Felszólalás adatai

DR. TAKÁCS IMRE (MSZP): Elnök Úr! Képviselőtársaim! Hargitai képviselőtársam az APEH működéséről szólt, az APEH-et emlegette. Engedjék meg, hogy egy 1700-as években Adam Smith által megfogalmazott gondolatot idézzek, aki az adózás négy alapelve közül negyedik alapelvként a következőt mondta: "Ne legyen az adókivetés és -beszedés faggató, vagy olyan költséges, hogy a polgárok által befizetett összegnek nagy része a kincstártól elvonassék."

Én ezt azért idézem, mert nem tudom, mennyire költséges az a fejlesztés, amit az APEH-ben ilyen szempontból végeztek, és ha értékelemzés oldaláról vizsgálom, magyarul, a funkció/költség viszonya szempontjából vizsgálom, akkor ez milyen eredménnyel járt; nincsenek nekem erről információim, de lehet, hogy ennek a vizsgálata megérne egy misét.

Rátérek az adókérdésre, és nem akarom ismételni a személyi jövedelemadó kapcsán azt, amit már részletesen ecseteltem, azt tudniillik, hogy az adókulcscsökkenés milyen pozitív, legalább négy vagy öt pozitív hatást vált ki a nemzetgazdaságban; azonban már a korábbiakban többször rámutattam arra, hogy ha az adókulcs-csökkentés után nem következik be teljesítménynövekedés, akkor komoly bajba kerülhet a nemzetgazdaság, komoly egyensúlyi zavarok jöhetnek létre.

Az egyensúly fenntartása a helyes adórendszer mellett elsősorban a gépi beruházások fokozását igényli, csak ez alapozza meg a termelékenység növekedését. A KSH ez évi adatai szerint az első félévben szerencsére jól alakul a termelékenység a magyar nemzetgazdaságban, és ha a nemzetgazdasági ágak fejlődését figyelembe veszem, a struktúra változását, akkor egyértelmű, hogy a gépipar előkelő helyen van, de már nemcsak az idén, hanem az előző években is megindult ez a kedvező tendencia.

Ha tudniillik a gazdasági növekedésnek nem a termelékenység a legfontosabb forrása, hanem a termelési tényezők fokozódó bevonása, akkor ennek szűkössége a növekedés fékezőjévé válik. A meg nem alapozott növekedés a tőkeelemek túlkínálatát eredményezi, ez pedig jelentős egyensúlytalansághoz vezet. A beruházásoknál azonban nem szabad csak azt a tételt hangsúlyoznunk, amit a budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen, vagy a pécsi egyetemen, vagy más oktatási intézményekben hangsúlyoznak, hogy tudniillik a beruházásokat a kamatláb alakulása és a vállalkozók profitvárakozása befolyásolja, mert egyre inkább az értéktőzsdén kialakult tendenciák azok, amelyek a nagyvállalatok beruházásait motiválják, vagy nem motiválják. John M. Keynes az 1930-as években - rám néz most itt Mádi kollégám, mondom is neki pontosan: 1936-ban, "A foglalkoztatottság, a pénz és a kamat általános elmélete" című könyvében - a következőket mondja ezzel kapcsolatban: A tőzsde nap mint nap újraértékel sok beruházást, a beruházásokat nem annyira a hivatásszerű vállalkozók valódi várakozásai szabályozzák, mint inkább azoknak az embereknek az átlagos, a részvények árában megmutatkozó várakozásai, akik az értéktőzsdén kereskednek.

Ennek alapján bármit is tesz az állam az adókulcsokkal (Megszólal egy mobiltelefon.), ha a tőzsde kedvezőtlen tendenciái érvényesülnek - valakit hívtak telefonon -, akkor az a beruházások, így az adóalap csökkenését is eredményezi, ezáltal nehéz helyzetbe kerülhet az államháztartás egyenlege is. Abban az esetben, ha az egyenleg felbomlása esetén a költségvetési hiány elszabadul, akkor az infláció is elszabadul. Ezt Kornai János még a múlt évtized végén neves könyvében pontosan bizonyította. Az infláció elszabadulása nagy veszélyt jelenthet; nagy veszélyt jelenthet elsősorban a bérből és a fizetésből, valamint a nyugdíjból élők számára.

A személyi jövedelemadónál és az adótéma vizsgálatánál nagyon fontos megvizsgálni azt, hogy az egyenlőtlenség - én elsősorban a jövedelemegyenlőtlenségről beszélek, mert van kulturális és más egyenlőtlenség is - hogyan alakul a nemzetgazdaságban. Az egyenlőtlenség vizsgálatára, a jövedelemegyenlőtlenség vizsgálatára talán a legjobb mutató az úgynevezett - csúnya szóval élve - GINI-mutató. Ez a mutató 0 és 1 közötti értéket tartalmaz. Ha az érték 0, akkor mindenki egyenlő összeggel rendelkezik a jövedelemből, teljes az egyenlőség. Ha az érték 1, akkor egy személy rendelkezik a jövedelemmel. Ha a magyar nemzetgazdaság fejlődését vagy a magyar társadalom fejlődését nézzük, akkor ez az érték '95-ben 0,32 volt, és '98-ban sajnos 0,5 körül volt, tehát közeledik az 1 felé, a nagyobb fokú egyenlőtlenség felé.

