a jogalkalmazás tapasztalatai alapján.

Álláspontom szerint a jogharmonizáció jegyében létrehozott törvényjavaslatban szükséges az emlékeztető gyógyszerreklám fogalmát és közzétételének szabályait megalkotni olyan formában, ahogyan az az Egészségügyi Minisztériumban előkészítés alatt álló gyógyszerreklám-rendelet tervezetében szerepel. A reklámrendelet elkészítése során az emlékeztető reklám bevezetésének lehetőségével mind a minisztérium, mind az egyeztetésben részt vevő egészségügyi hatóságok egyetértettek, de a jelenleg hatályos törvény nem ad rá lehetőséget, így ilyen tartalmú módosító javaslattal fogom kiegészíteni az előterjesztést.

Összességében még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy a törvényjavaslat céljait tekintve az Országgyűlésnek egy régi, 1997-es adósságát rója le, hiszen a megtévesztő és összehasonlító reklám korrekt, EU-konform szabályozása már 1997-ben megoldható lett volna. Ezt a megoldást terjeszti elő önöknek most a polgári kormány, és kérem képviselőtársaimat a törvényjavaslat támogatására, elfogadására.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

MOLNÁR OSZKÁR (Fidesz): Elnök úr, sajnos éppen kimentem, amikor előbb a felszólalásom lett volna.

ELNÖK: Tehát normál felszólalás. Tessék!

MOLNÁR OSZKÁR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Azért kértem hozzászólást, mert a két SZDSZ-s képviselő felszólalására szeretnék egy-két gondolattal reagálni. Azt már többször észrevettem itt a parlamentben, hogy az emlékezetük olykor-olykor szelektív, és úgy látom, ebben az esetben is.

A kezemben tartok egy 1997. június 25-i Népszabadságot, amely a reklámtörvény megszavazása után került az újságos bódékba. A következőket írja: "Kevésbé szigorú, sok esetben indokolatlanul engedékeny lett a reklámtörvény. A rengeteg elfogadott módosító javaslat sokak szerint a különböző lobbik hathatós nyomására fölhígította a szigorúbb változatot, sőt még a liberálisabb variációt is enyhítették. A törvényt tegnap 198 igen, 60 nem szavazattal és 23 tartózkodás mellett fogadták el. A módosító indítványok közül inkább a könnyítőket szavazta be és a korlátozókat ejtette ki a tisztelt Ház. Lényegében az eddigi gyakorlatot szentesítette. Szabaddá tette az új törvényt, amit eddig elvben tiltottak a rendelkezések, csak az alapvető szabályok kaptak helyet a törvényben. Csehák Judit szocialista képviselő keddi sajtóértekezletén sajnálatosnak nevezte, hogy a honatyák 80 százaléka megszavazta a szigorítások enyhítését, noha a fejlettebb országokban a törvénykezési gyakorlat ezzel éppen ellentétes. Az eredeti előterjesztéshez képest olyan törvényjavaslat született, amely egyértelműen a reklám- és dohányipari lobbik érdekeit szolgálja. - vélekedik Csehák Judit." A '97-es törvény után hangzottak el ezek a dolgok.

Akkor önöknek egy elég komoly parlamenti többség birtokában, úgy gondolom, lett volna módjuk és alkalmuk arra, hogy egy lényegesen szigorúbb változatát szavazzák meg az akkor benyújtott törvénytervezetnek. Most már ez nehezebb. Azért nehezebb, mert közben az Európai Parlament és a Tanács a dohányreklám-irányelv megsemmisítésére tett javaslatot olyan jogalapon bocsátotta ki, amelynek alapján a dohányreklámok tilalmának nem lett volna helye, a dohányreklámok megtiltására nem lett volna jogalkotási hatásköre. Egyébként a magyar Alkotmánybíróság 37/2000. számon elutasította azt a kérelmet, amely a dohányreklám-szabályozás alkotmányellenességének megállapítására irányult.

