Felszólalás adatai

BORENSZKI ERVIN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A hozzászólásomban a szabad rendelkezésű erdők kategóriáról szeretnék beszélni, különös tekintettel arra az összefüggésre, hogy szeretnénk a törvényjavaslatot pontosítani. Ehhez kapcsolódón módosító indítványt is nyújtunk be.

A pontosítás iránya mindenekelőtt a szigorítást szolgálja, de azért néhány gondolatot szeretnék arról szólni, hogy ez a szabad rendelkezésű erdő kategória tulajdonképpen ajándék a társadalom számára, az eddig erősen korlátozott gazdálkodói szabadság szimbóluma, ugyanakkor s egyben a saját gondolatok, ötletek, kutatások színtere is lehet a jövőben. Ennek az erdőkategóriának a megszületésére már nagyon régen vártak az erdő- és földtulajdonosok, végre lehetőséget nyújt mindazok számára, akik ténylegesen szeretnék magukénak érezni a saját földjükön saját erejükből létrehozott vagy maguktól létrejött erdőket, akik túlzottan szigorúnak érzik az erdőkre vonatkozó erőírásokat, vagy akik csak egyszerűen nem akarják magukat örökre elkötelezni e művelési ág mellett földjük használatakor. Ezeket a kívánalmakat jól lefedik a faültetvények, a sajáterős erdősítések. Itt a tervezet előrelátóan már kizárja a védett természeti területen lévő földek ily módon történő hasznosítását, és a tulajdonos által kérelmezett, úgynevezett önerdősült területeket. Ezek a kategóriák jól megfoghatóak, körülírhatóak, értelmük lényeges és világos.

A tervezet igen bölcsen kizárja e körből a csereerdősítéseket, ugyanakkor az erdőtörvény azon szabályait, amelyek a környezet biztonsága és a természet védelme szempontjából fontosak és általános érvényűek, a szabad rendelkezésű erdőkre nézve is kötelezően elő kell írni. Ilyenek például a károsítók elleni védekezésre, a káros tevékenységek elleni védelemre vagy a talaj-, illetve az erdőtűz elleni védekezésre vonatkozó paragrafusok, de az erdőtelepítési, -nyilvántartási, fakitermelési vagy az erdő látogatására vonatkozó rendelkezések jelentős része is.

A tervezet ugyanakkor lehetőséget kínál a tulajdonosnak arra is, hogy kérelme esetén szabad rendelkezésű erdeje átsorolással a törvény valamennyi előírása alá kerüljön, mint bármely más erdőterület. Ilyen általában az az eset, amikor a tulajdonos eldöntheti, hogy területének művelési ága akár azért, mert más hasznosításra nem alkalmas, akár más okból véglegesen erdő legyen.

Kapcsolódó módosító indítványunk a törvény 41. § (2) bekezdése szabályozási rendszerét módosítja, a 39. § (1) bekezdésének szabályozási rendszeréhez igazítja, hiszen a természetes és természetszerű erdő, valamint a nem erdő művelési ágú védett területek 200 méteres körzetében, vagy ha a telepítés meglévő erdő természetességi állapotának megőrzését vagy védett természeti terület fennmaradását veszélyezteti, szabad rendelkezésű erdő és fásítás telepítését is korlátozni kell, mint jeleztem. Bizonyos élethelyzetekben a polgári vagy közigazgatási eljárás során jelentősége lehet, hogy a telepítő már a telepítés megkezdését megelőzően megbizonyosodjon arról, hogy a szabad rendelkezésű erdő telepítéséhez az erdészeti hatóság hozzájárult-e.

Összefoglalva: a szabad rendelkezésű erdő a klasszikus értelemben vett magántulajdon megnyilvánulásának lehetősége az erdőterületen is, ugyanakkor meghagyva mindazokat az általános korlátokat az ingatlan hasznosítása során, amik más ágazatban is betartandók. Megjelenése e törvénytervezetben, úgy gondoljuk, üde színfolt, gesztus a tulajdonosok felé, és az okszerű földhasznosítás szép, Nyugat-Európában már régen elfogadott és jól működő formája.

Köszönöm szépen a figyelmet.