A felszólalás szövege:

CSONTOS JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Mint ahogy az köztudott, 2006 a cukorágazat közösségi szabályozásának átfogó reformját hozta. A közös agrárpolitika történetében még nem született olyan döntés, amely egy szektor számára ilyen radikális változásokat hozott volna. A külső és belső kényszer elkerülhetetlenné tette a szabályozás olyan átalakítását az EU-ban, amely a szektor valamennyi szereplője számára az eddiginél kedvezőtlenebb feltételeket jelent.

A reform célja a Világkereskedelmi Szervezetnek való megfelelés: az EU 2006. május 22-től legfeljebb 13 millió tonna cukrot exportálhat évente; és felkészülés a megállapodás hatálybalépésére: 2009-től a mintegy ötven legkevésbé fejlett országból korlátozás nélkül vámmentesen érkezhet cukor az EU-ba. Az előzőek miatt az EU 25-ök jelenlegi termelését mintegy 30 százalékkal csökkenteni kell. Ezt csak azért mondtam el, mert ez a döntés, ez az EU-szabályozás, a cukoripari reform már Magyarországot is érinti.

Sajnálatosnak tartom, és arra szeretnék választ kapni miniszter úrtól, hogy hogyan tudunk segíteni a Kabai Cukorgyár bejelentett megszüntetésén, hiszen az angol tulajdonos a Kabai Cukorgyárban - a Csehországban és Szlovákiában működő gyárával együtt - szeretné beszüntetni a termelést. 2007. január 31-ig kívánnak tárgyalni a magyar kormánnyal és a termelőkkel. Kérdezem, miniszter úr, hogy hogyan tudjuk a termelők érdekeit érvényesíteni ebben a negatív folyamatban.

CSONTOS JÁNOS (MSZP): Köszönöm szépen, miniszter úr. Szeretném jelezni, hogy a Kabai Cukorgyárban 220 ember dolgozott és 126 termelővel volt szerződése a gyárnak, a gyár bezárása tehát több ezer termelő ellehetetlenülését jelenti. Miniszter úr, az a 10 százalék, amiről tárgyalni lehet, az minimum 10 százalék. Arra kérem a miniszter urat, hogy a háromoldalú tárgyalásokon a Kabai Cukorgyár termelőinek az érdekeit úgy érvényesítsék, hogy a minimum 10 százaléknál valamivel többet kapjanak majd a kompenzációs forrásokból.

CSONTOS JÁNOS (MSZP): Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A négy darab, szakmapolitikailag kiemelt jogcím közül, amelyek április 9-én indulnak, az állattartó telepek korszerűsítése jogcímét emelném ki. Az állattartó telepek korszerűsítése támogatás többek között az alábbi célterületekre vehető igénybe: az állattartó telepen képződő trágya kezelését, tárolását, feldolgozását szolgáló gépbeszerzés, infrastruktúra-beruházás megvalósítására; az állati férőhelyek kialakítását, az állattartás és az állatszállítás minőségének javítását szolgáló gépbeszerzés, infrastruktúra-beruházás megvalósítására; és az állattartáshoz kapcsolódó munkafolyamatok elvégzésének minőségét javító építészeti, technológiai beruházások megvalósítására. Egy kérelmen belül három tevékenységet lehet megjelölni: gépbeszerzés, építészeti, technológiai tevékenység és telepi infrastruktúra-fejlesztés. Az építészeti, technológiai tevékenységen belül technológiai modulok kerültek meghatározásra, amelyeket csak ki kell választani, és a kérelmen bejelölni.

Az EU-s előírásoknak történő megfelelés céljából megvalósuló, főleg a trágyakezelésre irányuló beruházásokhoz nitrátérzékeny területeken 75 százalékos mértékű támogatás igényelhető abban az esetben, ha a beruházás 2008. április 30-áig megvalósul. Egyéb térségekben a támogatás mértéke alapvetően 40 százalék. Ez a mérték kedvezőtlen adottságú területeken vagy fiatal gazdálkodók esetében 55 százalékos, a két feltétel egyidejű teljesülése esetén 60 százalékos.

A jogcímből a trágyakezelés április 9-én indul, a többi célterület folyamatosan 2007-ben pályázható.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

CSONTOS JÁNOS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Medgyasszay László képviselőtársam említette, hogy milyen fontos, hogy Magyarországon minden gyerek kerüljön közel a lóhoz, vagy tanuljon meg lovagolni. Nagyon-nagyon örülök neki, hogy megemlítette itt ebben a vitában, hiszen az előző ciklusban négy éven keresztül működött négypárti támogatással egy bizottság, amely a nemzeti lovasprogram előkészítésére szerveződött, és ennek a bizottságnak tagja volt Medgyasszay László képviselőtársam is. Ebben a bizottságban kidolgoztunk egy programot, amely a nemzeti lovasprogramnak az alapja, és ennek a nemzeti lovasprogramnak a pontjait szerintem ebből a programból, ebből az európai uniós fejlesztési programból megvalósíthatjuk.

A bizottság elvégezte a munkát, előkészítette ezt a programot, és minden területen javaslatokat dolgozott ki. Örömmel látom, hogy ebben az Új Magyarország vidékfejlesztési programban, amit egy kampány után már az egész ország ismer, a 27. oldalon például látható, hogy lovasturisztikai fejlesztésekre források vannak. Én azt gondolom, hogy a harmadik intézkedéscsoportban és a negyedik intézkedéscsoportban is a lovasok részére források állnak rendelkezésre, mert hiszen itt a mikrovállalkozások támogatására, illetve turisztikai és örökségvédelmi programok támogatására is van lehetőség. De véleményem szerint - itt a mai vitában már többen említették a LEADER-csoportokat is - a LEADER-programok keretében is van lehetőség a lovastársadalom által támogatott fejlesztések forrásokkal való ellátására.

Azt gondolom tehát, hogy nemcsak ebben a programban, hanem még egyéb európai uniós fejlesztési programokban - gondolok itt a regionális fejlesztési tanácsok lehetőségeire, én pedig például az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanácsban dolgozom, és ott külön ügyelünk arra Szabolcs, Hajdú-Bihar és Szolnok megyében, hogy a mi pályázati kiírásainkban is, nemcsak az EMVA-ban tehát, hanem a ROP-okban is - legyen lehetőség a lovasprogramok támogatására.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

CSONTOS JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Örülök annak, hogy a lovaskultúra ügyében egyetértünk, de most én egy más területet szeretnék érinteni: szeretném itt a vita keretében megköszönni Gráf József miniszter úrnak azt a szakmai munkát és azt az előterjesztést, amit ma itt tett. Ő egyébként hónapokkal ezelőtt és az előző ciklusban is már azt mondta, hogy ő nem politikusként, hanem szakmai vezetőként áll a minisztérium élén, és azt gondolom, hogy ez az előterjesztés és ez a mai vita is ezt bizonyítja, azt, hogy ő nagyon helyesen a szakmai szempontokat veszi előtérbe. Úgy látom, úgy érzékelem a mezőgazdasági bizottságban, de a mai vitában is, hogy a szakmai szempontok felülírják a politikai nézetkülönbségeket. Nagyon örülök ennek a mostani, mai hangnemnek, ami ebben a vitában érzékelhető itt a parlamentben.

Szeretnék néhány gondolatot mondani a LEADER-programról, ami ebben az előterjesztésben is fontos szerepet kap, hiszen az egyik intézkedésnek a területe a LEADER-program. Az én választókerületemben és a megyében is négy LEADER-csoport pályázott az elmúlt időszakban, 400 millió forrást nyertek, és a négy LEADER-csoport négy földrajzi tájegységet fog át: ilyen Hajdú-Bihar megyében a sárréti térség, a bihari térség, a hajdúsági térség és az Érmellék. Az Érmellék határos Romániával, egyik része Hajdú-Bihar megyében van, a másik része a Partiumban, az ottani Bihar megyében.

Úgy látom, hogy ezek a csoportok éltek azzal a lehetőséggel, amit megkaptak, azzal a 400 milliós forrással, hiszen közel négyszáz pályázat érkezett a megyébe. Ahogyan itt elhangzott az előbb a kolléganőm és Medgyasszay képviselőtársam felszólalásában, és Godó Lajos is említette, az értékeléseken is túl vagyunk, ezek a csoportok alkalmasak arra, hogy ezeket a forrásokat - amelyeket az Új Magyarország vidékfejlesztési terv tartalmaz, és többszöröse az eddigieknek - a következőkben és a jövőben is jól felhasználják majd.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)

CSONTOS JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr....

ELNÖK: A miniszter asszony, halaszthatatlan közfeladata ellátása miatt, Kincses Gyula államtitkár urat jelölte ki válaszadásra. Kérdezem, hogy elfogadja-e a válaszadó személyét. (Csontos János bólintással jelzi, hogy igen.)

CSONTOS JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Mint tudjuk, az egészségügyi reformot azért kell végrehajtani, hogy magasabb színvonalúvá és főleg biztonságosabbá tegyük a betegek ellátását.