Tehát most már van két ilyen határozat, amely azóta született, egy az Európa Tanácsban, egy pedig a magyar Alkotmánybíróságon. Egyébként pedig, sajnos én dohányzom, nem értek egyet azzal, hogy bárhol is a dohánygyárak reklámot megjelentessenek, ez az én magánvéleményem. Viszont még egy dolgot szeretnék nagyon röviden felolvasni. Egy külföldi közvélemény-kutatás: a megkérdezettek szerint főleg az élelmiszerek és a csokoládék esetében az ismertséget jelentősen befolyásolják a reklámok, ez viszont a dohánytermékeknél csupán 53 százalékban igaz. Azt azonban egyetlen személy sem állította, hogy a reklám hatására szokott volna rá a dohányzásra. (Dr. Takács Imre: Pedig ez igaz.) Ez érdekes, ezen el lehet gondolkodni, és úgy gondolom, ebben van valami. Engem például, hangsúlyozom, mint dohányzót, abszolút nem érdekel az, hogy bárhol látok egy dohányreklámot, az viszont sokkal inkább érdekes, ha egy filmet nézek este, és a filmben rágyújtanak. Ez sokkal inkább arra ingerel, hogy én is újra rágyújtsak - sajnos. Viszont ami még érdekes, hogy a dohányreklámok a már dohányzókat szeretnék elérni, és ezeket kívánják orientálni vagy átszoktatni a saját termékeikre. Ebben viszont, azt hiszem, újra csak van valami elég nagy igazság.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

MOLNÁR OSZKÁR (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Kénytelen voltam két percre szót kérni Béki Gabriella képviselő asszony hozzászólása után. Megmondom őszintén, most már végképp nem értem az ön vagy a frakciója hozzáállását, mert ugye elismeri, hogy a '97-ben alkotott törvény az egy puhára sikeredett törvény volt. A polgári kormány által most benyújtott törvény lényegesen keményebb - hogy így fogalmazzam - elemeket tartalmaz a reklámozásban. (Béki Gabriella: Szó sincs róla!) Most itt a soha vissza nem térő alkalom egyébként, hogy módosító indítványokat benyújtva támogassák a polgári kormány által benyújtott törvénytervezetet.

Azt sem értem egyébként, hogy a dohányreklámnak annyira nekiment; és a pornográf, illetve a szexuális reklámoknál pedig egyszerűen nem értem, hogy annyira naivnak akarja láttatni magát, hogy pornóreklámnak akarja beállítani Rómeó és Júlia egymásra nézését. (Derültség az SZDSZ soraiban.) Ez egyszerűen nonszensz a számunkra, én legalábbis nem tudom elfogadni.

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)

MOLNÁR OSZKÁR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A gazdasági reklámtevékenységről szóló törvényt módosító törvényjavaslattal kapcsolatban szeretném leszögezni, hogy elsősorban az összehasonlító és megtévesztő reklámozásra vonatkozó uniós szabályok átvételét szolgálja, és alapvetően egy átgondolt, jól előkészített szabályozást tartalmaz.

Ugyanakkor a törvényjavaslat további pontosítása, a fogyasztók védelme, valamint a jogharmonizáció jobb megvalósítása érdekében, továbbá a közerkölcs védelme céljából módosító javaslatok kerültek benyújtásra. Az összehasonlító és megtévesztő reklámozás szabályaihoz benyújtott pontosító, valamint a jogharmonizáció jobb megvalósítását és a jogalkalmazást elősegítő javaslatok sorolhatók ebbe az első szakaszba.

Az első témakörben az összehasonlító és a megtévesztő reklámok szabályozásával kapcsolatban: a T/3263/54. számon benyújtott módosító javaslatom az összehasonlító reklám definícióját kívánja pontosítani. A pontosítás azért szükséges, mert a jelenleg is szűk definíció miatt az olyan reklám, amelyben a reklámozottól eltérő rendeltetésű áruval történik összehasonlítás, nem minősül összehasonlító reklámnak, így az arra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak. Ugyanakkor az európai közösségi jog és a hazai fogyasztók védelme egyaránt megkívánja, hogy az ilyen, például az "egy farmer árából most mobiltelefont vásárolhatsz" típusú reklámok tiltottak legyenek.

A magánemberek ingatlan-apróhirdetéseivel kapcsolatos a T/3263/45. számú módosító javaslat, amely a törvényjavaslat szövegében pontosítja, hogy meghatározott különleges tájékoztatás és írásbeli tájékoztató mellékelési kötelezettsége csak a time-sharing ingatlanok reklámjaira vonatkozzon. E módosítás azért szükséges, hogy az ingatlan-apróhirdetések feladóira a törvény ne rójon ki felesleges, súlyos többletköltséggel járó kötelezettséget.