Az egyenlőtlenség növekedése egyes számítások szerint azt igényelné, hogy a magasabb jövedelemmel rendelkezők jövedelmének durván 5 százalékát át kellene csoportosítani a szegénységi küszöb alatt élők számára. Az átcsoportosításnak egyik eszköze lehet az adórendszer, az adókulcsok alakítása, és nyilvánvaló, hogy itt egy nehéz helyzetben vagyunk. Mert az Európai Unió országaiban, ha megfigyeljük, mindenütt már az egy-két kulcsos adórendszer érvényesül. Nálunk még mindig három kulccsal dolgozunk, de a szegénység felszámolása miatt szerintem a progresszivitásról az adórendszerben nem lehet lemondani.

(15.10)

Az adókról szóló törvényjavaslat egy helyen sajnos fokozza a jövedelemegyenlőtlenséget. Ezt nem akarom részletesen kifejteni, már tegnap is és ma is sokan szóltak erről - gondolok például a gyermekek után járó adókedvezményre -, kormánypárti és ellenzéki képviselőtársaim is ecsetelték ezt, ezért én kihagyom.

A következő téma logikailag látszólag nem függ össze az eddig elhangzottakkal. Én az idegenforgalmi bizottságban dolgozom, és Bóka képviselőtársammal igen sokat töprengtünk a belföldi üdülési csekk személyi jövedelmet érintő kérdésében. Teljes az egyetértés ezen a területen kormánypárti és ellenzéki képviselők között az idegenforgalmi bizottságban, Bóka képviselőtársammal is teljes az egyetértés. Arról van szó, hogy a belföldi üdülési csekk alsó adómentes értékének 10 ezer forintról 30 ezer forintra való megemelése a nemzetgazdaságnak is, a Pénzügyminisztériumnak is, de főleg a lakosságnak is jó. Erről szeretnék néhány szót szólni. Bízom abban, hogy a Pénzügyminisztérium ilyen szempontból megértő lesz e kérdés tekintetében.

Ha a belföldi üdülési csekk értékhatárát 10 ezer forintról 30 ezer forintra emeljük, végső soron személyi jövedelemadó-kiesést nem eredményez, mert ilyen határ mellett nem lép fel fizetésmegváltás. Ha nem lenne belföldi üdülési csekk, akkor nem lenne személyi jövedelemadó-bevétel sem. Az is nagyon fontos, amit a Növekedéskutató Intézet és a Pénzügykutató Intézet vizsgálata ennek kapcsán igazol, hogy tudniillik számtalan más előnye is van az üdülési csekk értékhatára növelésének. Itt hadd köszönjem meg a Pénzügykutató Intézetnek és a Növekedéskutató Intézetnek azt a nagyon részletes hatástanulmányt, amit ezen a területen összeállítottak.

A következő pozitív hatása van az üdülési csekk értékhatár-növelésének: egyrészt közérzetjavító, kedvező szociális hatása van, aztán nagyon figyelemre méltó az is, hogy az 1,7 milliárd forintos üdülési csekk 2,3 milliárd forint forgalomnövekedést eredményez, ez pedig egyértelműen áfanövekedést is biztosít. Az üdülési csekk élénkíti a belföldi piacot, a hazai turizmust, és csökkenti a külföldi kiutazásokat. (Az elnök csenget.)

ELNÖK: Képviselő Úr! Bocsásson meg, de ez a téma nem ide tartozik! Véleményem szerint ön eltért a tárgytól. (Dr. Takács Imre: Egyetértek elnök úrral.) Tessék az adótörvényhez visszatérni, mert bár az általános vita keretében tárgyaljuk ezt az adócsomagot, de ön már nagyon eltért a tárgytól.

DR. TAKÁCS IMRE (MSZP): Elnök Úr! Én azért mondom el ezeket az indokokat, mert a Pénzügyminisztérium egy darabig berzenkedett az értékhatár növekedése ellen, és mivel én bizonyítom azt a felszólalásomban, hogy az üdülési csekk értékhatárának felemelése a nemzetgazdaság számára hasznos, ezért ez az általános vitához egyértelműen hozzátartozik. De rendben van, elnök úr! Egy-két dolgot még megemlítek, és utána befejezem. Még egy előnye van ennek, az, hogy fehéríti a gazdaságot, és visszaszorítja a feketegazdaságot.

Mindezek alapján szeretném megemlíteni, hogy a belföldi üdülési csekk személyi jövedelemadó-mentes keretének növelése kedvező a központi költségvetés, a nemzetgazdaság, valamint a dolgozók számára egyaránt. Még egyszer mondom, elnök úr, a bizonyítás miatt említettem meg ezt a témát, és nem azért, hogy kiselőadást tartsak az üdülési csekkről.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)