Nem volt olyan régen, tavasszal, amikor éppen ennek érdekében szólalt fel a miniszter asszony, amiért heteken keresztül támadta őt az ellenzék. Sőt éppen a múlt héten beszélt Horváth Ágnes az emlőrákos megbetegedések gyógyítása érdekében végzett műtéti beavatkozások gyakoriságáról, kiemelve azt a tényt, hogy a 103 ilyen műtétet végző kórház mintegy kétharmada az esetszámok alapján nem felel meg a Sebészeti Szakmai Kollégium által megfogalmazott szakmai protokollnak. Arról beszélt, hogy megengedhetetlen kockázat, hogy ilyen helyeken látnak el betegeket.

Ezzel szemben tudomásom szerint van az országban olyan háziorvosi körzet, konkrétan a választókörzetemben Földes, ahol a háziorvos nem rendelkezik a praxis ellátásához szükséges végzettségekkel, mégis mind az ÁNTSZ, mind az OEP, szemet hunyva e tény fölött, engedi praktizálni. Az Egészségügyi Minisztérium ígéretet tett arra, hogy garantálja a biztonságos betegellátást az országban.

Kérdezem az államtitkár urat, megengedhető-e, hogy olyan orvosok dolgozzanak kapuőrként az ellátás legfontosabb szintjén, a háziorvosi rendszerben, akiknek a képzettsége nem felel meg az elvárásoknak. Kérdezem továbbá, mit kíván tenni a konkrét ügyben, Földes nagyközségben dr. Regéczy Zoltán ügyének megnyugtató rendezése érdekében a minisztérium. Hogyan kívánja megelőzni, elkerülni az Egészségügyi Minisztérium a hasonló esetek kialakulását? (Szórványos taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

CSONTOS JÁNOS (MSZP): Köszönöm, államtitkár úr, az ön válaszát. Én szeretném kiemelni, hogy az önkormányzat a testületi ülésén, szeptember 18-án vizsgálta meg ezt a kérdést, és az önkormányzat ülésén az ÁNTSZ mondta azt, hogy nem tudja bizonyítani, hogy a doktor úr praktizálhat-e, mert a doktor úr nem adott be az ÁNTSZ-hez ilyen kérelmet, és nem is adtak ki neki engedélyt.

Szeretném viszont jelezni önnek, államtitkár úr, hogy ez a háziorvos, aki véleményem szerint tulajdonképpen csalt, a szomszéd településen megjelent, ahol orvoshiány van, és a szomszéd településen kíván praktizálni.

És szeretném arra is felhívni az ön figyelmét, hogy elképzelhető, hogy ha ilyen álorvosok járkálnak az országban, akkor több településen, ahol orvoshiány van, a települési önkormányzatok akár fel is vehetnek ilyen orvosokat, és dolgozhatnak velük. Arra kérem tehát önöket, hogy ebben a kérdésben sokkal szigorúbban járjanak el, és a területi szervek, így az ÁNTSZ és más szervek is figyeljenek oda ezeknek az ügyeknek a törvény szerinti rendezésére. (Szórványos taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

CSONTOS JÁNOS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a 2007. évvel kapcsolatban kiemeljek néhány hozzám közel álló szakterületet, témát, amelyek az egész agráriumra is hatással voltak, vannak és lesznek. Ez a nemzeti lovasprogram. A lovasprogram keretében a különböző lovas tevékenységekhez kapcsolódóan pályázatok kerültek kiírásra. Ezek a jogcímek megnevezésükben ugyan nem mindig tartalmazzák a ló megjelölést, de sokba beleférnek különféle lovasprogramok. Így lehetőség volt és lesz az oktatás, képzés területén a történelmi ménesek génmegőrzése kapcsán a lovasturizmushoz kapcsolódó és a hagyományőrzést támogató pályázatok elkészítésére, beadására.

2007-ben lovas zászlóshajóprogram készült el a szakmai érdekképviseletek és a tenyésztő egyesületek bevonásával. Az Országgyűlés a lovaságazat fejlesztése érdekében még 2003-ban létrehozta a nemzeti lovasprogramot előkészítő eseti bizottságot. A bizottság munkájára és jelentésére alapozva a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Földművelésügyi Minisztérium az érintett szakmai és civil szervezetek, érdekképviseletek bevonásával 2007. évben kidolgozta a magyar lovaságazat 2008-2013 közötti komplex fejlesztési programját.

A lovaságazathoz kapcsolódó tevékenységek messzemenően elősegítik az Új Magyarország fejlesztési terv és az európai mezőgazdasági-vidékfejlesztési alap céljainak és prioritásainak megvalósítását. Ezek: az életminőség javulása, a versenyképesebb gazdaság kialakítása, a humán erőforrások jobb kihasználása, a jobb minőségű környezet, a kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés, a jövedelmi szint emelése, új munkahelyek teremtése, megőrzése a vidéki térségekben, a mezőgazdaság környezetbarát fejlesztésének, a földhasználat racionalizálásának biztosítása, a tájgondozás kialakításának elősegítése.

Tudatosulnia kell mindenkiben, hogy a magyar lovashagyományok a fejlett Európához kapcsolnak minket. Mezőhegyes, Bábolna, Hortobágy, Szilvásvárad neve és az általuk biztosított fajfenntartás és génállomány megőrzése fogalom az egész világon, s bár a ló tette azzá, a magyar kultúra egészének ősi egyediségét reklámozzák.

A magyar lovasbemutatók hazai és külföldi mezőgazdasági kiállításokon, rendezvényeken mindig fergeteges sikert aratnak hagyományőrző programjukkal, ami jó hírnevünket erősíti a világban. A magyar lófajták és a tradicionális ménesek szintén a magyar lótenyésztési kultúra elismert hordozói. A külföld szemében a magyar igazi lovas nemzet. A magyarság a modern lovaskultúra egyik megteremtője.

A lovaságazat fejlesztése érdekében 2007-ben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kidolgozta ezt a bizonyos "ló és lovas" zászlóshajóprogramot, amely biztosítja a források koncentrációját, rendelkezésre állását, valamint a célcsoportok felé történő hatékony kommunikációt a pályázati lehetőségekkel kapcsolatban.

(18.30)

A program célja az iskolai lovasoktatás bevezetése; a belső kereslet megteremtése; a lovaságazat igényeihez igazodó szak- és felnőttképzés korszerűsítése; a felsőfokú lovasszakember-képzés bolognai rendszerének megfelelő kidolgozása és működtetése; a lovaságazathoz kapcsolódó szakmák - kovács, szíjgyártó, bognár, nyeregkészítő, bőröző - felélesztése; a munkaerő helyben tartása a vidéki térségekben; képzett szakemberek foglalkoztatása; kevéssé képzett munkaerő foglalkoztatása és továbbképzése; a hátrányos helyzetű térségek vállalkozásfejlesztése; a gazdaság bázisának kiszélesítése; az emberi egészség kifejlesztése és megőrzése a lovassport által; a fiatalok egészséges testi-lelki fejlődése, kultúrára, egészséges életmódra nevelése a lovaskultúra által; az aktivitás növelésének elősegítése; az egészségi állapot és munkavégző képesség javítását támogató szolgáltatások fejlesztése a lovaskultúra által; a természeti értékek, a biológiai sokféleség és a humántőke megőrzése a lovaskultúra által; az épített környezet és kulturális örökség megóvása, hasznosítása; a foglalkoztatottság növelése az elmaradott térségekben; a népességmegtartó képesség javulása az elmaradott térségekben.

A "ló és lovas" zászlóshajóprogram keretében 2007-13 között akár mintegy 26 milliárd forint támogatást nyerhetnek az Új Magyarország fejlesztési terv operatív programjain pályázók. Ilyenek a regionális operatív programok, a TIOP vagy a társadalmi megújulás operatív program. A támogatások segítségével a lovaságazat éves árbevétele az időszak végére, 2013-ra elérheti a 600-800 millió eurót, 150-200 milliárd forintot. A program várható hatása, hogy a rendszeresen lovaglók száma öt év alatt a jelenlegi 60 ezerről 300 ezerre emelkedhet, a lovaslétesítmények kihasználtsága pedig 20 százalékról 50-60 százalékra nőhet. A program további eredménye lehet, hogy a lovassportban szervezett formában részt vevők száma két-háromszorosára emelkedik, míg a lovaságazatban foglalkoztatottak létszáma megduplázódhat, és elérheti a 60 ezret.

Mindezeket az eredményeket az Új Magyarország vidékfejlesztési program sikeres végrehajtásával érhetjük el. Az Új Magyarország vidékfejlesztési program kidolgozása 2007-re tehető, de a programok ebben az évben indulnak el. Éppen napjainkban, az elmúlt hetekben indult el például az Új Magyarország vidékfejlesztési program keretében a 3. tengely vonatkozásában az "élhető falu" program, amiben részletesen ki vannak dolgozva mindazok a pályázati lehetőségek, amelyeket az előzőekben felsoroltam a lovasprogrammal kapcsolatosan. Az Új Magyarország vidékfejlesztési program 3. tengelyének keretén belül 240 milliárd forint áll rendelkezésre például mikrovállalkozások támogatására, például falumegújításra, a kulturális örökség védelmére és turisztikai szolgáltatások, ezen belül nonprofit típusú szálláshelyek, horgász-ökoturizmus, vadászturizmus és lovasturizmus támogatására. Azt gondolom tehát, hogy az előbb felsorolt általános célokat szolgálják azok a keretek és lehetőségek, amelyekre most ez év november 30-áig lehet beadni a pályázatokat mindazoknak, akik pályázni kívánnak ezekre a forrásokra.