A tisztességes verseny és a fogyasztók védelme egyaránt indokolja, hogy a más vállalkozás jó hírnevéből adódó tisztességtelen előnyszerzést, az Európai Unió jogával összhangban, megtiltsuk az összehasonlító reklámozás során. E tilalmat valósítja meg a T/3263/15. számú módosító javaslat.

Szövegpontosítást tartalmaz a T/3263/47. számú módosító javaslat, amely egyértelművé teszi, hogy az összehasonlító reklámoknak nem kötelező eleme az ár-összehasonlítás, de ha a reklámozó ár-összehasonlítást alkalmaz, köteles azt tárgyilagosan megtenni.

A T/3263/17. számú módosító javaslatom - az összehasonlító reklám szabályairól szóló irányelvvel összhangban - konkretizálja, hogy a különleges ajánlattal kapcsolatos összehasonlító reklámban kötelező az ajánlat tartalmának részletes, pontos feltüntetése. Így elkerülhető az, hogy például a nem összehasonlító, de általános leértékelésre vonatkozó rádióreklámban a fogyasztó feldolgozhatatlan, zavaros adatdömpinget kapjon.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

MOLNÁR OSZKÁR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Megmondom őszintén, nem tudom, hogy Szanyi úr komolyan gondolja-e, amiket elmondott, vagy csak tetteti magát.

A szexualitást bemutató reklámokról én a közerkölcs védelme szempontjából szeretnék néhány szót szólni. A törvényjavaslat erre a kérdésre vonatkozó rendelkezésének célja a közerkölcs és az ifjúság védelme, a pornográf reklámképek tilalma. A tilalom megfogalmazása az eredeti törvényjavaslatban azonban bizonytalan, ami nyilván megnehezítheti a jogalkalmazók dolgát. Ráadásul a törvényjavaslat szabályozása összemossa a szexuális szolgáltatások és a prostituáltak reklámjait, valamint a szextelefonreklámokat más áruk, például a szépségápolási cikkek reklámjaival.

Ahogy többen elmondták már itt képviselőtársaink, ez a témakör nagy vitát váltott már ki az általános vita során is és most itt is. Viszont szeretném határozottan leszögezni, hogy úgy az előterjesztő, mint a gazdasági bizottság szándéka a benyújtott módosító javaslattal egyértelműen és biztosan betiltja a pornográf reklámokat, pontos és a jogalkalmazást segítő szövegezéssel jelenik meg. Szintén határozottan tiltja a prostituáltak nyílt és burkolt reklámjait a szexújságokon kívül.

Végül: a javaslat a szextelefonreklámokkal kapcsolatban a törvényjavaslatnál szigorúbb, hiszen nemcsak az ilyen képeket, hanem a fiatalok helyes szellemi, erkölcsi fejlődését veszélyeztető, tömegesen megjelenő szextelefon-hirdetéseket teljes egészükben, tehát az ilyen reklámszövegeket is kitiltja a sajtóból és az összes normál médiából. Ezt a szabályozást egészítik ki az Ivanics Ferenc és Perlaki Jenő képviselőtársaim, valamint a jómagam által benyújtott módosító javaslatok, amelyek a szervezett bűnözésről szóló törvény és a szabálysértési törvény módosítása által, valamint a rendőrség reklámfelügyeleti eljáráskezdeményezési jogának biztosításával teljessé teszik a szexualitással kapcsolatos reklámok szigorú szabályozását.

Nyilván másként gondolkodunk a patkó két oldalán, önök teljesen másként gondolják a szexuális és pornográf reklámokat, mi is teljesen másként gondoljuk. Mi nem szeretnénk, ha a gyermekeink nap mint nap ilyen szennyet látnának, ha kezükbe vesznek egy napilapot.

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)

MOLNÁR OSZKÁR (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Megmondom őszintén, hogy úgy látom, tisztelt képviselőtársaink a túloldalon nagyon jól értik, hogy mit akar ez a törvényjavaslat, csak nem akarják megérteni. (Bauer Tamás: Értjük!)