A másik, számomra nagyon fontos program, ami 2007-2008-ban fejeződött be, ez a LEADER Plusz vidékfejlesztési program, amit az AVOP keretében hirdetett meg még 2005-ben a Földművelésügyi Minisztérium. A LEADER az Európai Unió legsikeresebb közösségi programja. A megnevezése már önmagában is sokatmondó. Nem törvénybe foglalt tevékenységi szabályzat, hanem módszer, útbaigazítás, hogyan lehet a vidéki közösségeket helyi szinten aktivizálni. Nem azt mutatja meg, hogy mit kell fejleszteni, hanem hogyan kell cselekedni. A helyi erőforrások ésszerű hasznosításával megkísérli a közösségek igényeihez szorosan illeszkedő új fejlődési irányvonalak kimunkálását, és teszi ezt abból a felismerésből fakadóan, hogy az Európai Unió területi felszínének 90 százalékát lefedő vidéki térségek, továbbá az Unió lakosságának több mint felét kitevő vidéki népesség problémáit nem lehet egységesen kezelni.

A vidékfejlesztési programok kialakítását és működését 2007-től az európai mezőgazdasági és vidékfejlesztési alap, az EMVA biztosítja. Az 1698/2005/EK rendelet határozza meg az EU 2007-13 közötti vidékfejlesztési célkitűzéseit, a fejlesztési tengelyeket, továbbá ajánlásokat fogalmaz meg az EMVA-ból nyújtható támogatások felhasználására vonatkozóan. A program folyamatos fejlődés eredményeként érte el mai formáját.

A LEADER egy francia mozaikszó, amely a következőket jelenti: közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztése érdekében. A LEADER program az Európai Unió és többek között a körzetem, a sárréti kistérség 13 településének legsikeresebb közösségi programja volt 2007-2008-ban. Miért is? Azért, mert ebben az időszakban a közösségek 100 millió forintot nyertek el, és erre a 100 millió forintra a különböző településekről vállalkozók, önkormányzatok és civil szervezetek pályázhattak. E pályázatokkal nem óriási nagy beruházásokat, hanem néhány kisebb beruházást és fejlesztést valósítottak meg. Volt ezek között 8 millió forintos értékű, de volt 6 millió forint értékű pályázati támogatás. Például, hogy soroljam: az egyik 67 éves nyugdíjas bácsi a körzetemben a saját mikrovállalkozásának, egy virágkertészetnek a technikai fejlesztésére nyújtott be pályázatot, és 1,5 millió forint támogatást nyert. Ez a bácsi 67 éves, soha életében nem pályázott, de ezt a pályázatot megnyerte, és amikor befejezték a programot, azt mondta, hogy ő már azt is tudja, hogy a következő LEADER programban mit fog pályázni. Családi vállalkozás keretében tartja fenn ezt a virágkertészetet, és ez a kis forrás, kis összeg a LEADER Plusz programból nagyon nagy segítséget adott az ő fizikai munkájához és a tevékenysége érdekében.

A LEADER-ben a legfontosabb kulcsszó, hogy alulról jövő kezdeményezéseket támogat ez a program. Ennek az az előnye, hogy a projektek a helyi lakosok tudásán és helyismeretén alapulnak. Ebből következően az ő igényeiknek és a táj adottságainak megfelelő ötletek valósulhatnak meg.

A másik fontos kulcsszó az összefogás. A LEADER a kistérségben élő emberek kreativitására, leleményességére, ötletességére alapoz, és ösztönzi a helyi civil szervezetek, intézmények, valamint vállalkozások összefogását és együttes munkájukat a térség fejlesztése érdekében. Annak érdekében, hogy minden egyes térség megtalálja a maga kitörési pontját, ennek az eredményeképpen jöttek létre új együttműködések, új kezdeményezések térségünkben, és ez nagy siker, óriási eredmény. Ilyenek voltak például a Sárrét Íze fesztivál, az Agrárakadémia, a Sárréti Vállalkozók Klubja vagy a sárréti gazdanapok, amelyeket a püspökladányi FÖGE nevű gazdaszervezet szervez már évek óta.

Mi is már évek óta keressük a Sárrét kitörési pontjait. Ennek megvalósításában a LEADER program az egyik legmeghatározóbb mérföldkő. Ebben az a legnagyszerűbb, hogy a programok helyben vannak kitalálva, és európai módon vannak megvalósítva. A vidékfejlesztés nem merülhet ki csak pályázatírásból. Integráltan kell fejleszteni és építkezni, olyan folyamatokat kell elindítani, amelyek erősítik a helyi emberi és közösségi erőforrásokat, a helyi vezetést, a vállalkozói kultúrát, az innovációt és az emberek azon képességét, hogy céltudatosan és hatékonyan tudjanak együttműködni. Ezáltal lehetnek a helyi közösségek az eddigieknél nagyobb hatással a sorsukra.

Azt gondolom, hogy amikor 2007-ről és 2008-ról beszélünk, akkor a LEADER Plusz programot lehet megemlíteni konkrétan, de szeretném most megemlíteni azt is, hogy a következő évben meg fogják hirdetni az Új Magyarország vidékfejlesztési program 4. tengelyét, amely a következő LEADER konkrét pályázati kiírását tartalmazza.

Ebben az évben, 2008. szeptember 26-án Budapesten a magyar vidék napján Magyarország 93 közösségét nyilvánította a Földművelésügyi Minisztérium és az irányító hatóság LEADER-közösséggé. Én az összes többiről nem tudok beszélni, csak a saját közösségünkről. A saját közösségünk az első LEADER Plusz program jó végrehajtásán felbuzdulva pályázott, és meg tudta alkotni az akciócsoportot, s abban a hátrányos helyzetű térségben, ahol én is képviselő vagyok, a sárréti térségben, a bihari térséggel összefogva Püspökladány és Berettyóújfalu térségében 43 település összefogásával létrejött ez az új akciócsoport. Szeretném itt most elmondani, hogy 3,5 milliárd forintos pályázati keret áll rendelkezésre a következő évekre ennek a csoportnak.

Azt gondolom, hogy ez a program tehát, ez az európai program sokban fogja segíteni a térségben élő mikrovállalkozásokat, mezőgazdasági vállalkozókat, civil szervezeteket annak érdekében, hogy a saját vállalkozásaik jobban működjenek, a térség munkahelyei növekedjenek, és a térség népességmegtartó képessége is növekedjen.

Azt gondolom, hogy ez a forrás rendelkezésre áll, és ennek a megvalósítása az a feladat, hogy ennek a forrásnak a valamennyijét, a 100 százalékát el tudjuk hozni a térségbe, és fel tudjuk használni ezt a 3,5 milliárd forintot a jövőben.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)

(18.40)

CSONTOS JÁNOS (MSZP): Tisztelt Államtitkár Úr! A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium államtitkáraként a közelmúltban bejelentette, hogy 2008 decemberétől az eddigi 14 intercityvonat helyett csak négy járat áll meg Püspökladányban, a sárréti kistérség központjában, amely 150 éve nemzetközi vasúti csomópont. Püspökladány állomásba a sárréti és bihari térség közel 60 településéről, 140 ezer ember lakóterületéről érkeznek a járatok a 100-as, a 101-es és a 128-as vonalakon.

A 2008. évi menetrend szerint 14 IC-vonatpár Szolnokon át és 6 kör-IC-vonatpár Miskolcon át, a 101-es vonalon Nagyvárad felé egy IC-vonatpár közlekedik. Biharkeresztesből naponta 14 vonatpár hoz utasokat Püspökladányba az IC-csatlakozáshoz. A 128-as vonalon Szeghalom-Vésztő-Békés megye térségéből 9 vonatpár hozza az utasokat Püspökladányba az IC-csatlakozáshoz, mely vonatokon utazók így csak a páratlan órákban induló IC-ket érhetik el, a 14 IC-ből csak 8-at. Összehasonlításul említem: Hajdúszoboszló állomásán vasúti csatlakozás nincs, csupán négy település 30 ezer lakója veheti igénybe az IC-szolgáltatást, mégsem merült fel az IC-ritkítás szándéka. Szeged felé a nappali órákban 14 IC-vonatpár közlekedik, amelynek ceglédi csatlakozása indokával a sárréti, bihari, Békés megyei 140 ezer embert akarják hátrányos helyzetbe hozni.

Az ez évi menetrendbe már három budapesti megálló került be, tehát visszafokozták az IC-t ingázó vonattá, amely Püspökladánytól 90 perc alatt eljuthat Ferihegy megállóig, de még 30 percet kénytelen utazni minden utas, zötykölődni a Nyugati pályaudvarig. Ha fontos volt a ferihegyi megálló építése, akkor fontos az is, hogy a Biharból repülővel utazni szándékozó állampolgárok is leszállhassanak a repülőtérnél, ne csak Budapestről kifelé segítsen a ferihegyi megállóhely. A járatok komfortossága éppen a budapesti megállások miatt romlott.