Azt sem értem, miért vannak annyira kétségbe esve attól, hogy esetleg nem olvashatnak majd telefonszex-hirdetéseket. De igen, lehet majd olvasni arra kijelölt üzletekben, szexshopokban, de például itt, a parlamentben, ezekben a lapokban, amelyek itt fekszenek előttem, nem óhajtjuk. Ezekre és konkrétan ezekre irányul az előterjesztő, illetve a gazdasági bizottság által beadott módosító javaslat célja, semmi egyébre. Senki nem akarja azt, hogy egy mosóporreklámot, ahol lát valaki egy női combot, betiltsunk. Senki nem akarja az ilyen jellegűt betiltani.

Sajnálom, nem akarok, de kénytelen vagyok egy másik törvényponthoz csatlakozni, mégpedig ahhoz a ponthoz, amelyet a sajtó úgynevezett cenzúraként emleget, ami természetesen nem igaz. Konkrétan arról van szó, hogy az a reklámozó, aki kételkedik abban, hogy az általa bemutatni kívánt reklám megfelel-e a törvénynek vagy nem, az előzetesen bemutathatja. Gondolom, egyetlenegy olyan szervezet sem lesz, amely azt mondja egy mosóporreklámra, hogy nem engedélyezi, mert ez szexuális ingerkeltésre alkalmas. Úgyhogy még egyszer szeretném hangsúlyozni, tisztelt ellenzéki képviselőtársaink, értsék meg, mit szeretnénk. Köszönöm. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

MOLNÁR OSZKÁR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Már az általános vitában is felmerült, és többször elmondtuk, Glattfelder államtitkár úr is kihangsúlyozta, hogy a jelenleg tárgyalt, T/3263. számú törvényjavaslatot nem a dohány- és alkoholreklámok újraszabályozása, hanem a megtévesztő és összehasonlító reklámozás szabályainak a jogharmonizációs szempontból szükséges módosítása miatt tárgyalja az Országgyűlés.

A Béki Gabriella és Bauer Tamás képviselőtársaim által benyújtott és a Házszabályt figyelmen kívül hagyó módosító javaslatokkal kapcsolatban szeretném leszögezni, hogy a gazdasági bizottság mint főbizottság kimondta, hogy azok, a törvényjavaslaton való túlterjeszkedés miatt, a Házszabály 94. § (3) bekezdésébe ütköznek. Ez azt jelenti, hogy ezekről a módosító javaslatokról a Házban szavazás nem lesz, így ezek további tárgyalása értelmetlen.

Kérem Béki Gabriella és Bauer Tamás képviselőtársaimat, hogy legközelebb figyelmesen olvassák el a Házszabályt, hiszen az rájuk nézve is tartalmaz bizonyos kötelezettségeket! Hangsúlyozni szeretném tehát, hogy az ilyen témájú felszólalások nem tartoznak a T/3263. számú törvényjavaslat részletes vitájának tárgykörébe.

Ugyanakkor az Országgyűléshez benyújtásra került az egészségügyi bizottságnak a dohánytermékek reklámozását szigorító önálló törvényjavaslata, amelyet a gazdasági bizottság mint főbizottság általános vitára alkalmasnak nyilvánított. Ezért kérem, hogy az ezzel kapcsolatos felszólalásokat legközelebb a T/3455. számú törvényjavaslat általános vitájában tegyék meg.

Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

MOLNÁR OSZKÁR, a gazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló T/4192. számú törvényjavaslat előterjesztését indokoló jogharmonizációs és nemzetközi kötelezettségekről az előttem szóló államtitkár úr teljes körű tájékoztatást adott.

A gazdasági bizottság többségi véleményének előadójaként ehhez csak annyit kívánok hozzátenni, hogy a bizottság többsége e kérdésben az előterjesztő álláspontjával egyetértett. Én nem kívánok ismétlésekbe bocsátkozni, ezért az előterjesztés azon elemeit szeretném kiemelni, amelyek a fogyasztók, televíziónézők és rádióhallgatók számára különös jelentőséggel bírnak. Ilyen elem a törvényjavaslat által a gyermek- és fiatalkorúak kiemelt védelme érdekében bevezetendő új, komplex szabályozás. E szabályozás értelmében a törvényjavaslat kötelezi a műsorszolgáltatókat az egyes műsorok tartalma alapján történő kategorizálásra, és részletesen szabályozza, hogy milyen tartalmú műsor - a műsorelőzetest is beleértve - milyen műsorkörnyezetben, valamint milyen idősávban kerülhet közzétételre.