A püspökladányi csomópont jelentősége túlmutat a mérhető számadatokon. A közelmúltban ünnepeltük a vasút kiépítésének 150. évfordulóját. A püspökladányi állomás kapcsolat Erdély és Románia, a Fekete-tenger és a Balkán felé. Ez is erősítheti azt, hogy ez nemzetközi szintű csomópont, és mindenképpen szeretnénk kérni, hogy ha lehet, ragaszkodjanak ahhoz, hogy mind a 14 intercityvonat megálljon Püspökladányban. (Taps az MSZP soraiban.)

CSONTOS JÁNOS (MSZP): Köszönöm szépen, államtitkár úr, hogy lehetőséget teremtett a minisztérium arra, hogy én itt föltegyem ezt a kérdést. Mégis azt gondolom, hogy a térség megválasztott egyéni parlamenti képviselőjeként nekem az a fontos, hogy ez a 140 ezer ember próbáljon eljutni Budapestre, illetve az ország más tájegységeire. Nagyon-nagyon szeretném kérni, hogy tegye lehetővé a minisztérium, hogy még decemberig, az új menetrend elfogadásáig lehessen tárgyalni erről.

Én szeretném fölkérni az ellenzéki politikusokat, akik ebben a térségben élnek és dolgoznak, illetve a polgármestereket is, hogy együtt keressük meg a Közlekedési Minisztériumot, és kérem államtitkár urat, hogy a vasút vezetésével ezeken az egyeztetéseken még vegyék figyelembe azt, amit mi kérünk. Én azt gondolom, hogy van még ebben lehetőség, és tárgyalásokkal egy európai megoldást tudunk közösen kialakítani. (Taps az MSZP soraiban.)

CSONTOS JÁNOS (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! (Zaj. - Az elnök csenget.) Hazánk európai uniós csatlakozását követően két évvel a cukorpiac közösségi szabályozása jelentős változáson ment keresztül, amelynek célja az Európai Unió cukortermelésének és a kereskedelem közösségi rendszerének a nemzetközi követelményekkel való összhangba hozása, illetve a versenyképesség jövőbeni biztosítása volt, többek között a kínálat erős korlátozásával. A WTO-kötelezettségek teljesítése érdekében az EU-nak 6 millió tonnával kellett csökkentenie a cukorreform előtti cukortermelést, ugyanakkor az Európai Bizottság a cukor euróban kifejezett referenciaárát négyéves időszak alatt, több lépésben összesen 36 százalékkal, a cukorrépa minimális árát 38-45 százalékkal csökkentette. Magyarországon ez körülbelül 40 százalékos csökkentést jelentett. (Az elnök ismét csenget.)

Ma már tudjuk, a reformtörekvések nem érték el céljukat, ezért igen rövid időn belül tavaly ősszel sor került a reform reformjára, amelynek során a kvótavisszaadásban a termelői kezdeményezés fontosabb szerepet kapott. A korábbi és a jelenlegi reformlépéseknek, valamint a szántóföldi növények tavalyi igen magas árának köszönhetően Magyarország 400 ezer tonnás kvótájának több mint 75 százalékát visszaadta. Öt cukorgyárból négyet, közöttük a kabait bezárták, és az egyetlen fennmaradó kaposvári cukorgyár is alapanyag-ellátási nehézségekkel küzd.

Kérdezem államtitkár urat, hogy mit tesz az FVM annak érdekében, hogy Magyarországon fennmaradjon a szántóföldi növénytermesztés egykor legnagyobb nyereségtartalmú ágazataként említett cukorrépa-termelés és cukorgyártás. Mit teszünk azért, hogy a cukorrépa-termelők újra jövedelemhez és lehetőséghez jussanak? Várom megnyugtató válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)

(14.40)

CSONTOS JÁNOS (MSZP): Sajnálattal hallgattam azt, hogy az öt működő cukorgyárból csak a kaposvári maradt meg, de mégis gondolni kell arra a négy gyárra és arra a négy térségre, ahol megszűnt a cukorgyártás, és tulajdonképpen a kérdésemet, az interpellációt is azért tettem fel, hogy a kabai térségben legyen valami változás. Örülök annak, hogy a végén az államtitkár úr megemlítette, hogy a szerkezetátalakítási program elindul ebben a négy térségben, ahol több ezer ember vesztette el a munkáját, és nincsen forrás lehetősége. Kérem az államtitkár urat, hogy a jövőben sürgesse meg ezt a bizonyos szerkezetátalakítási programot, hogy a négy térségben azok a termelők és azok a vállalkozók, akik a megszűnt cukorgyárak környékén dolgoztak, újra lehetőséget kapjanak. Ha ez van, akkor új reményt jelent ezeknek a térségeknek. Így tudom elfogadni ezt a választ. (Taps az MSZP soraiból.)

CSONTOS JÁNOS (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) Ez év január 12-én zárult az Új Magyarország vidékfejlesztési program III. tengelyének meghirdetett négy vidékfejlesztési jogcíme, amely keretében kérelmeket nyújtottak be a potenciális kedvezményezettek.

Az intézkedésekkel elérendő célok a vidék szempontjából különös jelentőséggel bírnak. A megjelent négy jogcímrendelet a következő volt: 1. A mikrovállalkozások fejlesztése. 2. Turisztikai tevékenységek ösztönzése. 3. Falumegújítás. 4. Vidéki örökség megőrzése. A tavaly októberben megnyílt négy jogcím egyrészt a vidéki foglalkoztatási feszültségek csökkentésére, a jövedelemszerzési lehetőségek bővítésére, másrész a helyi kulturális és épített örökség - amely egyik alapja a falusi turizmusnak - megőrzésére ad lehetőséget.

A vidék fejlődését megalapozó intézkedések két tekintetben hoznak újat: a helyi vidékfejlesztő közösségek (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) meghatározó szereplőivé válnak a fejlesztéseknek, másrészt a mikrovállalkozásokat megcélozva egy nagyon intenzív, a vidék belső erőforrásait feltáró munkahely-teremtési program indulhat el. Az intézkedések keretében beérkezett támogatási kérelmek értékelésében a LEADER helyi akciócsoportok részt vesznek, az általuk meghatározott értékelési szempontrendszerek alapján, amelyek a jogszabályokban is rögzítésre kerültek.

Kérem szíves tájékoztatását a következőkre vonatkozóan: 1. Milyen rendszerben kellett benyújtani a kérelmeket, és ki vesz részt a további folyamatokban az agrárigazgatás részéről, a bírálatban, az elbírálásban, illetve a szerződéskötésekkor? 2. Mennyi támogatási kérelem érkezett be a négy jogcím keretében? 3. Mekkora fejlesztési forrást igényeltek a jogcímeken keresztül? 4. A rendelkezésre álló forrásokat tekintve mekkora volt az igény január 12-én?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)

CSONTOS JÁNOS (MSZP): Tisztelt Államtitkár Úr! Örömmel hallottam, hogy 1100 tanyabusz talált gazdára, melyeket már át is vettek a kistelepüléseken, és használnak is az önkormányzatok, valamint azt is a válaszában, hogy az ifjúsági közösségi szolgáltató terekre vonatkozó pályázatot is rövidesen elbírálják.

Azt gondolom, nagyon nagy dolog, hogy közel 600 pályázat érkezett be a III. tengelyre, és összesen 115 milliárd forintot tudunk felhasználni, és az még nagyobb, hogy ezeket vállalkozások, mikrovállalkozások támogatására, illetve turisztikai vállalkozások segítésére tudják használni majd a pályázók.

Az európai uniós forrásoknál általában a bürokrácia nehezíti a munkát. Szeretném arra kérni államtitkár urat, hogy járjon közben abban, hogy minél rövidebb idő alatt kezdhessék el a megvalósítást ezek a nyertes pályázatok, hiszen a szerződések megkötése után kerül sor csak a pályázatok megvalósítására, és mivel ezek utófinanszírozású források, így minél hamarabb a pénzeikhez is jutnak a pályázók.

Köszönöm válaszát, és remélem, hogy a LEADER-közösségtámogató program is rövidesen megindul, és remélem, hogy arra is ilyen nagy lesz az érdeklődés.

Válaszát elfogadom. (Taps az MSZP soraiban.)

CSONTOS JÁNOS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ehhez a szakaszhoz tartozik az osztatlan közös tulajdon problémája is. A magyar magánerdőkre jellemző az elaprózottság, ami az öröklésekkel az elmúlt másfél évtizedben csak tovább nőtt. Bonyolítja a helyzetet, hogy a tulajdonosi kör is rendkívül heterogén, helyben élőtől kezdve amerikaiig széles skálán mozog. Mind gyakoribbak a más országokban vagy más kontinensen lakó tulajdonostársak, s ez sokszor nagyon megnehezíti, esetenként lehetetlenné teszi a közös gazdálkodást, illetve az annak során hozandó döntések létrejöttét.

(10.10)

Látni kell azt is, hogy az egyes kisebbségi tulajdonosok a jelenlegi szabályozás alapján akár bosszúból, rosszindulatból vagy egyszerűen tudatlanságból is gátolhatják a gazdálkodást, a haszonbérbe adást. Sokan nem hajlandók a gazdálkodás megindítására, éppen a jelenleg érvényben lévő szabályozás adta lehetőségekkel visszaélve. Részben ebből adódnak az úgynevezett nem működő, erdőgazdálkodó nélküli területek, amelyek mértéke eléri a magánkézben lévő erdők 25 százalékát. Az uniós átlag ebben a vonatkozásban 5-10 százalék körül mozog, és emiatt sok kritika éri a magán-erdőgazdálkodókat. Ki kell mondanunk, hogy a gazdálkodás gátja sok esetben az osztatlan közös tulajdonforma.

Ennek a helyzetnek a feloldása a politika felelőssége. Az erdőtörvény nem rendelkezhet a magántulajdonról, de lehetőségeket teremthet a gazdálkodás beindulására. Az új törvénytervezet ebben a kérdésben tiszta és egyértelmű viszonyt teremt, és arra ösztönöz, hogy a tulajdonosok a gazdálkodást mihamarabb kezdjék meg erdejükben. Olyan alternatívát kínál, amely lehetőséget ad a rendezetlen gazdálkodási viszonyú erdőterületek nagyobb mértékű működésbe vonására, és amit két kézzel meg kell ragadnunk. A tervezet szerint a tulajdonosoknak lehetőségük lesz arra, hogy megosszák a közös tulajdonú területet, ezzel feloldva annak minden ellentmondását, hogy a többség akarata alapján a haszonbérbe adással megindulhat a tulajdonon az erdőgazdálkodás.

A jogalkotó szándéka világos: működjön a többségi akarat. Amennyiben a politika ezt elutasítja, úgy éppen a közcélokat is szolgáló magánerdők művelés alá vonását akadályozza meg, és magára veszi ennek minden felelősségét.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)

CSONTOS JÁNOS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt héten pénteken, május 15-én lezárult a mezőgazdaságban az egységes kérelmek benyújtásának határideje, amelyet először elektronikus úton kellett beküldenie minden termelőnek. Köztudott, hogy májusban voltak problémák az elektronikus információs és számítástechnikai rendszer működésével.

Kérdezem tehát, hogy a híresztelések ellenére sikerült-e az elmúlt héten pénteken lezárni ezt a rendszert, és a hibákat ki tudták-e küszöbölni, illetve a termelők milyen segítséget kaptak a kérelmek benyújtásakor.

CSONTOS JÁNOS (MSZP): Köszönöm szépen. Államtitkár úr, megmondom őszintén, én is aggódtam, amikor csütörtökön a híradásokból azt hallottam, hogy egy nappal a határidő lejárta előtt 163 ezer termelőnek van bent a kérelme. Ehhez képest óriási teljesítmény, hogy péntekre igazából 186 ezer egyéni kérelmet tudtak befogadni.

Azt is örömmel hallom, hogy van még 30 nap, aki valamilyen oknál fogva nem tudta benyújtani ezt az egységes kérelmet, ezt megteheti. Én arra kérem a Földművelésügyi Minisztériumot és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal valamennyi szakemberét, hogy a falugazdászok is minden segítséget adjanak meg annak érdekében, hogy azok a termelők, akik nem tudták benyújtani ezt a kérelmet, benyújthassák, és ők is megkapják a megfelelő információkat.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

CSONTOS JÁNOS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Számomra különös jelentősége van annak, hogy nemrégen ünnepeltük európai uniós csatlakozásunk ötéves évfordulóját és most itt, ma este a parlamentben a tanyákról és a tanyás térségekről beszélünk. A parlamentben sokszor elhangzik, hogy Magyarországnak vannak fejlett térségei, amelyek fejlettségben hasonlóak az Európai Unió fejlett térségeihez, de vannak leghátrányosabb helyzetű térségei, és külön programot is dolgoztunk ki a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségre vonatkozóan. A napokban majd 140 milliárd forintot fogunk elosztani, hogy ezek a térségek felzárkózzanak.

Azt gondolom, hogy ennek a 31 képviselőnek a lelkiismerete szólalt meg, amikor ilyenekről beszélünk, mert úgy látszik, hogy az országnak nemcsak leghátrányosabb helyzetű térségei vannak, hanem isten háta mögötti térségei is. Ezek a tanyás települések tényleg ilyenek, és annak a 200-210 ezer embernek az érdekében kellett tehát 31 képviselőnek a parlamenti patkó minden oldaláról összefognia, hogy szülessen egy ilyen, néhány soros javaslat, amit nagyon szépen megköszönök Lezsák Sándornak, aki ezt kezdeményezte. Örülök annak, hogy a mai vitában is látszik, de a bizottsági vitákban is érzékelhető volt, hogy a felelősen gondolkodó képviselők félreteszik a politikai nézetkülönbségeiket. Így lehetett egy olyan javaslatot kidolgozni, amivel a kormányzat is egyetért.

Én Hajdú-Bihar megyei parlamenti képviselő vagyok, aki egyébként a nemzeti lovas programmal is foglalkozom, ilyen szempontból többféleképpen érdekelt vagyok ebben a kérdésben. A mi megyénkben például öt nagyobb tanyás térséget lehet megjelölni. Ilyen a régió centrumában lévő Debrecen, Haláp és az Erdőspuszták környéke, ahol mintegy 200-250 lakott tanya található, amelyek körülbelül 50 százalékában foglalkoznak az emberek állattartással, gazdálkodással, a többi alapfunkcióban mint lakás működik, vagy pedig turista-vendéglátó hely. A másik térség ebből az ötből Hajdúnánás, Polgár, Hajdúdorog térsége, mintegy 150 lakott tanya található itt, amelynek több mint 90 százalékán állattartás és gazdálkodás folyik, ez a fő tevékenységük az ott élő embereknek.

A Hortobágy térségében 200 meglévő tanyából 100 lakott egész éven át, ezeknek is több mint 90 százalékán állattartás működik. Csak egy nagyon egyszerű momentumot szeretnék itt megjegyezni a Hortobágy vonatkozásában. Maga a község egy önkormányzattal működik, de az önkormányzathoz kapcsolódó tanyáknál a közlekedési távolságok 50 kilométerben mérhetők. Tehát óriási problémát jelent az önkormányzatnak az ott élő gyerekek beiskoláztatása, egyáltalán az emberek különböző szociális, kulturális, oktatási kérdéseinek megoldása. Az önkormányzat folyamatosan kéri ebben a támogatást a kormányzattól, de egyik kormányzattól sem kapott ebben a kérdésben segítséget.

Például Hajdúszoboszló környékén közel 50 lakott tanya működik, ahol 50 százalékban foglalkoznak növénytermesztéssel és állattenyésztéssel. És az ötödik ilyen térség, ahol jelentős a tanyák száma, Vámospércs, Létavértes és a Nyírség alja, ahol körülbelül 150-200 lakott tanya található. Összesen ez 850 lakott tanyát jelent a megyében, de nagyon sok elhagyott tanyaépület is van, ezek száma 300-400-ra tehető. Bizony-bizony így a megye lakosságának közel 2 százaléka él ezeken a területeken, és ezekről az emberekről beszélünk, ahogy az előbb említettem, az országos szinten 200-210 ezer ember.

Összességében megállapítható, hogy a megyénkben a tanyáknak több mint 60-70 százalékán gazdálkodás, főleg állattenyésztés folyik. Ez tartja életben ezeket a lakóhelyeket. A fenti tevékenységeknek az agrár-környezetgazdálkodás következő ciklusában, a fenntartható gazdálkodásban, a környezeti állapot fenntartásában megnövekszik a szerepük. Azt gondolom, hogy itt is elmondható egy-két pozitívum is, bármennyire is a nehézségekről, a problémákról beszélünk, mert például véleményem szerint az ÚMVP helyes értelmezésében az Új Magyarország vidékfejlesztési program 1-2-3-4-es tengelyében vannak lehetőségek, amelyeket igénybe vehettek már most is a tanyákon élő emberek, ha megfelelően figyelték ezeket a pályázatokat.

Tisztelt Ház! A tanyák és tanyás térségek megőrzéséről, fejlesztéséről szóló országgyűlési határozati javaslat nagyon pontosan fogalmaz, miszerint a tanya mint hagyományos gazdálkodási, települési és létforma a magyar társadalmi, településszerkezeti és gazdaságtörténeti örökség több évszázados múltra visszatekinthető része. Sajátos társadalmi, földrajzi, építészeti, nyelvi, néprajzi és tájképi sajátosságai révén a tanyás településrendszer a magyar nemzeti örökség, ezzel együtt pedig az európai örökség részét képezi. A tanyák igazodnak a természetföldrajzi adottságainkhoz, az itt élő generációk nemzedékről nemzedékre adják át a hazai természetes termesztési, tenyésztési hagyományainkat, a gazdálkodásban megszerzett és felhalmozott tudásanyagot, őrzik tájfajtáinkat, őshonos állatfajtáinkat, ezzel a biodiverzitás gazdagságát, hozzájárulnak a magyar táj fenntartható használatához és a heterogén termelési kultúra fenntartásához.