A televíziókban közzétett nagy számú erőszakos jelenet, durva, lélekromboló képi ábrázolás rossz hatást gyakorolhat a gyermekekre és a fiatalkorúakra, a törvényjavaslat kategorizálása pedig megkönnyíti a szülőknek azt a törekvését, hogy az ilyen műsorszámoktól megóvják gyermekeiket.

A törvényjavaslat másik, elsősorban fogyasztóvédelmi szempontból bevezetendő rendelkezése a kizárólagos közvetítési jogok gyakorlására vonatkozó szabályozás. Számos nyugat-európai és tengerentúli példa sorolható fel arra, hogy a csak előfizetéssel igénybe vehető televíziós csatornák oly módon igyekeztek előfizetőket magukhoz csábítani az ingyenes és könnyebben elérhető televíziós csatornáktól, hogy bizonyos közérdeklődésre számot tartó események - például olyan nemzetközi sportesemények, mint az olimpia, a futball-világbajnokság, a Forma-1 vagy más, nem sportcélú rendezvények, például az Oscar-díjak kiosztása, szépségversenyek - kizárólagos közvetítési jogát megszerezték, és a többi csatornát a közvetítés lehetőségéből kizárták.

E példákból kiindulva alakult ki az a nemzetközi gyakorlat, amelynek a magyar szabályozásba való beültetését a törvényjavaslat tartalmazza. Lényege, hogy a társadalom számára nagy jelentőséggel bíró eseményeket nem lehet olyan kizárólagos közvetítési jog alapján közvetíteni, ami a hazai közönség meghatározó részét megfosztaná az ilyen események figyelemmel kíséréséről.

Végezetül szeretném felhívni ellenzéki képviselőtársaim figyelmét arra, hogy a kormány által előterjesztett törvénymódosítás kizárólag jogharmonizációs szempontú módosításokat tartalmaz, amelyek Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása szempontjából igen lényegesek. A csatlakozási tárgyalások folyamatában a kultúra és audiovizuális politika fejezete egyike az 1998-ban elsőként megnyitott tárgyalási fejezeteknek, és ennek ellenére a mai napig nem került lezárásra.

A közelmúltban Günter Verheugen főbiztos és Romano Prodi bizottsági elnök budapesti látogatásukon egyértelműen jelezték, hogy e területen további sürgős jogharmonizációs lépések szükségesek. A médiatörvény e módosításának elfogadása így jelen pillanatban Magyarország fontos nemzetközi érdekeit szolgálja. E nemzetközi kötelezettségek figyelembevételével a kormány eltekintett bármilyen, a szigorúan vett jogharmonizációs kötelezettségeken túlmutató, politikai vitát gerjesztő elem előterjesztésétől annak érdekében, hogy az Országgyűlésben a javaslat a szükséges kétharmados támogatást megkaphassa. Amennyiben ellenzéki képviselőtársaim a javaslat támogatását egy igen érdekes árukapcsolással a médiakuratóriumok ügyétől teszik függővé, úgy azt bizonyítják, hogy saját kicsinyes pártérdekeiken nem képesek felülemelkedni, és azokat a magyar nemzeti érdekek elé helyezik.

Mindezek alapján kérem valamennyi tisztelt képviselőtársamat, valamennyi frakciót, hogy támogassák a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

MOLNÁR OSZKÁR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Megmondom őszintén, én azt hittem, hogy most az előttünk fekvő törvénytervezetről fogunk vitázni. Erről a törvénytervezetről - ahogy államtitkár úr is jelezte az előbb - még egy szó sem esett a mai ülésen ebben a Házban.

Szanyi képviselő úr azt mondta néhány perccel ezelőtt, hogy nem törvényes az a médiakuratórium, amiben nem szerepel az ellenzék. (Bauer Tamás: Nem ezt mondta.) Tisztelt Képviselő Úr! Az, hogy a médiakuratóriumoknak nincs egyetlen ellenzéki tagja sem, az kizárólag az önök hibája, nem pedig a kormánypártok hibája.

Felmerül bennem az a gondolat, mivel ez az előttünk fekvő törvénytervezet kizárólag jogharmonizációs célokat szolgál, felmerül bennem az a kérdés: akarnak önök egyáltalán az Európai Unióba lépni?