Üdvözlendő, hogy a parlamenti pártok összefogtak, és közösen nyújtották be e határozati javaslatot, amely reményeim szerint minél hamarabb elfogadásra kerül, hiszen nagyon fontos a tanyák és tanyás térségek védelme és fejlesztése, a tanyavilágban meglévő nemzeti értékeink megőrzése. Mi tehát a feladat, mi a teendő? A gazdálkodás és létforma megőrzésére, továbbá a tanyás térségek fejlesztésére irányuló célok megvalósítása érdekében, figyelembe véve a szubszidiaritás és decentralizáció elveit, át kell tekinteni és össze kell hangolni a vidékfejlesztési, területfejlesztési, mezőgazdasági, infrastrukturális, energetikai, önkormányzati, környezetvédelmi, vízgazdálkodási, táj- és természetvédelmi, építésügyi, oktatási, szociális, kulturális és munkaügyi szakpolitikákat szabályozó rendszereket és támogatási formákat.

Kinek lehet ez a feladata? Csak a kormányzaté. Kormányzati szinten kell mindezeket összehangolni. De szeretném itt hangsúlyozni, mert itt csak a kormányzatnak adunk feladatokat, hogy ebben az önkormányzatoknak is van feladatuk, a kistérségeknek is van feladatuk. Hiszen ezek az emberek ott élnek ezekben a térségekben, és bizony-bizony említi az előterjesztés is, az indoklás is, hogy sajnos ezeknek az embereknek még önkormányzati képviseletük sincs. Ilyen szempontból azzal, amit Lezsák Sándor megemlített, egyetértek, hogy nagyon fontos lenne például az önkormányzati rendszer ilyen típusú átgondolása is, hogy ezek az emberek is tudjanak élni jogaikkal, és az önkormányzati rendszerben valamilyen módon tudjanak kapcsolódni a döntéshozatalba, egyáltalán beleszólásuk legyen környezetük életébe.

Az összehangolás elősegítése érdekében meg kell határozni a hazai tanyavilág fenntarthatóságának feltételeit. Ezek közé tartozik a települések és tanyás terek közötti összefogás erősítése, a tanyákon folyó mezőgazdasági termelés, különösen az ökogazdálkodás, az állattenyésztés és a biotermék előállítása és az ehhez szükséges szaktanácsadás fejlesztése, az energiaellátásuk biztosítása, vízfelhasználásuk és energiaellátásuk korszerűsítése, közúti és kommunikációs elérhetőségük javítása, a tanyasi turizmus fejlesztése, az agrár-környezetgazdálkodás erősítése és a közbiztonság javítása, a tájfenntartó funkció és a hagyományos tanyai építészet alkalmazásának előmozdítása, a közösségi élet és az oktatási rendszer fejlesztése, a szociális ellátás biztosítása és a tanyás térségek hulladékgazdálkodásának rendezése. A megőrzés és fejlesztés sikerének alapfeltétele ezek együttes, komplex kezelése.

Egyetértek azzal, amit Lezsák Sándor mondott, tehát meg kell szüntetni a mostani mostoha körülményeket, és hogy ezeket az embereket még mindig másodrendű állampolgárként kezeljük, mert nem tudnak élni a jogaikkal, olyan körülményeket biztosítunk az állam részéről. Azt gondolom tehát, hogy a tanyás vidékeink teljesen megfelelnek a fenntartható fejlődés és az integrált vidékfejlesztés és többfunkciós mezőgazdaság Európában kialakult fejlesztési modelljeinek, e területek megújítását úgy kell elvégezni, hogy a jövő nemzedéke számára is biztosítsa mindazokat az értékeket, lehetőségeket és szükségleteket, amelyek elvárhatók, és amelyeket az elődeink, az ott élő, a tanyán élő emberek nem kaptak meg. Ez a történelmi felelősségünk és kötelességünk, ha komolyan gondoljuk, hogy az Európai Unió tagjai vagyunk, mert ha azok vagyunk, akkor Magyarország valamennyi állampolgárának biztosítani kell ezeket a feltételeket.

Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

CSONTOS JÁNOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A nemzeti diverzifikációs program egy, az érintett térségekre vonatkozó, a 2007-10 közötti időszakra szóló szerkezetátalakítási stratégia, amely megteremti a petőházi, a szerencsi, a szolnoki és a sárréti kistérségben lévő kabai cukorgyár megszűnését követő gazdasági szerkezetváltás alapját. A lehetséges fejlesztések tárgya az érintettek által működtetett gazdasági szerkezet átalakulásának segítése annak érdekében, hogy a gazdasági szerkezet olyan új vagy megújított darabját állítsuk helyre, amely hosszú távon segíti a gazdaság és a társadalom fejlődését a sárréti kistérségben lévő Kabán, Püspökladányban és Nádudvar körkényén.

A program célja, hogy a 2009-10 között rendelkezésre álló közösségi szerkezetátalakítási támogatást, amelynek összege az alap- és a kiegészítő diverzifikációs támogatást tekintve 41 millió euró, a nemzeti diverzifikációs programban megjelölt prioritásokra, valamint a hozzájuk kapcsolódó intézkedések megvalósítására és ezáltal a cukorgyárak bezárása miatt a térségben kialakult problémák megoldására használják fel. Kaba és térsége, a sárréti kistérség 3,9 milliárd forintra pályázhat. A sárréti kistérség országgyűlési képviselőjeként fontosnak tartom, hogy erről a pályázati lehetőségről mind többen értesüljenek, és ki is használják.

Tisztelt Államtitkár Úr! Mit lehet tudni a pályázat kiírásának részleteiről, a részletes programról? Kik pályázhatnak, milyen tárgykörben? Konkrétan kérdezem: például lehet-e gépvásárlásra pályázni? Mikor lesz az alap meghirdetve, meddig kell befejezni a beruházásokat? Konkrétan és gyakorlatilag hogyan lehet ehhez a forráshoz hozzájutni, milyen formában? Pályázatot kell írni, vagy csak egy kérelmet kell beadni egyszerűen? Milyen lesz a támogatás intenzitása a vállalkozásoknál, illetve az önkormányzatoknál? Melyik hivatal fogja mindezeket a forrásokat biztosítani, melyik hivatal fogja a diverzifikációs alap forrásait biztosítani a pályázók részére?

CSONTOS JÁNOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Örömmel hallom államtitkár úr válaszát, mert megmondom őszintén, a mi térségünkben, hiszen ezt a cukorgyárat 2006 őszén zárták be, már nagyon-nagyon várják ezt a támogatást, és nagyon fontos, hogy ezek a vállalkozások, amelyek kapcsolódtak a cukorgyárhoz, valamiféle új lehetőséget kapjanak.

(15.50)

Örülök annak, hogy ez év augusztusában megjelenhet már ez a kiírás, és azt is szeretném végül is érzékeltetni, hogy remélem, hogy 2011 szeptemberéig be is tudják fejezni majd ezek a pályázók a tervezett programokat, a tervezett beruházásokat, fejlesztéseket.

Arra kérem a minisztériumot és arra kérem az államtitkár urat, hogy tényleg úgy, ahogy ez itt elhangzott, még a nyár végén, ősz elején jelenjen meg ez a kiírás, mert a térségben - de nemcsak a mi térségünkben, hanem a többi térségben is - nagyon-nagyon várják a vállalkozások, az agrárium szereplői ezt a pályázati alapot.

CSONTOS JÁNOS (MSZP): Tisztelt Miniszter Úr! Az Európai Unió és a magyar kormány 440 millió forintos támogatásával 2008. szeptember 15-én, egy évvel ezelőtt támogatási szerződést kötött Püspökladány város önkormányzata a belterületi gyűjtőúthálózat felújítása és építési munkálataira, illetve kerékpárút építésére az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökséggel.

A beruházó önkormányzat és a kivitelező püspökladányi konzorcium között 2009. február 6-án létrejött kivitelezési szerződésben a kivitelező 51 naptári napra vállalta a gyűjtőút építési munkálatainak befejezését. Az 51 napos határidő 2009. április 15-én lejárt. De már előtte, április 1-jén 66 napos határidő-módosítást kért az önkormányzat a közműkiváltások elhúzódása miatt. Az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség szakemberei helyszíni jegyzőkönyvében észrevételezték, hogy a munkálatok emiatt egyes szakaszokon késnek, de a nem érintett utcákon is határidő-elmaradásokat tapasztaltak.

2009. június 20-a lett az új határidő, amelynek lejárta előtt vis maiort jelentett be az önkormányzat arra hivatkozva, hogy a Szent László utcában koporsónak tűnő tárgyat találtak, ezért újabb 60 napos határidő-módosítást kértek a fejlesztési ügynökségtől. A határidő-módosítások indokairól a polgármester a testületi ülésen nem számolt be, a képviselők és a lakosság nem tudta, ezeket mind a mai napig titkolják.

A kivitelező építési naplójának június 5-ei, pénteki bejegyzése szerint a Szent László utca egyik szelvényében úttükör-készítési munkálatokat kezdtek. Délután találták meg azt a koporsónak tűnő tárgyat, ezért a munkálatokat leállították. A június 9-én készült fénykép tanúsága szerint nem történt meg az úttükör kijelölése, a pénteki legalább 5 órai munka előrehaladása sem látszik, a területet nem zárták le, ám az építkezés állítólagos leállításának ellenére a területen egy munkagép tehergépjárművet rakodott.

Kérdezem: ha leállították a munkát, milyen jelzésekkel határolták el a kutatási területet, és milyen engedéllyel folyhatott ott földmunka, régészeti feltárás? Kérdezem: hogyan lehetséges az, hogy ebben az ügyben a törvényeket, az előírásokat, az engedélyezési eljárást, a közbeszerzési törvényt Püspökladány polgármestere semmibe veheti? Tudja, miniszter úr, arról a polgármesterről van szó, aki egy évvel ezelőtt képviselőtársunknak itt a parlamentben azt mondta, hogy "lógni fogsz".

CSONTOS JÁNOS (MSZP): Tisztelt Miniszter Úr! Köszönöm szépen a kérdésemre adott válaszát. Ebből egyértelműen kiderül, hogy az ellenőrzést meg fogják kezdeni az érintett szervek. Én is mint országgyűlési képviselő és mint a regionális fejlesztési tanács tagja a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalhoz fordultam, és itt van a levél, amit az elnök úrtól kaptam. Ez a levél bizonyítja, hogy 2009 márciusában a fenti utak kivitelezésével kapcsolatosan kaptak megkeresést, de a fenti utakkal kapcsolatosan az eltelt időszakban régészeti feltárásra vonatkozó, örökségvédelmi kérdés nem merült fel.

Helyben pedig arra hivatkoznak, hogy ez felmerült. Világosan látszik, hogy nem merült föl. Ez alapján tehát nem kérték a kötbért attól a vállalkozótól, amely egyébként kötbérként napi 48 millió forintot ajánlott fel. Azért mondom, hogy Püspökladány a leggazdagabb város, mert ezekkel a módosításokkal egyszer 60 napra, egyszer 66 nappal, összesen 126 nappal tolták el a kivitelezés befejezését. A 126-ot ha megszorozzuk a 48 998 628 millió forinttal, így Püspökladány város önkormányzata 6 173 827 000 (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) forint megfizetésétől esett el. Ez bűn és nagy kár, mert ebből a forrásból az egész várost újjá lehetett volna építeni! (Taps az MSZP padsoraiban.)

CSONTOS JÁNOS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A napokban kerültek ki Magyarországon azok az óriásplakátok, amelyek két szót tartalmaznak, egy idegen szót, ami így van írva, hogy "LEADER", és alatta pedig mint egy várostábla fel van rajzolva, hogy a "megoldás". Ez látszólag nem tartozik az agrárjelentéshez, de azt gondolom, hogy fontos róla beszélni, hiszen a jelentés része, hiszen ez az egész vidékfejlesztési program 2007-2008-ban indult el.

Rendkívül fontos része a vidékfejlesztésnek, a vidéki közösségek összetartásának, a vidéki népességmegtartásának a LEADER-program megvalósítása, és a nemzeti vidékfejlesztési hálózat létrehozása és működtetése. Ez a LEADER egy külföldi szó, egy idegen szó, magyarul azt jelenti, hogy közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági szociális és kulturális fejlesztésére.

Látom, hogy néhány képviselőtársam mosolyog, pedig ezen nem kell mosolyogni, hiszen én az elmúlt napokban találkoztam Tiszapüspökiben a kelet-magyarországi LEADER-csoportok vezetőivel, majd pedig Rácalmáson, Dunaújváros mellett a dunántúli LEADER-csoportok vezetőivel, ahol a nemzeti lovas programról beszélgettünk, hogy hogyan lehet beépíteni a következő pályázatok megvalósításába ezt a programot. Azt gondolom, hogy ebben a 96 csoportban, ami az ország egészét lefedi, jól működnek együtt az önkormányzatok, a gazdasági társaságok és a civil szervezetek, és fontos erre odafigyelni, hiszen majdnem 100 milliárd forint áll a rendelkezésre.

Ezt az egész vidékfejlesztési hálózatot egy 2005-ös EK-rendelet hozta létre, amely kimondja, hogy minden tagállamnak nemzeti vidéki hálózatot kell létrehoznia, ami összefogja a vidéki szereplőket; információkkal, együttműködésekkel és példákkal látja el őket.

Magyarország a hálózat kialakítására vonatkozó kötelezettségének eleget tett, 2007-ben megteremtette a hálózat létrehozásának jogi feltételeit a 2007. évi XVII. törvénnyel. Ennek megfelelően létrejött 2008-ban, a jelentés időszakában a magyar nemzeti vidékfejlesztési hálózat, amelynek működését az 1060/2008. kormányhatározat és a 131/2008. FVM miniszteri rendelet szabályozza.

A magyar nemzeti vidékfejlesztési hálózat egyben az európai vidékfejlesztési hálózat részét is képezi. A jelen lévő képviselőtársaim közül Jakab István képviselő úr is tagja ennek a vidékfejlesztési nemzeti tanácsnak, amelynek elnöke a nagy tiszteletnek örvendő Glatz Ferenc, a Tudományos Akadémia volt elnöke.

A hálózat tulajdonképpen egy nyitott fórum az agrárgazdaságban és a vidékfejlesztésben érintett összes szereplő számára, amely által egy információs együttműködési rendszer jött létre, nem új szereplőkkel, hanem a már meglévő és működő hálózatokkal. Szervezeteket, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadást, a mezőgazdasággal és a vidékfejlesztéssel vagy az ahhoz kapcsolódó kérdésekkel foglalkozó független civil szereplőket és szervezetet, valamint az állami szerveket fedi le.

A magyar nemzeti vidékfejlesztési hálózat kialakításában kiemelt szerepet kaptak a bizonyos LEADER-akciócsoportok, és a helyi vidékfejlesztési irodák. A magyar nemzeti vidékfejlesztési hálózat irányítását a nemzeti vidékfejlesztési hálózat tanácsa, illetve elnöksége látja el. Ezek a nemzeti vidékfejlesztési hálózat legfőbb érdekegyeztető, javaslattevő szervei.

(16.10)

A bevezetőben említett LEADER-program - amelyről beszél a jelentés - előkészítése már a SAPARD idején megindult, az AVOP keretében már működött az első LEADER-program, most jelentősen kibővült lehetőségekkel és pénzügyi forrással az Új Magyarország vidékfejlesztési programban. Az Új Magyarország vidékfejlesztési programban az akciócsoportok regisztrálása 2007. október 10-én lezárult, 2008-ban gyakorlatilag ezek már megkezdték a működésüket.

Az országban összesen 96 helyi közösség kapott az irányító hatóságtól előzetes elismerést, amely azt jelenti, hogy jogosultságot kaptak az általuk alkotott helyi vidékfejlesztési stratégia, a HVS megvalósítására. Ezek a helyi közösségek több mint 12 ezer tagot foglalnak magukban, amelyekből 2930 helyi önkormányzat, és az ország teljes vidéki térségét lefedik, 3021 települést érintenek. A LEADER helyi akciócsoportok számára fejlesztési elképzelések megvalósítására átlagosan országosan mintegy 2 milliárd forint áll a közösségek rendelkezésére. Ezek támogatási formák, amelyeket pont ebben a hónapban hirdetett meg a hatóság, és a hónap végével lehet beadni a negyedik tengelyre, a LEADER vidékfejlesztési programra a pályázatokat.

Végezetül engedjék meg, hogy elmondjam örömmel, hogy Hajdú-Bihar megyében négy ilyen helyi közösség, helyi akciócsoport működik. Az egyik a Hajdúságban, a másik a Hortobágy térségét fogja össze, a harmadik az Érmelléki Vidékfejlesztési Közösség, a negyedik pedig a Bihar-Sárrét Vidékfejlesztési Közösség. A mi megyénkben összesen mintegy 10 milliárd forintból gazdálkodnak az Új Magyarország vidékfejlesztési program harmadik és negyedik tengelyéből ezek az akciócsoportok. Úgy gondolom tehát, hogy bár az idegen szó nem biztos, hogy teljesen megfelelő, de mindenképpen az lehet a megoldás, hogy az önkormányzatok, a civil szervezetek és a gazdasági társaságok együttműködjenek a vidékfejlesztés kérdéskörében, és erre egy jó keretet biztosít a nemzeti vidékfejlesztési hálózat.

Köszönöm szépen a figyelmet. A jelentést elfogadásra javaslom. (Taps az MSZP soraiból.)