Köszönöm szépen.

MOLNÁR OSZKÁR (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvénytervezet, amely előttünk fekszik, többek között arról szól, hogy szeretnénk a televízióműsorokban ma jelen lévő agresszivitást visszaszorítani, a gyermekeknek nem való televíziós filmeket olyan módon szabályozni, hogy ez minden magyar család, minden magyar gyermek érdekét, fejlődését tudja szolgálni. Tegyük meg azt, hogy azokat a műsorokat, amelyek nem használnak a gyermekeinknek, sugározza a tévé olyan műsoridőben, amikor ők már alszanak: éjszaka. Többek között erről szól ez az előttünk fekvő törvénytervezet. És arról is, hogy azt a mértékű agresszivitást, amely némely csatornákon kézzelfogható, ha ne is tiltsuk ki, de csökkentsük, és ilyeneket csak éjszakai időkben sugározhasson a televízió.

Kérem szépen önöket, hogy ezekről a dolgokról beszéljünk, és ne a televíziókuratóriumokról meg ilyenekről, hiszen, azt hiszem, ez már tövig lerágott csont.

Köszönöm.

MOLNÁR OSZKÁR (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Az előző hozzászólásomban tettem egy - úgy tűnik - gyenge kísérletet arra, hogy a tisztelt Házat megpróbáljam abba az irányba terelni, hogy beszéljünk az előttünk fekvő törvényjavaslatról. Mint látható, ez nem sikerült, és azt hiszem, hogy a későbbiekben sem erről fog vitázni a tisztelt Ház. Úgyhogy nem is próbálom tovább erőltetni ezt az irányt, és ebben a vitában én többször nem fogok hozzászólni.

Végezetül csak annyit szeretnék megjegyezni, úgy tűnik számomra, hogy a tisztelt ellenzéki pártok, a képviselőtársaim ezt a törvénytervezetet a kormánypártok zsarolására akarják felhasználni. Úgy gondolom, hogy ez nem ildomos. Köszönöm.

MOLNÁR OSZKÁR, a gazdasági bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági bizottság paksi kihelyezett ülésén tárgyalta az előttünk fekvő törvénytervezetet. Tájékoztatom önöket, hogy a Magyar Energia Hivatal 2000. évi tevékenységéről szóló beszámolóját megvitattuk, és alapos szakmai vita után, többségi véleménnyel az Országgyűlésnek elfogadásra javasoljuk.

A gazdasági bizottság a vitában pozitívan értékelte azt a több mint hat éve tartó munkát, melynek utolsó évéről számolt be a Magyar Energia Hivatal főigazgatója. Jelentős eredménynek tartjuk, hogy átalakuló szervezeti keretek és az energiaszektor nagy részében végbement privatizáció során is megmaradt az energiaellátás biztonsága, sőt javult annak műszaki színvonala és hatékonysága. A Magyar Energia Hivatal által kiadott és ellenőrzött termelői, valamint szolgáltatói működési engedélyek kellő garanciát nyújtottak arra, hogy az átalakulás folyamata a szolgáltatás színvonalát hátrányosan ne érintse és a fogyasztói érdekek ne sérüljenek.

(9.20)

A folyamatosan végzett és fejlesztett fogyasztóvédelmi feladatkör további, szervezetében és struktúrájában is mind jobban működő lehetőségeket teremtett arra, hogy a fogyasztók érdekei is érvényesüljenek a technikai monopolhelyzetben lévő és szabályozott piaci körülmények között működő energiatermelők és energiaszolgáltatók tevékenysége során. A beszámoló említést tett arról, hogy egyes szakmai körök szerint az energiahordozók jelenlegi világpiaci árai a ténylegesen végrehajtottnál magasabb áremelést indokoltak volna.

Ugyanakkor a társadalom és a gazdaság érzékeny az energiaárakra. Ilyen körülmények között a hatósági árak előkészítőjének - és ez a Magyar Energia Hivatal feladata - még a kötelezően előírtnál is nagyobb gondot kell fordítania a költségtényezők elemzésére, az árakat meghatározó összetevők indokoltságának vizsgálatára.