CSONTOS JÁNOS (MSZP): Tisztelt Képviselőtársaim! Örülök ennek a hangnemnek, amit most itt két ellenzéki képviselőtársam megütött a vidékfejlesztési program kapcsán. Annak is örülök, hogy Jakab István a maga szaktudásával, a maga politikai tapasztalataival, a maga szakismeretével ennek a vidékfejlesztési tanácsnak, nemzeti tanácsnak a tagja. Nagyon helyes ez. A hozzászólásomban is említettem Glatz Ferenc elnök urat, aki a "Párbeszéd a vidékért mozgalom" szervezője volt az elmúlt években a Magyar Tudományos Akadémia részéről, feltérképezte a vidéket, a vidék problémáit, és a megoldásokat is leírta több könyvben, több kötetben, több tudományos anyagban. Azt gondolom, a nemzeti vidékfejlesztési hálózatnak meg kell próbálni ennek a megoldásnak az irányítását. Ebben mindenképpen szükség van az ellenzéki, kormánypárti szakemberekre, de nemcsak a politikusokra, hanem pontosan azokra, akik a vidéki térségekben élnek és dolgoznak, a vállalkozókra, a civil szervezetekre, az önkormányzatokra és az egyházakra.

Képviselőtársaim! Maguk is tudják, hogy az Új Magyarország vidékfejlesztési programot az Európai Unió fogadta el 2006 szeptemberében. Ennek a megvalósításáról beszélünk 2007-2008-ban. Amiről én most itt beszéltem, a vidékfejlesztés 2007-es programja, a harmadik tengely, amit január 10-ig kellett beadni. Ennek a feldolgozása megtörtént ebben az évben. Éppen most a napokban fogják kiosztani azokat a határozatokat, amelyek a közösségeket, a pályázókat fogják értesíteni, hogy mit nyertek. Most fogják meghirdetni - ez a pénzügyi ütemezés van - a negyedik tengelyt, a vidékfejlesztési programot.

(16.20)

Azt gondolom, hogy ez egy új program, egy európai program, és pontosan az a célja, hogy a vidéki közösségeket, a vidéki térségeket fejlesszük. Pontosan a 3-as tengelyben a faluközpontok átalakítása, a turisztikai potenciál növelése, a mikrovállalkozások támogatása volt a fontos feladat, és azt hiszem, hogy ezek a források, amik rendelkezésre állnak, hozzájárulnak majd a vidéki térségek fejlődéséhez.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiból.)

CSONTOS JÁNOS (MSZP): Tisztelt Képviselőtársaim! Kapcsolódva ehhez a kialakult vitához, azt gondolom, ne legyen már az probléma, hogy közel 96 akciócsoportnak közel 160 milliárd forintot el fogunk osztani, és ez lehetőség arra, hogy a vidék fejlődjön.

Az előbb arról beszéltünk az agrárgazdasági jelentés kapcsán, hogy kevés a pénz a vidékfejlesztésre, most meg az a probléma, itt felvetették, hogy ez nem működik. Azt gondolom, pontosan azért kell dolgozni a parlamenti képviselőknek és a hivataloknak, ennek a nemzeti vidékfejlesztési hálózatnak, hogy ez a pénz ne maradjon ott Brüsszelben, ne maradjon ott az Uniónál, hanem a lehető legtöbbet, ha lehet 99 százalékát hívjuk le, és hozzuk el Magyarországra, hozzuk el a vidékre. Azt gondolom, ez a feladatunk, és ez a kötelességünk.

Abban pedig, hogy ezek a csoportok hogyan alakultak, egyetértek azokkal, hogy ha valakinek valamilyen problémája van, azt jelezze, jelezhette volna eddig is, általánosítani nem kell. Az a fajta hecckampány pedig nagyon nagy kárt okoz ennek az országnak, kárt okoz a vidéknek, amit itt a politikusok gerjesztenek ennek a vidékfejlesztési programnak a kapcsán. Természetesen nem mirólunk van szó, kormánypárti politikusokról, hanem az ellenzéki padsorokból.

Örvendi képviselőtársamnak mondanám akkor, konkrét példát szeretnék mondani. Például talán önök mellett ül valahol Tasó László parlamenti képviselő, aki Hajdú-Bihar megye 4. választókörzetében képviselő, ő például a testvére által van jelen ebben a LEADER vidékfejlesztési programban. Tasó testvére egy vállalkozó, és az érmelléki akciócsoport tagja. Nincs ebben semmi probléma, csak azért szerettem volna elmondani, mert állandóan azt halljuk, hogy a szocialisták politikai kampányát szolgálja a LEADER. Ez egy hazugság, ez nem igaz.

Vagy mondanék egy másikat: a Bihar-Sárrét akciócsoportban jelentős szerepet vállalt Olajos Mihály polgármester úr, aki köztiszteletben álló polgármester - MDF-es politikus - a rendszerváltás óta, a bihari kistérség egy kistelepülésén, Szentpéterszegen lakik.

Azt gondolom, ilyen színes Magyarország, ilyen színes a vidék, és ha ezekben a közösségekben a vállalkozók, a civil szervezetek, az egyházak és az önkormányzatok jelen vannak, akkor természetesen valamennyi politikai szín szerepet kap.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

CSONTOS JÁNOS (MSZP): Tisztelt Államtitkár Úr! Hivatali visszaélés, hűtlen és hanyag kezelés gyanúja miatt 2009. október 15-én feljelentést tettem a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészségen ismeretlen tettes ellen. Közben tájékoztattak, hogy a nyomozást el is rendelték. A feljelentés tárgya a püspökladányi gyűjtőút-beruházás, amely az Európai Unió és a magyar kormány 418 millió forintos állami támogatásával valósul meg. Több esetben felmerült a gyanú, hogy a kivitelező és annak alvállalkozói, valamint az önkormányzat tisztségviselői nem a város lakóinak érdekeit tartották legelőbbre valónak a beruházás megvalósítása során. Több mint 6 milliárd forint kötbérről mondott le ugyanis Püspökladány fideszes polgármestere, annak ellenére, hogy a gyűjtőút megépítésére az eredeti 51 nap helyett több mint 160 nap alatt volt csak képes a kivitelező.

A beruházó önkormányzat és a kivitelező Püspökladány 2008 konzorcium között 2009. február 6-án létrejött kivitelezési szerződésben a kivitelező 51 naptári napra vállalta a gyűjtőút építési munkáinak befejezését. Az 51 napos határidő 2009. április 15-én lejárt, de már április 1-jén 130 százalékkal növelve plusz 66 napos határidő-módosítást kért az önkormányzat a tkom-kábelhálózat tervezésének és kiváltásának elhúzódása miatt. Az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség áprilisban felvett helyszíni jegyzőkönyvében észrevételezi, hogy a nem érintett utcákon is határidő-módosításokat tapasztaltak. 2009. június 20-a lett az új határidő, amelynek lejárta előtt vis maiort jelentett be az önkormányzat, arra hivatkozva, hogy a Szent László utcában felbukkant egy koporsónak tűnő tárgy, ezért újabb 60 napos határidő-módosítást kért az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökségtől. Azóta tudjuk, hogy a koporsóban a trójai faló volt, ugyanis a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a következőkről tájékoztatott kérdésemre: az eltelt időszak alatt örökségvédelmi kérdés nem merült fel a püspökladányi önkormányzati beruházás során. A határidő-módosítások indokairól a polgármester sem soros, sem rendkívüli testületi ülésen nem számolt be, a testület ezekről határozatot nem hozott, ezzel szerintem mulasztásos törvénysértést követett el.

Kérdezem államtitkár úrtól, hogy a vizsgálatnak - amelyet ugyan elrendeltek - van-e valamilyen eredménye. (Taps az MSZP soraiban.)

CSONTOS JÁNOS (MSZP): Tisztelt Államtitkár Úr! Én a sárréti kistérség országgyűlési képviselője vagyok, és püspökladányi állampolgároktól kaptam több bejelentést. Alapos a gyanú, hogy a beruházás kiviteli tervei sem készültek el a kivitelezői pályázat eredményhirdetéséig. Tehát a nyertes kivitelező úgy adta be ajánlatát, hogy garanciákat kapott a határidő kitolására és arra, hogy az önkormányzat nem érvényesíti a kötbérigényt. Különösen aggasztó, hogy a kivitelezői pályázat egyik fontos feltétele: a minimális 0,1 százalékos kötbér százszorosát ajánlotta fel a nyertes, több mint napi 48 millió forintot, amelynek irreális nagysága ellenére kapott olyan magas pontszámot, amellyel megnyerte a kivitelezés jogát. Csak jelzem, ha ezt a napi 48 millió forintot megszorozzuk a csúszás napjaival, akkor 130-szor 48 millió forintot kellene az önkormányzatnak kötbér címén behajtania, és ez 6 milliárd forint körül van.

Azt gondolom, ha egy önkormányzat a jó gazda gondosságával épít, akkor a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek is meg kell vizsgálnia a jó gazda gondosságával, hogy hova fordítják az önkormányzatok, a beruházók a kivitelezésre kapott pályázati forrásokat.

(15.20)

Remélem, ez a vizsgálat majd (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) eredményes lesz, és remélem, hogy Püspökladány lakói megtudják, hogyan is folyt ez az építkezés.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)