Tisztelt Országgyűlés! A jelentés során elhangzott, hogy a jövőben bizonyos mértékig változnak a Magyar Energia Hivatal feladatai. A készülő villamosenergia- és földgáztörvény, valamint az ezzel összefüggő piacnyitás új feladatokat jelent, de az Országgyűlés által 1993-ban elfogadott energiapolitika irányelvei ma is érvényesek.

Az európai uniós csatlakozás és az új energetikai törvények tükrében szükséges, hogy a fogyasztóvédelemmel és fogyasztói érdekérvényesítéssel kapcsolatos tevékenység tovább erősödjön, különös tekintettel azokra a fogyasztókra, akiknek érdekeik védelmében nem állnak rendelkezésükre a klasszikus piaci eszközök. A fogyasztói érdekvédelembe tartozik az a költségelemző és felülvizsgáló tevékenység is, amelyet a Magyar Energia Hivatal végzett, és a jövőben is hatékonyan és magas színvonalon kell végeznie.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezen gondolatokkal a Magyar Energia Hivatal 2000. évi tevékenységéről szóló beszámolót elfogadásra javaslom.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

MOLNÁR OSZKÁR, a gazdasági bizottság előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A gazdasági bizottság a múlt heti ülésén megtárgyalta a pénzügyeket szabályozó egyes törvények módosítására benyújtott T/5001. számú törvényjavaslatot. A benyújtott törvényjavaslatot a bizottság többsége támogatta.

A bizottsági vitában ellenzéki képviselőtársaink is elmondták, hogy a benyújtott törvényjavaslatot, illetve a 16 törvénymódosítás többségét külön-külön ugyan támogatnák, így egyben viszont nem tudják támogatni. Az viszont nem kétséges, azt hiszem, előttünk, hogy amennyiben a Pénzügyminisztérium külön-külön terjesztette volna be a 16 törvénymódosítást, ellenzéki képviselőtársaink valami más indokot találtak volna arra vonatkozóan, miért nem támogatják azokat.

Mostani hozzászólásomban kettőt szeretnék kiemelni az előttünk lévő módosításokból. Az egyik a nyugdíjak adómentessége. Nyilvánvaló, minden politikai erő és párt egyik fontos célja a nyugdíjas-társadalom megnyerése, azt hiszem, ez így természetes. A különbség csupán abban áll a mostani és az előző kormány között, hogy míg az előző kormány idejében a nyugdíjak reálértéke jelentős mértékben csökkent, addig a polgári kormány hivatalba lépése óta a nyugdíjak reálértéke jelentős mértékben emelkedett. Jellemző az ellenzék csak szavakban megmutatkozó nyugdíjasbarát politikájára, hogy miközben miniszterelnök-jelöltjük soha nem látott nyugdíjemeléseket ígérget, az állítólag a nyugdíjasoktól ellopott 52 milliárd visszaadását ígéri a nyugdíjasoknak (Közbeszólás az MSZP-frakció soraiból.), addig ellenzéki képviselőtársaink nem támogatják a kormány azon szándékot, hogy 2002. január 1-jétől a nyugdíj mellett munkát vállaló nyugdíjasoknak a nyugdíjukat ne kelljen összevonniuk az egyéb jövedelmükkel, tehát a nyugdíjak adómentesek legyenek. (Közbeszólások az MSZP-frakció soraiból.)

A másik téma, amihez hozzá szeretnék szólni, a lakáshitelkamathoz kapcsolódó adókedvezmény átalakítása. A kormány otthonteremtési programjának folytatását szolgáló javaslat szerint az új lakások megvásárlásához, építéséhez, építtetéséhez, valamint a meglévő lakások jelentős bővítéséhez kapcsolódó hitel esetében emelkedik az adókedvezmény mértéke. Ennek megfelelően a magánszemélyek az említett feltételeknek megfelelő hitelre fizetett törlesztő részlet 40 százalékának megfelelő összegű adókedvezményt vehetnek igénybe, amelynek összege évente legfeljebb 240 ezer forint lehet, az eddigi 30 ezer forint helyett. Ez is egy nagyon-nagyon kedvező változás az eddigiekhez képest, ellenzéki képviselőtársaink azonban a bizottsági ülés alapján, a vitában elhangzottak alapján például ezt a módosítást sem óhajtják támogatni.

Köszönöm szépen, elnök asszony. (Taps a kormánypártok soraiban.)